Gáborra előszőr képversei ürügyén figyeltem fel, de hamarosan rá kelett jönnöm, hogy ez a művész (mert számomra ő egyértelműen művész) sokkal, sokkal többet rejteget magában, mint az addig megismert képszerűen megírt versei.
Amikor olvasom őt, az döbbent meg a legjobban, hogy a körülöttünk lévő világ mindennapjaiból úgy írja le az egyébként apróságoknak tűnő pillanatokat, ahogyan csak egy nagyon érzékeny, nagyon bölcs ember tud megfigyelni.
Soraiból egyértelműen feltűnik az élet minden formájában történő tisztelete, az alázat a világ csodája felé, miközben hamisítatlan iróniával, a "szájszegletben megbúvó" mosollyal közelíti meg a fájdalmat, és a tehetetlenséget is. Hiszen miképpen másképp bírnánk ki a reánk mért nehézségeket?
Őszinte tisztelettel, és művészete iránti megbecsüléssel mutatom be, és ajánlom figyelmébe az oldal látogatóinak Benczes Sándor Gábor barátom verseit.
1. csokor vers:
(Aktus - mozaik, Történetek, Elporladt szavak, Két ismeretlen, Rejtegetett illatok, Angyalok éneke)
2. csokor vers:
(Epistola (fragmentum), Este-concerto grosso, Ajándék,Szép, és ideális)
3. csokor vers:
Teremtés-mítosz, Attilára gondolok, Egy nap -József Attila emlékére,
Gábor további írásai közül az ő weboldalán olvashattok. Klikk a szövegre! |
AJÁNLOM AZ OLDALT
