|
Suttogások, és sikolyok (vers)
Fátyol 2005.10.19. 10:15
Suttogások, és sikolyok
suttogod, csak suttogod
fájdalmad, bűnöd, imád
omlik benned a vér,
nincs erőd, nincs tengered,
mi viharként kiált
csak bolyongó lelked,
mi testedbe néha hazatér.
suttogod, csak suttogod
ne hallja senki, hogy mar,
hogy könnyeddel öntözöd virágod
csak feledni akarod,
csak gyorsan, csak hamar,
hogy kicsit késleltesd
a sebedre áhító keselyű-világot.
suttogod, csak suttogod
reményed, vágyad,
csak halkan...,
hogy szégyelled,
hogy vágytál, csak állsz
teljesen összezavartan.
Csak suttogod, csak suttogod...
konok az akarat, a lélek is konok
tudattal, és tudattalan,
hamvadó levélként hullanak már
az elsuttogott néma sikolyok.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
