Magaslati levegő
Megöltél hát. Mily ostoba vagy! Hisz féled a kísértetek dala hozta kínokat. Rámolvasol, s keresztre vetsz, míg keresztet vetve keseregsz. S szöget üt fejedbe, hogy ne mozduljak, szöget ütsz kezembe. Fullánkjaiddal, míg dolgozol elmélyülten, Mosolygok csak rajtad keresztre feszülten. Hisz onnan is lenézek rád, mert csak az kerülhet ide fel, kik ellenszegülten, szegekekkel lelkükben kiszegezetten, is repülni tudnak.
|