Pieta

Tart mg a karom fiam
sebeid lktetnek szvemen,
ha krdezn Isten, akarnm-e gytrni,
knban lni lelkemet ltni tged gy:
azt felelnm: akarom! Tart mg,
tested nem teher, kezem kzt lktet
minden lmod, n hoztalak e ltre,
s n is viszlek el.
Csak nzem hnyt szemed,
cskom sem breszt, de ltom:
gyztes vagy a ltben,
gyztes a hallon, csak n hajlok fld
zokogva, knyrlsz-e rajtam: vesztes anydon.
Mg tartalak fiam, nem enged kezem,
csodt kapott a vilg, de mi maradt nekem?
Hajlott htam sjtan br korbcs,
testeden ne hzna ket tse,
gyllne, s szeretne inkbb engem a sors,
neked mg lned, lned kne!
Fjdalmad trnm, viselnm,
adn az g, mennyire szeretnm!
Anydnak lennem...! Mily gytrelmes csoda
mg egyszer tennm, ha megtehetnm!
Mg tartalak, mg lellek gyermekem,
fond magad kr karjaim! Bjj keblemre mg,
hadd nyjtsak vigaszt, hadd cskoljam sebed,
adott az g nekem egy gyermeket, s a vilgnak
egy embert, egy igazt.
Viszed bnm drga kincsem,
te feloldottad a vilgot bneirt,
de n vagyok ki ltva, szeretve, fltve,
s siratva tged mindrt vezekeltem.
2006-06-15
|