Ostoba eset (egy "kedves" ismers ihlette)
n vagyok a Valaki,
de csak vakulok itt,
mint valami bent szorult szurok,
mondani semmit, csak felszlalni tudok
, azt se szembe, csak telenbe
srgen, vva magam menedkbe
gyrve gyvn, fejem felett a glrim
mr szivrvny, mert n csak szeretnm,
ha magam msokhoz tehetnm,
de gy ms nem marad,
csak a koloncnak vetett falat:
mint valami sunyi km,
magam mindenben kikeresnm,
ha ltnm, ha tallnm,
de mivel nem lelem,
az rtatlant bnnek kinevezem,
s kikrem magamnak.
s rlk: hogy szaladnak
keresni kegyeimet,
n meg sszeteszem a kezeimet,
hogy trtnt vgre valami,
hiszen n is lettem Valaki.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
