Őszi nagytakarítás
Harcra készen állok
Kezemben tiszta víz,
fejem felett az őszi arany napsugár
fülledt, fojtogató nyaram után
takarítanom kéne már!
Az ablak már nagyon zavar
Nem átok ki tisztán
A rajta elkenődött bánattól
Elé függönyt húztam
Rongyosra összefércelt,
elhasználódott
Hamis szavakból.
Tiszta vizet oda!
A sarokban pókként veszteglő
Reménytelenség
Lassan hálót fon körém,
S csonkig égett cigarettacsikként
Szétnyomva hever önérzetem
Koszos hamutartóim fenekén.
Portörlőt oda!
Ágyam derékalja
Izzadtra, savanyúvá gyűrve
őrzi kínnal,
rémekkel gyötört álmaim.
Párnám huzata laposan fekszik
A bensejében gombóccá gyűrt lúdtollain.
Tiszta levegőt oda!
Padlóm a rámdobott sártól
ragacsos a talpam alatt
S a ráfestett , életre kelt
ördögöktől
feketéllnek a falak.
Vízcseppekből font szivárványt oda!
Az ablak fényt von már szobámra
A függöny napfény illatú
A pókokat kintre tereltem
Ágyam tiszta huzatú.
Lépésem fényes padlón reccsen
S csendélet díszlik a falon
Sóhajtva ülök megpihenve
Sok hónapot dolgoztam ki
Magamból a mai napon.
Egy friss reggelt ide!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
