Szerintem
A könnyek csak fátylak alattuk a lélek, s az alázat a keménység csak páncél mikor hadba szállsz a világért mert legbelül mindenkiben egy külön világ él, amit nem hagyna veszni soha, semmiért. Mert abban él minden tejcsepp anyja kebeléről, és minden mesefonat az Óperencia tengeréről, abban a világban őrzi első lépéseit, és az erőt, hogy járni kell újra, és újra feledve sajgó térdeit.
Mert abban a világban maradt még valami amiért érdemes újra, és újra ha megalázva is, de könnyeket ontani.
A többi, minden csak színjáték. |