...
Mltba rvedt, knnyftyolos szemmel
rgvolt nnepekre emlkezem.
Egy meghitt pillanat maghoz lel,
majd magba rnt, mint sttl verem.
Ltom nagymamm szp, szeld kezt,
s hajt, mit ezstbe szttek az vek.
Gyertyt gyjt bennem a fj vesztesg,
s emlkeim elevenn gnek.
Gyanta illan s aranyl mz pereg,
a kalcs mgis szegetlen marad.
Egy nevetrncban knnycsepp remeg,
majd hogy ne ltsszk, gyorsan elszalad.
Fszeres illatokat szl az elme,
akr, ha des forralt bortl rszegl.
Az ember srna, s srva nevetne,
ahogy karcsonyozik nmn, legbell.