Friss�t�sS�g�

Fatyol	2005.10.12. 10:45 -
	A l�thatatlan vil�gok �lete, az asztr�ltestek vil�ga         I. k�tet       Sz�m�t�g�pes v�ltozat: Hochrein Andr�s, 2003     MAGYAR TEOZ�FIAI T�RSULAT

[31-12] [11-1]

Fatyol

El�zm�ny | 2005.10.12. 10:52 - #11

X. fejezet   Az �lmok     Az asztr�ltestben val� tudatoss�g �s az abban val�  tev�kenys�g egyazon dolog; ezen asztr�ltudatoss�g �s tev�kenys�g eml�kezete az agyban azonban teljesen elt�r� dolog. A fizikai eml�kez�s vagy nem eml�kez�s egy�ltal�n nincsen hat�ssal az asztr�ls�kbeli tudatoss�gra, sem pedig az asztr�ltestben val� t�k�letesen k�nnyed �s szabad m�k�d�s lehet�s�g�re. A val�s�gban nemcsak hogy lehets�ges, hanem egy�ltal�n nem is olyan szokatlan dolog, hogy az ember a fizikai test alv�sa alatt szabadon �s hasznosan tev�kenykedj�k asztr�ltest�ben �s m�gis �gy t�rjen vissza a fizikai testbe, hogy a legkisebb m�rt�kben sem eml�kszik vissza arra az asztr�lmunk�ra, melyben �ppen r�sze volt.   A fizikai- �s az asztr�ltest k�z�tti tudatoss�g megszakad�sa annak tudhat� be, hogy vagy fejletlen az asztr�ltest, vagy pedig hi�nyzik egy megfelel� �terh�d az asztr�l �s s�r� test k�z�tt.   Ez  h�d szorosan sz�tt atomikus sz�ved�kb�l �ll, amelyben a rezg�seknek kereszt�l kell haladniuk �s amely egy pillanatnyi f�tyolhoz hasonl� �ntudatlans�got okoz az alv�s �s az �brenl�t k�z�tt.   Az egyetlen m�d, hogy az asztr�ltest eml�kezet�t �thozzuk a fizikai agyba, az asztr�ltest elegend� fejletts�ge �s az �tercsakr�k fel�breszt�se, melyek egyik m�k�d�se az er�ket az asztr�lisb�l az �teribe �thozni. Ezenk�v�l tev�keny m�k�d�sben kell lennie a ny�lkatestnek is, amely �sszpontos�tja az asztr�lrezg�seket.   Fel�bred�skor n�ha az az �rz�s�nk, hogy olyasvalamit tapasztaltunk, aminek semmi eml�kezete nem maradt meg. Ez az �rz�s azt mutatja, hogy megvolt az asztr�l �ntudatoss�g, b�r az agy nem el�gg� fog�kony, hogy felfogja t�rt�net�t. M�skor meg az asztr�ltestben lev� embernek siker�l pillanatnyi benyom�st gyakorolni az �term�sra �s a s�r� testre, ami az asztr�l�letre val� �l�nk eml�kezetben nyilv�nul meg. Ez n�ha megfontoltan t�rt�nik, amikor az ember �gy �rzi, hogy olyasvalami t�rt�nt, amire vissza kellene eml�keznie a fizikai s�kon. Az ilyen eml�kezet gyakran elt�nik �s t�bb� nem lehet visszaid�zni; az eml�kezet visszaid�z�s�re ir�nyul� k�s�rlet az�ltal, hogy a fizikai agyban er�s rezg�seket kelt, m�g jobban elnyomja a finomabb asztr�lrezg�seket, k�vetkez�sk�pp a siker m�g ink�bb lehetetlenn� v�lik.   Vannak olyan esem�nyek is, melyek olyan �l�nk benyom�st gyakorolnak az asztr�ltestre, hogy azok egy reperkusszi� fajta l�v�n a fizikai agyba belev�tetnek.   M�s esetben valakinek �j ismeretet siker�l belev�sni agy�ba an�lk�l, hogy eml�kezne is arra, hogyan �s hol szerezte ezt az �j ismeretet. Ilyen esetben sok embern�l fordul el�, amikor oly probl�m�k megold�sa mer�l fel hirtelen az �ntudatban melyek azel�tt megoldatlanok voltak, vagy amikor hirtelen vil�goss�g der�l olyan k�rd�sekre, amelyek kor�bban hom�lyosak voltak. Az ilyen eseteket �gy lehet tekinteni, hogy az asztr�ltest szervezet�ben �s m�k�d�s�ben m�r halad�s t�rt�nt, b�r a fizikai test m�g csak r�szben fog�kony.   Olyan esetekben, amikor a fizikai agy v�laszol az �lmok �l�nkek, �sszer�ek �s �sszef�gg�ek mint amilyeneket sokan �lmodnak id�r�l-id�re.   Kevesen vannak olyanok, akik az asztr�ltestben l�t�k alatt gondot ford�tanak arra, hogy a fizikai agy visszaeml�kszik-e vagy sem, �s t�z k�z�l kilenc idegenkedik a testbe val� visszat�r�st�l. Az asztr�lvil�gb�l a fizikai testbe val� visszat�r�skor nagy k�nyszer�rzetet �rezni, mintha az embernek egy nagy vastag ruh�ba kellene �lt�znie. Az asztr�ls�kon val� �let �r�me olyan nagy, hogy hozz� k�pest a fizikai �let egy�ltal�n nem is l�tszik �letnek. Sokan �gy tekintik a fizikai testbe val� mindennapi visszat�r�st mint ahogyan az emberek gyakran a hivatalba val� elmenetel�ket v�gzik. Hat�rozottan nem teszi ellenszenvesen, de nem tenn�k meg, hogyha nem voln�nak arra k�nyszer�tve.   A magasan fejlett vagy el�rehaladott embern�l az asztr�l �s fizikai vil�gok k�z�tti �terh�d n�ha meg van �p�tve �gy, hogy a fizikai �s az asztr�lis vil�gok k�z�tti �ntudat folytonoss�ga t�k�letes. Az ilyen emberekn�l az �let megsz�nik az eml�kez�sek nappal�b�l �s a feled�sek �jjel�b�l �llni �s helyette �vr�l �vre, megszak�tatlan �ntudatoss�g� folytonos eg�ssz� lesz.   Alkalmilag az olyan ember, akinek rendszerint nincsen semmif�le eml�kezete az asztr�l �letb�l, akaratlanul, valami baleset vagy betegs�g folyt�n vagy hat�rozott elj�r�sokkal sz�nd�kosan �thidalhatja a fizikai �s asztr�lis �ntudat k�z�tti szakad�kot �gy, hogy ett�l az id�t�l kezdve asztr�lis �ntudata folytat�lagoss� �s �gy az �lom�letre val� eml�kezete t�k�letess� lesz. Term�szetesen, miel�tt ez megt�rt�nhet, asztr�lis �ntudat�t teljesen ki kellett hogy fejlessze asztr�ltest�ben. Az, ami hirtelen t�rt�nt, nem m�s, mint a fizikai �s asztr�lis k�z�tti f�tyol sz�tszak�t�sa, nem pedig az asztr�ltest kifejleszt�se.   Az �lom�letet tekint�lyes m�rt�kben m�dos�tani lehet mint a ment�lis fejl�d�s k�zvetlen eredm�ny�t. Minden egyes, az �rtelem �ltal a fizikai agyba k�ld�tt impulzusnak az asztr�ltesten kell kereszt�lhaladnia �s mivel az asztr�lanyag sokkal ink�bb v�laszol a gondolatrezg�sekre mint a fizikai anyag, k�vetkez�sk�ppen az asztr�ltestre gyakorolt hat�s is megfelel�en nagyobb. �gy, ha valaki megszerezte a ment�lis ellen�rz�st, azaz megtanulta uralni az anyagot, megtanult �sszpontos�tani �s gondolkozni akkor �s �gy ahogyan akar, akkor megfelel� v�ltoz�s fog be�llni asztr�lis �let�ben; �s ha ezen �let eml�kezet�t �thozza a fizikai agyba, �lmai �l�nkek, maradand�k, �sszer�ek s�t oktat�k lesznek.   �ltal�ban min�l jobban gyakorlott a fizikai agy a ment�ltest rezg�seire val� v�laszol�sban, ann�l ink�bb meg van k�nny�tve az alv�sbeli �s �ber tudatoss�g k�z�tti hasad�k �thidal�sa. Az agy mind engedelmesebb eszk�z�v� kellene hogy legyen az embernek, �s az � akarat�b�l ered� impulzusok szerint kellene hogy m�k�dj�n.   K�z�ns�ges esem�nyek �lmod�s�nak semmi k�ze sincs az asztr�lmunk�hoz, mivel az �lmod�s a fizikai agyban megy v�gbe, mialatt az igazi ember t�vol van. Az val�ban nem sz�m�t hogy a fizikai agy mit csin�l mindaddig, am�g ment a nem k�v�natos gondolatokt�l.   Ha egy �lom megindult, lefoly�s�t rendszerint nem lehet megv�ltoztatni, ellenben az �lom�letet k�zvetve bizonyos m�rt�kben ellen�rizni lehet. K�l�n�s fontoss�ggal b�r, hogy az utols� gondolat, amellyel az ember elalszik, nemes �s felemel� legyen, mert ez az a kulcs, amely nagyban meghat�rozza a bek�vetkez� �lom term�szet�t. Egy rossz vagy tiszt�talan gondolat rossz �s tiszt�talan befoly�sokat �s teremtm�nyeket vonz, melyek visszahatnak az �rtelemre �s az asztr�ltestre �s alacsony �s f�ldi v�gyakat igyekeznek kiv�ltani.   M�sr�szt, ha az ember magas �s szent dolgokra �sszpontos�tott gondolatokkal alszik el, g�piesen m�sok hasonl� er�fesz�t�sei �ltal l�trehozott elemi l�nyeket fog maga k�r� vonzani �s ennek k�vetkezt�ben �lmai tiszt�k �s magasztosak lesznek. Minthogy e k�nyvben f�k�nt az asztr�ltesttel �s a vele szorosan kapcsolatos jelens�gekkel foglalkozunk, sz�ks�gtelen megk�s�reln�nk kimer�t�en foglalkozni az �lom �ntudat n�mileg terjedelmes t�rgy�val. Mindazon�ltal, hogy megmutassuk azt a saj�tos szerepet, melyet az asztr�ltest az �lom�letben j�tszik, hasznos dolog lesz nagyon r�viden k�rvonalazni azokat a f� t�nyez�ket, melyek az �lmok l�trehozatal�ban szerepet j�tszanak. Aki az eg�sz anyagot r�szletesen akarja tanulm�nyozni, azt C. W Leadbeater „�lmok” c�m� kiv�l� k�nyv�hez utaljuk, melyb�l az al�bbi t�nyeket mer�tett�k:   1.       Az alv� fizikai agy a maga gyermekes f�l�ntudat�val �s a maga szok�s�val, hogy minden ingert k�pes form�ban fejezzen ki, 2.       az agy �teri r�sze, amelyen sz�ntelen folyamban �sszef�gg�stelen k�pek folynak kereszt�l, 3.       a v�gyakt�l �s indulatokt�l remeg� asztr�lis test, 4.       az Eg� (kauz�lis test), amely b�rmely �ntudat �llapotban lehet, a majdnem teljes �rz�ketlens�gt�l kezdve k�pess�g�nek t�k�letes ural�s�ig, mindezek az �lom l�trehozatal�ban nagy szerepet j�tszanak.   Amikor az ember aludni t�r, Eg�ja m�g jobban visszah�z�dik �nmag�ba �s k�l�nf�le testeit a szokottn�l jobban saj�t magukra hagyja. Ezek a k�l�n�ll� testek sokkal fog�konyabbak a k�v�lr�l j�v� benyom�sokkal szemben mint m�skor �s nagyon kezdetleges saj�t tudatoss�ggal rendelkeznek. Ennek k�vetkezt�ben b�s�ges ok van az �lmok l�trehozatal�ra, valamint m�s testekben az alv�s alatt nyert tapasztalatoknak a fizikai agyban val� zavaros visszaeml�kez�s�re.   Az ilyen zavaros �lmok �gy k�vetkezm�nyei:   1.       egy sz�tsz�rt k�pekb�l �ll� sorozatnak �s azon lehetetlen �talak�t�soknak, melyeket az als� fizikai agy �rz�ketlen g�pies m�k�d�se hoz l�tre, 2.       egy alkalmi gondolatokb�l �ll� �ramlatnak, amely az agy �ter r�sz�n �t�mlik, 3.       a f�ldi vagy �r�kk� nyugtalan �radat�nak, amely az asztr�ltestben j�n l�tre �s amelyeket val�sz�n�leg asztr�lis befoly�sok �szt�k�lnek, 4.       egy fejletlen Eg� t�k�letlen dramatiz�l� k�s�rlet�nek, 5.       k�l�nf�le vagy mindezen befoly�sok kevered�s�nek.   R�viden le fogjuk �rni a minden egyes �lomfajta alapelemeit.   a.)    A fizikai agy �lmai. Amikor az Eg� az alv�s alatt egy id�re lemond az agy ellen�rz�s�r�l, a fizikai testnek m�g megmarad bizonyos saj�t tudatoss�ga, �s ezenfel�l m�g ott van a fizikai test egy�ni sejtjeinek �sszetett tudatoss�ga. A fizikai tudat hatalma az agy felett sokkal gyeng�bb, mint az Eg� hatalma az agy felett �s ennek k�vetkezt�ben a tiszt�n fizikai v�ltoz�sok az agyra sokkal nagyobb m�rt�kben k�pesek hatni. Az ilyen fizikai v�ltoz�sok p�ld�i: a v�r kering�s�ben be�ll� rendelleness�gek, em�szt�si zavarok, h�s�g, hideg stb.   A hom�lyos, fizikai tudatoss�g bizonyos saj�toss�gokkal b�r: a.)    Nagy m�rt�kben g�pies, k�ptelennek l�tszik megragadni egy fogalmat, kiv�ve abban az alakban amelyben maga is cselekv�; k�vetkez�sk�ppen minden inger, ak�r bel�lr�l, ak�r k�v�lr�l j�n az, k�zvetlen�l �rz�kelhet� k�pekk� alakul �t; b.)    [Innen val�sz�n�leg hi�nyzik egy r�sz, mert az eredeti magyar anyagban a sorrend 1, 3, 4, …] c.)    elvont fogalmakat vagy eml�keket k�ptelen megragadni, mint amilyeneket azonban egyszerre �talak�tja k�pies �rz�kelhet� dolgokk�; d.)    minden helyi gondolatir�nyzat sz�m�ra val�s�gos t�rbeli �tvitell� lesz, azaz egy K�n�ra vonatkoz� fut� gondolat az �ntudatot k�pzeletben azonnal K�n�ba viszi; e.)    nincs ereje hogy meg�t�lje a k�vetkezm�nyeket, az el�tte megjelen� k�pek �rt�k�t vagy objekt�v igazs�g�t ; mindet �ppen �gy veszi ahogyan l�tja azokat, de sohasem lep�dik meg b�rmi t�rt�nj�k is, m�g ha lehetetlen �s k�ptelen dolgok is azok; f.)      a gondolatt�rs�t�s elv�nek van al�rendelve �s k�vetkez�sk�ppen az olyan k�pek, melyek nem tartoznak �ssze, hacsak nem azon t�ny �ltal, hogy olyan esem�nyeket �br�zolnak, melyek egym�shoz k�zeli id�ben t�rt�ntek, hajlamosak, hogy ki nem bonyol�that� zavarr� vegy�ljenek; g.)    egymag�ban a legcsek�lyebb k�ls� befoly�sokkal szemben is �rz�keny mint a hangok vagy �rint�sek �s h.)    majdnem hihetetlen fokban megnagy�tja �s eltorz�tja �ket.   Ilyenk�ppen a fizikai agy k�pes arra, hogy sok �lom, azonban nem minden �lom rov�s�ra elegend� zavart �s t�lz�st okozzon.   2.      Az �ter agy �lmai. Az �ter agy a k�v�lr�l j�v� benyom�sokkal szemben a test alv�sa alatt m�g sokkal �rz�kenyebb mint a rendes �ber �ntudat alatt. Am�g az �rtelem tev�kenyen elfoglalt �s �gy az agy teljesen alkalmaz�sban van, a gyakorlatban teljesen �thatolhatatlan a k�v�lr�l j�v� gondolatok behatol�s�val szemben amely pillanatban azonban az agy t�tlen marad, k�vetkezetlen z�rzavar �radata kezd rajta kereszt�l �mleni. Az emberek legnagyobb r�sz�n�l azok a gondolatok, melyek az agyukon kereszt�l folynak, a val�s�gban egy�ltal�n nem az � gondolataik, hanem m�s emberek kitasz�tott gondolatfoszl�nyai. Teh�t alv�s k�zben minden olyan �tvonul� gondolatot, amely egy alv� agy�ban egy n�mileg hozz�ill�t tal�l, megragad ez az agy �s saj�tj�v� teszi, ekk�nt egy eg�sz fogalomsort ind�tva meg; ezek alkalmilag elt�nnek �s az �sszef�gg�stelen c�ln�lk�li �ramlat megkezdi kereszt�lfoly�s�t az agyon �t.   Meg kell jegyezn�nk, minthogy a vil�g mai fejletts�gi �llapot�ban val�sz�n�leg sokkal t�bb rossz mint j� gondolat folyik k�r�l�tt�nk, a nem uralt agy� ember nyitva �ll mindenfajta k�s�rt�s sz�m�ra, amit azonban �rtelem �s agy ellen�rz�ssel elker�lhetne.   M�g ha kivetette is egy alv� ember �ter agy�b�l ezeket a gondolatokat egy m�sik szem�ly �nk�ntes t�rekv�se, az agy m�gsem marad teljesen passz�v, hanem lassan �s �lomszer�en a saj�t m�lt eml�k�nek t�rh�z�b�l kezd k�peket kifejleszteni a maga sz�m�ra.   3.      Az asztr�l �lmok. Ezek egyszer�en az asztr�ltestnek a fizikai test alv�sa alatti �let�re �s m�k�d�s�re vonatkoznak eml�kez�sek a fizikai agyban, amelyekben az el�z� sz�vegben m�r eml�t�st tett�nk. A megfelel�en j�l fejlett ember asztr�lteste fizikai test�t�l tekint�lyes t�vols�gra k�pes elt�volodni minden k�nyelmetlens�g n�lk�l �s azokr�l a helyekr�l, melyeket megl�togathatott, vagy azokr�l az emberekr�l, akikkel tal�lkozhatott t�bb� kev�sb� hat�rozott benyom�sokat hozhat vissza. Mint m�r mondottuk, az asztr�ltest minden esetben er�sen befoly�solhatja minden gondolat�t vagy sugalmaz�s amely v�gyat vagy �rz�st v�lt ki, b�r azon v�gyak term�szete, melyek benne a leggyorsabban v�ltanak ki v�laszt, term�szetszer�leg az ember fejletts�g�t�l �s asztr�ltest�nek tisztas�g�t�l f�gg.   Az asztr�ltest mindenkor fog�kony az �tvonul� gondolat�ramok befoly�s�val szemben �s amikor az �rtelem nem ellen�rzi tev�kenyen, �r�k�sen felfogja ezeket a k�v�lr�l j�v� ingereket �s szorgalmasan v�laszolgat r�juk. Az alv�s alatt m�g enn�l is jobban befoly�solhat�. Ennek k�vetkezt�ben pl. az az ember, aki teljesen kipuszt�tott egy fizikai v�gyat, mely benne el�z�leg az alkohol ir�nt meglehetett, oly annyira, hogy �ber �llapotban hat�rozott undort �rezhet vele szemben, m�gis gyakorta �lmodhatja azt, hogy iszik, �s ebben az �llapotban az alkohol befoly�s�nak gy�ny�r�t is tapasztalhatja. Nappal az asztr�ltest v�gya az akarat fel�gyelete alatt van, amikor azonban az asztr�ltest az alv�s alatt felszabadul, bizonyos m�rt�kben kiker�l az Eg� uralma al�l �s val�sz�n�leg k�ls� asztr�lbefoly�sra v�laszolva a r�gi szok�s �jra felt�mad. Ez az �lom val�sz�n�leg sok embern�l el�fordul, akik hat�rozottan megk�s�rlik v�gyterm�szet�ket az akaratuk ellen�rz�se al� hajtani.   Az is lehets�ges, hogy valaki isz�kos lehetett az elm�lt �let�ben �s asztr�ltest�ben m�g mindig van valami anyag, amelyet abba az isz�koss�g �ltal a maradand� (permanens) atomban l�trehozott rezg�sek vonzottak. B�r ez az anyag ebben az �letben nincs �ltetve, az �lomban, az Eg� fel�gyelete gyenge l�v�n, az anyag v�laszolhat a k�v�lr�l j�v� rezg�sekre �s az ember azt �lmodja hogy iszik. Az ilyen �lmok, ha egyszer meg�rtett�k azokat, ne okozzanak gondot; mindazon�ltal �gy kell tekinteni azokat mint figyelmeztet�seket arra n�zve, hogy m�g megvan a lehet�s�ge annak, hogy odaadjuk magunkat az iv�snak, minthogy az �jra fel�ledt.   4.      Eg� �lmok A fejl�d�ssel megv�ltozik az asztr�ltest term�szete. M�g nagyobb azonban a v�ltoz�s, amely az Eg�ban vagy a benne lakoz� isteni emberben v�gbemegy. Akin�l az asztr�ltest nem t�bb, mint egy �sz� k�dfelh�, az Eg� majdnem olyan alv�, mint a fizikai teste, minthogy vak a saj�t magasabb s�kj�nak befoly�saival szemben �s ha valami hozz�tartoz� fogadalom [fogalom?] eljut is hozz�, als�bb testei felett kis vagy semmi ellen�rz�st nem gyakorol, a tapasztalatot k�ptelen lesz belev�sni a fizikai agyba.   Az alv�k, a teljes feled�st�l kezdve, eg�szen a teljes asztr�l-�ntudatoss�gig, mindenf�le fokozat�ak. Esz�nkben kell tartanunk, mint azt m�r mondottuk, hogy b�r lehets�ges, hogy a magasabb s�kokon sok fontos tapasztalatunk legyen, mindazon�ltal az Eg� k�ptelen lehet azokat az agyba belev�sni, �gyhogy vagy egy�ltal�n semmi fizikai eml�kezet sincs, vagy csak egy legteljesebb m�rt�kben z�rzavaros eml�k�nk.   Az Eg� tudatoss�g�nak �s tapasztalatainak alapjellegzetess�gei, ak�r meg van azoknak eml�kezete az agyban, ak�r nincs, a k�vetkez�k:   a.)    Az Eg� t�r �s id� m�rt�ke olyannyira elt�r att�l, amelyhez �ber �llapotunkban szoktunk, hogy majdnem �gy van, mintha egy�ltal�n nem l�tezn�k sz�m�ra sem id�, sem t�r. Sok  esetet ismer�nk amikor n�h�ny pillanat alatt, m�r ahogyan mi m�rj�k azt, az Eg� olyan tapasztalatokat mehet �t, melyek sok �ven �t tart�nak t�nhetnek fel, amikor is az egyik esem�ny a m�sik esem�nyt teljesen �s l�nyegtelen r�szletess�ggel k�veti.   b.)    Az Eg�nak az a k�pess�ge, hogy hirtelen dramatiz�l. Egy fizikai hang vagy �rint�s az Eg�hoz a rendes idegg�pezet mell�z�s�vel k�zvetlen�l is eljuthat, egy m�sodperc t�red�kkel hamarabb, mint ahogyan el�ri a fizikai agyat. A m�sodperc ezen t�red�ke azonban elegend� arra, hogy az Eg� egy dr�mafajt�t vagy jelenetet hozzon l�tre, mely abban a vezet� esem�nyben nyilv�nul �s cs�csosodik ki, amely fel�breszti a fizikai testet. Az agy az egy�ni �lmot �sszekeveri a t�rgyi esem�nnyel �s enn�lfogva �gy k�pzeli mintha az �lomesem�nyeket � t�nyleg �t�lte volna.   Ez a szok�s azonban k�l�n�sen azon Eg�k saj�toss�ga l�tszik lenni, melyek ami a spiritualit�st illeti, ar�nylag v�ve m�g fejletlenek. Amint az Eg� spiritu�lis tekintetben fejl�dik, gyermeks�ge ezen kedves j�t�kai f�l� emelkedik. Az az ember, aki el�rte a folytonos �ntudatoss�got, a magasabb s�khoz tartoz� munk�val annyira el van foglalva, hogy erre a dramatiz�l�sra semmi energi�t nem ford�t �s �gy az �lmok ezen oszt�lya sz�m�ra megsz�nik.   c.)    Az Eg� bizonyos m�rt�kben birtok�ban van az el�re megl�t�s k�pess�g�nek is, amennyiben n�ha el�re megl�tni k�pes olyan esem�nyeket, melyek majd meg fognak t�rt�nni, vagy ink�bb megt�rt�nhetnek, hacsak valami nem t�rt�nik megakad�lyoz�sukra �s ezen esem�nyeket belev�sheti a fizikai agyba. Sok ilyen j�s vagy figyelmeztet� �lmot jegyeztek fel. A figyelmeztet�st n�ha figyelembe vehetik �s megtehetik a sz�ks�ges l�p�seket �s �gy az el�rel�tott eredm�ny megv�ltoztathat� vagy teljesen elker�lhet�.   d.)    Az Eg�, amikor alv�s alatt testen k�v�l van, jelk�pekben l�tszik gondolkodni. Egy fogalom, melynek kifejez�s�re itt sok sz�ra van sz�ks�g, egyetlen egy szimbolikus k�p seg�ts�g�vel t�k�letesen k�z�lhet� vele. Ha egy ilyen jelk�pes gondolat v�s�d�tt az agyba �s �ber �llapotban megvan az eml�kezete, az �rtelem szavakba ford�thatja �t; m�sr�szt lehets�ges, hogy puszt�n csak mint egy jelk�p j�n �t az agyba �tford�thatatlanul �s �gy zavart okozhat. Az ilyen term�szet� �lmokban �gy l�tszik rendszerint mindenkinek megvan a saj�t jelk�pes rendszere; �gy a v�z k�zeli zavart, a gy�ngy k�nnyeket jelenthet �s �gy tov�bb.   Ha valaki azt �hajtja, hogy hasznos �lmai legyenek, azaz �bertudat�ban k�pes legyen el�ny�t �lvezni annak amit Eg�ja az alv�s alatt tanulhat, akkor ennek el�r�se �rdek�ben bizonyos l�p�seket kell tennie.   L�nyeges, hogy �ber �llapot�ban megszokja m�r a kitart� �s rendszeres �sszpontos�tott gondolkod�st. Az, aki gondolatait t�k�letesen ellen�rizni k�pes, mindig pontosan tudni fogja, hogy mir�l gondolkozik �s mi�rt; �s �gy tal�lja hogy az agy, amely �gy arra gyakorlott, hogy az Eg� sugalmaz�saira hallgasson, haszn�laton k�v�l nyugalomban fog maradni �s elker�li, hogy felfogja vagy v�laszoljon a gondolatok k�rnyez� tenger�b�l ered� alkalmi �ramoknak. Az ember ilyenk�ppen sokkal hajlamosabb� v�lik a magasabb s�kokr�l ered� befoly�sok felfog�s�ra, ahol a felfog�s �lesebb �s az �t�let val�dibb mint az a fizikai s�kon valaha is lehetne.   Alig sz�ks�ges hozz�tenn�nk, hogy az ember egy�ttal mestere kell hogy legyen legal�bbis az alacsonyabb szenved�lyeinek.   Egy nagyon elemi m�gikus elj�r�ssal az ember kivetheti �teragy�b�l a gondolatok roham�t, mely k�v�lr�l hat re�. E c�lb�l, amikor lefekszik, k�pzelje el aur�j�t �s er�sen akarja, hogy annak k�ls� fel�lete egy �t a k�ls� befoly�sokt�l v�d� burokk� v�lj�k. Az aurikus anyag engedelmeskedni fog gondolatainak �s kialak�tja a burkot. Ez az el�rend� c�l �rdek�ben felbecs�lhet� l�p�s.   Annak nagy fontoss�g�t, hogy az ember elalv�s el�tti legutols� gondolat�t valamely nemes �s magas dologra r�gz�tse, m�r eml�tett�k volt; ezt azoknak akik �lmukat uralni akarj�k, szab�lyosan gyakorolniuk kell.   Tal�n hasznos lesz, ha itt megeml�tj�k az �ntudat n�gy fokozat�nak hindu elnevez�seit: 1.      Jagrat a k�z�ns�ges �ber �ntudat. 2.      Svapna az �lom�ntudat, amely az asztr�ltestben m�k�dik �s tapasztalatait az agyba bev�sni k�pes. 3.      Sushupti a ment�ltestben m�k�d� �ntudat, amely nem k�pes tapasztalatait az agyba belev�sni. 4.      Turiya a transz�llapot, a buddhikus testben m�k�d� �ntudat, amely annyira elk�l�n�lt az agyt�l, hogy k�ls� eszk�z�kkel nem k�nny� visszaid�zni.   Ezeket a neveket azonban csak viszonylagosan haszn�lj�k �s a sz�vegnek megfelel�en v�ltoztatj�k. �gy a jagratr�l sz�l� egyik magyar�zatban a fizikai �s asztr�ls�k egyes�tve vannak, a h�t oszt�ly megfelel a n�gy fizikai anyag�llapotnak �s a XVI. fejezetben eml�tett h�rom anyagoszt�lynak.   Tov�bbi felvil�gos�t�st illet�leg A. Besant: „Bevezet�s a yog�ba” c. munk�j�nak 16. �s folytat�lagos oldalait, valamint „Tanulm�ny az �ntudatr�l” c. munk�j�t aj�nljuk, ahol az �ber �ntudat azon r�sze van meghat�rozva, amely a legk�ls� test �ltal m�k�dik.

Fatyol

El�zm�ny | 2005.10.12. 10:51 - #10

IX. fejezet   Az �lom �let     Az alv�s igazi oka, �gy l�tszik az, hogy a testek kif�radtak. A fizikai testben nemcsak minden izom-meger�ltet�s, hanem minden �rz�s �s gondolat is bizonyos k�nnyed fizikai v�ltoz�st hoz l�tre. Az eg�szs�ges test mindig ellens�lyozni igyekszik ezeket a v�ltoz�sokat, azonban ez, am�g a test �bren van nem mindig siker�l. K�vetkez�sk�pp minden �rz�s, gondolat vagy cselekv�s egy kicsi, majdnem �szrev�tlen vesztes�get jelent, melyek �sszegzett hat�sa annyira kimer�ti a fizikai testet, hogy az nem k�pes tov�bbi gondolkod�sra vagy munk�ra. N�ha p�r percnyi alv�s is el�g hogy helyrej�jj�n, amit a fizikai elemi l�ny v�gez.   Az asztr�ltest nagyon hamar kif�rad a fizikai agy-r�szecsk�k mozgat�s�nak neh�z munk�j�ban �s hosszabb t�le val� elk�l�n�l�sre van sz�ks�ge, hogy k�pes legyen er�t gy�jteni hogy �jra v�gezze egyhang� munk�j�t.   A saj�t s�kj�n ellenben az asztr�ltest gyakorlatilag k�ptelen kif�radni; tudnak 25 �ven �t tart� sz�ntelen munk�lkod�sra vonatkoz� esetr�l is, amikor nem mutatta a f�radts�g jel�t.   Hab�r a szertelen �s hosszantart� �rz�s az embert a k�z�ns�ges �letben nagyon gyorsan kif�rasztja, nem az asztr�ltest az, amely kimer�l, hanem a fizikai szervezet, amelyen kereszt�l az �rz�s kifejez�dik.   Hasonl�k�ppen van a ment�ltesttel is. Amikor ment�lis f�radts�gr�l besz�l�nk, az a val�s�gban helytelen kifejez�s, mert az agy �s nem az �rtelem az, ami kif�rad. Az �rtelem kif�rad�sa nem l�tezik.   Amikor az ember az alv�sban (vagy hal�l eset�n) elhagyja test�t, a k�rnyez� asztr�lanyag nyom�sa - amely a val�s�gban az asztr�ls�k neh�zked�si erej�t jelenti – az asztr�lisan �res t�rbe azonnal m�s asztr�lanyagot hajt. Az ilyen ideiglenes asztr�lis m�s, m�r ami az elrendezetts�g�t illeti, pontos m�sa a fizikai testnek, amellett azonban semmi val�s�gos kapcsolatban nincs vele �s sohasem haszn�lhat� vehikulumk�nt.   Puszt�n csak v�letlen tal�lkoz�sa a r�szecsk�knek, �s az �ppen jelenl�v� megfelel� fajta asztr�lanyagb�l �ll. Amikor az igazi asztr�ltest visszat�r, ezt az idegen asztr�lanyagot a legcsek�lyebb ellen�ll�s n�lk�l kitasz�tja.   Ez nyilv�nval�an egyik oka annak, ami�rt rendk�v�li gondot kellene ford�tani arra, hogy az ember milyen k�rnyezetben t�r alv�sra, mert ha a k�rnyezet rossz, �gy az ember asztr�ltest�nek t�voll�te alatt kifog�solhat� t�pus� asztr�lanyag t�ltheti be a fizikai testet, olyan befoly�sokat hagyva vissza, melyek csak kellemetlen�l hathatnak a visszat�r� igazi emberre.   Amikor az ember aludni t�r „magasabbrend�” �letelvei a fizikai testb�l az asztr�ltestbe h�z�dnak ki, a s�r� test �s az �tertest mag�ra marad az �gyban �s az asztr�ltest felette lebeg a leveg�ben. Az �lom teh�t az ember fizikai teste helyett egyszer�en az asztr�ltest�t haszn�lja; egyed�l csak a fizikai test mer�l �lomba �s nem sz�ks�gk�ppen maga az ember.   Az asztr�ltest, amikor �gy visszah�z�dik a fizikai testb�l, rendszerint megtartja a fizikai test alakj�t, �gy, hogy az illet�t k�nnyen felismerheti b�rki, aki ismeri �t fizikailag. Ez annak a t�nynek tudhat� be, hogy az asztr�l �s fizikai r�szecsk�k k�z�tt vonz�d�s �ll fenn, mely az eg�sz fizikai �let alatt fennmarad �s ez olyan szok�st v�lt ki az asztr�lanyagban, amely akkor is megmarad, amikor az asztr�lanyag ideiglenesen kivonul az alv� test�b�l.   Ez okb�l egy alv� ember asztr�lteste egy k�zponti r�szb�l �ll, amely megfelel a fizikai testnek, �s amely ar�nylag nagyon s�r�, tov�bb� egy k�r�lvev� aur�b�l, amely ar�nylag sokkal ritk�bb.   Egy nagyon fejletlen ember, amilyen egy vadember, majdnem olyan alv� lehet, mint ahogyan a fizikai teste alszik, mert asztr�ltest�ben csak egy nagyon kicsinyke hat�rozott tudatoss�gra k�pes. Ugyanakkor k�ptelen alv� fizikai test�nek k�zvetlen k�zel�b�l elt�vozni �s ha megk�s�reln� azt asztr�ltest�ben, bizony�ra r�m�lten �bredne fel fizikai test�ben.   Asztr�lteste egy n�mileg alaktalan t�meg, egy lebeg� k�dkoszor�, amely nagyj�b�l toj�s alak�, azonban nagyon szab�lytalan �s hat�rozatlan k�rvonalakkal; a bens� forma a fizikai test s�r� asztr�lm�s�nak von�sai �s alakja ugyancsak hat�rozatlan, foltos �s meg nem k�l�nb�ztethet�, azonban minden esetben felismerhet�.   Az ilyen egyszer� fajt�j� ember tudatoss�ga alatt arra haszn�lja asztr�ltest�t, hogy az �rtelemb�l �ramokat k�ld rajta kereszt�l a fizikai agyhoz. Alv�s alatt azonban, minthogy a fizikai agy nem m�k�dik, az asztr�ltest fejletlen l�v�n, k�ptelen �nmag�t�l benyom�sokat felfogni �s �gy az ember gyakorlatban �ntudatlan, mivel a szeg�nyesen szervezett asztr�ltest �ltal k�ptelen tiszt�n kifejezni mag�t. A benne l�v� �rz�sk�zpontokra az �tvonul� form�k hat�st gyakorolhatnak �s benne v�laszolhat is az olyan ingerekre, melyek az als� term�szetet izgatj�k. Azonban a szeml�l�re tett hat�s a maga eg�sz�ben az alv�s �s hat�rozatlans�g hat�sa �s mivel az asztr�ltest minden hat�rozott tev�kenys�g h�j�n van, lust�n �s t�k�letlen�l a fizikai forma felett lebeg.   A teljesen fejletlen emberben enn�lfogva a magasabb �letelvek, azaz maga az ember, majdnem �ppen olyan alv� �llapotban van, mint a fizikai test.   N�h�ny esetben az asztr�ltest kev�sb� tespedt �s �br�ndosan �szik ide-oda a k�l�nf�le asztr�l�ramlatokban, alkalmilag felismerve m�sokat �s akik hasonl� �llapotban vannak, mindenf�le tapasztalatokon kereszt�lmenve, melyek eml�kezete rem�nytelen�l z�rzavaros �s az, ami t�nyleg t�rt�nt gyakorta nevets�ges torzk�pbe van �lt�ztetve. (L�sd az �lmok c. X. fejezetet) Ez okozza, hogy a k�vetkez� reggel az illet� azt gondolja, hogy valami nevezetes �lma volt.   A fejlettebb embern�l m�r nagy az elt�r�s. A bens� alak m�r hat�rozottabb �s megk�l�nb�ztethet� – az ember fizikai kin�zet�nek t�k�letesebb m�solata. A k�rnyez� k�dkoszor� hely�t �lesen hat�rolt toj�salak foglalja el, amely alakj�t v�ltozatlanul megtartja, melyek az asztr�ls�kon folyv�st k�r�l�tte �rv�nylenek.   Az ilyen t�pus� ember nem �ntudatlan az asztr�ltest�ben, hanem teljesen tev�kenyen gondolkoz�. Mindazon�ltal alig vehet tudom�st k�rnyezet�r�l, mint a vadember. Nem az�rt mert k�ptelen l�tni, hanem mert annyira bele van burkolva gondolataiba, hogy nem l�t, b�r l�thatna ha �gy akarn�. B�rmilyen gondolatok is foglalkoztatt�k �rtelm�t az elm�lt nap alatt, rendszerint folytatja azokat amikor elalszik, �gy, hogy az�ltal egy olyan �nmaga gy�rtotta s�r� fallal van k�r�lv�ve, hogy a gyakorlatban semmit sem figyel meg abb�l ami k�r�l�tte v�gbemegy. Alkalmilag egy k�v�lr�l j�v� er�szakos l�k�s, vagy valami �nmag�b�l kiindul� er�s v�gy sz�tt�pheti ezt a k�dburkot �s megengedi valami hat�rozott benyom�s �szrev�tel�t. Ezut�n a k�d �jb�l k�r�lz�rja �s olyan megfigyel�s n�lk�l �lmodik tov�bb, mint annak el�tte.   A m�g jobban fejlett ember eset�ben, amikor a fizikai test aludni t�r, az asztr�ltest kisiklik bel�le �s az ember teljes tudatoss�ggal tart�zkodik benne. Az asztr�ltest tiszt�n k�rvonalazott �s hat�rozottan szervezett, az emberhez hasonl� �s az ember testk�nt k�pes haszn�lni, olyan testk�nt, amely sokkal alkalmasabb mint a fizikai test.   Az asztr�ltest fog�konys�ga megn�vekedett, m�g v�g�l azonnal v�laszol saj�t s�kja minden rezg�s�re, a finomabbra �pp�gy, mint a durv�bbakra; a nagyon magasan fejlett ember asztr�ltest�ben azonban a gyakorlatban term�szetszer�leg nincs alkalom a durva rezg�sekre val� v�laszol�sra.   Az ilyen ember sokoldal�an �ber, sokkal tev�kenyebb, sokkal pontosabban �s a meg�rt�s sokkal nagyobb erej�vel dolgozik, mint amikor be van z�rva a s�r�bb fizikai testbe. Ezenfel�l m�rhetetlen gyorsas�ggal k�pes ide-oda mozogni b�rmely t�vols�gra an�lk�l, hogy az alv� fizikai testben a legcsek�lyebb zavart is okozn�.   Tal�lkozhat bar�taival, eszmecser�t folytathat vel�k, ak�r testben �l�k azok, ak�r nem, ha azok t�rt�netesen �ppen olyan emberek az asztr�ls�kon mint �. Tal�lkozhat n�l�n�l sokkal fejlettebbekkel �s azokt�l figyelmeztet�seket �s tan�t�sokat kaphat; vagy j�t tehet azokkal, akik kevesebbet tudnak mint �. K�l�nf�le nem emberi l�nyekkel j�het kapcsolatba (l�sd az Asztr�ll�nyek c. XX. �s XXI. fejezetet), er�s�t�leg vagy elrettent�en mindenf�le fajta j� �s rossz asztr�l befoly�sok hathatnak r�.   Bar�ts�got k�thet olyanokkal, akik a vil�g m�s r�sz�n laknak, el�ad�sokat tarthat vagy hallhat; ha tan�tv�ny, tal�lkozhat tan�tv�nyokkal �s az asztr�lvil�g ny�jtotta tov�bbi k�pess�gekkel, olyan feladatokat oldhat meg, melyek a fizikai vil�gban neh�zs�geket jelentettek.   Egy fizikus p�ld�ul a test alv�sa alatt olyan eseteket l�that, melyek k�l�n�sen �rdeklik �t. Ilyenk�ppen �j felvil�gos�t�sokat szerezhet, melyek mint intu�ci� fajta j�hetnek �t �ber tudatoss�g�ba.   A magasan fejlett ember asztr�lteste, minthogy teljesen rendezett �s �ltetett, �ppolyan �ntudat eszk�zz� v�lik az asztr�ls�kon mint a fizikai test a fizikai s�kon.   Minthogy az asztr�lvil�g a szenved�ly �s az �rz�s igazi haz�ja, azok, akik valamilyen �rz�snek adj�k oda magukat, azt a F�ld�n ismeretlen er�vel �s �less�ggel �rezhetik. Mert a fizikai testben egy �rz�s hat�sa a fizikai s�kon val� �thatol�ssal kimer�l, m�g az asztr�lvil�gban - az �rz�s saj�t vil�g�ban – az er� teljess�ge �rv�nyes�thet�. �gy van azut�n az, hogy az asztr�lvil�gban a vonzalmat vagy odaad�st sokkal er�sebben lehet �rezni mint a fizikai vil�gban lehets�ges; hasonl�k�ppen az asztr�lvil�gban a szenved�s olyan er�s lehet, mely a rendes fizikai vil�gban elk�pzelhetetlen.   Ezen �llapot egyik el�nye az, hogy az asztr�lvil�gban minden szenved�s �s k�n �nk�ntes �s teljesen ellen�rz�tt �s �gy az ottani �let sokkal k�nnyebb a meg�rt� embernek. A fizikai k�nt az �rtelemmel ellen�rizni lehet ugyan, azonban rendk�v�l neh�z; az asztr�lvil�gban ellenben mindenki egy pillanat alatt megsz�ntetheti az er�s �rz�s okozta szenved�st. Az embernek csak az akarat�t kell m�k�dtetnie mire a szenved�s azonnal elt�nik. Ez az �ll�t�s megd�bbent�en hangzik, mindamellett igaz; ilyen az akarat �s az �rtelem hatalma az anyag felett. Ahhoz, hogy az ember az asztr�ltest�ben teljesen �ntudat�n legyen, m�r nagyfok� halad�st kell el�rnie; amikor az ember m�r �thidalta a fizikai �s asztr�l tudatoss�g k�z�tti m�lys�get, sz�m�ra t�bb� nem l�tezik sem �jjel sem nappal, minthogy �lete folyamatos. Az ilyen ember sz�m�ra, �gy amint ezt �rtik a hal�l is megsz�nt l�tezni, minthogy ezen megszak�thatatlan tudatoss�g�t nemcsak �jjel �s nappal tartja meg, hanem mag�nak a hal�lnak a kapuj�n t�l is eg�szen az asztr�ls�kon elt�ltend� �let�nek v�g�ig, amint ezt l�tni fogjuk ha majd a hal�l ut�ni �lettel foglalkozunk.   Az asztr�ltestben val� utaz�s oly gyors, hogy azt lehet mondani, t�r �s id� le van gy�zve; mert b�r az ember �thatol a t�ren, oly gyorsan halad, hogy a sz�tv�laszt�s ereje majdnem egy�ltal�n nem l�tezik. Az ember k�t-h�rom perc alatt k�r�lrohanhatja a vil�got.   Az emberis�g magasabb fajainak b�rmely meglehet�sen el�rejutott �s m�velt embere m�r majdnem teljesen kifejlesztette az asztr�ltestbeli �ntudat�t �s asztr�ltest�t t�k�letesen k�pes vehikulumk�nt haszn�lni, b�r sok esetben nem �gy tesz, mert m�g nem v�gezte el azt a hat�rozott er�fesz�t�st, amelyre els� �zben sz�ks�ge van, ami azut�n szok�ss� v�lik.   A k�z�ns�ges embern�l a neh�zs�g nem abban �ll, hogy az asztr�ltest nem k�pes m�k�dni, hanem az, hogy ez a test ezernyi �v alatt megszokta, hogy csup�n a fizikai testen �t szerzet benyom�sok mozgass�k, �gyhogy az emberek m�g nem j�ttek r� arra, hogy az asztr�ltestet saj�t s�kj�n is �n�ll�an k�pesek m�k�dtetni �s hogy az akarat k�pes k�zvetlen�l re� hatni. Az emberek asztr�lis tekintetben „fel nem �bredtek” maradnak, mert megszok�s szerint azokat a j�l ismert fizikai rezg�seket v�rj�k, melyek kiv�ltj�k az asztr�ltev�kenys�get. �gy teh�t azt lehet mondani, hogy az asztr�ls�kon �berek, azonban a legkisebb m�rt�kben sem az asztr�ls�k sz�m�ra, �s �gy k�rnyezet�kr�l csak nagyon hat�rozatlanul szereznek tudom�st, ha egy�ltal�n tudom�st szereznek.   Amikor valaki egy Mester tan�tv�ny�v� lesz, akkor az � asztr�ls�kbeli �lomk�ros �llapot�b�l egyszerre felr�z�dik �s teljesen �berr� v�lik ezen s�k �t k�r�lvev� val�s�gaival szemben; tanulni kezd bel�lr�l �s munk�lkodni kezd k�z�tt�k, �gy, hogy �lom �r�i m�r nem �resek, hanem tev�kenys�ggel �s hasznos elfoglalts�ggal telnek an�lk�l, hogy a f�radt fizikai test eg�szs�ges pihen�s�t a legkev�sb� is befoly�soln�.   A „L�thatatlan seg�t�k” c�m� XXVIII. fejezetben sokkal b�vebben fogunk majd foglalkozni az asztr�ltest gondosan kitervezett �s megszervezett munk�ss�g�val; itt elmondhatjuk miel�tt m�g el�rn�k ezt a fokozatot, hogy m�r egy nagy csom� hasznos munk�t el lehet v�gezni �s v�geznek is �lland�an. Az, aki azzal a hat�rozott sz�nd�kkal fekszik le, hogy bizonyos munk�t elv�gez, k�ts�gtelen�l kereszt�l fogja vinni sz�nd�k�t, amint megszabadult fizikai test�t�l. Amikor azonban elv�gezte a munk�t, val�sz�n�, hogy saj�t mag�ra ir�nyul� gondolatainak k�de fogja k�r�lz�rni, hacsak meg nem szokta, hogy �j munkair�nyba fogjon amikor fizikai agy�t�l k�l�nv�ltan m�k�dik. Term�szetesen n�ha a kiv�lasztott munka olyan, hogy az alv�ssal t�lt�tt eg�sz id�t kit�lti �gy, hogy az ilyen ember a lehet� legteljesebb m�rt�kben er�fesz�t�st fejt ki, m�r amennyire ezt asztr�l fejletts�ge engedi.   Mindenkinek minden �jjel arra kellene mag�t elhat�roznia, hogy valami hasznos dolgot fog v�gezni az asztr�ls�kon; megvigasztalni olyant, aki zavarban van; az akarater�t haszn�lni arra, hogy er�t �nts�n egy olyan bar�tj�ba aki gyenge vagy beteg; megnyugtatni olyant, aki nyugtalan vagy valami hasonl� m�s szolg�latot teljes�teni.   Bizonyos m�rt�k� siker abszol�t biztos �s ha a seg�t� gondosan megfigyeli, �gy gyakran �szre fog venni olyan t�neteket, melyek a fizikai vil�gban el�rt hat�rozott eredm�nyre vonatkoznak.   Az ember n�gyf�le m�don „�breszthet� fel” az � asztr�ltest�ben val� teljes tudatoss�gra:   1.       A fejl�d�s rendes folyamata �ltal, mely lass�, azonban biztos.   2.       �nmaga �ltal, aki megtanulta a t�nyeket, elv�gezte a sz�ks�ges kitart� er�fesz�t�st, hogy bel�lr�l eltiszt�tsa a k�d�t, �s fokozatosan legy�zze azt a rests�get, melyet megszokott. Ahhoz, hogy megtehesse ezt, az alv�s el�tt el kellene hat�rozni, hogy amikor elhagyja test�t, igyekszik fel�bredni �s l�tni valamit vagy valami hasznosat tenni. Ez term�szetszer�leg puszt�n csak meggyors�t�sa a fejl�d�s term�szetes folyamat�nak. K�v�natos, hogy az ember el�sz�r fejlessze ki a j�zan �szt �s az erk�lcsi tulajdons�gokat, els�sorban k�t okb�l: el�sz�r, nehogy t�vesen haszn�lja azokat az er�ket melyeket megszerezhet; m�sodszor nehogy er�t vegyen rajta a f�lelem az olyan er�k jelenl�t�ben, melyeket sem meg�rteni, sem pedig uralni nem k�pes.   3.       M�gikus szertart�sok valami v�letlen vagy t�rv�nyellenes haszn�lata �ltal a f�tylat �gy sz�tszak�thatja, hogy azt sohasem lehet teljesen �sszez�rni. Ilyen eseteket tal�lunk le�rva H. P. Blavatsky „A bewitched life” (Elvar�zsolt �let) c�m� �s Lord Lytton „Zanoni” c�m� munk�j�ban.   4.       Egy bar�t gyakorolhat hat�st k�v�lr�l az embert k�r�lvev� burokra �s fokozatosan magasabb lehet�s�gek fel� emelheti fel. Ezt azonban sohasem kellene megtenni, hacsak a bar�t nem teljesen biztos abban, hogy a fel�breszteni sz�nd�koltban megvan a b�tors�g, az odaad�s �s m�s tulajdons�gok, melyek a hasznos munk�hoz sz�ks�gesek.   Azonban az asztr�ls�kon oly nagy sz�ks�g van seg�t�kre, hogy minden t�rekv� biztos lehet abban, hogy fel�bred�se egy napot sem fog k�sni, hogyha azt l�tj�k, hogy k�sz erre.   Hozz�tehetj�k m�g, hogyha �ppen egy gyermeket �breszten�nk fel az asztr�ls�kon, az asztr�ltest fejl�d�se olyan gyorsan haladna el�re, hogy nagyon hamar abban a helyzetbe ker�lne e s�kon, amely alig van alatta egy fel�bredt feln�tt helyzet�nek �s term�szetesen nagyobb el�nye van, m�r ami a hasznoss�got illeti, mint a legb�lcsebb, de m�g fel nem �bredt embernek.   Azonban mindaddig, am�g a gyermek-testen �t kifejez�d� Eg� nincs azon sz�ks�ges tulajdons�gok birtok�ban, melyek egy hat�rozott �s amellett szeret� hajlammal egy�tt j�rnak, addig egyetlen okkultista sem venn� mag�ra azt a nagyon komoly felel�ss�get, hogy fel�bressze �t az asztr�ls�kon. Azonban lehets�ges egy gyermeket felemelni az �ton �gy a gyermek a leghat�sosabb munk�snak bizonyul az asztr�ls�kon �s olyan teljes l�lekkel veti mag�t a munk�ba, hogy �r�mteljes dolog l�tni.   Am�g ar�nylag k�nny� dolog fel�breszteni valakit az asztr�ls�kon, gyakorlatilag lehetetlen, kiv�ve a mesmerikus befoly�s legkev�sb� k�v�natos alkalmaz�s�t, ism�t elaltatni �t.   Az alv� �s �ber �let ilyenk�ppen teh�t �gy tekintend�k, mint a val�s�gban egy �let; alv�s alatt tudat�ban vagyunk ennek a t�nynek, �s mind a kett�nek folytat�lagos tudat�val b�runk, azaz az asztr�l eml�kezet mag�ban foglalja a fizikait, b�r ami term�szetes is, a fizikai eml�kezet nem mindig foglalja mag�ba az asztr�ltapasztalatok eml�k�t.       Az alvaj�r�s (somnabulizmus) nyilv�nval�an �tf�le m�don j�het l�tre:   1.       Az Eg� k�pes lehet sokkal k�zvetlenebb�l hatni a fizikai testre mialatt a ment�l- �s asztr�ltest t�vol vannak; az ilyen term�szet� esetekben az ember k�pes lehet k�lt� m�dj�ra �rni, festeni, stb. amelyek �ber �llapota er�it mesze t�lhaladj�k.   2.       Az ember fizikai teste g�piesen m�k�dhetik �s a megszok�s erej�vel, amikor is maga az ember nem ellen�rzi. Ilyen esetek azok, amikor szolg�k �jjel t�zet gy�jtanak vagy valamely m�s h�zi dolgukat v�gzik, melyeket megszoktak; vagy amikor az alv� fizikai test bizonyos m�rt�kben v�grehajtja azt a gondolatot amely az �rtelmet alv�s el�tt foglalkoztatta.   3.       Egy, ak�r �l� ak�r test�t levetett k�ls� l�ny megsz�llhatja az alv� ember test�t �s a saj�t c�ljaira haszn�lhatja fel. A legval�sz�n�bb, hogy ez t�rt�nik az olyan emberrel aki m�diumit�sra hajlamos, azaz, akinek testei a rendesn�l laz�bban egyes�ltek �s �gy sokkal k�nnyebben v�lnak is sz�t. Az �tlagos embern�l az a t�ny, hogy az asztr�ltest alv�s alatt elhagyja a fizikai testet nem nyit utat a megsz�ll�shoz, mivel az Eg� mindig szoros kapcsolatban  marad a test�vel �s gyorsan visszat�rne b�rmely ilyen k�s�rlet eset�n.   4.       Egy teljesen ellent�tes �llapot ugyancsak hasonl� eredm�nyt hozhat l�tre. Amikor a princ�piumok vagy testek a rendesn�l sokkal szorosabban f�ggnek �ssze, ahelyett, hogy az ember t�voli helyeket csak asztr�ltest�vel l�togatna meg, erre fizikai test�t haszn�lja, mert nincsen t�le teljesen sz�tv�lasztva.   5.       Az alvaj�r�s val�sz�n�leg az emberben lev� azon k�l�nf�le tudatr�tegek bonyolult probl�m�j�val is kapcsolatos, melyek rendes k�r�lm�nyek k�z�tt nem k�pesek megnyilv�nulni.   Az �lom�lettel szoros rokons�gban van a transz�llapot, amely azonban csak mesters�gesen l�trehozott, �lom�llapot. A m�dium �s az �rz�kenyek gyorsan l�pnek �t a fizikai testb�l az asztr�ltestbe, rendszerint �ntudatlanul. Az asztr�ltest ilyenkor gyakorolhatja tev�kenys�geit mint amilyen a t�voli helyre val� utaz�s, benyom�sok gy�jt�se a k�rnyez� t�rgyakr�l �s azoknak a fizikai testbe val� �thozatala. A m�dium eset�ben az asztr�ltest ezeket a benyom�sokat a transzba ejtett test seg�ts�g�vel le�rhatja; azonban szab�ly az, hogyha a m�dium transz�llapota megsz�nik, az agy az ekk�nt r�gyakorolt benyom�sokat nem tartja meg, minthogy a szerzett tapasztalatoknak semmif�le nyoma nem marad a fizikai eml�kezetben. Alkalmilag az asztr�ltest m�gis k�pes maradand� benyom�st gyakorolni a fizikai agyra, �gy, hogy a m�dium a transz alatt szerzett ismeretekre visszaeml�kezni k�pes.

Fatyol

El�zm�ny | 2005.10.12. 10:50 - #9

VIII. fejezet   A fizikai �let     A II. fejezetben �ltal�nos k�rvonalakban szeml�ltett�k az asztr�ltest szerkezet�t �s �sszet�tel�t. Most �tt�r�nk - nagy r�szletekben – annak tanulm�nyoz�s�ra, hogy a fizikai test �ber tudata alatt, hogyan l�tezik �s hogyan haszn�ljuk.   Azok a t�nyez�k, amelyek a fizikai �let alatt az asztr�ltest term�szet�t, tulajdons�gait meghat�rozz�k nagyj�b�l a k�vetkez�k�ppen csoportos�that�k:   1.      a fizikai �let, 2.      az �rz�s �let, 3.      a ment�lis �let.   1.      A fizikai �let M�r l�ttuk, hogy a fizikai test minden r�sz�nek megvan a maga megfelel� asztr�l „m�sa”. Amik�nt a szil�rd, foly�kony �s g�zszer� �s �teri anyag, amelyekb�l a fizikai �ll, lehet finom vagy durva, goromba vagy l�gy, k�vetkez�sk�ppen olyan lesz a megfelel� asztr�l burkolat is. A tiszt�talan t�pl�l�kkal t�pl�lt fizikai test megfelel�en tiszt�talan asztr�ltestet fog l�trehozni, m�g ellenben a tiszta �tellel �s itallal t�pl�lt fizikai test el�seg�ti az asztr�ltest tisztas�g�t.   Az asztr�ltest az �rz�s, szenved�ly �s indulat vehikuluma l�v�n, k�vetkez�sk�ppen egy durv�bb t�pus� asztr�ltest f�k�ppen a durva fajta �rz�s �s indulat �ltal lesz megk�zel�thet�, m�g egy finomabb asztr�ltest sokkal k�szs�gesebben fog rezegni a sokkal finomabb �rz�sekre �s t�rekv�sekre.   Lehetetlens�g, hogy a fizikai test eldurv�t�s�val egyidej�leg finomabb c�lokra rendezettebb� tegy�k az asztr�l- �s ment�ltestet; az sem lehets�ges, hogy tiszta fizikai test�nk legyen �s mellette tiszt�talan asztr�l- �s ment�ltest�nk. Ilyenform�n mindh�rom test f�gg egym�st�l.   A megevett �tel nemcsak a fizikai testre, hanem a magasabb testekre is hat�ssal van. A h�sev�s v�gzetes minden okkult fejl�d�sre �s azok, akik �lnek vele, komoly �s sz�ks�gtelen neh�zs�geket g�rd�tenek maguk el�, mert a h�s�tel er�s�t�leg hat az alacsonyabb s�kok minden nemk�v�natos elem�re �s szenved�ly�re.   Az �sr�gi miszt�riumokban az emberek a legnagyobb tisztas�gban �ltek �s rendszerint veget�ri�nusok voltak. A raja-yogista k�l�nleges szenved�lyeket v�llal mag�ra, hogy fizikai test�t gondosan kidolgozott �tkez�si �s alv�si stb. rendszerrel megtiszt�tsa �s csak olyan �teleket vesz mag�hoz, melyek sattvikusak, azaz „ritmikusak”. Az eg�sz �tkez�si anyagokra vonatkoz� rendszer arra ir�nyul, hogy el�seg�tse a test el�k�sz�t�s�t a magasabb tudatoss�g haszn�lat�ra. A h�s�telek raja s�k�ak, azaz mivel a tev�kenys�g tulajdons�ga al� tartoznak, ingerl�k �s az �llati v�gyak �s cselekm�nyek kifejez�s�re szolg�lnak. Teljesen alkalmatlanok az idegszervezet finomabb t�pusai sz�m�ra. Enn�lfogva a yogi nem haszn�lhatja ezeket a gondolatokat magasabbrend� folyamatai sz�m�ra.   A rothad� t�pl�l�kot, mint a h�s, vadh�s, vadpecsenye stb. valamint az alkohol, tama s�k�ak vagy nehezek �s ez�rt szint�n ker�lend�k.   Az olyan t�pl�l�kok, melyek n�vekedni t�rekszenek, mint a gabona �s gy�m�lcs�k, satvikusak, azaz ritmikusak, minthogy a legnagyobb m�rt�kben �leter�sek �s alkalmasak arra, hogy a testet �rz�kenny� �s ugyanakkor er�ss� tegy�k.   Bizonyos m�s anyagok szint�n k�rt�konyan hatnak �gy a fizikai, mint az asztr�ltestre. �gy a doh�ny tiszt�talan r�szecsk�kkel hatja �t a fizikai testet �s oly anyagias ki�raml�sokat okoz, hogy azokat gyakorta �szlelni is lehet a szagl�s  �rz�k�vel. Asztr�lis tekintetben a doh�ny nemcsak tiszt�talans�got visz be a testbe, hanem ki�lni igyekszik a test �rz�keny volt�t, amint mondj�k megnyugtatja az idegeket. B�r a mai modern �let k�r�lm�nyei k�z�tt ez n�ha kev�sb� k�ros lehet, semmint nyugtalanoknak hagyni az idegeket, m�gsem k�v�natos egy okkultista sz�m�ra, akinek sz�ks�ge van arra, hogy minden rezg�sre azonnal v�laszolni tudjon �s ugyanakkor term�szetesen teljesen ellen�rz�s�k birtok�ban kell hogy legyen.   Hasonl�k�ppen nem k�ts�ges, hogy az alkohol �gy az asztr�l mint a ment�ltest szempontj�b�l mindig rossz.   A h�ssal �s alkohollal t�pl�lt test mindig hajland� arra, hogy eg�szs�gileg vesztes�g �rje a fels�bb �ntudatoss�g megny�l�sa r�v�n �s az ideges betegs�gek r�szben annak k�sz�nhet�k, hogy az ember �ntudatoss�ga oly testeken �t igyekszik kifejez�dni, melyek h�sterm�kekkel vannak megfert�zve �s alkohol �ltal megm�rgezve. Kiv�ltk�ppen a ny�lkatestet m�rgezi meg nagyon k�nnyen m�g nagyon kis mennyis�gben mennyis�g� alkohol is �s ez�ltal fels�bb fejl�d�se van megg�tolva. A ny�lkatest az alkohol �ltal val� megm�rgez�se az, amely a del�rium tremenssel kapcsolatos rendellenes �s k�ptelen l�tom�sokhoz vezet.   Azonfel�l, hogy a h�s, a doh�ny �s az alkohol a fizikai �s asztr�ltestet egyenesen eldurv�tja, m�g ott van az a komoly lehet�s�g, hogy nemk�v�natos l�nyeket igyekeznek vonzani, melyek a v�r �s az alkohol szag�ban tal�lj�k �lvezet�ket. Ezek k�r�lveszik az embert, gondolataikat bel�helyezik, befoly�sukat r�er�szakolj�k asztr�ltest�re �gy, hogy az illet� aur�j�t egy nemk�v�natos l�nyekb�l �ll� burok veszi k�r�l. A Jobb K�z �rv�ny�nek J�g�j�ban a h�s, valamint a bor �lvezete f�k�ppen ezen okb�l van teljesen tiltva.   Ezek a l�nyek mesters�ges elemi l�nyek, amelyek az ember gondolatait �s v�gyait befoly�solj�k, de amelyeket az ember gondolatai �s v�gyai teremtenek meg �s ezenfel�l olyan emberek is akik erk�lcsileg romlottak s kiknek ezek az element�lok asztr�ltest�kbe vannak beb�rt�n�zve. Ezek az elemi l�nyek olyan emberekhez vonz�dnak, akiknek az asztr�lteste olyan anyagot tartalmaz, amilyen az � term�szet�kkel rokonszellem�, viszont az element�lok term�szetszer�leg oly b�n�knek igyekeznek h�dolni, amilyenekre �nmagukat sarkallt�k, am�g fizikai testben voltak. Az asztr�l tiszt�nl�t� az ut�latos elemi l�nyek hord�it l�thatja, amint k�r�lrajzz�k a hentesboltokat, m�g a s�rh�zakban �s borh�zakban f�k�ppen az element�lok gy�lnek �ssze, ahol a folyad�kok ki�raml�saiban lakm�roznak �s n�ha az iv�k saj�t testeibe is befurakszanak.   Majdnem minden olyan szer, amilyen az �pium, kokain, a te�ban lev� thein, a k�v�ban lev� koffein stb. puszt�t�lag hatnak a magasabb testekre. Term�szetesen alkalmilag bizonyos betegs�gekn�l majdnem sz�ks�gesek, azonban egy okkultista a lehet� legkisebb m�rt�kben �l vel�k.   Az, aki tudja, hogy ezt hogyan tegye, el tudja t�vol�tani az �pium rossz hat�s�t (melyet nagy szenved�sek enyh�t�s�re lehet haszn�lni) az asztr�l- �s ment�ltestb�l, miut�n elv�gezte a maga munk�j�t a fizikai testben. A mindenf�le piszok is sokkal jobban kifog�solhat� a magasabb vil�gokban, mint a fizikaiban, amely egy alacsony fajta term�szeti szellemet vonz. Ez�rt sz�ks�ges, hogy az okkultista minden tekintetben �gyeljen a tisztas�gra. K�l�n�s s�lyt kell helyezni a kezekre �s a l�bakra, mert ezeken a v�gtagokon k�nnyen megy a ki�raml�s.   A fizikai zaj, mint amilyen egy v�rosban uralkodik, s�rti az idegeket �s �gy izgalmat �s f�radts�got okoz. A hat�st fokozza a sok k�l�nf�le gyorsas�ggal rezg� m�s asztr�ltest hat�sa �s ezek valamennyi�t semmis�gek izgatj�k �s zavarj�k. Hab�r az ilyen izgat�s csak fel�letes �s az �rtelemb�l t�z perc alatt el is t�vozhat, m�gis oly hat�st hozhat l�tre az asztr�ltestben, amely 48 �r�ig is eltarthat. Ilyenk�ppen a modern v�rosban �l�k nehezen tudj�k elker�lni az ingerl�kenys�get, k�l�n�sen azok, akiknek teste sokkal nagyobb m�rt�kben fesz�lt �s �rz�keny mint a k�z�ns�ges emberek�.   �ltal�ban azt mondhatjuk, hogy minden ami el�seg�ti a fizikai test eg�szs�g�t, egy�ttal kedvez�en hat a magasabb testekre is.   Az utaz�s azon sok t�nyez�i k�z�l, melyek az asztr�ltestre hatnak egyike az, amely az utaz�t a minden egyes hellyel vagy vid�kkel kapcsolatos �ter �s asztr�l befoly�sv�ltoz�soknak teszi ki. Az �ce�noknak, a hegys�geknek, az erd�s�geknek, a v�zes�seknek valamennyinek megvan a saj�t k�l�nleges �gy asztr�l �s �ter, mint l�that� �lett�pusa �s enn�lfogva a saj�t befoly�sfaja is. Ezen l�thatatlan l�nyek k�z�l sokan �leter�t �rasztanak ki �s az �ter, asztr�l �s ment�ltestre minden esetben gyakorolt hat�suk v�geredm�nyben val�sz�n�leg eg�szs�ges �s k�v�natos, hab�r ugyanakkor a v�ltoz�s n�mileg f�raszt� lehet. Enn�lfogva a v�rosb�l vid�kre val� utaz�s �gy az emocion�lis, mint a fizikai eg�szs�g tekintet�ben j�t�kony hat�s�.   Az asztr�ltestre hat�ssal lehetnek az olyan t�rgyak, mint egy talizm�n. Ezek elk�sz�t�s�nek m�djai az „�tertestm�s” c�m� munk�ban vannak le�rva. Itt csak �ltal�nos hat�sukkal foglalkozunk.   Ha egy erre alkalmas egy�n egy t�rgyat bizonyos c�lb�l er�sen megt�lt magnetizmussal, �gy az talizm�nn� v�lik �s ha helyesen k�sz�tette, �gy ezt a magnetizmus sok �ven kereszt�l v�ltozatlan er�vel folytonosan ki fogja sug�rozni.   Sokf�le c�lra lehet felhaszn�lni. �gy p�ld�ul egy talizm�nt meg lehet t�lteni tisztas�g gondolatokkal, melyek mint hat�rozott rezg�sgyorsas�got fognak kifejezni az asztr�l- �s ment�lanyagban. Ezek a rezg�sgyorsas�gok, minthogy �ppen ellent�tjei a tiszt�talans�g gondolat�nak, minden felt�mad� tiszt�talan gondolatot semleges�teni vagy legy�zni igyekeznek. A tiszt�talan gondolat sok esetben egy v�letlen�l felszedett gondolat lehet �s enn�lfogva �nmag�ban v�ve nem nagy erej�. A talizm�n ellenben sz�nt-sz�nd�kkal �s er�sen meg van t�ltve �gy, hogy amikor a k�t gondolat�ram tal�lkozik, egy�ltal�n nem k�ts�ges, hogy a talizm�nnal kapcsolatos gondolatok fognak gy�zni.   Ezenfel�l a k�t ellent�tes gondolatsorozat k�z�tt kezd�d� �ssze�tk�z�s fogja mag�ra vonni az ember figyelm�t �s �gy id�t fog neki engedni, hogy �sszeszedje mag�t �gy, hogy nem is kell r�sen lennie, ahogyan ez gyakran t�rt�nik.   Egy m�sik p�lda az, amikor a talizm�n hittel �s b�tors�ggal van megt�ltve. Ez k�t m�don hat. El�sz�r is a talizm�nb�l ki�raml� rezg�sek szembehelyezkednek a f�lelem �rz�s�vel amint ezek l�trej�nnek �s �gy megg�tolja, hogy azok egyes�lhessenek �s egyik a m�sikat meger�s�thesse, mint ez gyakran t�rt�nik, m�g azut�n ellen�llhatatlanokk� nem v�lnak. A hat�st egy giroszk�p hat�s�val hasonl�tott�k �ssze, mely ha egyszer valamilyen ir�nyba mozg�sba ker�l, er�s ellen�ll�st fejt ki egy m�sik ir�nyba val� elford�t�s�val szemben.   M�sodszor, a talizm�n k�zvetlen visel�j�nek �rtelm�re is hat: amint �rzi, hogy a f�lelem �rzetek kezdenek fell�pni, val�sz�n�leg r�gondol a talizm�nra �s csatasorba �ll�tja saj�t tartal�k erej�t, hogy ellen�lljon a nemk�v�natos �rz�snek.   A talizm�n egy harmadik hat�slehet�s�ge abban �ll, hogy kapcsolatos azzal a szem�llyel, aki k�sz�tette. Ha visel�je a leverts�g �llapot�ban van, �gy felh�vja a k�sz�t� figyelm�t �s annak v�lasz�t v�ltja ki. A k�sz�t� tudatos lehet vagy nem err�l a h�v�sr�l, Eg�ja azonban minden esetben tudni fog r�la �s v�laszolni fog az�ltal, hogy a talizm�n rezg�seit meger�s�ti.   Bizonyos t�rgyak m�r a term�szet�kn�l fogva nagym�rt�kben amulettek vagy talizm�nok. Ilyen minden dr�gak� �s mindegyiknek hat�rozott befoly�sa van, amelyet k�tf�lek�ppen lehet hasznos�tani.   1.       A befoly�sol�s bizonyos fajta elemi l�nyeket vonz hozz�, valamint olyan gondolatokat �s v�gyakat, amelyek term�szetszer�leg ezen eszencia �ltal fejezik ki magukat.   2.       Ezek a term�szeti saj�toss�gok alkalmass� teszik, hogy olyan magnetizmus hordoz�j�v� v�lj�k, amely �ppen abban az ir�nyban igyekszik m�k�dni, mint ezek a gondolatok �s v�gyak. �gy p�ld�ul a tisztas�g amulettj��l egy olyan k�vet kell v�lasztani, amelyek term�szetes hull�mz�sai nincsenek �sszhangban azzal az alaphanggal, amelyben a tiszt�talan gondolatok kifejezik magukat.   J�llehet a k� r�szei fizikaiak, m�gis, minthogy ezen a s�kon egy kulcs szerint azonosak a tisztas�g magasabb s�kbeli kulcsaival, a k� magnetiz�l�s n�lk�l is megg�tolja a tiszt�talan gondolatot �s �rz�st. Tov�bb� a k�vet az asztr�l- �s ment�ls�kokon gyorsan lehet t�lteni a tiszta gondolat �s �rz�s hull�maival amelyeknek ugyanezen kulcs az alapjuk.   Tov�bbi p�ld�k: 1.       A rudraksha bogy�, melyet gyakran haszn�lnak Indi�ban nyakl�nck�nt, mely kiv�ltk�pp alkalmas magnetiz�l�sra ott, ahol kitart� szent gondolatra vagy medit�ci�ra van sz�ks�g �s hol minden zavar� befoly�st t�vol kell tartani. 2.       A tulsi f�b�l k�sz�lt olvas�, melynek befoly�sa n�mileg elt�r�.   Azok a t�rgyak, melyeknek er�s illatuk van, term�szetes talizm�nok. �gy a t�mj�nnek kiv�lasztott m�zga olyan sug�rz�sokat bocs�t ki, mely kedvez� a spiritu�lis �s odaad� gondolkod�sra �s a zavart okoz� vagy rossz befoly�s egyetlen form�j�val sincs �sszhangban. A k�z�pkori boszork�nyok n�ha �gy kevert�k a t�mj�n alkot�r�szeit, hogy az �ppen az ellent�tes hat�st v�ltotta ki, �s ugyanez megfigyelhet� ma is az �rd�gi szertart�sokban is. �ltal�ban k�v�natos dolog ker�lni a durva �s neh�z illatokat, mint amilyen a p�zsma, mivel k�z�l�k sok az �rz�kis�ggel rokon tulajdons�ggal b�r.   N�ha egy nem sz�nd�kosan magnetiz�lt t�rgy is szolg�lhat egy talizm�n erej�vel, ilyen pl. egy bar�t aj�nd�ka melyet valaki visel, pl. egy gy�r� vagy egy lev�l is.   Egy t�rgy, mondjuk egy �ra, melyet rendszeresen visel�nk, magnetizmussal tel�t�dik meg �s ha m�snak a kez�be jut, az illet�re hat�rozott hat�st k�pes gyakorolni. A pap�rp�nzek �s �rm�k rendszerint kevert magnetizmussal, �rz�ssel �s gondolattal tel�tettek �s �gy zavar� �s izgat� hat�st gyakorolnak.   Ilyenk�ppen teh�t egy ember gondolatai �s �rz�sei nemcsak az emberre mag�ra �s m�sokra gyakorolnak hat�st, hanem �titatj�k a k�r�l�tte lev� �lettelen t�rgyakat, s�t a falakat �s a b�torokat is. �gy ezeket a fizikai t�rgyakat �ntudatlanul magnetiz�lja �gy, hogy azok hasonl� gondolatokat �s �rz�seket sug�roznak m�s emberekhez akik befoly�suk k�r�ben tart�zkodnak.   2.       Az emocion�lis �let Alig sz�ks�ges hangoztatni, hogy az asztr�ltest milyens�g�t f�k�pp azon �rz�sek �s indulatok faja hat�rozza meg, melyek �ltala �lland�an megnyilv�nulnak.   Ak�r tudat�ban van ennek a t�nynek az ember, ak�r nem, amikor az ember egy indulatot fejez ki, asztr�ltest�t haszn�lja, �pp�gy a ment�ltest�t haszn�lja amikor gondolkodik vagy a fizikai testet amikor fizikai munk�t v�gez. Ez term�szetesen teljesen elt�r� att�l, amikor az ember az asztr�ltest�t mint egy f�ggetlen vehikulumot haszn�lja, melyen kereszt�l �ntudata teljesen kifejez�dhet. E t�rggyal k�s�bb megfelel� helyen fogunk foglalkozni.   Az asztr�ltest, amint l�ttuk, a v�gy megnyilv�nul�s�nak sz�ntere, az a t�k�r, amelyben minden �rz�s azonnal visszat�kr�z�dik, s�t melyen minden gondolatnak mely a szem�lyes �nre vonatkozik ki kell fejez�dnie. Az asztr�ltest anyag�b�l testi form�t kapnak azon s�t�t „elemi l�nyek” melyeket az emberek rossz k�v�ns�gaikkal �s gonosz �rz�seikkel l�trehoznak; bel�le veszik test�ket a j�t�kony elemi l�nyek is, melyeket a j�k�v�ns�gok, a h�la �s szeretet �rz�sei hoznak l�tre.   Az asztr�ltest haszn�lata r�v�n n�vekszik, �pp�gy, mint minden m�s test, megvannak saj�t szok�sai is, amiket ugyanazon cselekv�sek �lland� ism�tl�se alak�tott ki �s r�gz�tett meg. A fizikai �let alatt az asztr�ltest a felfog�ja �gy a fizikai, mint az als�bb ment�lisb�l j�v� rezg�seknek - amelyekre v�laszol is - �s g�piesen ism�tli azokat a rezg�seket amelyeket megszokott; amint a k�z megism�tli a megszokott mozdulatot �gy ism�tli meg az asztr�ltest a megszokott �rz�seit vagy gondolatait.   Minden olyan tev�kenys�g, amit rossznak nevez�nk, legyenek b�r azok ak�r �nz� gondolatok ak�r �nz� indulatok, elker�lhetetlen�l mint rezg�sek mutatkoznak az illet� s�k durv�bb anyag�ban, m�g a j� �s �nzetlen gondolat vagy �rz�s az anyag magasabb t�pusait hozza rezg�sbe. Minthogy a finomabb anyag sokkal k�nnyebben mozog mint a durva, k�vetkez�sk�pp egy adott mennyis�g� er� mely j� gondolatot vagy �rz�st szolg�l, tal�n sz�zszor olyan nagy eredm�nyt hoz l�tre, mint ugyanolyan mennyis�g�, de durv�bb anyagba �nt�tt er�. Ha ez nem �gy volna, a k�z�ns�ges ember nyilv�nval�an sohasem tehetne semmif�le halad�st.   Valamely er� j�ra ford�tott t�z sz�zal�k�nak hat�sa ar�nytalanul nagyobb, mint ezen er� 90 sz�zal�k�nak �nz� c�lokra ford�tott hat�sa �s �gy eg�sz�ben v�ve az ember �letr�l-�letre �szrevehet� halad�st �r el. Az olyan ember aki csak egy sz�zal�knyi j�t tesz, m�r egy kis halad�st �r el. Az olyan ember, akinek m�rlege egyens�lyban van �gy, hogy se nem halad el�re, se nem esik vissza, hat�rozottan rossz �letet kell hogy �ljen; s hogy valaki a rosszban lefel� haladjon, rendk�v�l megr�gz�tt kell hogy legyen.   �gy azon emberek, akik fejl�d�s�k �rdek�ben semmit sem tesznek �s akik mindent szabadj�ra engednek, mindennek dac�ra fokozatosan fejl�dnek �spedig a Logosz ellen�llhatatlan ereje folyt�n, mely �lland�an el�re viszi �ket. Azonban olyan lassan haladnak, hogy milli�nyi �veket fel�lel� testet�lt�seikben, viszontags�gokba �s haszon n�lk�li l�tbe mer�lnek, m�g egy l�p�st tesznek el�re.   Az a m�dszer, ahogyan az el�rehalad�s megt�rt�nik, bizonyosan egyszer� �s tudatos. Amint m�r l�ttuk, a rossz tulajdons�gok az illet� s�k durv�bb anyag�nak a rezg�sei, m�g a j� tulajdons�gok az anyag magasabb fokozatai �ltal jutnak kifejez�sre. Ebb�l k�t figyelemrem�lt� eredm�ny k�vetkezik   Szem el�tt kell tartanunk, hogy az asztr�ltest minden s�kja k�l�nleges viszonyban van a ment�ltest megfelel� s�kj�val. �gy, a n�gy als�bb asztr�l als�k megfelel a kauz�ltestben lev� h�rom anyagfajt�nak.   �gy van azt�n az, hogy az alacsonyabb-rend� asztr�lrezg�sek a kauz�lis testben nem tal�lnak olyan anyagot, amely v�laszolni k�pes nekik �s �gy magasabb-rend� tulajdons�gokat egyed�l csak a kauz�lis testbe lehet be�p�teni. Ebb�l az der�l ki, hogy minden j�, amit az ember �nmag�ban kifejleszt, maradand�an feljegyz�dik a kauz�lis test�ben v�gbemen� v�ltoz�s �ltal, m�g az a rossz, amit tesz, �rez vagy gondol, nem �rintheti a fels�bb Eg�t, hanem csak ment�ltest�ben okoz zavart  vagy bajt, amely minden egyes �jrasz�let�skor meg�jul. A rossz eredm�nye az asztr�l �s ment�l permanens atomban van felhalmozva; enn�lfogva az embernek, eg�szen �s �jb�l szembe kell n�znie a rosszal, m�g csak le nem gy�zte �s gy�kerest�l ki nem ford�totta a re� val� v�laszol�s tendenci�j�t. Ez nyilv�nval�an nagyon is m�s dolog, semhogy felv�tess�k az Eg�ba �s �nmaga egy r�sz�v� t�tess�k.   Az �rtelem vil�g�b�l j�v� minden benyom�sra az asztr�lanyag sokkal gyorsabban v�laszol mint a fizikai s k�vetkez�sk�ppen az ember asztr�lteste, amely asztr�lanyagb�l �ll, minden gondolatra reag�lni k�pes, ak�r bel�lr�l j�n az a gondolat – azaz saj�t �rtelm�b�l -, ak�r pedig k�v�lr�l, azaz m�sokt�l ered�.   Enn�lfogva egy olyan asztr�ltest amelyet tulajdonosa �gy alak�tott ki, hogy az megszok�s szer�en a rossz gondolatokra v�laszoljon, mint egy m�gnes hat a k�zel�ben l�v� hasonl� gondolat �s �rz�s form�kra, egy tiszta asztr�ltest ellenben visszautas�t�lag hat az ilyen gondolatokkal szemben �s azokat a gondolatokat �s �rz�sform�kat vonzza mag�hoz, amelyek a saj�tj�val megegyez� anyagb�l �ll�ak �s hasonl� rezg�s�ek.   Ez�rt tudnunk kell, hogy az asztr�lvil�g tele van m�s emberek gondolataival �s �rz�seivel �s hogy ezek sz�ntelen nyom�st gyakorolnak, amennyiben �lland�an c�lba vesznek minden egyes asztr�ltestet, hogy azt hasonl� rezg�sbe hozz�k.   Tov�bb� vannak alacsonyrend� term�szeti szellemek, melyek a harag �s a gy�l�let durva rezg�seinek �rvendenek �s minden ilyen term�szet� �ramlatba belekapcsol�dnak, ilyenk�ppen meger�s�tik a rezg�seket �s �j �letet adnak nekik. Azok, akik durva �rz�seknek adj�k oda magukat, �lland�an az asztr�lvil�g ilyen d�gvarjaival vannak k�r�lv�ve, melyek egym�st l�kd�sik, hogy egy szenved�lykit�r�sn�l megel�zz�k egym�st.   Azok ked�ly�llapotok r�sz�nek, amelyeknek a legt�bb ember kisebb vagy nagyobb m�rt�kben al� van vetve, k�ls� asztr�lbefoly�sok az okai. �gy pl. a leverts�g oka ugyan lehet puszt�n fizikai dolog, amilyen pl. az em�szt�si zavar, hideglel�s, f�radts�g, de m�g gyakrabban okozza azonban egy asztr�ll�ny jelenl�te, aki maga is levert �s k�r�l�tte lebeg vagy az�rt, hogy rokon�rz�st keressen vagy pedig abban a rem�nyben, hogy az illet�b�l kivonja azt az �leter�t, melyre sz�ks�ge volna.   Tov�bb�, p�ld�ul egy olyan ember, aki szinte mag�nk�v�l d�h�s, ideiglenesen elveszti az asztr�lteste feletti befoly�st �s a v�gy elemi-l�ny lesz az uralkod�. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt az illet�t vagy egy hasonl� term�szet� elhalt ker�theti hatalm�ba, vagy valami rossz mesters�ges elemi l�ny.   A tan�tv�nynak komolyan �s k�l�n�sk�ppen ker�lnie kellene a leverts�get, mely nagy akad�lyt k�pez a halad�sban, vagy legal�bbis meg kellene k�s�relnie hogy senki se l�ssa �t levertnek. A leverts�g arra k�szteti, hogy t�bbet gondoljon �nmag�ra mint a Mesterre �s sokkal nehezebb� teszi a Mester befoly�s�nak hat�s�t. A leverts�g az �rz�keny emberre nagyon szenved�leg hat �s sok esetben oka a gyerekek �jjeli f�lelm�nek. Egy jel�lt bens� �lete nem szabadna hogy folytonos ingadoz�soknak legyen kit�ve.   Mindenekfelett a jel�ltnek meg kell tanulnia, hogy ne legyen t�pel�d�. A megel�gedetts�g nem �sszef�rhetetlen a t�rekv�ssel. Az optimizmust igazolja a j� v�gs� gy�zelm�nek bizonyoss�ga, b�r igaz az, hogyha a fizikai s�kot vessz�k nem k�nny� dolog fenntartani ezt az �ll�t�st.   A nagyon er�teljes �rz�sek nyom�sa, ha az ember t�lz�sba viszi, hal�lt, �r�letet vagy megsz�llotts�got okozhatnak. A megsz�llotts�g nem sz�ks�gk�ppen az, amit rossznak nevez�nk, b�r igaz az, hogy minden megsz�ll�s k�ros.   Ezen jelens�gn�l vehetj�k p�ld�ul a vall�si �jrasz�let�sn�l el�fordul� megt�r�st. Ilyen alkalmakkor egyesek olyan t�lhajtott �rz�shull�mba vetik magukat, hogy t�ll�pik a biztons�g hat�r�t, �s ekkor megsz�llhatja �ket ugyanazon vall�sfelekezet valamely elhalt k�vet�je �s �gy egy id�re egyazon testben k�t l�lek m�k�dik. Ezen kileng�sek rettenetes energi�ja fert�z� �s egy t�meg gyorsan sz�thurcolhatja.   Egy l�trehozott asztr�lis zavar olyan term�szet�, mint egy �ri�si forgatag. E fel� �z�nlenek az asztr�lis l�nyek, akik �rezni v�gynak; ezek a mindenf�le term�szeti szellemek �rvendeznek a vad izgalmaknak �s abban f�rdenek, b�rmilyen jelleg� is az ak�r vall�sos, ak�r �rz�ki �gy, mint a gyerekek j�tszanak a hull�mver�sben. Az ilyen meggondolatlanul ki�rasztott energi�t kieg�sz�tik �s feler�s�tik. Az uralkod� eszme �nz� l�v�n, az asztr�lanyag durva fajta �s �gy a term�szeti szellemek is kezdetleges t�pus�ak.   A vall�si �jrasz�let�s �rz�shat�sa ilyenform�n nagyon er�teljes. Ez a „megt�r�s” n�ha val�s�gos veszedelem. Az okkultizmus komoly tan�tv�nya ker�lj�n minden ilyen �rz�skileng�st, melyek oly sok emberre n�zve lehetnek vesz�lyesek. „Az izgalom ellens�ge a spiritu�lis �letnek.”   Az �r�lts�gnek term�szetesen sok m�s oka is van; lehet egy vagy t�bb vehikulumban – fizikai, �teri, asztr�lis, vagy ment�lis testben – megl�v� hi�nyoss�g eredm�nye. Egyik v�ltozat�nak oka lehet az asztr�lr�szek �s az �tertest vagy ment�ltest r�szei k�z�tti rendezetts�g hi�nya. Ilyen esetben nem lehet megszabadulni az �r�lts�gt�l mindaddig, m�g az ember el nem jut a mennyei vil�gba, azaz am�g el nem hagyta asztr�ltest�t �s �t nem k�lt�z�tt a ment�ltest�be. Az �r�lts�g ezen t�pusa ritkas�g.   Egy ember asztr�ltest�nek rezg�sei �ltal egy m�sik asztr�ltestre gyakorolt hat�s�t keleten m�r r�gen felismert�k �s ez az egyik oka annak a m�rhetetlen el�nynek, amit egy tan�tv�ny akkor �lvez, amikor egy olyan valakinek a k�zvetlen k�zels�g�ben �l, aki sokkal fejlettebb mint �. Az indiai tan�t� tan�tv�nya sz�m�ra nemcsak k�l�nleges fajta gyakorlatokat vagy tanulm�nyokat �rhat el� asztr�ltest�nek megtiszt�t�s�ra, meger�s�t�s�re �s fejleszt�se c�lj�b�l, hanem az�ltal, hogy a tan�tv�nyt az � k�zvetlen fizikai k�zels�g�ben tartja, ezen szoros egyes�l�s r�v�n a tan�tv�ny vehikulumait a saj�tj�val �sszhangba hozni �s abban megtartani igyekszik. Az ilyen tan�t� a saj�t testeit m�r lecsendes�tette �s hozz�szoktatta �ket, hogy azok n�h�ny gondosan megv�lasztott rezg�sgyorsas�ggal rezegjenek ahelyett, hogy sz�zf�le rezg�sben tomboljanak. Ez a n�h�ny rezg�ssebess�g nagyon er�s �s �lland�, �jjel �s nappal ak�r alszik, ak�r nem sz�ntelen�l hat a tan�tv�ny testeire �s fokozatosan felemelik �t tan�t�j�nak alaphangj�ra.   Hasonl� okokb�l egy indiai, aki magasabb �letet akar �lni, visszavonul a dzsungelekbe, mik�nt egy m�sik faj� ember visszavonulva a vil�gt�l remet�v� lesz. �gy legal�bb van leveg�je �s nyugodtan hagyja az a v�gtelen harc, amit testeinek m�s emberek gondolatai �s rezg�seire val� reag�l�sa okoz �s van ideje az �sszef�gg� gondolatokra. A term�szet nyugodt befoly�sa bizonyos m�rt�kben szint�n seg�ts�get jelent.   N�mileg hasonl� az a hat�s, amit az emberi l�nyekkel val� szoros �rintkez�s az �llatokra gyakorol. Az �llatnak gazd�j�val szemben �rzett odaad�sa, akit szeret, �s ment�lis er�fesz�t�se, hogy meg�rtse gazd�j�t, annak �hajait �s �r�meit, rendk�v�l fejlesztik az �llat �rtelm�t �s erej�t az odaad�sra �s vonzalomra. Ezenfel�l az ember testeinek az �llat testeire gyakorolt hat�sa nagyban el�seg�ti e folyamatot �s ekk�ppen el�k�sz�ti az utat, hogy az �llat egy�nies�lj�n �s emberi l�nny� legyen. Akarat megfesz�t�ssel asztr�lburkot lehet alak�tani az asztr�l aura k�ls� r�sz�b�l. Ennek h�romf�le c�lja lehet:   1.      Kiz�rni az olyan �rz�sek rezg�seit, mint a harag, gy�l�let, irigys�g, melyet egyik ember sz�nd�kosan ir�ny�t a m�sikra. 2.      Kiz�rni azokat az alacsonyabb t�pus� rezg�seket, amelyek az asztr�lvil�gban lebeghetnek �s az ember aur�j�ba �tk�zhetnek. 3.      V�delmezi az asztr�ltestet a medit�ci� alatt.   Ezek a burkok rendszerint nem hosszantart�k, ha azonban hossz� id�re van r�juk sz�ks�g, akkor gyakran meg kell �j�tani �ket.   Az ilyen burok term�szetszer�leg nemcsak a k�v�lr�l j�v� hanem a bel�lr�l j�v� rezg�seknek is �tj�t �llj�k. Enn�lfogva a tan�tv�nynak e burkot csak a legdurv�bb asztr�lanyagb�l kell el��ll�tania, minthogy nem akarja megakad�lyozni a magasabb t�pus� asztr�l anyagban v�gbemen� rezg�sek be- �s ki�raml�s�t.   �ltal�nos szab�lyk�nt azt lehet mondani, hogy a burok haszn�l�sa �nmagunk r�sz�re bizonyos m�rt�kben a gyenges�g bevall�sa, mert ha olyan lenne az ember, amilyennek lennie kellene, akkor az ilyen mesters�ges v�delemre nem lenne sz�ks�g. M�sr�szt a burkokat el�nyben lehet r�szes�teni olyanok seg�ts�g�re, akiknek v�delemre van sz�ks�g�k.   Eml�kezz�nk arra, hogy az ember asztr�lteste nemcsak k�z�ns�ges asztr�lanyagb�l �ll, hanem egy csom� elemi l�nyegb�l is. Az ember �lete alatt ez az elemi eszencia a k�r�l�tt�nk lev� hasonl� anyagb�l van elv�lasztva, �s egy id�re azz� lesz, amit egy mesters�ges elemi l�ny fajt�jak�nt lehet le�rni, azaz a v�gy elemi-l�ny n�ven ismert f�l intelligens k�l�n�ll� l�nny�. A v�gy elemi-l�ny a saj�t �tj�t k�veti, amely lefel� vezet az anyagba, an�lk�l, hogy figyelemmel lenne (vagy a val�s�gban valamit is tudna) az Eg� sz�nd�k�r�l, amelyhez t�rt�netesen tartozik. �gy teh�t �rdekei homlokegyenest ellenkeznek az ember �rdekeivel, minthogy mindig az er�sebb �s durv�bb rezg�seket keresi. Ez az oka annak az �lland� k�zdelemnek is, amit szent P�l �gy �r le: „a tagokban l�v� t�rv�ny ellene van az �rtelem t�rv�ny�nek”. Tov�bb�, az ember �rtelemtest�nek ment�lanyag�val val� azon kapcsolat e testet m�g �l�nkebb rezg�s�v� teszi �s megk�s�rli a ment�lanyagot a vele val� rokonszenvre �szt�k�lni �s �gy r�venni az embert arra, hogy azt higgye, hogy � k�v�nja ezeket a v�gyakat �s �rz�seket.   K�vetkez�sk�ppen egy k�s�rt�s fajt�v� lesz. Ennek ellen�re a v�gy elemi-l�ny nem rossz. A val�s�gban nem fejl�d� l�ny, nincsen ereje �jj�sz�letni, csup�n csak az eszencia, amib�l �ll az, ami fejl�dik. Ezen �rnyszer� l�nyeknek nincs is semmi sz�nd�ka az emberrel, mert egy�ltal�n semmit sem tud arr�l az emberr�l, akinek erre az id�re egy r�sz�t k�pezi. �gy teh�t semmi tekintetben sem olyan �rd�g, hogy r�m�lettel kelljen r�tekinteni mik�nt maga az ember, b�r kibontakoz�s�nak eg�szen m�s fok�n. Helytelen azt k�pzelni, hogy az�ltal, hogy vonakodunk ezt a v�gy elemi-l�ny durva rezg�sekkel kiel�g�teni az ember akad�lyokat g�rd�t fejl�d�se �tj�ba, mert nem �gy van. Az�ltal, hogy az ember ellen�rzi a szenved�lyeket �s kifejleszti a magasabb tulajdons�gokat kiveti az alacsonyabbrend�t �s seg�ti kifejl�dni a magasabbrend� elemi-l�ny t�pust; az alacsonyabb fajta rezg�seket kiel�g�theti egy �llat, tal�n m�g jobban mint egy ember, m�g csakis egy ember k�pes kifejleszteni az eszencia magasabb t�pusait.   Az embernek eg�sz �let�n kereszt�l k�zdenie kellene a v�gy elemi-l�nnyel �s annak azon t�rekv�seivel szemben, hogy az alacsonyabb, durv�bb fizikai rezg�seket keresi, teljesen tiszt�n felismerve, hogy annak tudatoss�ga, annak tetsz�se vagy nemtetsz�se nem a saj�tja. � �nmaga teremtette meg azt, �s nem kellene annak rabszolg�j�v� lennie, ellenben meg kellene tanulnia uralni azt �s �nmag�t att�l k�l�nv�ltan megismerni.   Ezzel b�vebben a XII. fejezetben fogunk foglalkozni.   3. A ment�lis �let Harmadik �s legutols� t�nyez�nk, mely a rendes �ber �ntudat alatt asztr�ltest�nkre hat�st gyakorol, a ment�l�let. A ment�ltev�kenys�gek k�t okb�l a legm�lyrehat�bb hat�sokat gyakorolj�k az asztr�ltestre:   1.      Mert az als�bb ment�lanyag a Manas oly ki nem bonyol�that�an van egybekapcsolva az asztr�lanyaggal, a Kam�val, hogy a legt�bb embern�l majdnem lehetetlens�g az egyiket a m�sik n�lk�l haszn�lni, azaz kevesen tudnak gondolkozni an�lk�l, hogy ugyanakkor ne �rezn�nek, vagy �rezni an�lk�l, hogy ugyanakkor, bizonyos m�rt�kben ne gondolkodn�nak.   2.      Mert az asztr�ltest szervezete �s ellen�rz�se az �rtelmen alapszik. Ez egy p�ld�ja annak az �ltal�nos elvnek, hogy minden testet az a tudatoss�g �p�t fel, amely a k�zvetlen felette �ll� s�kon tev�kenykedik. A gondolat teremt� ereje n�lk�l az asztr�ltestet nem lehet megszervezni.   Minden impulzusunk, amelyet az �rtelem a fizikai testbe k�ld, az asztr�ltesten kereszt�l kell mennie �s abb�l is hoz l�tre hat�st. Tov�bb�, mivel az asztr�lanyag sokkal jobban v�laszol a gondolatjelens�gekre mint a fizikai, a ment�lrezg�sek hat�sa az asztr�ltestre ar�nylag sokkal nagyobb, mint a fizikai testre. K�vetkez�sk�ppen egy ellen�rz�tt, gyakorlott �s fejlett �rtelem az asztr�ltestet is ellen�rizni �s fejleszteni t�rekszik. Amikor teh�t az �rtelem t�nylegesen nem ellen�rzi az asztr�ltestet, az ut�bbi minthogy k�l�n�sen fog�kony a rajta �tmen� gondolat�ramlatok befoly�s�val szemben, �r�k�sen felfogja ezeket a k�v�lr�l  j�v� ingereket �s buzg�n v�laszol r�juk.   Eddig azokkal az �ltal�nos hat�sokkal foglalkoztunk, melyek a fizikai, emocion�lis �s ment�lis �let term�szete a rendes �let alatt az asztr�ltestre gyakorol. Most azut�n, azonban csak �ltal�nos k�rvonalakban, az asztr�ltest k�l�nleges k�pess�geinek �ber �ntudat alatti haszn�lat�val fogunk foglalkozni.   Ezen k�pess�g term�szete, valamint azoknak az asztr�ltestben lev� k�l�nf�le csakr�kkal val� kapcsolat�t m�r le�rtuk az V. fejezetben. Mag�nak az asztr�lanyag er�inek seg�ts�g�vel melyek a csakr�k tev�kenys�ge �ltal bontakoznak ki, az ember nemcsak arra v�lik k�pess�, hogy rezg�seket fogjon fel az �teranyagb�l, melyeket az asztr�lanyag az �rtelemnek ad �t, hanem hogy rezg�seket fogjon fel k�zvetlen�l az asztr�lanyag k�rnyez� vil�g�b�l, ezeket term�szetesen, hasonl�k�ppen �tadja a ment�ltesten kereszt�l a bel�l l�v� igazi embernek.   Azonban, hogy az ember ezen m�don k�zvetlen�l az asztr�lvil�gb�l foghasson fel rezg�seket, meg kell tanulnia �ntudat k�zpontj�t asztr�ltest�be �ttenni, ahelyett, hogy mint rendesen fizikai agy�ban legyen.   Az alacsonyabb t�pus� emberben a K�ma vagy v�gy, m�g hangs�lyozottan, a legnagyobb m�rt�kben szembet�n� saj�toss�g, hab�r a ment�lis fejletts�g bizonyos fokig m�r szint�n megvan. Az ilyen ember �ntudata az asztr�ltest als�bb r�sz�be van k�zpontos�tva, mivel �let�t a fizikai s�kkal kapcsolatos �rzetek ir�ny�tj�k. Ez az oka annak, hogy az asztr�ltest k�pezi a fejletlen ember aur�j�nak legszembet�n�bb r�sz�t.   Fajunk k�z�ns�ges embere is m�g majdnem teljesen �rz�keinek �l, b�r a magasabb asztr�lis is kezd el�t�rbe l�pni, azonban sz�m�ra az uralkod� k�rd�s, mely magatart�s�t ir�ny�tja, m�g nem az, hogy mi a helyes �s �sszer�, hanem egyszer�en az, amit � maga megtenni v�gyik. A m�veltebb �s fejlettebb embern�l m�r az �sz ir�ny�tja a v�gyakat, ami annyit jelent, hogy az �ntudatoss�g k�zpontja fokozatosan �thelyez�dik a fels� asztr�lisb�l az als� ment�lisba. Lassank�nt amint az ember el�rehalad, ink�bb az elvek uralj�k mint az �rdekek �s v�gyak.   A tan�tv�ny tudja, hogy az emberis�g m�g a IV. k�rben van, melyet a term�szet rendje szerint a v�gy �s �rz�s kifejez�s�nek kellene szentelni, m�gis ink�bb az intellektus kifejleszt�s�re v�llalkoztunk, amely az V. k�r jellegzetess�ge. Hogy ez �gy van, azt annak a hatalmas �szt�nz�snek lehet betudni, amit a fejl�d�s�nknek a L�ng Urainak a V�nuszb�l t�rt�nt al�sz�ll�sa, valamint az Adeptusok munk�ja adott, akik sz�munkra meg�rizt�k ezt a befoly�st �s �lland�an annak szentelik magukat, hogy min�l nagyobb el�rehalad�st �rhess�nk el.   Azt is szem el�tt kell tartanunk, hogy a kisebb faji ciklusban az V. gy�k�rfajban az �rtelmi testen munk�lkodik, m�g a IV. gy�k�rfaj ink�bb az asztr�ltesttel foglalkozik.   Annak dac�ra, hogy a tudatoss�g k�zpontja a legt�bb esetben az asztr�ltestben sz�kel, az emberek legnagyobb r�sze egy�ltal�n nincs tudat�ban e t�nynek, minthogy egy�ltal�n semmit sem tudnak az asztr�ltestr�l �s annak haszn�lat�r�l. Hossz� �letsorozat hagyom�nyai �s szok�sai vannak m�g�tt�k, melyekben az asztr�lk�pess�geket nem haszn�lt�k, ezek a k�pess�gek m�gis az eg�sz id� alatt lassan �s fokozatosan n�vekedtek egy burkon bel�l, valahogyan �gy, mik�nt a kis csirke n�vekszik a toj�son bel�l. �gy van az, hogy sok embernek vannak asztr�lk�pess�gei, melyekr�l egy�ltal�n semmit sem tudnak, melyek a val�s�gban eg�szen k�zel vannak a megnyilv�nul�shoz �s val�sz�n�, hogy a k�zelj�v�ben, amikor ezek a dolgok sokkal sz�lesebb k�rben lesznek ismertek �s meg�rtettek, ezek a lappang� k�pess�gek kereszt�l t�rnek a burkon �s az asztr�ler�k sokkal gyakoribbakk� v�lnak mint amilyenek manaps�g.   A fent eml�tett burok egy nagy �nmag�ra ir�nyul� gondolatt�megb�l �ll, amelybe a k�z�ns�ges ember majdnem rem�nytelen�l van beletemetve. Ez tal�n m�g nagyobb m�rt�kben vonatkozik az �lom�letre, mellyel a k�vetkez� fejezetben fogunk foglalkozni.   Fentebb az �ntudatnak az asztr�ltestbe val� k�zpontos�t�s�r�l besz�lt�nk. Az emberi �ntudatot egyszerre csak egy vehikulumba lehet �sszpontos�tani, b�r egyidej�leg hat�rozatlanul a t�bbiben is tudatos lehet az ember. Erre egyszer� hasonlatot lehet tal�lni a k�z�ns�ges fizikai l�t�sb�l. Ha ujjunkat arcunk el� tartjuk, a szemeket �gy lehet �sszpontos�tani, hogy az ujjakat t�k�letesen l�tjuk, ugyanakkor a t�voli h�tteret is l�thatjuk, hab�r t�k�letlen�l, mert k�v�l esik a gy�jt�ponton. A gy�jt�pontot egy pillanat alatt �gy meg lehet v�ltoztatni, hogy a h�tteret l�tjuk t�k�letesen, ujjunkat ellenben, amely kiesik a gy�jt�pontb�l csak hat�rozatlanul �s hom�lyosan.   Pontosan ugyanezen m�don, ha valaki, aki kifejlesztette az asztr�lis �s ment�lis tudatoss�g�t, a fizikai agyba �sszpontos�tja mag�t, amint ez a mindennapi �letben t�rt�nik, �gy t�k�letesen l�tni fogja az emberek fizikai testeit �s ugyanakkor l�tni fogja az asztr�lis �s ment�lis testeiket is, azonban csak hom�lyosan. Egy pillanatn�l r�videbb id� alatt k�pes megv�ltoztatni a gy�jt�pontj�t �gy, hogy tiszt�n �s t�k�letesen k�pes l�tni az asztr�ltestet; ebben az esetben l�tni fogja a fizikai �s ment�lis testeket is, de nem minden r�szlet�kben. Ugyanaz �ll a ment�lis l�t�sra �s a magasabb s�kok l�t�s�ra is.   �gy egy magasan fejlett emberbe, aki �ntudat�t a kauz�ls�kon (fels� ment�l s�kon) t�lra is kiterjesztette, �gy, hogy szabadon k�pes m�k�dni a buddhikus s�kon is, �s van egy kis �ntudata az atmikus s�kon is, a �ntudat k�zpontja a fels� ment�lis �s buddhikus s�k k�z�tt van. Benne a fels� ment�lis �s fels� asztr�lis jobban ki vannak fejl�dve mint ezek als�bb r�szei �s hab�r megvan a fizikai teste, ezt csak az�rt tartja meg, hogy benne munk�lkodj�k �s nem az�rt mert gondolatait �s v�gyait ott akarja �sszpontos�tani. Az ilyen ember f�l�je emelkedett minden K�m�nak amely az �jrasz�let�shez k�theti �t �s fizikai test�t enn�lfogva csak az�rt tartja meg, hogy az eszk�zk�nt szolg�lhasson a magasabb s�kok er�i sz�m�ra, hogy �gy itt lent eljussanak a fizikai s�kra is.

Fatyol

El�zm�ny | 2005.10.12. 10:50 - #8

VII. fejezet   A gondolatform�k     Az �gynevezett gondolatform�k keletkez�s�vel f�k�ppen a ment�l- �s az asztr�ltestek kapcsolatosak. A gondolatforma elnevez�se nem eg�szen tal�l�, mert a l�trehozott form�k ment�lanyagb�l �llhatnak vagy ahogy az esetek t�bbs�g�ben van, �gy ment�l, mint asztr�lanyagb�l.   B�r ebben a k�nyvben els�sorban az asztr�ltesttel foglalkozunk �s nem a ment�ltesttel a gondolatform�k, amint m�r mondottuk, az esetek t�bbs�g�ben m�giscsak ment�l- �s asztr�lanyagb�l �ll�k. Enn�lfogva a t�rgy meg�rt�se miatt sz�ks�ges, hogy nagyon behat�an foglalkozzunk a t�rgy ment�l �s asztr�l oldal�val.   A tiszt�n intellektu�lis �s szem�lytelen gondolat, amilyen pl. ha valaki sz�mtannal vagy m�rtannal foglalkozik – tiszt�n ment�lanyagra van korl�tozva. Ha viszont a gondolattal valami �nz� vagy szem�lyes v�gy van kapcsolatban, a ment�lanyagon k�v�l asztr�lanyagot is vonz maga k�r�l. Tov�bb� hogyha a gondolat spiritu�lis term�szet� �s hogyha azt szeretet �s t�rekv�s vagy m�ly �nzetlen �rz�s hatja �t, akkor valami m�g a buddhikus s�k ragyog�s�b�l �s dics�s�g�b�l is ad�dik hozz�.   Minden hat�rozott gondolat k�tf�le hat�st hoz l�tre: el�sz�r egy sug�rz� rezg�st, m�sodszor egy lebeg� form�t.   A ment�ltestben keletkezett �s abb�l kisug�rz� rezg�st sz�nek j�t�ka k�s�ri, melyet �gy �rnak le, mint ami hasonl�t a v�zes�s permetez�s�hez amikor a napf�ny s�t r�. Azonban az �l� gy�ny�r �s sz�n n. fok�ra emelve.   Ez a sug�rz� mozg�s, rezg�s minden ment�ltestb�l, melybe bele�tk�zhet, a saj�t rezg�sgyorsas�g�t [frekvenci�j�t] igyekszik kiv�ltani, azaz, ugyanazon gondolatt�pusokat l�trehozni, melyb�l a rezg�s ered. Meg kell jegyezn�nk, hogy a sug�rz� rezg�s nem a gondolat t�rgy�t hordozza, hanem annak jelleg�t. �gy, egy a Shri Krishna ir�nti odaad�sban elmer�lten �l� hindub�l kisug�rz� gondolat-�rzelem rezg�shull�mok arra t�rekednek, hogy mindenkire akire hatnak, odaad� �rz�st v�ltsanak ki, nem sz�ks�gk�ppen Shri Krishna ir�nt, hanem egy kereszt�ny eset�ben Krisztus, egy buddhista eset�ben az �r Buddha ir�nt �s �gy tov�bb.   A rezg�s ereje, hogy ilyen hat�sokat hozzon l�tre, f�k�ppen a gondolat-�rz�s tisztas�g�t�l �s hat�rozotts�g�t�l f�gg, ezenfel�l - ami term�szetes - a bel�je helyezett er� mennyis�g�t�l.   A sug�rz� rezg�sek hat�konys�ga abban az ar�nyban fogy, ahogyan elt�volodnak forr�sukt�l, hab�r val�sz�n�, hogy a v�ltoz�s a t�vols�g k�b�vel v�ltozik, ahelyett, hogy ahogyan a vonzer�n�l �s m�s fizikai er�kn�l van, a t�vols�g n�gyzet�vel volna ar�nyos �s ez a hozz�j�tt (negyedik) dimenzi� miatt van.   Az a t�vols�g, amelyre egy gondolathull�m hat�konyan ki tud sug�rz�dni, azokt�l az ellen�ll�sokt�l f�gg amelyekkel tal�lkozik. Az asztr�lanyag alacsonyabb t�pusainak hull�mait rendszerint egyhamar elterelik vagy elnyomj�k az ugyanazon s�k sz�mtalan rezg�sei �ppen �gy, mint a gyenge hangot elnyomja a v�ros moraja.   A m�sik hat�s – egy lebeg� forma – �gy j�n l�tre, hogy a ment�ltest �nmaga egy rezg� r�sz�t kiveti mag�b�l, mely a gondolat term�szete szerint alakult, mely megfelel� finoms�g� anyagot vonz maga k�r� a ment�ls�k k�rnyez� elemi eszenci�j�b�l. Ez egy egyszer� �s tiszta gondolatforma, mely csak ment�lanyagb�l �ll.   Ha finom anyagfajt�b�l alakult ki, �gy nagy lesz az ereje �s energi�ja �s ha egy er�s �s kitart� akarat ir�ny�tja, a leghatalmasabb eszk�zz� lehet.   Ha valaki energi�j�t a v�gy k�ls� t�rgyai fel� ir�ny�tja, vagy pedig ha szenved�lyes vagy �rzelmi tev�kenys�ggel van elfoglalva, hasonl� folyamat j�tsz�dik le az asztr�ltestben: annak egy r�sze kivet�t�dik �s az asztr�ls�kr�l elemi eszenci�t gy�jt maga k�r�. Ilyen gondolat-v�gy form�kat a K�ma-Manasz okoz, az �llati term�szet uralma alatt l�v� �rtelem, a K�ma �ltal uralt Manasz.   Az ilyen gondolat-v�gy forma test�t az elemi eszencia alkotja �s meglelkes�t� l�ny�t az a v�gy vagy szenved�ly mely kivet�tette. �gy a gondolat-v�gy form�kat, mint a tiszt�n ment�lis gondolatform�kat mesters�ges elemi l�nyeknek nevezik. A k�z�ns�ges gondolatform�k legnagyobb r�sze az els�h�z tartozik �s a k�z�ns�ges f�rfiak �s n�k kev�s gondolatform�j�t nem sz�nezi a v�gy, szenved�ly vagy �rzelem.   �gy a ment�lis mint az asztr�lis elemi eszencia, amelyek saj�t f�l intelligens �lettel rendelkeznek, nagyon k�szs�gesen v�laszolnak az emberi gondolat �s v�gy befoly�sol�s�ra; k�vetkez�sk�pp minden impulzus, ak�r az ember ment�ltest�b�l ak�r az asztr�ltest�b�l sz�rmazz�k, azonnal elemi eszenci�b�l �ll� ideiglenes burokba �lt�zik. Ezek a mesters�ges eleml�nyek ilyenk�ppen erre az id�re �l�l�nyekk� v�lnak, er�sen tev�kenyek, s melyeket az a gondolat lelkes�t meg, mely megteremtette �ket. A gyakorlatban a pszichikus vagy tiszt�nl�t� a val�s�gban gyakran tartja �ket igazi �l�l�nyeknek.   �gy, amikor az ember egy konkr�t dologr�l gondolkozik – egy k�nyvr�l, h�zr�l, t�jr�l – a t�rgy egy kicsike k�p�t alkotja meg ment�lteste anyag�ban. Ezen k�p a test fels� r�sz�ben lebeg, rendszerint az emberrel szemben, a szemek s�kj�ban. Addig marad itt, am�g az ember elm�lkedik r�la �s rendszerint m�g egy kis ideig azut�n is �s �lete hossza a gondolat tisztas�g�t�l �s er�ss�g�t�l f�gg. A forma teljesen t�rgyi, �s ment�l-l�t�ssal b�r� m�s egy�nek l�thatj�k is. Ha valaki egy m�svalakir�l gondolkodik, �gy a le�rt m�don egy par�nyi kis k�pet alak�t ki r�la.   A gondolatform�t egy leydeni palackhoz szokt�k hasonl�tani (statikus villamoss�ggal t�lt�tt ed�ny) amikor is az ed�ny az elemi eszenci�nak felel meg, a villamos t�lt�s pedig a gondolat-�rz�snek. Amik�nt a leydeni palack, ha m�s t�rggyal �rintj�k, a gy�jt�tt villamoss�g�t e t�rgyba mer�ti, akk�nt a mesters�ges elemi l�ny is ha egy ment�l- vagy egy asztr�ltestbe �tk�zik, a felhalmozott ment�l- �s asztr�lenergi�t ebbe a testbe �r�ti ki.   Minden gondolat-v�gy forma keletkez�sn�l szerepet j�tsz� alapelvek a k�vetkez�k:   1.      A sz�n, melyet a gondolat vagy �rz�s min�s�ge hat�roz meg. 2.      A forma, mely a gondolat vagy �rz�s term�szete hat�roz meg. 3.      A k�rvonalak tisztas�ga, melyet a gondolat vagy �rz�s hat�rozotts�ga hat�roz meg.       Egy gondolatforma �lettartama f�gg:   1.      annak kezd� er�ss�g�t�l, 2.      annak t�pl�l�s�t�l, amit a gondolat ism�tl�se ny�jt, ak�r a l�trehoz�, ak�r m�sok r�sz�r�l.   L�t�t ezzel az ism�tl�ssel ny�jtani lehet; az olyan gondolat ugyanis, amely felett t�prengenek, nagy formaszil�rds�got �r el. A hasonl� jelleg� gondolatform�k vonz�dnak egym�shoz �s egyik er�s�ti a m�sikat, ami egy form�t nagy energi�j�v� �s er�ss�g�v� tesz. Tov�bb� az ilyen gondolatforma �gy l�tszik �szt�nszer� v�ggyal b�r, hogy megny�jtsa �let�t �s visszahat megteremt�j�re, arra t�rekedv�n, hogy kiv�ltsa bel�le azon �rz�s meg�j�t�s�t, mely �t mag�t megteremtette. Hasonl�k�ppen, b�r nem olyan t�k�letes m�don fog hatni mindenkire akivel �rintkez�sbe j�het.   Azok a sz�nek, melyekben a gondolatform�k kifejezik magukat, azonosak azokkal a sz�nekkel, melyeket az aur�ban tal�lunk.   A sz�nek ragyog�sa �s m�lys�ge rendszerint m�rt�ke az �rz�s erej�nek �s tev�kenys�g�nek.   Jelen c�lunkra a gondolatform�kat h�rom csoportra oszthatjuk:   1.      Azokra, melyek egyed�l megteremt�j�kkel kapcsolatosak, 2.      azokra, melyek m�s szem�lyekkel kapcsolatosak, 3.      azokra, melyek nem hat�rozottan szem�lyes jelleg�ek.   Ha az ember �nmag�r�l gondolkodik vagy valamely szem�lyes k�rd�s k�pezi az alapot, amint ez a gondolatok hatalmas t�bbs�g�n�l van, �gy a gondolatforma megteremt�je k�zvetlen k�zel�ben fog lebegni. Azon id� alatt, amikor passz�v �llapotban van – vagyis amikor gondolatai �s �rz�sei k�l�n�sk�ppen nincsenek elfoglalva – a saj�t gondolatform�ja vissza fog t�rni hozz� �s mag�ra szabad�tja azt. S�t, minden ember mint egy m�gnes szerepel �s mag�hoz vonzza a m�sok, saj�tj�hoz hasonl� gondolatform�it �s ilyenk�ppen k�v�lr�l vonz mag�hoz energia meger�s�t�seket. Azok, akik �rz�kenyek, ily esetekben azt gondolj�k, hogy az „�rd�g” k�s�rtette meg �ket, holott a saj�t gondolatform�i azok, melyek ebben az esetben megk�s�rtik �ket. Az ugyanazon t�rgyon val� hosszas gondolkod�s �ri�si erej� gondolatform�t hozhat l�tre. Az ilyen forma �vekig lehet �l� �s az eg�sz id� alatt egy val�ban el� l�ny megjelen�s�vel �s erej�vel b�rhat. Sok ember a sz� igazi �rtelm�ben eg�sz �lete alatta a saj�t teremtm�nyeib�l �ll� kalitk�ban mozog, a megszokott gondolatai �ltal teremtett form�kt�l k�r�lv�ve. Ennek egyik fontos hat�sa az, hogy minden ember a vil�gra ezen saj�t gondolatform�in kereszt�l n�z �s ekk�pp mindent �ltaluk megsz�nezve l�t.   �gy az ember saj�t gondolatform�i visszahatnak re� �s igyekszenek �jra l�trej�nni, hat�rozott gondolat �s �rz�s szok�sokat alak�tva ki, melyek seg�ts�get ny�jthatnak, hogyha magasztos jelleg�ek, gyakran azonban g�tolj�k �s akad�lyozz�k a n�veked�st, elhom�lyos�tj�k a ment�lis l�t�st �s megk�nny�tik az el��t�let, makacs magatart�s �s ked�ly�llapot kialakul�s�t, ami hat�rozottan b�nn� fejl�dhetik ki.   Amint a Mester �rta: „Az ember az � t�rbeli �tj�t folytonosan ben�pes�ti k�pzelete, v�gyai, szenved�lyei �s �szt�nei sz�l�tteivel, saj�t zs�folt vil�g�val.” Ezek a gondolatform�k ott maradnak az aur�j�ban, sz�muk folyton n� �s folyton er�sb�dik, m�g bizonyos fajt�juk annyira uralja a ment�lis �s �rzelmi �let�t, hogy az ember ink�bb v�laszol az � �szt�n�kre, minthogy �jb�l hat�rozzon; �gy alakulnak ki a szok�sok, mint az � felhalmozott erej�nek k�ls� kifejez�se �s �gy �p�l ki a jellem is.   Tov�bb�, mivel minden ember egy gondolatform�kb�l val� nyomot hagy maga ut�n, k�vetkezik, hogy amikor v�gigmegy�nk az utc�n, m�s emberek gondolatainak tenger�ben j�runk. Ha az ember egy ideig �resen hagyja �rtelm�t, m�s emberek ezen gondolatai �thatolnak rajta. Ha valamelyik t�rt�netesen vonz�st gyakorol r�, �gy �rtelme megragadja, saj�tj�v� lesz, s a saj�t erej�nek hozz�ad�s�val meger�s�tve kivet�ti mag�b�l, hogy ism�t m�sra hasson. Ilyenform�n az ember nem felel�s azok�rt a gondolatok�rt, melyek agy�ba hatolnak, azonban felel�s ha azokat felveszi mag�ba, azokkal foglalkozik, majd meger�s�tve �jb�l kik�ldi.   A gondolatform�k egy p�ld�ja azok a neh�z k�k sz�n� alaktalan felh�k, melyeket s�r� f�stkoszor�hoz hasonl�an gyakran l�thatunk h�mp�ly�gni egy templomi gy�lekezet felett. A templomokban, ahol a spiritualit�s alacsony sz�nvonal�, az emberek �rtelme alakok sorozatait teremtheti meg, melyek megmutatj�k, hogy hogyan foglalkoznak �zlet�kkel, spekul�ci�ikkal, ugyanakkor a n�k �rtelme divatcikkek, �kszerek stb. k�p�t alak�thatja ki.   A hipnotizmus egy m�sik gondolatforma p�ld�val szolg�l. A hipnotiz�r kialak�that egy gondolatform�t �s azt egy tiszta pap�rra vet�theti ki, ahol az �ltala hipnotiz�lt egy�n sz�m�ra l�that�v� v�lik, vagy oly t�rgyiass� teheti az alakot, hogy a hipnotiz�lt �gy l�thatja �s �gy �rezheti, mintha az egy igazi fizikai t�rgy volna. A hipnotizmus irodalma tele van ilyen p�ld�kkal.   Ha a gondolatforma egy m�sik szem�lyre ir�nyul, �gy az eljut ahhoz a szem�lyhez. K�tf�le eredm�ny egyike j�het l�tre:   1.      Ha az illet� aur�j�ban van olyan anyag, amely a gondolatforma rezg�seire v�laszolni tud, akkor a gondolatforma az illet� k�zel�ben fog maradni, esetleg az aur�j�ban �s amint erre alkalom ny�lik, �nmag�t�l felszabadul, ekk�ppen meger�s�teni igyekezv�n az illet�ben ezt a rezg�ssz�mot. Ha az a szem�ly akire a gondolatforma ir�nyul, t�rt�netesen el van foglalva, vagy m�r le van k�tve valami hat�rozott gondolatsorral, akkor a gondolatforma, miut�n nem k�pes az illet� ment�ltest�be hatolni, mely m�r egy bizonyos meghat�rozott rezg�ssz�mmal rezeg, addig tart�zkodik az illet� k�zel�ben, am�g annak ment�lteste el�gg� meg nem nyugszik, hogy lehet�v� v�lik az abba val� behatol�st.   Amikor ezt teszi nagy �rtelmet �s alkalmazkod�st l�tszik el�rulni, b�r igaz�ban egy olyan er�, amely a legcsek�lyebb ellen�ll�s ir�ny�ba hat - amely az eg�sz id� alatt rend�letlen�l egyenesen egyazon ir�nyba nyomul el�re �s felhaszn�l minden csatorn�t amit csak �tj�ban tal�lhat. Az ilyen elemi l�nyeket ugyanazon gondolat ism�tl�s�vel term�szetesen meg lehet er�s�teni vagy �lettartamukat meghosszabb�tani.   2.      M�sr�szt, hogyha az illet� aur�j�ban nincsen v�laszol�sra k�pes anyag, akkor a gondolatforma egy�ltal�n nem k�pes r� hatni. Ez�rt visszapattan r�la �spedig olyan er�vel, amely ar�nyos azzal az energi�val amellyel bele�tk�z�tt �s visszat�rve megteremt�j�hez arra gyakorol hat�st.   �gy p�ld�ul az iv�s v�gy�nak gondolat�t nem volna k�pes bel�ptetni egy val�ban j�zan emberbe. Bele�tk�zn�k ugyan az asztr�ltest�be, azonban nem tudv�n �thatni, visszat�r k�ld�j�hez.   Az a r�gi mond�s, hogy „Az �tkok (ehhez lehet sz�m�tani az �ld�sokat is) hazaj�rnak pihenni.” ezt az igazs�got foglalja mag�ban �s magyar�zza azokat az eseteket, amikor, ahogyan azt sokan tudj�k, a j� �s a magasan fejlett emberre ir�ny�tott ilyen rossz gondolatok �t egy�ltal�n nem t�madj�k meg, ellenben n�ha rettenetes �s puszt�t� hat�st fejtve ki visszahatnak teremt�j�kre. Innen ered az a nyilv�nval� k�vetkeztet�s is, hogy a tiszta �rtelem �s sz�v a legjobb v�delem a gondolatok �s �rz�sek ellens�ges t�mad�s�val szemben.   M�sr�szt a szeretet �s a v�delmez�s v�gy�nak gondolatform�ja melyet er�sen egy szeretett l�nyre ir�ny�tunk, �gy hat, mint egy oltalmaz� v�d�eszk�z: minden alkalmat meg fog keresni, hogy szolg�ljon �s v�delmezzen, er�s�teni fogja az aur�ra hat� bar�ts�gos er�ket �s gyeng�teni az ellens�geseket. T�rgy�t megv�delmezheti a tiszt�tlans�g, ingerl�kenys�g, f�lelem stb. ellen.   �gy hozz�k l�tre �s tartj�k fenn a bar�ts�gos gondolatok, a komoly j� k�v�ns�gok azt, amit a gyakorlatban „�rz�angyalnak” neveznek, amely mindig ott van az illet� oldala mellett, b�rhol tart�zkodj�k is. Sok anya gondolata �s im�ja ny�jtott m�r p�ld�ul seg�ts�get �s v�delmet gyermek�nek. Ezeket gyakran l�thatj�k a tiszt�nl�t�k, s�t ritk�n anyagiasulhatnak �s fizikailag is l�that�kk� v�lnak.   Nyilv�nval� ilyenk�ppen, hogy az egyik szem�ly �ltal a m�sikhoz k�ld�tt szeretetgondolattal egy�tt j�r az, hogy a k�ld�t�l a felvev�re egy bizonyos mennyis�g� er� �s anyag viv�dik �t.   Hogyha a gondolat el�gg� er�s, akkor a t�vols�g egy�ltal�n nem j�tszik szerepet, ellenben egy gyenge �s terjeng�s gondolat csak korl�tolt ter�leten hat�k�pes.   Els� csoportunk egyik v�ltozat�t k�pezik azok az esetek, amikor az ember mint egy t�voli helyen l�v�re gondol er�sen �nmag�ra. Az ilyenk�ppen l�trehozott form�ban nagymennyis�g� ment�lanyag van, a gondolkod� k�p�t �lti mag�ra �s eleinte kicsi �s �sszenyomott. Majd tekint�lyes mennyis�g� asztr�lanyagot vonz maga k�r� �s rendszerint �letnagys�g�ra terjeszkedik ki miel�tt megjelenik rendeltet�se hely�n. A tiszt�nl�t�k gyakran l�tnak ilyen form�kat �s el�g gyakran az illet� asztr�ltest�nek vagy mag�nak az embernek tartj�k.   Amikor ez megt�rt�nik, a gondolat vagy v�gy el�g er�s kell hogy legyen, hogy a k�vetkez� h�rom dolog k�z�l az egyiket megtehesse:   1.      Mesmerikus befoly�s �ltal a gondolkod� k�p�t id�zze fel annak az embernek az �rtelm�ben, akinek � megjelenni �hajt. 2.      Ugyanazon er�vel egy pillanatra az illet� pszichikus k�pess�geit �gy �szt�n�zze, hogy az k�pes legyen l�tni az asztr�l l�togat�t. 3.      Olyan ideiglenes anyagias�t�st hozzon l�tre, amely fizikailag l�that� lesz.   A hal�l alkalm�val t�rt�n� l�tom�sok, melyek el�g gyakoriak, legt�bbsz�r a val�s�gban a haldokl� asztr�lalakja; lehetnek azonban olyan gondolatform�k is, melyeket a haldokl�nak az az �haja hozott l�tre, hogy valamelyik bar�tja l�thassa �t, miel�tt elt�vozn�k. N�ha a l�togat�t k�zvetlen�l a hal�l pillanata ut�n vett�k �szre ahelyett, hogy el�tte l�tt�k volna meg, azonban k�l�nf�le okokb�l a l�tom�s ezen alakja sokkal ritk�bb mint a m�sik.   A csal�di k�s�rtet lehet 1.      gondolatforma, 2.      szokatlan �l�nk benyom�s az asztr�lvil�goss�gban vagy 3.      egy f�ldh�z k�t�tt �s, aki valami k�l�nleges helyen k�s�rt.   Ezzel kapcsolatban m�g hozz�tehetj�k, hogy amikor az embernek er�s �rz�se van, amilyen p�ld�ul a b�nat, r�m�let, gy�l�let, f�jdalom, stb. olyan er�s benyom�s t�rt�nik az asztr�l f�nyre, hogy azokra a szem�lyekre, akik csak egy kis pszichikai k�pess�ggel rendelkeznek, benyom�st gyakorolhat. Az �rz�kenys�g ideiglenes gyenge meger�s�d�se arra k�pes�ten� az embert, hogy az eg�sz jelenetet l�ssa; az az eredete a sok k�s�rteties t�rt�netnek �s az olyan helynek kellemetlen befoly�s�nak, mint amilyenek a Tyburn Tree �s Mme. Tussaud R�m�letek Szob�ja.   Az olyan helyeken t�rt�n� l�tom�sok, ahol b�ntettet k�vettek el, rendszerint a b�n�s �ltal kivet�tett gondolatform�k, aki ak�r �l, ak�r nem, - legink�bb azonban akkor amikor m�r halott – ism�telten �tgondolja tett�nek k�r�lm�nyeit. Minthogy ezek a gondolatok term�szet�kn�l fogva k�l�n�sen �l�nken �lnek a b�n elk�vet�s�nek �vfordul�j�n, megt�rt�nhet, hogy a gondolatforma el�g er�s arra, hogy anyagiasuljon �gy, hogy a fizikai l�t�s sz�m�ra l�that�v� v�lik, ami megmagyar�zza azt a sok esetet amikor a l�tom�s id�szakos.   Hasonl�k�ppen egy dr�gak�, amely sok b�nnek volt okoz�ja, a b�n�kre sugall� �rz�sek benyom�sait s�rtetlen tisztas�ggal sok ezer �ven kereszt�l megtarthatja �s �lland�an kisug�rozhatja azokat.   A jelens�gi energia �s koncentr�ci� gondolata, ak�r �ld�s az, ak�r �tok, egy elemi l�nyt kelt �letre, amely gyakorlatilag egy �ram�h�z hasonl� f�ggel�kkel ell�tott �l� t�rh�zelem. �gy lehet meg�ll�tani, hogy szab�lyosan naponta bizonyos �r�ban vagy bizonyos �vfordul�n szabadul fel vagy pedig �letre kelt�se csak bizonyos alkalmakra korl�tozott lehet.   Az eleml�ny ezen oszt�ly�r�l sok esetet jegyeztek fel k�l�n�sen Sk�ci�ban, annak a felf�ldjein, ahol egy csal�d valamely tagj�nak hal�la el�tt el�re val� figyelmeztet�sek t�rt�ntek. Ezekben az esetekben rendszerint egy �s er� teljes gondolatform�ja az, amely a figyelmeztet�st adja, annak sz�nd�k�nak megfelel�en, amelyre hivatva van.   Az el�gg� er�s k�v�ns�g – er�s szeretet vagy elkeseredett gy�l�let �sszpontos�tott er�fesz�t�se – egyszer s mindenkorra egy ilyen l�nyt teremt, egy olyan l�nyt, amely azut�n egy�ltal�n nincs �sszek�ttet�sben teremt�j�vel �s amely kijel�lt feladat�t megteremt�j�nek k�s�bbi sz�nd�kait �s v�gy�t egy�ltal�n figyelembe nem v�ve v�gzi el. Puszta ism�telt megb�n�s nem k�pes visszah�vni vagy megg�tolni m�k�d�s�t, mint ahogy egy kil�tt puskagoly�t sem k�pes meg�ll�tani a megb�n�s.   Erej�t semleges�teni csakis azzal lehet, hogy ellent�tes t�rekv�s� gondolatokat k�ld�nk ut�na.   Alkalmilag egy ebbe az oszt�lyba tartoz� ilyen elemi l�ny, nem l�v�n k�pes erej�t sem t�rgy�ra sem pedig teremt�j�re ki�rasztani, egy v�ndorl� d�monf�l�v� lehet �s b�rmely olyan szem�ly mag�hoz vonzhatja, aki hasonl� �rz�seket �pol. Ha el�gg� er�teljes egy pusztul� burkot ragadhat meg �s abban lakhat, melyben eszk�zeivel sokkal jobban m�k�dhetik. Ebben az alakj�ban megnyilv�nulhat egy m�dium �ltal �s j�l ismert bar�t k�p�ben befoly�sra tehet szert olyanok felett, akikre m�sk�pp csak kev�s befoly�ssal volna.   Ak�r tudatosan, ak�r �ntudatlanul megteremtett ilyen elemi l�nyek, melyek ilyen v�ndord�monokk� lettek, elker�lhetetlen�l �let�k meghosszabb�t�s�t keresik ak�r �gy, hogy v�mp�r m�dra emberi l�nyek �leterej�b�l t�pl�lkoznak, ak�r �gy, hogy befoly�solj�k �ket, hogy �ldozatot hozzanak neki. Az egyszer� f�lvad t�rzsek k�z�tt gyakran siker�lt magukat, mint a falu vagy a csal�d isten�t elismertetni. A kev�sb� kifog�solhat� t�pusok megel�gszenek rizzsel vagy f�tt t�pl�l�kkal; a legalacsonyabb �s legut�latosabb oszt�ly v�r�ldozatokat k�vetel. Manaps�g Indi�ban mindk�t v�ltozat megvan �s m�g nagyobb sz�mban Afrik�ban.   Az�ltal, hogy h�veikb�l f�leg �leter�t vonnak ki, valamint azon t�pl�l�k r�v�n, melyet az �ldozatokb�l nyernek, l�t�ket �vekre, s�t �vsz�zadokra meghosszabb�thatj�k. Alkalmilag szel�d alakban nyilv�nulhatnak meg, hogy emelj�k k�vet�ik hit�t �s buzgalm�t �s ha megtagadj�k a nekik sz�l� �ldozatokat, �gy elker�lhetetlen�l valamilyen m�don kellemetlenn� teszik magukat.   Atlantisz fekete m�gusai – „a fekete arc urai” – a mesters�ges elemi l�nyek ezen fajt�j�ban �gy l�tszik k�l�n�sen szakemberek voltak, mert azok n�h�nyan, ahogyan mondj�k, m�g a mai napig is k�pesek voltak meg�rizni l�tez�s�ket. Kali, a rettenetes indiai istens�g, �gy l�tszik egy ezen t�pusbeli maradv�ny.   A gondolatform�k legnagyobb r�sze egyszer�en emberek vagy m�s anyagi t�rgyak m�solatai vagy k�pei. El�sz�r a ment�ltesten bel�l alakulnak ki, majd kil�pnek onnan �s az ember el�tt f�ggve maradnak. Ez �ll mindenre amir�l gondolkodhat az ember: szem�lyekre, h�zakra, t�jk�pekre vagy valami m�sra.   Egy fest� p�ld�ul ment�ltest�nek anyag�b�l leend� festm�nye eszm�j�t alak�tja ki, azt maga el� vet�ti a t�rbe, ott tartja „�rtelmi szemei” el�tt �s lem�solja. Ez a gondolat �s �rz�sforma kitart� �s �gy lehet tekinteni, mint a festm�ny l�thatatlan m�s�t, amely a saj�t rezg�seit kisug�rozza �s mindenkire hat, aki befoly�sa al� ker�l.   Hasonl�k�ppen alak�tja ki a reg�ny�r� a ment�lanyagban jellemeinek k�peit, majd akarat�val ezeket a kis b�bukat az egyik helyzetb�l vagy csoportozatb�l a m�sikba mozgatja �gy, hogy t�rt�net�nek cselekm�nye sz� szerint el�tte folyik le.   Az ilyen esetben �rdekes hat�s j�n l�tre. Valamely j�t�kos kedv� term�szeti szellem meglelkes�theti ezeket a k�peket �s �gy int�zheti, hogy azok eg�szen m�st csin�lnak, mint amit az �r� vel�k cselekedni sz�nd�kozott. M�g gyakrabban egy elhalt �r� veheti �szre a k�peket �s mivel az �r�s mesters�ge m�g mindig �rdekli, a jellemeket �talak�thatja �s cselekedeteiket befoly�solhatja a saj�t eszm�inek megfelel�en. �gy azut�n az igazi �r� gyakran �gy tal�lja, hogy cselekm�nyei az eredeti tervt�l elt�r�en teljesen m�sk�nt alakulnak.   Egy k�nyv olvas�sa k�zben lehets�ges, hogy egy igazi tan�tv�ny teljes figyelem �sszpontos�t�s mellett �rintkez�sbe j�het azzal az eredeti gondolatform�val, amely az �r� felfog�s�t mutatja akkor, amikor �rt. A gondolatform�n kereszt�l m�g mag�t az �r�t is el lehet �rni �s ilyenform�n tov�bbi felvil�gos�t�sokat lehet szerezni vagy magyar�zatokat nyerni meg nem �rtett szempontokra vonatkoz�an.   A ment�l- �s asztr�lvil�gban j�l ismert t�rt�neteknek sok �br�zol�ja l�tezik, minden nemzetnek rendszerint megl�v�n a maga k�l�n k�pvisel�je a saj�t k�l�n nemzeti ruh�zatba �lt�ztetett jellegzetess�geikkel. �gy l�teznek itt olyan emberek kiv�l� �s �leth� gondolatform�i mint Sherlock Holmes, Kettle kapit�ny, Robinson Crusoe, Shakespeare stb.   A val�s�gban az asztr�ls�kon nagysz�m� ar�nylag �lland� jelleg� olyan gondolatforma van, amelyek gyakran nemzed�kek felhalmozott munk�ss�g�nak eredm�nyei. Ezek k�z�l sok id�zett vall�sos t�rt�netekre vonatkozik �s hogy az �rz�keny ember megl�tja �ket, annak a sok teljesen hamis�tatlan le�r�snak amit a gyakorlatban j�sok �s j�sn�k adnak. Minden nagy t�rt�nelmi eredm�nynek, ill. esem�nynek, melyre sok ember �lland�an gondol �s melyet �l�nken elk�pzel, mintegy hat�rozott gondolatform�ja l�tezik a ment�ls�kon �s ha valami er�s �rz�s is kapcsolatos vele, �gy az asztr�lanyagban is anyagiasul �s k�vetkez�sk�pp a tiszt�nl�t� l�thatja is.   A fentiek ugyan�gy �llnak term�szetesen a k�pzelt jelenetekre, helyzetekre �s dr�m�kra.   A maguk t�meg�ben szeml�lve k�nny� meg�rteni azt a rettenetes hat�st, amit ezek a gondolatform�k vagy mesters�ges elemi l�nyek a nemzeti �s faji �rz�sre gyakorolnak �s ekk�pp az �rtelem ir�ny�t�s�ra �s el��t�leteire, mert a hasonl� gondolatform�k t�m�r�lni �s egy egyes�lt l�ny-f�l�t alkotni igyekeznek. Mi mindent ezen a l�gk�r�n kereszt�l l�tunk, minden gondolat t�bb� vagy kev�sb� megt�rik rajta �s asztr�ltesteink vele �sszhangban rezegnek. Mivel a legt�bb ember ink�bb felfog� mint kezdem�nyez� term�szet�, majdnem g�piesen, mint ezeknek a gondolatform�knak visszaid�z�i cselekszenek melyek re�juk hatnak �s ilyen m�don a nemzeti l�gk�r �lland�an m�g jobban meger�s�dik. Ez a t�ny a nyilv�nval� magyar�zata a t�megtudatoss�g jelens�g�nek. (l�sd a XXV. fejezetet)   Ezen t�m�r�lt gondolatform�k befoly�sa m�g tov�bb is terjed. A rombol� hat�s� gondolatform�k mint sz�tv�laszt� eszk�z�k hatnak �s gyakorta siettetik a fizikai s�kbeli pusztul�st, amennyiben „szerencs�tlens�geket”, term�szeti megr�zk�dtat�sokat, viharokat, f�ldreng�seket, �z�nvizeket vagy b�ntetteket, betegs�geket, t�rsadalmi felfordul�sokat �s h�bor�kat okoznak.   Az is lehets�ges, hogy egy halott vagy valamilyen nem emberi l�ny, mint amilyenek p�ld�ul a term�szeti szellemek, bel�pjen �s �ltesse ezeket a gondolatk�peket. A gyakorlott l�t� meg kell, hogy tanulja a gondolatform�nak az �l�l�nyt�l val� k�l�nb�ztet�s�t m�g ha �ltetett is az az asztr�lvil�g szembesz�k� t�nyeinek azokt�l az ideiglenes form�kt�l val� megk�l�nb�ztet�s�t, melyekben alak�tva vannak.   A gondolat-�rz�s form�k harmadik csoportj�t k�pezik azok, amelyek nincsenek k�zvetlen kapcsolatban valamely term�szeti t�rggyal �s amelyek enn�lfogva teljesen a saj�t form�ikban fejez�dnek ki �s a benn�k lakoz� tulajdons�gokat abban az anyagban fejezik ki, melyet maguk k�r� vonzanak. Ebben a csoportban enn�lfogva a ment�l- �s asztr�ls�kok term�szetes form�inak felvillan�sait l�thatjuk. Az ezen oszt�lyba tartoz� gondolatok majdnem �lland�an az asztr�ls�kon nyilv�nulnak, mivel a legnagyobb r�sz�k �pp�gy �rz�sek mint gondolatok kifejez�i.   Az ilyen form�k elk�l�n�lve lebegnek a l�gk�rben �s eg�sz id� alatt olyan rezg�seket sug�roznak ki, melyek a teremt�j�k �ltal kiv�lasztott eredeti rezg�sekhez hasonl�ak. Ha egyetlen m�s asztr�ltesttel sem j�n �rintkez�sbe, a kisug�rz�s fokozatosan kimer�ti energiak�szlet�t, majd a forma darabokra esik sz�t; ha azonban valamelyik k�zel�ben lev� ment�ltestben siker�l rokonszenves rezg�seket kiv�ltani, vonz�s j�n l�tre �s a gondolatform�t ez a ment�ltest rendszerint felveszi mag�ba.   A fentiekb�l l�tjuk, hogy a gondolatforma befoly�sa kev�sb� messze hat�, mint a gondolatrezg�s�, ellenben sokkal nagyobb pontoss�ggal m�k�dik. A gondolatrezg�s hasonl� rend� gondolatokat v�lt ki, mint amely l�trehozta �ket. A gondolatforma ugyanazt a gondolatot hozza �jb�l l�tre. A rezg�sek ezekre hatnak �s benn�k az eredetivel egyazon sz�nvonal� gondolatokat mozgathatnak meg, b�r ezek egyike sem lehet vele azonos. A gondolatforma csak nagyon kevesekre tud hatni, azonban ebben a n�h�ny esetben pontosan a kezdem�nyez� eszm�t fogja �jb�l kiv�ltani.   A tan�tv�nynak aj�nljuk Annie Besant �s C. W. Leadbeater „Thought Forms” (Gondolatform�k) c�m�, ezzel a t�rggyal foglalkoz� �r�kbecs� munk�j�t, melyben sokfajta gondolat �s �rz�s forma festett, sz�nezett �br�zol�s�t tal�lhatjuk. Ez az eg�sz fejezet val�ban nem m�s, mint az ebben a munk�ban k�zreadott alapelvek �sszes�r�tett �sszefoglal�sa.   A hat�rozatlan gondolatok �s �rz�sek, mint hat�rozatlan felh�k mutatkoznak. A hat�rozott gondolatok vagy �rz�sek tiszt�n hat�rolt form�kat teremtenek. �gy egy k�l�n egy�nre ir�nyul� hat�rozott vonzalom gondolat form�ja l�ved�khez hasonl�v� alakul ki: egy elhaj�tott (projective) vonzalom gondolat n�mileg egy mad�rhoz lesz hasonl�v�, melynek k�zponti r�sze s�rga sz�n� �s k�t r�zsasz�n� sz�rnyszer� ki�ll� r�sze van; az �ltal�nos szeretet r�zsasz�n� napp� lesz, melyb�l minden ir�nyban sugarak �radnak ki.   Az olyan gondolatok, amelyekbe az �nz�s vagy kapzsis�g szembesz�k�, rendszerint horogszer� alakot �ltenek magukra �s a horgok n�ha val�s�gban k�r�lragadj�k a v�gyott t�rgyat.   �ltal�nos szab�ly az, hogy az �nz� gondolatok energi�ja z�rt k�rbe vonalon mozog �s �gy elker�lhetetlen�l visszat�r �s kiterjed a saj�t s�kj�n. Egy teljesen �nzetlen gondolat vagy �rz�s ellenben ny�lt g�rbe vonalba rohan �s ilyform�n rendes �rtelembe v�ve, nem t�r vissza, hanem �tf�rja mag�t a felette lev� s�kba, mert csak ebbe a magasabb �llapotban, annak megn�vekedett kiterjedts�g�ben tud teret tal�lni a kiterjed�sre. Ezen kereszt�lt�r�s r�v�n az ilyen gondolat vagy �rz�s k�pletesen kifejezve magukat, egy ajt�t nyit fel, melynek kiterjedts�ge egyenl� az �tm�r�j�vel �s �gy egy csatorn�t k�sz�t, melyen kereszt�l a magasabb s�kok le�radni k�pesek az als�bbakba – gyakorta csod�s eredm�nnyel, mik�nt az ima eset�ben, �gy a gondolkoz�ra mint m�sokra n�zve.   Az ima meghallgat�s�ban val� hit legm�lyebb �s legmagasabb rend� magyar�zata abban rejlik. A magasabb s�kokon m�rhetetlen er��radat �ll mindig k�szen �s arra v�r, hogy amint egy csatorna ny�lik, azon �t�m�lj�n. A t�k�letes �nzetlen odaad�s gondolata egy ilyen csatorn�t k�sz�t �s az ilyen gondolat a legmagasabb �s legfens�gesebb r�sze mag�hoz a Logoszhoz sz�ll fel. A T�le j�v� v�lasz az Isteni �let al�sz�ll�sa, amely a csatorna k�sz�t�j�nek nagym�rv� meger�s�d�s�ben �s felemelked�s�ben nyilv�nul meg, tov�bb� a bel�le mindenfel� ki�rad� er�teljes �s j�t�kony befoly�sban amely az Emberis�g megseg�t�se c�lj�b�l a magasabb s�kokon l�tez� tartom�nyon kereszt�l folyik. A spiritualit�s er� tartom�ny�nak ezen szaporulata a t�lbuzg�s�g munk�iban val� katolikus felfog�sban lev� igazs�g. A Nirmanakayak ezzel a nagy er�tartom�nnyal kiv�ltk�ppen kapcsolatban vannak.   Egy Mesteren val� medit�l�s kapcsolatot teremt Vele, amely a tiszt�nl�t� el�tt, mint egy f�nyvezet�kf�le jelenik meg. A Mester mindig meg�rzi tudat alatt egy ilyen vezet�k bel� �tk�z�s�t �s azon kereszt�l v�laszk�nt egy kitart� magnetikus �ramot k�ld, amelynek hat�sa sokkal a medit�ci� ut�n is tart. Az ilyen medit�ci�ban a rendszeress�g nagyon fontos t�nyez�.   A hat�rozott, kitart� odaad�s gondolata egy er�sen vir�gra eml�keztet� alakot �lthet mag�ra, m�g a spiritualit�s t�rekv�s egy k�k k�pot fog l�trehozni, melynek cs�csa felfel� mutat.   Az odaad�s ilyen gondolatform�i gyakran nagyon sz�pek �s k�ls� vonalaikban igen v�ltozatosak lehetnek, jellegzetess�g�k m�gis az �gsz�nk�k l�nghoz hasonl� felfel� hajl� szirmok. Lehets�ges, hogy az odaad�s form�inak vir�gszer� jellegzetess�ge vezetett ahhoz a szok�shoz, hogy a vall�sos istentiszteletekn�l vir�got �ldoznak, amelyben a vir�gok jelzik az asztr�l l�t�s el�tt l�that� form�kat.   Az er�s k�v�ncsis�g vagy tud�sv�gy s�rga k�gy� alakot �lt mag�ra; a harag vagy bossz�s�g kit�r�se v�r�s vagy narancss�rga foltot; a kitart� harag egy �les, v�r�s t�r alakj�t �lti fel, a rosszindulat� f�lt�kenys�g mint egy barna k�gy� jelenik meg.   Az olyan emberek �ltal l�trehozott form�k, akik �rtelm�ket �s �rz�seiket j�l  uralj�k �s akik hat�rozottan gyakorlottak a medit�ci�ban, tiszt�k, nagyon sz�p szab�lyosak, gyakran �ltenek magukra j�l ismert m�rtani form�kat, mint pl. h�romsz�gek, k�t, egym�ssal kereszt�lfont h�romsz�g, �t�g� csillagok, hatsz�gek, keresztek �s �gy tov�bb; ez jelzi a kozmikus renddel vagy metafizikai fogalmakkal foglalkoz� gondolatokat. T�bb ember egyes�tett gondolatereje mindig sokkal nagyobb, mint k�l�n�ll� gondolataik erej�nek �sszess�ge; eredm�ny�k r�v�n sokkal jobban van k�pviselve.   A zene szint�n hoz l�tre form�kat, melyek technikailag tal�n nem gondolatform�k – hacsak nem �gy vessz�k �ket, amit meg is tehet�nk, mint szerz�ik gondolateredm�nyeit, amit a zen�sz �gyess�ge hangszer�n kereszt�l kifejt.   Ezek a zenei form�k a zene t�pusa szerint v�ltoznak, tov�bb� a zenei eszk�z szerint melyen j�tssz�k, valamint az el�ad� k�pess�ge �s kiv�l�s�ga szerint. Ugyanez a zenedarab, pontosan  lej�tszva, mindig ugyanazt a form�t fogja kialak�tani, azonban ez a forma, ha a darabot templomi orgon�n j�tssz�k vagy ha azt egy zenekar j�tssza, rendk�v�li m�don nagyobb �s egyben m�s szerkezet� lesz, mint hogyha azt egy zongor�n val� elj�tsz�s hozn� l�tre. Ha ugyanazt a darabot heged�n �s egy fuvol�n j�tssz�k el, �gy szint�n szerkezeti k�l�nbs�g lesz a l�trehozott eredm�nyek k�z�tt. Nagy lesz a k�l�nbs�g a forma sug�rz� sz�ps�g�ben is, hogyha azt egy igazi m�v�sz hozza l�tre, a forma t�k�letes kifejez�se �s kivitelez�se folyt�n, szemben az �gyetlen �s g�piesen j�tsz� muzsikus �ltal l�trehozott ar�nylag tompult hat�ssal.   A zene form�i mint �sszef�gg� �p�tm�nyek hossz� ideig megmaradhatnak – legal�bb egy vagy k�t �r�ig – �s az eg�sz id� alatt minden ir�nyban kisug�rozz�k jellegzetes rezg�seiket �ppen �gy, mint a gondolatform�k.   A „Gondolatform�k” c�m� munk�ban h�rom sz�nes zenei gondolatforma van, amelyeket Mendelson, Gounod �s Wagner zen�je alkotott.   A l�trej�tt form�k nagyban v�ltozhatnak a k�l�nf�le zeneszerz�k szerint. Egy Wagner nyit�ny nagyszer� eg�szet alkot, mintha l�nghegyek voln�nak k�szikl�ra �p�tve. Egy Bach f�ga rendezett form�t �p�t fel, amely mer�sz m�gis pontos, egyenetlen �s m�gis ar�nyos, p�rhuzamos arany �s ez�st vagy v�r�s erecsk�kkel, melyekkel rajta �tfutnak �s a vezet� gondolat fokozatos megjelen�s�t jelzik. Mendelson „Liebe ohne Worte”-j�nek egyike egy olyan l�gies �p�tm�nyt hoz l�tre, amely hasonl� a megfagyott ez�stben l�trej�tt filigr�n munk�j� kast�lyhoz.   Ezek a zenei el�ad�k �ltal l�trehozott form�k teljesen elt�rnek azokt�l a gondolatform�kt�l melyeket maga a zeneszerz� alkotott melyek gyakran sok �ven, s�t �vsz�zadokon kereszt�l megmaradnak, ha annyira meg�rtett�k �s m�lt�nyolt�k �t, hogy eredeti eszm�j�t meger�s�tett�k csod�l�inak gondolatai. Hasonl� �p�leteket hoz l�tre egy k�lt� eszm�je k�ltem�ny�r�l vagy egy �r� felfog�sa t�rgy�r�l. N�ha term�szeti szellemekb�l �ll� t�megeket lehet l�tni, amint a zenei form�kat csod�lj�k �s az ezek �ltal ki�rasztott hull�mokban f�rdenek.   A gondolatform�k festett k�peit tanulm�nyozva fontos szem el�tt tartanunk, hogy a gondolatform�k n�gy kiterjed�s�ek. Enn�lfogva gyakorlatilag lehetetlens�g volna �ket szavakkal megfelel�en le�rni, ami k�z�ns�ges h�romdimenzi�s tapasztal�saink szerint �s m�g kev�sb� lehet �ket k�tdimenzi�s pap�ron lerajzolni. A negyedik dimenzi� tanulm�nyoz�i meg fogj�k �rteni, hogy a legt�bb amit tenni lehet az, hogy a n�gydimenzi�s form�kb�l egy metszetet �br�zolunk.   Figyelemrem�lt� �s nagyfontoss�g� az a t�ny, hogy sok magasabb t�pus� gondolatforma olyan alakot �lt fel, mely nagyon is eml�keztet a n�v�nyi �s �llati form�kra. �gy legal�bbis feltehetj�k, hogy a term�szeti er�k oly ir�nyban dolgoznak, melyek n�mileg hasonl�k a gondolat �s �rz�s munkavonal�hoz. Minthogy az eg�sz Vil�gegyetem a Logosz �ltal l�trehozott hatalmas gondolatforma, nagyon is lehets�ges, hogy annak kis r�szei ugyancsak kisebb l�nyek gondolatform�inak eredm�nyei, melyek ugyanazzal a teremt� munk�val foglalkoznak. Ez a felfog�s term�szetszer�leg esz�nkbe id�zi azt a hindu hihet, hogy 330 milli� D�va van.   Megjegyz�sre m�lt� az is, hogy noha egyes gondolatform�k olyan �sszetettek �s oly kit�n�en szerkesztettek, hogy l�trehozataluk messze t�lhaladja az ember erej�t, m�gis er�sen megk�zel�thet�k g�pies eszk�z�kkel. A harmonogr�f n�ven ismert k�sz�l�k egy finom cs�csb�l �ll, melyet �tj�n n�h�ny olyan inga vezet, melyek mindegyik�nek megvan a saj�t f�ggetlen leng�se �s ezek mindegyike egyetlen �sszetett mozg�ss� van �sszekapcsolva, mely �tad�dik a cs�csnak �s melyet ez a cs�cs egy alkalmas fel�letre feljegyez.   M�s, b�r egyszer� form�k, a j�l ismert Chlandi-f�le homloklapon l�trehozott homlokzatokra eml�keztetnek, vagy amelyet egy Bidofon hoz l�tre (l�sd Margaret Watts Hughes: Eidophon Voice Figures) (Eidofon= hangalakzatok).   A hangl�pcs�k �s arpeggiok lassz�szer� hurkokat �s g�rbe vonalakat vet�tenek ki; a zenekarral k�s�rt �nek egy csom�, a dallam ez�st fonal�ra f�z�tt gy�ngy�t hoz l�tre; egy kar�nekben vagy p�ros �nekben k�l�nf�le sz�n� �sszefon�d� fonal �s sz�ved�k j�n l�tre. Egy k�rmenetbeli himnusz egy sorozat pontos der�ksz�g� alakot eredm�nyez, egy l�nc szemeihez vagy egy vonat kocsijaihoz hasonl�kat. Egy anglik�n egyh�zi �nek ragyog� t�red�keket alkot, melyek teljesen elt�rnek a gregori�n hangsz�nezet izz� egyformas�g�t�l, mely egy indiai pandit (tud�st) �ltal �nekelt szanszkrit versek hat�s�hoz hasonl�t.   A katonazene egy hossz� ritmikusan rezg� formafolyamatot hoz l�tre �s ezen hull�mz�sok szab�lyos �temei a katon�k asztr�ltest�nek hull�mz�s�t meger�s�teni igyekszik, az �lland� �s er�teljes rezg�sek egym�st k�vet� �tk�z�se t�lti be erre az id�re az akarater� hely�t, melyet f�radts�g �ltal el lehet b�gyasztani.   A mennyd�rg�s egy l�ngol� sz�ncsom�t teremt egy robban�s egy robban� bomba kin�z�s�t mutatja vagy egy szab�lytalan g�mb�t a bel�le kivet�t�d� hegyes r�szekkel. A tenger hull�mai, amint a parton megt�rnek v�ltoz� sz�n� p�rhuzamos hull�mszer� vonalat hoznak l�tre, melyek a viharban hegyl�ncokk� lesznek. Egy erd� levelei k�z�tti sz�l az erd�t csillog� h�l�val fedi be, amely gyeng�d hull�mszer� mozg�ssal hol emelkedik, hol s�llyed.   A madarak �neke g�rbe f�nyvonalakat �s hurkokat mutat. Kezdve a campanero arany g�rb�j�t�l, egy papag�j siv�t�s�nak alaktalan �s durv�n sz�nezett t�meg�ig. Egy oroszl�n ord�t�sa szint�n l�that� a magasabb anyagban �s lehets�ges, hogy egyes vadak ezt l�tni is k�pesek ami m�g n�veli r�m�let�ket. A dorombol� macska s�r� r�zsasz�n� felh�f�tylakkal veszi mag�t k�r�l, az ugat� kutya j�l hat�rolt, �lesen rajzolt l�ved�keket l�vell ki mag�b�l, melyek egy puskagoly�hoz hasonl�ak �s amelyek �tf�rj�k az ember asztr�ltest�t �s komoly zavarokat okoznak abban. Egy v�reb csahol�sa labd�hoz hasonl� g�mb�ket vet ki mag�b�l melyek lass�bb mozg�s�ak �s kev�sb� s�rt�k. Ezen l�ved�kek sz�ne rendszerint v�r�s vagy barna �s az �llat �rzelme, valamint hangja szerint v�ltoz�k.   A teh�n b�g�se tompa v�g� fat�rzsh�z hasonl� idomtalan alakot hoz l�tre. A juh b�get�se sokhegy� �s m�gis alaktalan felh�t alkot, amely egy porfelh�h�z hasonl�t. Egy galamb-p�r turb�kol�sa ford�tott S bet�h�z hasonl� g�rbe vonalat alkot.   �tt�rve az emberi hangra, egy haragos felki�lt�s skarl�tsz�n� l�ndzsak�nt vet�t�dik ki; az ostoba fecseg�s �radata neh�z barn�s sz�rke sz�n� f�mszer� vonalakb�l �ll� sz�vev�nyes h�l�t alkot, amely majdnem t�k�letes akad�lyt k�pez minden magasabbrend� vagy szebb gondolattal �s �rz�ssel szemben. A fecseg� ember asztr�lteste meglep� szeml�ltet� tan�t�s a sz�ks�gtelen, haszontalan �s kellemetlen besz�d �rtelmetlens�g�t illet�en.   Egy gyermek kacag�sa r�zsasz�n� g�rbe vonalakban bugybor�kol; egy �resfej� ember nevet�se egy szab�lytalan t�megben v�gbemen� robban� hat�st v�lt ki, amely rendesen barna vagy piszkos-z�ld sz�n�. A g�nyol�d�s egy tompa v�r�s sz�n� alaktalan l�ved�ket vet�t ki, amely rendszerint barn�n-z�ld sz�n�en �s foltos �s �les cs�csokkal s�rt�zett.   Az �ntudatos ember nevet�se forrong� iszapt� kin�zet� �s sz�n�. Az ideges nevet�s barna �s tomp�n s�rga sz�n� fonalakb�l �ll� h�n�rszer� fonad�kot teremt �s nagyon rossz hat�ssal van az asztr�ltestre. A vid�m, kedves nevet�s arany �s z�ld sz�n� kerekded form�ban hull�mzik. A l�gy �s zeneszer� f�ty�l�s olyan valamit hoz l�tre ami egy kis fl�t�hoz hasonl� azonban �lesebb �s sokkal f�mszer�bb. A dallamtalan f�ty�l�s kicsiny, piszkos sz�n� �thatol� l�ved�keket k�ld ki.   A s�rg�s-forg�s vagy nyugtalans�g az aur�ban r�m�lt rezg�seket okoz �gy, hogy semmif�le rezg�s vagy gondolat sem juthat az aur�ba vagy abb�l ki torzul�s n�lk�l, s�t a kik�ld�tt j� gondolat ilyenk�pp sz�troncsol�dik �s gyakorlatilag semlegess� v�lik. A gondolkoz�sbeli pontoss�g l�nyeges, azonban ezt nem siets�ggel vagy s�rg�s-forg�ssal, hanem t�k�letes nyugalommal kell el�rni.   A vas�ti mozdony �les siv�t�sa m�g �thatol�bb �s er�teljesebb l�ved�ket hoz l�tre, mint egy kutya ugat�sa �s olyan hat�st gyakorol az asztr�ltestre, amely a fizikai testet �rt kardsz�r�shoz hasonl�that�. Az asztr�lseb n�h�ny perc alatt begy�gyul, ellenben az asztr�ltestet �rt r�zk�dtat�s m�r egy�ltal�n nem t�nik el olyan

Fatyol

El�zm�ny | 2005.10.12. 10:49 - #7

VI. fejezet   A Kundalini     A Kundalini le�r�s�t, valamint az �tertesttel �s annak csakr�ival val� k�l�nleges kapcsolat�t illet�leg a tan�tv�nyt az „�terikus testm�s” c�m� munk�hoz utaljuk. Itt vele csak az az asztr�ltesttel val� kapcsolat�ban fogunk foglalkozni.   A Logoszb�l ki�rad� h�rom ismert er� a k�vetkez�:   1.      A Foh�t, mely mint elektromoss�g, h�, f�ny, mozg�s stb. nyilv�nul meg. 2.      A Pr�na, mely mint �leter� mutatkozik. 3.      A Kundalini, mely mint K�gy�t�z ismeretes.   Ez a h�rom er� mindegyike minden egyes s�kon l�tezik melyr�l valamit tudunk. Amennyire tudjuk, ezen er�k egyike sem v�ltoztathat� �t egy m�sikk�: mindegyik�k k�l�n�ll� �s hat�rozott.   A „The voice of the silence” (A csend hangja) a Kundalinit a „T�zes Er�nek” �s a „Vil�g Anyj�nak” nevezi. Az els�nek az�rt, mert foly�kony t�zh�z hasonl�an t�nik fel amint a testen kereszt�l rohan �s az az �t, melyet k�vetnie kell, csavaros �t, hasonl� egy k�gy� teker�leteihez. A Vil�g Anyj�nak az�rt nevezik, mert �ltala �ltetni lehet k�l�nf�le testeinket �gy, hogy a magasabb vil�gok sorban megny�lhatnak el�tt�nk.   Lakhelye az emberi testben a gerinc alj�n lev� csakra �s a k�z�ns�ges emberben eg�sz �lete alatt itt nyugszik fel nem �bresztve �s nem is gyan�tva. Sz�m�ra jobb ha alv� �llapotban marad addig, am�g az ember hat�rozott erk�lcsi fejletts�get nem �rt el, am�g nem el�gg� er�s hogy uralja �s gondolatai nem el�gg� tiszt�k, hogy arra k�pes�ts�k, hogy fel�breszt�s�nek minden s�relem n�lk�l n�zhet el�be. Senkinek sem volna szabad k�s�rletezni vele an�lk�l, hogy hat�rozott tan�t�st ne kapott volna olyan tan�t�t�l, aki teljesen ismeri a t�rgyat, mert a vele kapcsolatos vesz�lyek nagyon is val�k �s komolyak. N�h�nyuk tiszt�n fizikai. Ellen�rizhetetlen mozg�sa gyakran okoz er�s fizikai f�jdalmat, gyorsan sz�tt�pheti a sz�veteket s�t a fizikai �letet is elpuszt�thatja. Ezenfel�l a fizikain�l magasabb testeknek is okozhat maradand� s�r�l�st.   Korai fel�breszt�s�nek egyik leggyakoribb hat�sa, hogy a testben nem felfel�, hanem lefel� rohan �s �gy a legkev�sb� k�v�natos szenved�lyekre ingerel, hat�saikat oly fokra emeli, hogy az ember teljesen k�ptelen azokat ellen�rizni �s nekik ellen�llni, mert oly er�sen m�k�dik, hogy az ember teljesen tehetetlen vel�k [szemben]. Az ilyen emberek szat�rokk�, a romlotts�g sz�rnyeiv� v�lnak, mert ez az er� az ember norm�lis ellen�ll�-k�pess�g�nek hat�r�n t�l van. Val�sz�n�leg bizonyos rendellenes er�kre tesznek szert, ezek azonban olyanok lesznek, melyek a fejl�d�s egy alacsonyabb rendj�vel hozz�k �ket �rintkez�sbe, mellyel az emberis�g nem �hajtja fenntartani az �rintkez�st �s a szolgas�gukb�l val� menek�l�s t�bb �jrasz�let�sbe is ker�lhet.   Van a fekete m�gi�nak egy iskol�ja, mely ezen az �ton c�lzatosan haszn�lja fel ezt az er�t, hogy �ltala �ltethesse azokat a csakr�kat, melyeket a J� T�rv�ny k�vet�i sohasem haszn�lnak.   A Kundalini korai felkelt�s�nek m�g m�s kellemetlen lehet�s�gei is vannak. Mindent meger�s�t az ember term�szet�ben �s sokkal gyorsabban el�ri az alacsonyabb �s rossz tulajdons�gokat, mint a j�kat. A ment�ltestben a becsv�gy nagyon hamar fel�bred �s egyhamar hihetetlen�l rendellenes fokra n�vekszik. Vele egy�tt rendellenes �s s�t�ni g�g k�s�ret�ben val�sz�n�leg az �rtelem is oly nagy m�rt�kben meger�s�dik, ami a k�z�ns�ges ember el�tt teljesen elk�pzelhetetlen.   Ha valaki, aki nincs kioktatva, �gy tal�lja, hogy a Kundalini v�letlen�l fel�bredt, azonnal olyan valakivel kellene �rintkez�sbe l�pnie aki ezekben a dolgokban teljesen j�ratos.   A Kundalini fel�breszt�s�t – melynek m�dj�t nem hozz�k nyilv�noss�gra – �s annak megk�s�rl�s�t, hogy �thajtsuk a csakr�kon – melynek sorrendje szint�n megfontoltan el van titkolva a nyilv�noss�g el�l – sohasem kellene megk�s�relni kiv�ve egy Mester kifejezett sugalmaz�s�ra, aki a k�s�rlet k�l�nb�z� fokozatai alatt �rk�dni fog tan�tv�nyai felett.   A tapasztalt okkultist�k a legkomolyabban intenek a Kundalini b�rmilyen �ton val� felkelt�s�nek megk�s�rl�s�t�l, kiv�ve ha az k�pes�tett vezet�s mellett t�rt�nik, a vele j�r� nagy �s val�s�gos vesz�lyek miatt.   Amint a Hatha j�ga pradipika mondja: „a j�ginak felszabadul�st ad, ellenben megk�ti az esztelent”. (III. 107.)   N�h�ny esetben a Kundalini mag�t�l �bred fel, �gy, hogy tompa izz�st �szlelni; s�t �nmag�t�l mozogni kezdhet, b�r ez ritka eset. Ebben az ut�bbi esetben val�sz�n�leg nagy k�nt okozna, minthogy �tja nem l�v�n el�k�sz�tve, �tj�t �gy kell megtiszt�tania maga el�tt, hogy a val�s�gban egy nagy csom� �tersalakot �get fel, ami sz�ks�gk�ppen k�nteljes folyamat. Hogyha �nmaga �bred fel vagy v�letlen�l �bresztik fel, rendszerint a gerinc belsej�ben igyekszik felfel� rohanni, ahelyett, hogy azt a csavaros utat k�vetn�, amelybe az okkultista megtanulta bel�vezetni. Ha lehets�ges, az akaratot kell m�k�d�sbe hozni �s a felfel� val� rohan�snak �tj�t �llni. Ha azonban ez lehetetlennek bizonyul, ami a legval�sz�n�bb, nem kell megijedni. Val�sz�n�leg a fejen kereszt�l ki fog rohanni �s a k�rnyez� l�gk�rbe kisz�kkenni �s egy kis gyenges�gen k�v�l feltehet�leg nem fog m�s bajt okozni. Nem kell m�st�l f�lni, mint az �ntudat ideiglenes elveszt�s�t�l. A legnagyobb vesz�ly nem a felfel�, hanem a lefel� �s befel� fordul�s�val j�rnak egy�tt.   Az okkult fejl�d�ssel kapcsolatban alapm�k�d�se az, hogy az �tertestekben m�k�d� csakr�kon kereszt�l k�ldve �lteti ezeket a csakr�kat �s mint a fizikai �s asztr�l testek k�z�tti �sszek�t� kapukat teszi �ket hasznavehet�kk�. A „Csend hangja” azt mondja, hogy amikor a Kundalini el�ri a szem�ld�k k�zpontot �s teljesen �lteti azt, ez azt az er�t ny�jtja, hogy meghalljuk a Mester hangj�t ami ebben az esetben azt jelenti, hogy az Eg� vagy a Fels� �n hangj�t. Ennek az oka az, hogy amikor a ny�lkatest m�k�dni kezd, t�k�letes �sszek�ttet�st alkot az asztr�ltesttel �gy, hogy rajta kereszt�l fel lehet fogni minden bel�lr�l [fel�lr�l] j�v� �zenetet.   Ezenk�v�l megfelel� sorrendben fel kell �breszteni az �sszes magasabb csakr�t is �s valamennyit v�laszol�k�pess� kell tenni a k�l�nb�z� als�kokr�l ered� mindenf�le asztr�l befoly�ssal szemben. A jelen testes�l�s alatt a legt�bb ember ezt nem tudja el�rni, ha ez az els� eset, melyben ezekkel a dolgokkal komolyan foglalkoznak. Egyes indusok meg tudj�k ezt tenni, mert testeik �r�ks�gek�ppen sokkal alkalmasabbak voltak mint a legt�bb m�s�; az emberek t�bbs�ge sz�m�ra teljesen egy k�s�bbi �letciklus munk�j�hoz tartozik.   A Kundalini legy�z�s�t minden egyes �jratestes�l�s�nkben meg kell ismerni, minthogy a testek minden esetben �jak, ha azonban egyszer m�r el�rt�k, �gy ezek az ism�tl�sek m�r sokkal k�nnyebbek lesznek. M�k�d�se a k�l�nb�z� embert�pusok szerint elt�r�. Egyesek ink�bb l�tj�k a Magasabb �nt, mint hallj�k a hangj�t. M�g a Fels� �nnel val� ezen kapcsolatnak is sok fokozata van; a szem�lyis�g sz�m�ra az Eg� befoly�s�t jelenti; ellenben az Eg� sz�m�ra az m�r a Mon�d befoly�sa; a Mon�d sz�m�ra viszont m�r azt jelenti, hogy a Logosz tudatos kifejez�s�v� v�lik.   �gy l�tszik, hogy a kor nem j�tszik semmi szerepet a Kundalini felkelt�s�n�l, a fizikai eg�szs�gre ellenben sz�ks�g van, tekintettel a vele j�r� fesz�lts�gre.   Egy �sr�gi szimb�lum volt a thyrsus – egy feny�toboz v�g� bot. Indi�ban megtal�ljuk ugyanezt a szimb�lumot, azonban a bot helyett egy bambuszp�lc�t h�t csom�val. A miszt�riumok n�h�ny v�ltozat�ban egy vasrudat haszn�ltak, mely amint mondt�k, t�zet tartalmazott. A r�d vagy h�t csom�j� p�lca a gerincoszlopot jelk�pezi annak h�t csakr�j�val. A rejtett t�z term�szetesen a Kundalini. A thyrsus nemcsak egy szimb�lumot jelez, hanem egy gyakorlatban is haszn�lt t�rgy volt. Egy nagyon er�sen magnetiz�lt eszk�z volt, amit a beavatottak arra haszn�ltak, hogy amikor teljes tudatoss�ggal ebbe a magasabb �letbe emelkedtek az asztr�ltestet a fizikait�l szabadd� tegy�k. A pap, aki magnetiz�lta, a jel�lt gerinc�re fektette �s ezut�n valamit �tadott neki a saj�t magnetizmus�b�l, hogy seg�ts�g�re legyen neki ebben a neh�z �letben �s az el�tte �ll� er�fesz�t�sekben.

Fatyol

El�zm�ny | 2005.10.12. 10:48 - #6

V. fejezet   A csakr�k     A csakra sz� szerint kereket vagy forg� korongot jelent szanszkrit nyelven. Azoknak a megjel�l�s�re szok�s haszn�lni, amiket gyakran neveznek az emberben lev� er�k�zpontoknak. Ilyen csakr�k az ember minden vehikulum�ban vannak �s olyan �rintkez�si pontok ezek, melyeken kereszt�l er� �ramlik �t az egyik vehikulumb�l a m�sikba. Ezen fel�l bens� kapcsolatban vannak a k�l�nf�le testek er�ivel vagy �rz�keivel.   Az �tertestm�s csakr�it teljesen le�rtuk az „�terikus testm�s” c. munk�ban �s a tan�tv�nyt ehhez a k�nyvh�z utas�tjuk, mert az �ter csakra tanulm�nyoz�sa megk�nny�ti az asztr�l csakr�k meg�rt�s�t.   Az �tercsakr�k az �tertestm�s fel�let�n vannak elhelyezve �s rendszerint azon fizikai szervek nev�vel vannak elnevezve, amelyeknek megfelelnek. Ezek a k�vetkez�k:   1.      A gerinc alj�n l�v� csakra, 2.      a k�ld�k csakra, 3.      a l�p csakra, 4.      a sz�v csakra, 5.      a g�ge csakra, 6.      a szem�ld�k�k k�z�tti csakra, 7.      a fejtet�n lev� csakra.   Van ezenk�v�l m�g h�rom alacsonyabb csakra is, minthogy azonban ezeket csa a fekete m�gia bizonyos iskol�ja haszn�lja, �gy nem is foglalkozunk vele.   Az asztr�lcsakr�k, melyek gyakran az �ter testm�s belsej�ben vannak, r�gi dimenzi�j� �rv�nyek (l�sd XVIII. fejezet) �s �gy az �terit�l teljesen elt�r� ir�ny� kiterjed�s�k van, k�vetkez�sk�ppen, b�r megfelelnek az �tercsakr�knak, egy�ltal�n sohasem esnek vel�k egybe, hab�r egyes r�szeik mindig �rintkeznek.   Ezeknek az asztr�lcsakr�knak ugyanazokat a neveket adt�k mint az �tertestm�s csakr�inak �s m�k�d�s�k a k�vetkez�:   1.      A gerincoszlop alj�n lev� csakra: ez a sz�khelye a Kundalininek, a K�gy�t�znek, egy olyan er�nek, amely minden s�kon l�tezik �s amelynek seg�ts�g�vel �bresztetnek fel a t�bbi csakr�k.   Az asztr�ltest eredetileg egy majdnem t�tlen t�meg volt, mely csak a leghat�rozatlanabb �ntudatoss�ggal rendelkezett, nem volt semmin� hat�rozott ereje, hogy b�rmit is tegyen �s az �t k�r�lvev� vil�gra n�zve semmif�le tiszta ismerettel nem rendelkezett. Az els� dolog, ami megt�rt�nt a Kundalini felkelt�se az asztr�ls�kon.   2.      K�ld�k csakra. A Kundalini, miut�n az els� csakr�ban fel�bresztett�k a k�ld�k k�zpont fel� mozgott, melyet �ltetett �s �gy fel�bresztette az asztr�ltestben az �rz�s erej�t – a mindenfajta behat�sok ir�nti �rz�kenys�get b�r an�lk�l, ami hasonl� ahhoz a hat�rozott meg�rt�shez, mely a l�t�sb�l �s hall�sb�l eredt. 3.      L�p csakra. Ezut�n a Kundalini a l�pcsakr�ba jutott el �s annak r�v�n �ltette az eg�sz asztr�ltestet, minthogy ezen csakra egyik m�k�d�se a Pr�na, az �leter� felv�tele, amely szint�n minden s�kon l�tezik. A l�pcsakra �ltet�se az embert az � asztr�ltest�ben val� tudatos utaz�sra k�pes�ti, b�r mindig an�lk�l, hogy az utaz�sa alatt tapasztaltakra n�zve hat�rozott felfog�sa volna.   4.      Sz�v csakra. Az a csakra a m�s asztr�ll�nyek rezg�seinek meg�rt�s�re �s azokkal val� rokonszenvez�sre k�pes�ti az embert, �gy, hogy �szt�n�sen meg�rteni k�pes �rz�seiket.   5.      A g�ge csakra. Azt az er�t ny�jtja az asztr�lvil�gban, mely a fizikai vil�gban a hall�snak felel meg.   6.      A szem�ld�k�k k�z�tti csakra azt az er�t szolg�lja, hogy az ember hat�rozottan �szrevegye az asztr�lis t�rgyak alakj�t �s term�szet�t ahelyett, hogy csak hom�lyosan �rezn� jelenl�t�ket.   Ezzel a csakr�val p�rhuzamosan, ill. p�rosulva jelenik meg a legkisebb fizikai vagy asztr�lis r�szecsk�nek tetsz�s szerinti nagys�gra val� megnagy�that�s�g�nak ereje, mintha mikroszk�pot haszn�lna az ember. Ez a k�pess�g az okkult kutat�t a molekul�k, atomok stb. �szrevev�s�re �s tanulm�nyoz�s�ra k�pes�ti. Ezen k�pess�g teljes ellen�rz�se mindazon�ltal ink�bb a kauz�lis testhez tartozik.   A megnagy�t�s k�pess�ge egyike a keleti k�nyvekben eml�tett siddhi-knek, ahol mint egy „olyan er� van le�rva, melyn�l fogva az ember tetsz�s szerint naggy� vagy kicsinny� teheti mag�t”. A le�r�s tal�l�, mert az alkalmazott m�dszer egy elk�pzelhetetlen apr� ideiglenes l�t�g�pezet alkalmaz�sa. Ford�tva, a l�tottak megkicsiny�t�se egy ideiglenes �s rendk�v�l nagy l�t�szerkezet l�trehoz�s�val �rhet� el.   A megnagy�t�s k�pess�ge teljesen elt�r egy magasabb s�kon val� m�k�d�s k�pess�g�t�l, mint ahogy egy csillag�sz azon ereje, hogy megfigyelje a bolyg�kat �s csillagokat teljesen elt�r� att�l a k�pess�gt�l, hogy k�z�tt�k mozogjon vagy m�k�dj�k.   A hindu versekben azt olvashatjuk, hogy a nyelv egy bizonyos r�sz�ben val� medit�l�s asztr�ll�t�st ny�jt. Az �ll�t�s „vak” �s a ny�lkamirigyre vonatkozik, mely �ppen a nyelv ezen r�sze felett sz�kel.   7.      A fejtet�n l�v� csakra. Ez a csakra teszi kerekk� �s teljess� az asztr�l�letet �s az embert k�pess�geinek teljes�g�vel ruh�zza fel. A csakr�k �gy l�tszik k�tf�le m�don dolgoznak.   Az egyik embert�pusban a hatodik �s hetedik csakra a ny�lkatest f�l� hajlik, minthogy ezen t�pus sz�m�ra ez a test jelenti a k�zvetlen kapcsolatot a fizikai �s a magasabb s�kok k�z�tt.   A m�sik embert�pusban ellenben a hatodik csakra m�g a ny�lkatestre t�maszkodik, a hetedik csakra pedig addig hajlik, am�g �rv�nye a tobozmiriggyel nem tal�lkozik. Az ezen t�pus� emberben a tobozmirigy ilyenform�n �ltet�dik k�zvetlen �sszek�t�si vonalba ker�l az als� ment�lissal an�lk�l, hogy a rendes �tvonalon a k�zben fekv� asztr�ls�kon �szrevehet�en kereszt�l menne.   A fizikai testben ahogyan ismerj�k, minden egyes �rz�knek megvan a maga elk�l�n�lt szerve, a szemek a l�t�sra, a f�lek a hall�sra, �s �gy tov�bb. Az asztr�ltestben nem �gy van.   Az asztr�ltest r�szecsk�i a forr�sban lev� v�zhez hasonl�an �lland� �rv�nyl�sben �s �raml�sban vannak; k�vetkez�sk�pp egyetlen olyan k�l�n r�szecske sincs amelyik �lland�an valamelyik csakr�ban maradna. ellenkez�leg, az asztr�ltest minden egyes r�szecsk�je minden egyes csakr�n kereszt�l megy.   Minden csakr�nak az a m�k�d�se, hogy azokban a r�szecsk�kben, melyek rajta kereszt�lfolynak, bizonyos v�laszol� er�t �bresszen fel az egyik csakra a l�t�s, a m�sik a hall�s erej�t stb.   K�vetkez�sk�pp egyetlen asztr�l �rz�kszerv sincs az asztr�ltest valamelyik k�l�n r�sz�hez hozz�k�tve vagy arra korl�tozva. Ink�bb az asztr�ltest r�szecsk�inek �sszess�ge az, amely a v�laszol�s erej�nek birtok�ban van. Enn�lfogva az az ember, aki kifejlesztette asztr�ltest�nek asztr�ll�t�s�t, minden egyes r�sz�t haszn�lja ha l�tni akar �s �gy �ppen olyan j�l l�thatja az el�tte, mint a m�g�tte, a felette, az alatta vagy b�rmely oldalon lev� t�rgyakat. Ugyan�gy van minden m�s �rz�kkel is. M�s szavakkal, az asztr�l�rz�kek egyform�n tev�kenyek a test minden r�sz�ben.   Nem k�nny� le�rni azt a nyelvp�tl�t, amelynek seg�ts�g�vel a fogalmakat asztr�lis m�don k�zlik. A hang a sz� szoros �rtelm�ben lehetetlen valami az asztr�lvil�gban – �s a val�s�gban nem lehets�ges m�r a fizikai vil�g magasabb r�sz�ben sem. Nem volna helyes az sem, ha azt mondan�nk, hogy az asztr�lvil�g nyelvezete a gondolat�tvitel, a legt�bb, amit mondhatunk az az, hogy k�l�nleges m�don alak�tott gondolatok �tvitele.   A ment�lvil�gban egy gondolat pillanatnyilag �tviv�dik egy m�s ember �rtelm�be mindenf�le sz�haszn�lat n�lk�l, enn�lfogva a ment�lvil�gban a nyelv egy�ltal�n nem okoz gondot. Az asztr�lvil�g k�zl�si m�dja �gysz�lv�n a k�z�phelyet foglalja el a ment�lvil�g gondolat�tvitele �s a fizikai vil�g konkr�t besz�de k�z�tt �s m�g arra is sz�ks�g van, hogy a gondolatot szavakban alak�tsuk ki. Ezen kicser�l�s v�gett enn�lfogva mindk�t f�lnek sz�ks�ge van valamilyen k�z�s nyelvre.   Az asztr�lis �s �terikus csakr�k nagyon szoros kapcsolatban vannak egym�ssal, azonban van k�z�tt�k egy nem k�nnyen le�rhat� m�don �thatva �ket, egy szorosan sz�tt szerkezet� h�l� vagy h�vely, mely egyetlen egy fizikai atomr�tegb�l �ll, amely nagyon �ssze van pr�selve �s �t van hatva egy k�l�nleges Pr�na fajt�val. Az Isteni �let, amely norm�lisan az asztr�lisb�l a fizikaiba sz�ll al�, olyan �sszet�tel�, hogy ezen a pajzson t�k�letesen k�nnyed�n tud �thatolni, azonban a pajzs akad�lyt k�pez minden m�s er� sz�m�ra, amely nem tudja a k�t s�k atomikus anyag�t haszn�lni. Ez a sz�ved�k term�szetes v�delmet k�pez annak megg�tl�s�ra, hogy e k�t s�k k�z�tt id�nek el�tte megny�lj�k az �sszek�ttet�s, melynek kifejleszt�se csak s�relmet eredm�nyezne.   Ez az, ami rendes k�r�lm�nyek k�z�tt megakad�lyozza az �lom�letre val� tiszta visszaeml�kez�st �s ez az, ami azt a pillanatnyi �ntudatlans�got okozza, amely a hal�l alkalm�val mindenkor be�ll. Ezen v�delem n�lk�l a k�z�ns�ges ember valamely asztr�lis l�ny r�v�n b�rmely pillanatban olyan er�k befoly�sa al� ker�lhet, melyekkel nem tudna szembesz�llni. Alkalmass� v�lna, hogy �lland�an megsz�llj�k az olyan asztr�ll�nyek, akik test�t elfoglalni v�gynak.       Ezt a sz�ved�ket t�bbf�le m�don lehet megs�rteni:   1.      Az asztr�ltestet �rt nagy megr�zk�dtat�s �ltal pl. egy hirtelen ijedelem sz�tt�pheti ezt a finom szervezetet �s az embert, ahogyan ezt k�z�ns�gesen szokt�k mondani, az �r�letbe kergeti. Egy rettenetes haragkit�r�s ugyanezt eredm�nyezheti, amint minden m�s nagyon er�s indulat is l�trehozhatja, amely robban�sf�l�t okoz az asztr�ltestben.   2.      Az alkohol �s k�b�t�szerek haszn�lata, bele�rtve a doh�nyt is. Ezek az anyagok olyan alkot�elemeket tartalmaznak, melyek felbomolva elp�rolognak �s n�melyik�k a fizikai s�kb�l az asztr�lisba megy �t. M�g a tea �s a k�v� is tartalmaznak ilyen anyagot, azonban olyan kis mennyis�gben, hogy csak a hossz� id�n �t folytatott �lvezet�k hozn� l�tre a fenti hat�st.   Az alkot�elemek a csakr�kon kereszt�l �ppen az ellent�tes ir�nyba haladnak mint kellene �s ha ez ism�telten megt�rt�nik, �gy komolyan megs�rthetik, s�t v�g�l sz�t is rombolhatj�k a finom sz�ved�ket.   Ez az elpuszt�t�s vagy rombol�s k�tf�le m�don t�rt�nhet meg a fenti embert�pusnak az �ter- �s asztr�ltest�ben lev� alkot�elemek ar�ny�nak megfelel�en.   Az egyik t�pusban az elp�rolg� anyag rohan�sa val�s�gosan el�geti a sz�ved�ket �s emiatt nyitva hagyja az ajt�t a mindenf�le rendellenes er�k �s rossz befoly�sok sz�m�ra. Azok, akik ilyen m�don vannak megt�madva del�rium tremensbe, megsz�llotts�gba vagy �r�letbe esnek.   A m�sik t�pusn�l az elp�rolg� alkot�elemek kereszt�lfoly�suk k�zben n�mileg megk�nny�tik az atomot �gy, hogy l�ktet�s�t nagym�rt�kben megg�tolja �s megb�n�tja �s a Pr�na azon k�l�nleges t�pusa, amely a sz�ved�kbe bekapcsolja, t�bb� m�r nem k�pes vitaliz�lni. Ennek eredm�nyek�pp a sz�ved�k bizonyos m�don annyira megkem�nyedik, hogy ahelyett, hogy rajta kereszt�l az egyik s�kr�l a m�sikra t�l sok folyna �t, ez a mennyis�g csak nagyon kev�s. Az ilyen emberben a [pozit�v] tulajdons�gok hanyatlani kezdenek, aminek durva anyagiass�g, kegyetlens�g �s �llatiass�g az eredm�nye. Az �sszes finomabb �rz�sek kivesznek bel�le, az �nmaguk ural�s�nak erej�vel egy�tt. Azt mondj�k, hogy ez az embert�pus igen gyakori a doh�nyz�s rabszolg�i k�z�tt.   Minden benyom�s amely egyik s�kj�r�l a m�sikra hat, csup�n csak az atomikus s�kon t�rekszik �thaladni, amikor azonban megkezd�dik ez a hanyatl�si folyamat, az nemcsak a m�sik atomikus anyagot fert�zi meg, hanem m�g a m�sodik �s harmadik s�kok anyag�t is �gy, hogy az �ter- �s asztr�ls�k k�z�tt k�zleked�s csakis az als�bb s�kokr�l lehets�ges, ahol pedig �ppen a kellemetlen �s rossz befoly�sok tal�lhat�k.   A k�z�ns�ges ember �ntudata m�g nem tudja haszn�lni a tiszta atomikus anyagot sem a fizikain, sem az asztr�lison �s ilyenform�n rendes k�r�lm�nyek k�z�tt lehetetlens�g sz�m�ra e k�t s�k k�z�tt a tudatos �rintkez�s. A megfelel� m�d, hogy ezt el�rj�k, a testek megtiszt�t�s�b�l �ll, m�g csak mindk�t s�kbeli atomikus anyag teljesen �ltetve nincs �gy, hogy a kett� k�z�tti �rintkez�s ezen az �ton t�rt�nhetik. Ebben az esetben a sz�ved�k a legteljesebb m�rt�kben meg�rzi helyzet�t �s tev�kenys�g�t �s t�bb� m�r nem k�pez akad�lyt a t�k�letes �rintkez�s �tj�ban �s ugyanakkor tov�bbra is folytat�lagosan megakad�lyozza az alacsonyabb �s nemk�v�natos als�kokkal val� szoros kapcsolatot.   3.      A harmadik m�d, ahogyan a sz�ved�k megs�rthet� az, amit spiritiszta nyelven „fejl�d�shez val� �l�snek” neveznek.   Nagyon is lehets�ges �s a val�s�gban nagyon is gyakori eset az, hogy valaki akinek asztr�l csakr�i j�l fejlettek, �gy, hogy szabadon k�pes mozogni az asztr�ls�kon, amikor azonban visszat�r �ber �llapot�ba asztr�l �lm�nyeib�l semmire sem eml�kszik. Ezzel a jelens�ggel b�vebben „Az �lmok” c�m� fejezetben fogunk foglalkozni

Fatyol

El�zm�ny | 2005.10.12. 10:48 - #5

IV. fejezet   Az asztr�ltest m�k�d�se     Az asztr�ltest m�k�d�seit nagyj�b�l a k�vetkez� h�rom fejezet al� lehet sorolni:   1.      Lehets�gess� teszi az �rz�st. 2.      H�d gyan�nt szolg�l az �rtelem �s a fizikai anyag k�z�tt. 3.      �gy m�k�dik mint egy f�ggetlen �ntudat �s cselekv� test.   Ezzel a h�romf�le m�k�d�ssel az al�bbiakban fogunk foglalkozni.   Ha az embert princ�piumokra (�letelvekre) azaz az �let megnyilv�nul�si m�djaira osztjuk, �gy a n�gy als�bb �letelv, amelyeket gyakran az „als� quaternary”-nak neveznek, a k�vetkez�k: -         Fizikai test, -         �ter test, -         Pr�na vagy vitalit�s (�leter�), -         K�ma vagy v�gy.   A negyedik princ�pium a K�ma, az asztr�ltestben megnyilv�nul� �s �ltala felt�telezett �let. Jellegzetess�ge az �rz�s tulajdons�ga, amelynek kezdetleges alakja, a meg�rz�s (sensation) �s �sszetett alakj�ban �rzelem (emotion), e kett� k�z�tt sok fokozattal. Ezt n�ha v�gyk�nt �sszegezik, vagyis az, amelyre a t�rgyak vonz� vagy visszautas�t� hat�ssal vannak aszerint, hogy �r�met vagy f�jdalmat okoznak.   Ilyenform�n a Kama mindenf�le �rz�st foglal mag�ba �s �gy �rhat� le, mint a szenved�lyes (passional) vagy �rz�s (emotional) term�szet. Mag�ba foglal minden �llati v�gyat, mint amilyen az �hs�g, szomj�s�g, nemi v�gy; minden szenved�lyt, mint amilyenek a szeretet als�bb alakjai, a gy�l�let, irigys�g �s f�lt�kenys�g; �s az �rz� l�t ut�ni, az anyagi �r�m�k tapasztal�sa ut�ni v�gy – „a h�s v�gya, a szemek v�gya, az �let kev�lys�ge”.   K�ma a benn�nk lev� �llat, Tennyson „majma �s tigrise”, az az er�, mely a legjobban hozz�seg�ti ahhoz, hogy a f�ldh�z legy�nk k�tve �s az �rz�ki csal�d�sok r�v�n megfojt benn�nk minden magasabbrend� v�gyakoz�st. Ez az emberi term�szetben lev� leganyagibb �s az, ami �t er�sen a f�ldi �lethez k�ti. „Nem a molekul�risan alkotott anyag, az �sszes emberi testek k�z�tt a legjelent�ktelenebb, a Sthula Sharira ez, amely az �sszes princ�piumaink k�z�tt a legdurv�bb, ellenben a val�s�gban a k�z�ps� princ�pium, az igazi �llati k�zpont; minthogy test�nk annak csak h�velye, a felel�tlen t�nyez� �s a k�zvet�t�, melyen kereszt�l a benn�nk lev� �llati az eg�sz �let�t �li.” (Secret Doctrine I. 280.)   A K�m�t vagy v�gyat �gy is le�rj�k, mint az Atma vagy akarat egyik visszat�kr�z�d�s�t vagy als�bb arculat�t �s a k�l�nbs�g k�zt�k az, hogy am�g az akarat �n-elhat�rozott (self determinated), addig a v�gyat a k�rnyez� t�rgyakb�l ered� vonzalmak vagy visszautas�t�sok k�sztetik cselekv�sre. A v�gy ilyenform�n koron�j�t�l megfosztott akarat, az anyag foglya, rabszolg�ja.   A K�ma egy m�sik szeml�leti m�dja Ernest Wood: The Seven Ray (A h�t sug�r) c�m� nagyszer� k�nyv�ben jut kifejez�sre; a K�ma „minden v�gyat” jelent. Maga a v�gy a h�rom vil�ghoz tartoz� dolgok szeretet�nek kifel� fordult arculata, m�g a szeretet tulajdonk�ppen az �let-szeretet �s az isteninek szeretete �s a fels� vagy befel� fordult �nhez tartozik.” E k�nyv c�ljaira a v�gyat �s �rz�st haszn�ljuk mint a gyakorlatban rokon jelent�s�t, pontosan v�ve azonban az �rz�s a v�gy �s �rtelem term�ke.   Az asztr�ltestet gyakran mint K�ma-Rup�t ismerik �s a r�gi szakkifejez�ssel mint �llati-Lelket.   A fizikai testet �r� k�v�lr�l j�v� l�k�sek a Pr�na vagy �leter� k�zrem�k�d�s�vel mint rezg�sek sz�rmaztatnak �t, azonban puszta rezg�sek maradn�nak, puszta mozg�s a fizikai s�kon ha a K�ma, az �rz�s princ�piuma a rezg�st nem ford�tan� �t �rz�ss�. Ek�nt az �r�m �s f�jdalom addig nem j�nnek l�tre, m�g csak az �rz�sek el nem �rt�k az asztr�lis k�zpontot. �gy van az, hogy a Pr�n�val �sszekapcsol�dott K�m�t az „�let lehelet�nek” h�vj�k, a vit�lis �rz� princ�piumnak, mely a test minden r�sz�re kiterjed.   �gy l�tszik, hogy a fizikai test egyes szervei, k�l�n�sen kapcsolatosak a K�m�val, ezek k�z�l val� a l�p �s a m�j.   Itt megjegyezhetj�k, hogy a K�ma vagy v�gy az �sv�nyi birodalomban �ppen csak hogy tev�kenykedni kezd, ahol mint k�miai rokons�g fejez�dik ki.   N�v�nyorsz�gban a K�ma term�szetesen m�r j�val fejlettebb �s az als�bb asztr�lis anyag haszn�lat�nak tekintet�ben m�r sokkal nagyobb k�pess�get �rul el. A n�v�nytannal foglalkoz�k el�tt ismert, hogy a vonzalom vagy idegenked�s azaz v�gy, sokkal szembesz�k�bb a n�v�nyi vil�gban mint az �sv�nyiban �s hogy sok n�v�ny sok �gyess�get �s tal�l�konys�got mutat c�lja el�r�s�ben.   A n�v�nyek gyorsan v�laszolnak a szeret� gondoskod�sra �s a re�juk ir�nyul� emberi �rz�s hat�rozottan hat r�juk. �rvendeznek a csod�latnak �s v�laszolnak r�; fog�konyak az egy�ni ragaszkod�s az idegenked�s �s bossz�s�g ir�nt.   Az �llatok az alacsonyabbrend� v�gyak lehet� legteljesebb m�rv� tapasztal�s�ra k�pesek, m�g a magasabbrend� v�gyakkal szemben sokkal korl�tozottabb a k�pess�g�k. Mindemellett megvan �s kiv�teles esetekben egy �llat k�pes lehet arra, hogy a vonzalom vagy odaad�s rendk�v�l magas tulajdons�g�t nyilv�n�tsa ki.   Az asztr�ltest m�sodik m�k�d�s�re t�rve �t, hogy t.i. h�d gyan�nt m�k�dik az �rtelem �s a fizikai anyag k�z�tt – megjegyezz�k, hogy a fizikai �rz�ket �rt l�k�s melyet a Pr�na k�zvet�t befel�, �rzett� az �rz�k�zpont tev�kenys�ge r�v�n v�lik, melyek a K�m�ban sz�kelnek �s a Manasz vagy �rtelem veszi �szre. �gy teh�t az asztr�ltesten kereszt�l t�rt�n� �ltal�nos m�k�d�s n�lk�l nem volna meg a kapcsolat a fizikai l�k�sek �s az �rtelem �ltali �szrevev�s�k k�z�tt.   Ford�tott esetben, amikor gondolkozunk a benn�nk lev� ment�lanyagot hozzuk mozg�sba; az ekk�nt l�trehozott rezg�sek �tad�dnak asztr�ltest�nk anyag�nak, az asztr�lanyag hat az �teranyagra, ez pedig a s�r� fizikai anyagra hat, az agy sz�rke anyag�ra [sz�rke�llom�ny�ra].   Az asztr�ltest ily m�don val�ban hidat k�pez a fizikai �s ment�lis �let�nk k�z�tt, minthogy k�zvet�t�k�nt szerepel a rezg�sek sz�m�ra �gy a fizikaib�l a ment�lisba, mint a ment�lisb�l a fizikaiba �s val�j�ban f�k�nt a rezg�sek ezen ide-oda t�rt�n� �lland� �tj�r�sa fejleszti.   Az ember asztr�ltest�nek fejl�d�s�ben k�t hat�rozott fokozatot lehet megk�l�nb�ztetni: az asztr�ltestet el�sz�r is mint egy k�zvet�t� testet meglehet�sen magas fokra kell fejleszteni, majd pedig f�ggetlen testt� kell fejleszteni, melyben az ember az asztr�ls�kon m�k�dni k�pes. Az emberben a norm�lis agy-�rtelem a K�m�nak a Manasszal vagy �rtelemmel val� egyes�l�s�b�l j�n l�tre �s ezt nevezik K�ma-Manasznak. A K�ma-Manasz H. P. Blavatsky mint az ember j�zan azonban f�ldi vagy fizikai �rtelm�t �rja le, mely az anyagba van bez�rva �s �ltala megk�tve �s enn�lfogva az ut�bbi befoly�s�nak a t�rgya. Ez az „als� �n”, mely az ill�zi�k ezen s�kj�n m�k�dve azt k�pzeli mag�r�l, hogy � az igazi �n vagy Eg� �s abba esik, amit a buddhista filoz�fia „k�l�nv�lts�g eretneks�g�nek” nevez.   A K�ma-Manasz - amely a Manasz a v�ggyal egy�tt -, k�pletesen mint a k�ls� dolgok ir�nt �rdekl�d� Manaszt �rj�k le.   Fut�lag megjegyezhetj�k, hogy azon t�nynek tiszta m�k�d�se, hogy a K�ma-Manasz az emberi szem�lyis�ghez tartozik �s hogy a fizikai agyban �s �ltala m�k�dik, az �jrasz�let�s folyamat�nak helyes felfog�sa szempontj�b�l l�nyeges �s �nmag�ban v�ve is elegend� annak bizony�t�s�ra, hogy mindaddig lehetetlens�g visszaeml�kezn�nk el�z� �leteinkre, am�g az �ntudatoss�g nem tud f�l�je emelkedni az agyg�pezetnek, minthogy ez a g�pezet �s ezzel egy�tt a K�ma g�pezet is, minden egyes �letben �j �s nincs semmif�le k�zvetlen kapcsolatban az elm�lt �letekkel.   A Manasz �nmag�ban nem volna k�pes hatni a fizikai agy molekul�ira: amikor azonban egyes�l a K�m�val m�r k�pes mozg�sba hozni a fizikai molekul�kat �s �gy l�trehozni az „agy-tudatoss�got” mely mag�ba foglalja az agy eml�kezetet �s az emberi �rtelem mindenf�le m�k�d�s�t �gy, mint azt rendesen ismerj�k. Term�szetesen nem a fels� Manasz, hanem csak az Als� Manasz (a ment�ls�k n�gy als� als�kj�nak anyaga) az, ami a K�m�val kapcsolatos. A nyugati pszichol�gi�ban ez a K�ma-Manasz annak egy r�sz�v� lesz, amit ebben a rendszerben �rtelemnek neveznek. Minthogy a K�ma-Manasz alkotja az �sszek�t� kapcsot az ember fels� �s als� term�szete k�z�tt, k�pezi az �let k�zd�ter�t �s mint al�bb l�tni fogjuk, fontos szerepet j�tszik a hal�l ut�ni �letben.   A Manasz �s a K�ma t�rsul�sa oly szoros, hogy a hinduk azt mondj�k, hogy az embernek �t h�velye van, melyek egyike az �rtelem �s a v�gy �sszes megnyilv�nul�sa sz�m�ra szolg�l.   Ez az �t a k�vetkez�:   1.      Anandamayakosha:     boldogs�g h�velye        Buddhi 2.      Vignamayakosha:        megk�l�nb�ztet�          Fels� Manasz 3.      Manomayakosha:        �rtelem �s v�gy            Als� Manasz �s K�ma 4.      Pranamayakosha:        �leter� h�vely               Pr�na 5.      Annamayakosha:         t�pl�l�k h�vely             s�r� fizikai test   A Manu �ltal haszn�lt beoszt�sban a Pranamayakosha �s az Annamayakosha egy�ttesen vannak oszt�lyozva �s mint Bhutatman vagy elemi-�n vagy cselekv�s teste ismeretes.   A Vignamayakosha �s a Manomayakosh�t az �rz�s-testnek nevezik �s a Jiva nevet adja neki; mint azt a testet hat�rozza meg, melyben a Tud�, a Kshetragna �rz�kenny� v�lik az �r�m�kkel �s f�jdalmakkal szemben.   K�ls� viszonyaikban a Vignamayakosha �s a Mannomayakosha, de kiv�ltk�pp a Mannomayakosha a D�va Vil�ggal vannak viszonyban. Azt mondj�k, hogy a d�v�k bel�ptek az emberbe ami utal�s az elemek �l�n �ll� istens�gekre. Ezek a vezet� istens�gek teszik lehet�v� az �rz�seket az emberben, amennyiben a k�v�lr�l j�v� �rintkez�seket �rzetekk� v�ltoztatj�k �t vagy az �rint�sek megismer�s�v� bel�lr�l, ez l�v�n kiv�ltk�ppen egy d�va tev�kenys�ge. Innen ered ez a kapcsolat ezekkel az als�rend� D�v�kkal, amely, hogyha megszerezte a legfels�bb ellen�rz�st, az embert a vil�gegyetem minden ter�let�nek az ur�v� teszi.   Amint m�r fentebb mondtuk, a Manasz vagy �rtelem, nem l�v�n k�pes hatni az agy durva r�szecsk�ire, �nmaga egy r�sz�t, azaz az Als� Manaszt kiveti mag�b�l, mely asztr�lanyagba burkolja mag�t, majd pedig �teranyag seg�ts�g�vel m�g a sz�let�s el�tt �thatja ennek eg�sz idegrendszer�t. A Manasz vet�let�t gyakran mint a Manasz visszat�kr�z�d�s�t eml�tik, mint annak �rny�k�t, annak egy sugar�t �s m�g sok allegorikus n�v alatt ismeretes. H. P. Blavatsky a Key to Theosophy c. munk�j�ban a 184. oldalon �rja: „Ha egyszer beb�rt�n�zve, inkarn�l�dva vannak, l�nyeg�k kett�ss� v�lik, ami azt jelenti, hogy az �r�k Isteni �rtelem sugarai - melyeket mint egy�ni l�nyeket szeml�l�nk - k�tszeres tulajdons�got �ltenek magukra, amelyek alkotj�k a l�nyek l�nyegi, benne lakoz�, jellegzetes, felfel� v�gy� �rtelm�t, (Fels� Manasz) �s a gondolkod�s, az �llati gondolkod�s emberi tulajdons�g�t, melynek �sszer�s�t�s�t az emberi agy fels�bbs�g�nek k�sz�nheti, ami a K�ma-t�rekv�s vagy Als� Manasz.”   Ily m�don az Als� Manasz bele van tasz�tva a quaternaryba �s �gy tekinthet� , hogy az egyik oldalon a K�m�ba kapaszkodik m�g a m�sik oldalon fenntartja atyj�val a Fels� Manasszal val� kapcsolat�t. Ak�r a K�ma h�zza lefel� �s teljesen elszakad a triadt�l (atma-buddhi-manasz) melyhez term�szet�n�l fogva tartozik, ak�r gy�zedelmesen viszi vissza forr�s�hoz a f�ldi �let�nek megtiszt�tott tapasztalatait – ez az �letfeladat, melyet minden egyes testet�lt�sben megold. Ezt a pontot a „Hal�l ut�ni �let” c. fejezetben behat�bban fogjuk t�rgyalni.   Ily m�don sz�ll�tja a K�ma az �llati �s szenved�ly elemeket; az Als� Manasz c�lszer�s�ti �s hozz�adja az �rtelmi elemet. Az emberben ez a k�t princ�pium az �let tartama alatt egym�ssal �ssze van fon�dva �s ritk�n m�k�dik k�l�nv�ltan.   A Manaszt �gy lehet tekinteni mint egy l�ngot, s a K�m�t �s a fizikai agyat mint a belet �s �g�anyagot, amely t�pl�lja a l�ngot. Minden ember Eg�ja – ak�r fejlett, ak�r fejletlen az illet� – ugyanazon l�nyeg� �s anyag�; az ami az egyik embert nagy emberr� �s a m�sikat k�z�ns�ges egy�gy� emberr� teszi, az a fizikai test milyens�ge �s felk�sz�lts�ge, tov�bb� az agy k�pess�ge abban a tekintetben, hogy hogyan adja �t �s fejezi ki az igazi bens� ember vil�goss�g�t.   R�viden a K�ma-Manasz az ember szem�lyes �nje, az als� Manasz adja meg azt az egy�nies�t� �rint�st, amely a szem�lyis�ggel �nmag�t, mint az „�n”-t ismerteti fel. Az Als� Manasz a szem�lyis�get megvil�g�t� sugara a halhatatlan Gondolkoz�nak. Az als� Manasz az, amely az �rz�keknek �s az �llati term�szetnek a gy�ny�r v�gs� �rint�s�t adja az�ltal, hogy az el��rz�s, az eml�kez�s �s k�pzelet erej�t adja neki.   B�r e k�nyv terjedelme nem engedi meg, hogy t�ls�gosan behatoljunk a Manasz �s a ment�ltest birodalm�ba, m�gis seg�ts�g�re lehet a tan�tv�nynak, ha hozz�tessz�k, hogy a szabad akarat a Manaszban lakozik, a Manasz l�v�n a Mahat, az Egyetemes �rtelem helyettese. A fizikai emberben az als� Manasz a szabad akarat k�pvisel�je. A Manaszb�l ered a szabads�g �rz�se, az a tudat, hogy korm�nyozhatjuk magunkat, hogy a fels� term�szet uralja az als�t. Az �nuralomhoz vezet� �ton ilyk�ppen egy fontos l�p�s, ha az �ntudatot a Mama helyett a Manasszal azonos�tjuk.   A Manasz nagy harca, hogy �rv�nyes�lj�n a legjobb bizony�t�ka annak, hogy term�szet�n�l fogva szabad. Az Eg� jelenl�te �s ereje az, ami az embert arra k�pes�ti, hogy v�lasszon a v�gyak k�z�tt �s f�l�be kerekedj�k azoknak. Amint a Manasz korm�nyozza a K�m�t, az als� n�gyess�g elfoglalja a maga igazi hely�t a fels� triad – atma, buddhi �s manasznak val� al�rendelts�gben.   Az ember princ�piumait a k�vetkez�k�ppen oszt�lyozhatjuk:   1.      Atma, Buddhi, Fels� Manasz:        halhatatlan, 2.      Kama-Manasz:                              felt�telesen halhatatlan 3.      �ter-testm�s, s�r� test:                   haland�   Most �tt�r�nk az asztr�ltest harmadik m�k�d�s�nek szeml�ltet�s�re – amikor az az �ntudatoss�g �s cselekv�s f�ggetlen eszk�z��l szolg�l. T�rgyunk ezen r�sz�vel – az asztr�ltest haszn�lat�val, fejl�d�s�vel, lehet�s�geivel �s korl�tozotts�gaival a saj�t s�kj�n – l�p�sr�l l�p�sre a k�vetkez� fejezetek legt�bbj�ben fogunk foglalkozni. Itt elegend� lesz ha nagyon r�viden felsoroljuk azokat a f� m�dokat, ahogyan az asztr�ltestet az �ntudat f�ggetlen eszk�zek�nt haszn�lni lehet. Ezek a k�vetkez�k:   1.      A k�z�ns�ges �ber �ntudat alatt, azaz mialatt a fizikai agy �s az �rz�kek teljesen �berek, az asztr�l�rz�kek er�it m�k�d�sbe lehet hozni. Az er�k n�h�nya megfelel a fizikai testben lev� �rz�keknek �s cselekv�ser�knek. Ezeket a k�vetkez� „Csakr�k” c�m� fejezetben fogjuk t�rgyalni. 2.      Alv�s vagy transz alatt az asztr�ltest elk�l�n�lhet a fizikai testt�l �s szabadon mozoghat �s m�k�dhet saj�t s�kj�n. Ezt az „�lom�let” c�m� fejezetben fogjuk t�rgyalni. 3.      Az asztr�ltest er�it �gy ki lehet fejleszteni, hogy az ember tetsz�s szerinti id�ben tudatosan �s szabadon elhagyhatja a fizikai test�t �s megszak�tatlan tudatoss�ggal �tl�phet az asztr�ltest�be. Ezt „Az �ntudat folytonoss�ga” c�m� fejezetben fogjuk t�rgyalni. 4.      A fizikai hal�l ut�n az �ntudat visszah�z�dik az asztr�ltestbe �s az asztr�ltestben egy oly �let v�lik lehet�v�, mely er�ss�g�ben �s tartalm�ban nagyon v�ltozhat, n�h�ny t�nyez�t�l f�gg�en. Ezt a „Hal�l ut�ni �let” c�m� fejezetben fogjuk t�rgyalni.   T�rgyunk ezen beoszt�sba sz�mos mell�k�ggal fogja alkotni ezen tanulm�ny h�tral�v� r�sz�nek legnagyobb h�nyad�t.

Fatyol

El�zm�ny | 2005.10.12. 10:47 - #4

III. fejezet   Az asztr�ltest sz�nei     A tiszt�nl�t� el�tt az asztr�ltest egyik alapvet� saj�toss�ga az, hogy sz�nekb�l �ll, amelyek �lland�an �tvillannak rajta �s ezek a sz�nek �rz�seknek, szenved�lyeknek �s indulatoknak felelnek meg; ezek kifejez�sei az asztr�lanyagban. Az �ltalunk ismert �sszes sz�nek �s m�g sok mostan�ban m�g ismeretlen sz�n a term�szet minden egyes magasabb s�kj�n megvan, amint azonban az egyik fokozatr�l a m�sikra emelked�nk, mind finomabbakk�, mindjobban f�nyl�kk� v�lnak �gy, hogy azt �rhatn�m le mint a sz�nek fels� okt�vjai. Minthogy ezeket az okt�vokat lehetetlen pap�rra vetni, a fenti t�nyeket szem el�tt kell tartani, amikor az asztr�ltest al�bb le�rt sz�nes ismertet�seit szeml�lj�k.   A k�vetkez�kben felsoroljuk az alapvet� sz�neket, valamint azokat az �rz�seket, melyeket kifejez�sre juttatnak.   -         Fekete: s�r� felh�kben: gy�l�let �s rosszindulat. -         V�r�s: m�ly v�r�s felvillan�sok rendszerint fekete h�tt�rben: harag. -         Skarl�tv�r�s felh�: ingerl�kenys�g. -         Ragyog� skarl�tsz�n: az aura rendes hat�r�ban „nemes m�ltatlankod�s”. -         Komor �s v�rv�r�s: f�lre nem ismerhet�, b�r nem k�nnyen le�rhat�: �rz�kis�g. -         Barn�ssz�rke: tompa, kem�ny barn�ssz�rke: �nz�s, az asztr�ltest leggyakoribb sz�ne. -         Barn�sv�r�s: tompa, majdnem rozsdasz�n�: f�sv�nys�g; e sz�n rendszerint p�rhuzamos rudakban [s�vokban??] helyezkedik el keretben [keresztben??] az asztr�ltestben. -         V�r�sesbarna: m�lyv�r�s vagy skarl�tsz�n� felvillan�sokkal megvil�g�tva: f�lt�kenys�g. A k�z�ns�ges emberben rendszerint sok van ebb�l a sz�nb�l ha „szerelmes”. -         Sz�rke: neh�z, �lomsz�rke: leverts�g. A f�sv�nys�g barn�sv�r�s sz�n�hez hasonl�an p�rhuzamos vonalakban rendez�dik el �s kalitkaszer�. -         Sz�rke, �l�nk: cs�nya, ijeszt� sz�n: f�lelem. -         Karmazsin: neh�z �s tompa: �nzetlen szeretet. Amikor k�l�n�sk�ppen ragyog� �s iboly�val festett: az emberis�g ir�nt �rzett spiritu�lis szeretet. -         Narancssz�n: g�g vagy nagyrav�gy�s. Gyakran ingerl�kenys�ggel p�rosul. -         S�rga: intellektus; kezdve a m�ly �s tompa �rnyalatt�l a ragyog� aranyon �t a tiszta �s f�nyl� citrom vagy kankalin s�rg�ig. A tompa okkers�rga az �nz� c�lok fel� ir�nyul� k�pess�geket jelzi; a tiszta gummigutti s�rga egy hat�rozottan magasabb t�pusra vall; a kankalin s�rga a spiritu�lis c�loknak szentelt intellektusra mutat; az aranysz�n a filoz�fi�nak szentelt tiszta �rtelem jele. -         Z�ld: �ltal�noss�gban nagyon v�ltoz� jelent�s�g� �s helyes �rtelmez�s�hez nagyon sok tanulm�ny sz�ks�ges; legnagyobb r�szben alkalmazkod�k�pess�get jelent. -         Sz�rk�sz�ld, m�ly, iszapos kin�z�s�: �lnoks�g �s ravaszs�g. -         Smaragdz�ld: sokoldal�s�g, �gyess�g, tal�l�konys�g, melyeknek alkalmaz�sa �nzetlen. -         Halv�ny �s f�nyl� k�kesz�ld: m�ly egy�tt�rz�s �s r�szv�t, t�k�letes alkalmazkod� k�pess�ggel p�rosulva, melyet egyed�l csak �k tudnak. -         Ragyog� almaz�ld: er�s �leter�. -         K�k: a s�t�t: tiszta �s vall�sos �rz�s. Hajlamos arra, hogy sok m�s tulajdons�ggal megfess�k, �gy j�n l�tre az indig�t�l vagy a gazdagon m�ly ibolyasz�nt�l a piszkos sz�rk�sk�kig mindenf�le �rnyalattal. -         Vil�gosk�k: amilyen az ultramarin vagy kobaltk�k, egy nemes spiritu�lis fogalom ir�nti odaad�s. Az ibolyasz�n rendszerint a vonzalom �s az odaad�s kever�k�t jelenti. A f�nyl� lil�sk�k, amelyhez szikr�z� aranyos csillagok is p�rosulnak: a magasabbrend� spiritualit�s, magasztos spiritu�lis inspir�ci�k. -         Ultraibolya: a pszichikai k�pess�gek magasabb �s tiszt�bb fejletts�g�t jelenti. -         Ultrav�r�s: olyan ember alacsonyabb pszichikai k�pess�gei, aki rosszakat �s a m�gia �nz� form�it m�veli.   Az �r�m �gy a ment�l- mint az asztr�ltest �ltal�nos ragyog�s�ban �s sug�rz�s�ban, valamint a testfel�let�nek k�l�nleges hull�mz�s�ban nyilv�nul meg. A j�kedv e fel�let v�ltoz� bugybor�kol�s�ban mutatkozik �s �gy van ez az �lland� der�n�l is.   A meglep�d�s a ment�ltest �les �sszeh�z�d�s�ban nyilv�nul meg �s rendszerint �th�z�dik �gy az asztr�lis mint a fizikai testre, melynek �rz�s sz�n�v�nek er�s izz�sa k�s�r hogyha a meglepet�s kellemes, m�g kellemetlen meglepet�s eset�n a sz�nn�veked�s sz�rke �s barna. Ez az �sszeh�z�d�s gyakran okoz kellemetlen �rz�seket �s n�ha a plexus solarisra hat, amikor is rosszull�tet �s �jul�st okoz, n�ha pedig a sz�vk�zpontra hat, ez pedig sz�vdobog�st, s�t hal�lt is okozhat.   Meg fogjuk �rteni, hogy miut�n az emberi �rz�sek mindig kevertek, �ppen ez�rt ezek a sz�nek is ritk�n t�k�letesen tiszt�k, hanem �ppen olyan kevertek. �gy sok tisztas�g�t hom�lyos�tja el az �nz�s durva barn�ssz�rke sz�ne, vagy festi meg a g�g m�ly narancssz�ne.   A sz�nek teljes jelent�s�r�l olvasva m�g m�s szempontokat is figyelembe kell venni. �gy az asztr�ltest �ltal�nos ragyog�s�t, k�rvonalainak ar�nyos hat�rozotts�g�t vagy hat�rozatlan volt�t; a k�l�nf�le er�k�zpontok viszonylagos ragyog�s�t. (L�sd az V. fejezetet.)   Az �rtelem s�rga, a vonzalom r�zsasz�n�, az odaad�s k�k sz�ne mindig az asztr�ltest fels� r�sz�ben tal�lhat�k; az �nz�s, a f�sv�nys�g, a ravaszs�g �s gy�l�let sz�nei pedig az als� r�sz�ben; az �rz�ki �rz�sek t�mege rendszerint a kett� k�z�tt �szk�l.   Ebb�l k�vetkezik, hogy a fejletlen embern�l a toj�salak als� r�sze nagyobb mint a fels�, �gy, hogy az asztr�ltest alakja egy hegy�vel felfel� mutat� toj�sra hasonl�t. A fejlettebb embern�l az eset ford�tott �s a toj�salak keskenyebb v�ge mutat lefel�. A t�rekv�s mindig az, hogy a toj�salak ar�nyos volt�t vissza�ll�tani t�rekszik, �gy, hogy az ilyen kin�z�s gyakran csak ideiglenes.   Minden fajta tulajdons�gnak, mely mint sz�n fejez�dik ki, megvan a saj�t k�l�nleges asztr�lanyag t�pusa �s ezen sz�nek �tlag helyzete az illet� anyagfokozat k�l�nleges s�ly�t�l f�gg. �ltal�nos elv az, hogy a rossz vagy �nz� tulajdons�gok a durv�bb anyag viszonylag lass� rezg�seiben, m�g a j� �s �nzetlen tulajdons�gok a finomabb anyagban fejez�dnek ki.   Szerencs�nkre �gy l�v�n ez, a j� �rz�sek mindig hosszabb ideig kitartanak mint a rosszak �s egy er�s szeretet vagy odaad�s �rz�s hat�sa az asztr�ltestben m�g sokkal azut�n is megmarad hogy azt ami okozta elfelejtj�k.   Lehets�ges, b�r szokatlan eset, hogy az asztr�ltestben egy id�ben k�t er�s rezg�ssorozat indul meg, pl. a szeretet �s a harag rezg�sei. Az ut�hat�sok egym�s mellett mutatkoznak, azonban az egyik sokkal magasabb s�kon mint a m�sik �s enn�lfogva tov�bb is tart.   A magasabbrend� �nzetlen vonzalom �s odaad�s a legmagasabb asztr�l als�khoz (atomi als�k) tartozik �s ezek �tvet�t�dnek a ment�ls�k megfelel� anyag�ba is. Ilyenform�n a kauz�l (fels� ment�l) testet �rintik, nem pedig az als� ment�list. Ez egy olyan fontos pont, hogy a tanul� k�l�n�sk�ppen meg kell hogy jegyezze mag�nak. Az Eg�t, aki a fels� ment�ls�kon lakozik, �gy csak �nzetlen gondolatok �rintik. Az als�rend� gondolatok nem az Eg�t, hanem a permanens atomokat �rintik.   K�vetkez�sk�pp a kauz�ltestben az als�rend� �rz�seknek �s gondolatoknak megfelel�en nem rossz sz�nek, hanem h�zagok vannak. Az pl. mint a vonzalom �s egy�tt�rz�s hi�nya mutatkozik: mid�n az �nz�st ellent�te az �nzetlens�g v�ltja fel, a kauz�ltestben a h�zag kit�lt�dik.   Az asztr�ltest durva sz�neinek az er�s�d�se melyek az alacsonyabbrend� �rz�seket jelzik, mivel nem tal�lnak k�zvetlen kifejez�d�st a kauz�lis testben arra t�rekszenek, hogy kauz�ltestben lev� ellent�tes er�nyeket jelent� sz�nek f�nyl� volt�t elhom�lyos�ts�k.   Hogy az asztr�ltest kin�z�s�t felfoghassuk, szem el�tt kell tartanunk, hogy az asztr�ltestet alkot� r�szecsk�k mindig gyors mozg�sban vannak. A legt�bb esetben a sz�nfelh�k egym�sba olvadnak �s eg�sz id� alatt �ssze vissza kavarognak, h�mp�ly�gnek �s h�mp�lyg�s�k k�zben hol elt�nnek, hol megjelennek �gy, hogy a f�nyl� k�d fel�lete n�mileg eml�keztet az er�sen forr�sban lev� v�z fel�let�re. A k�l�nf�le sz�nek teh�t egy�ltal�n nem tartj�k meg ugyanazon helyzet�ket, hab�r van egy rendes helyzet�k, melybe visszat�rni t�rekszenek.   A tan�tv�nynak aj�nljuk Leadbeater �ltal �rt „L�that� �s l�thatatlan ember” c. munka k�vetkez� k�peit, melyek az asztr�ltest t�nyleges kin�zet�t szeml�ltetik: VII. lap 88. oldal�n, a vadember asztr�lteste. X. lap 94. oldal�n, az �tlagember asztr�lteste. XXIII. lap 123. oldal�n, a fejlett ember asztr�lteste.   A h�rom ismertetett t�pus a vadember, az �tlagember �s a fejlett ember f� jellegzetess�gei az al�bbiakban foglalhat�k �ssze:   A vadember t�pusa: nagy �rz�kis�g, �lnoks�g, �nz�s �s kapzsis�g a szembet�n�k. Az er�s haragot a tompa skarl�t sz�nfoltok jelzik; egy nagyon kism�rt�k� vonzalom mutatkozik valamint olyan �rtelem �s vall�sos �rz�s, amilyen alacsony fokban csak l�tezni k�pes. A k�rvonalak szab�lytalanok, a sz�nek pac�zottak, nehezek �s s�r�k. Az eg�sz test nyilv�nval�an rosszul szab�lyozott, zavaros �s ellen�rizhetetlen.   Az �tlagembern�l, az �rz�kis�g b�r m�g mindig szembet�n�, de sokkal kevesebb; az �nz�s is uralkod� �s szem�lyes c�lok �rdek�ben n�mi hajlam a csal�rds�gra, b�r a z�ld k�t hat�rozott tulajdons�gg� kezd sz�tv�lni azt mutatv�n, hogy a ravaszs�g fokozatosan alkalmazkod�ss� v�lik. A harag m�r jellegzetes; a vonzalom, �rtelem �s odaad�s m�r jobban szembesz�k�k �s magasabb min�s�g�ek. A sz�nek, mint egy eg�sz, m�r hat�roltabb �s hat�rozottan ragyog�bbak, b�r egyik�k sem t�k�letesen tiszta. A test k�rvonala m�r jobban hat�rolt �s szab�lyosabb.   A fejlett embern�l a nemk�v�natos tulajdons�gok m�r majdnem teljesen elt�ntek. A test hegy�n kereszt�l lila cs�k h�z�dik, jelezve a spiritu�lis t�rekv�seket. A fej felett �s azt beburkol�lag ott van az �rtelem ragyog� s�rga sz�ne. Ez alatt ott van az odaad�s sz�les k�k sz�n� �ve; ezut�n a t�rzs�n kereszt�l ott a vonzalom m�g sz�lesebb r�zsasz�n �ve �s a test als�bb r�sz�ben az alkalmazkod�k�pess�g �s a szimp�tia nagy mennyis�g� z�ld sz�ne tal�lhat�. A sz�nek ragyog�ak, vil�g�t�ak, tiszt�n hat�rolt �vekben, a k�rvonalak j�l megjel�ltek �s az eg�sz asztr�ltest azt a benyom�st kelti, hogy rendezett �s t�k�letes ellen�rz�s alatt �ll.   B�r ebben a k�nyvben nem foglalkozunk a ment�ltesttel, m�gis meg kell eml�ten�nk, hogy amint az ember fejl�dik, az asztr�lteste mind jobban �s jobban hasonl�t a ment�ltest�hez, m�g v�g�l alig lesz t�bb, mint ennek a visszat�kr�z�d�se az asztr�ls�k durv�bb anyag�ban. Term�szetesen ez mag�val vonja azt, hogy az ember v�gyait teljesen az �rtelem ellen�rz�se alatt tartja �s t�bb� m�r nem alkalmas arra, hogy az indulatok hull�mai magukkal ragadj�k. K�ts�gtelen, hogy az ilyen alkalmilag ingerl�kenny� lesz, valamint a k�l�nf�le nem k�v�natos v�gyaknak lesz kit�ve, azonban most m�r tudja, hogy ezeket az als�rend� megnyilv�nul�sokat hogyan fojtsa el [???!!! … hogyan legyen rajtuk �rr� …] �s ne engedje �t mag�t nekik.   Egy k�s�bbi fokon maga a ment�ltest v�lik a kauz�ltest visszat�kr�z�d�s�v�, minthogy az ember ekkor m�r megtanulja, hogy egyed�l csak a fels� �n �szt�k�l�seit k�vesse �s esz�t kiz�r�lag csak �ltala vezesse.   �gy egy Arh�t �rtelem [�s] asztr�ltest�ben alig lesz valami azok saj�t jellegzetes sz�neikb�l, ellenben a kauz�lis test ut�nzatai lesznek oly m�rt�kben, amint azt als�bb okt�vjaikkal kifejezni k�pesek. Kedves opaliz�l� csillog�suk van, igazgy�ngy-f�le hat�ssal, mely messze felette �ll minden le�r�snak vagy �br�zol�snak.   A fejlett ember asztr�ltest�ben �tf�le rezg�ssz�m van. A k�z�ns�ges embern�l legal�bb kilencf�le frekvencia mutathat� ki �s ezen fel�l k�l�nf�le �rnyalatok keverednek. Sok embernek 50-100 rezg�ssz�ma van �s az eg�sz test fel�let�t apr� �rv�nyek �s kereszt�ramlatok sokas�g�ra oszlik, melyek egyike a m�sik ellen k�zd, �r�lt z�rzavarral. Ez a sz�ks�gtelen indulat �s gy�tr�d�s eredm�nye, m�rpedig a nyugati ember ezeknek a t�meg�b�l �ll, ami �ltal erej�b�l sok elfecs�rl�dik.   Az egyszerre 50 m�don rezg� asztr�ltest nemcsak cs�nya, hanem komolyan untat� l�tv�ny is. Egy olyan fizikai testhez hasonl�that�, mely az idegb�nul�s fokozott form�j�ban szenved �s amelynek minden izma egyszerre k�l�nf�le ir�nyban r�ngat�zik. Az ilyen asztr�lis hat�sok rag�lyosak �s minden k�zelben lev� �rz�keny emberre hat�ssal vannak, amennyiben a nyugtalans�g �s a gy�tr�d�s k�nteljes �rz�s�t adj�k �t neki. �ppen ez�rt, mert milli�nyi embert nyugtalan�tanak - az ekk�ppen sz�ks�gtelen�l a mindenf�le ostoba v�gyak �s �rz�sek -, ez�rt olyan neh�z az �rz�keny embernek a nagyv�rosban �lni vagy nagy t�megben mozogni. Ezen fel�l az �r�k�s asztr�lis zavarok hat�ssal lehetnek az �term�son �t is [a fizikai testre] �s ideges betegs�geket okozhatnak.   A felhev�l�sek k�zpontjai az asztr�lis testben olyanok, mint a kel�sek a fizikai testben – nemcsak k�nyelmetlen, hanem egy�ttal gyenge helyek is, melyeken kereszt�l az �leter� elfolyik. Ezen fel�l gyakorlatilag nem fejtenek ki ellen�ll�st a rossz befoly�sokkal szemben �s megg�tolj�k a j� befoly�sokat �rv�nyes�l�s�kben. Ez az �llapot szomor�an �ltal�nos; orvoss�ga: kik�sz�b�lni a gy�tr�d�st, f�lelmet �s bosszankod�st. Az okkult tan�tv�nynak nem szabad, hogy olyan szem�lyes �rz�sei legyenek melyek b�rmilyen k�r�lm�nyek k�z�tt �rz�kenny�  tegy�k.   Csak a fiatal gyerekeknek van feh�r vagy ar�nylag sz�ntelen aur�ja �s a sz�nek csak akkor kezdenek mutatkozni, amikor a tulajdons�gok fejl�dni kezdenek. A gyermek asztr�lteste gyakran a leggy�ny�r�bb l�tv�ny – szinte tiszt�k �s ragyog�ak, mentesek az �rz�kis�g, f�sv�nys�g, rosszakarat �s �nz�s foltjait�l. L�tni lehet benne azokat a rejtett cs�r�kat �s t�rekv�seket, amelyeket elm�lt �let�b�l hozott �t, melyek egyike rossz, m�sika j� �s �gy l�tni a gyerek j�v� �let�nek lehet�s�geit.   Az intellektus s�rga sz�ne - melyet mindig a fej k�zel�ben tal�lhatunk - az eredete a szentek feje k�r�li dicsf�nynek vagy nimbusznak, minthogy ez a s�rga sz�n az asztr�ltest legszembet�n�bb sz�ne �s amelyet a legk�nnyebben �szrevehet a kezd� tiszt�nl�t�. N�ha - amit az �rtelem szokatlan tev�kenys�g�nek tudhatni be -, a s�rga sz�n m�g a fizikai anyagban is l�that�v� v�lik olyannyira, hogy a k�z�ns�ges l�t�ssal �szre lehet venni.   M�r l�ttuk, hogy az asztr�ltestnek van egy bizonyos norm�lis elrendezetts�ge, melybe k�l�nb�z� rezg�ssel csoportosulni t�rekszenek. Egy hirtelen szenved�ly vagy �rz�s�ram azonban az asztr�ltestben lev� eg�sz vagy majdnem eg�sz anyagot ideiglenesen arra k�nyszer�ti, hogy bizonyos [frekvenci�j�] rezg�ssel rezegjen, ilyenk�ppen teljesen meglep� eredm�nyeket hozhat l�tre. Az asztr�ltest eg�sz anyag�t mint valami forg�sz�l felkavarja �gy, hogy erre az id�re a sz�nek nagyon nagy m�rt�kben �sszekeverednek. ezen jelens�g sz�nes p�ld�it k�pek mutatj�k be a „Man visible and invisible”-ben („L�that� �s l�thatatlan ember”) �spedig a XI. lap 98. oldal�n a hirtelen odaad�st, a XIII. lap 100. oldal�n az er�s haragot, a XIV. lap 103. oldal�n egy f�lelmet okoz� megr�zk�dtat�st.   A tiszta vonzalom hirtelen hull�ma eset�n, amikor pl. egy anya felkapja gyermek�t �s �ssze-vissza cs�kolgatja, az eg�sz asztr�ltest egy pillanat alatt m�k�d�sbe j�n �s erre az id�re az eredeti sz�nek majdnem elhom�lyosulnak.   Az elemz�s n�gy k�l�n�ll� hat�st �llap�t meg:   1.      J�l hat�roltak, szil�rd kin�zet� �s bel�lr�l er�s f�nnyel izz� �l�nk sz�n�rv�nyek vagy hengerek l�that�k. ezek mindegyike a val�s�gban er�s vonzalom gondolatform�k, melyek az asztr�ltestben bel�lr�l keletkeznek �s bel�le az �rz�s t�rgya fel� �ml�tt ki. Az �l� f�ny �rv�nyl� felh�i le�rhatatlanok, b�josak, b�r nehezen �br�zolhat�k. 2.      Az asztr�ltest v�zszintes l�ktet� karmazsin sz�n� vonalak keresztez�d�s�b�l �ll, melyeket mozg�suk rendk�v�li gyorsas�ga miatt m�g nehezebb �br�zolni. 3.      Az eg�sz asztr�ltest fel�let�t r�zsasz�n� h�rtya-f�le bor�tja �gy, hogy minden bel�l lev�t ezen kereszt�l l�tni, mint valami festett �vegen �t. 4.      Az eg�sz asztr�ltestet karmazsin sz�n� �radat t�lti be, amely bizonyos m�rt�kig megfesti a t�bbi sz�neket is �s itt-ott f�lig kialakult felh�h�z hasonl� szab�lytalanul �szk�l� sepr�kk� s�r�s�dik.   Ez az eg�sz jelens�g val�sz�n�leg csak n�h�ny m�sodpercig tart, ezut�n a test �jra rendes �llapotba t�r vissza, a k�l�nf�le anyagzatok �jb�l a rendes �vezettel rendez�d�s�ket �ltik fel k�l�nleges fajs�lyukn�l fogva. Ezenfel�l minden egyes ilyen �rz�shull�m egy kiss� n�veli a toj�salak fels� r�sz�ben lev� karmazsin sz�nt �s egy kiss� k�nnyebb� teszi az asztr�ltest sz�m�ra az elk�vetkezhet� legk�zelebbi vonzalom hull�mra val� v�laszol�st.   Hasonl�k�ppen az olyan embern�l, aki gyakran �rez magasrend� odaad�st, r�videsen egy nagy ter�let k�k sz�nnel fog rendelkezni az asztr�ltest�ben. Az ilyen impulzusok hat�sai ekk�ppen nagyobbod�k �s a szeretet �s �r�m �l�nk rezg�seinek sug�rz�sai ezenfel�l m�sokra is j� hat�ssal vannak.   Ha a karmazsint k�kkel helyettes�tj�k, p�ld�ul egy hirtelen odaad�s kit�r�s, mely egy kontempl�ci�ba mer�lt ap�c�t �nt el, majdnem azonos hat�st hoz l�tre.   Er�s harag eset�ben az asztr�ltest h�tter�t neh�z, koromfekete vill�ml� t�megekb�l �ll� hengerek vagy �rv�nyek s�t�t�tik el, �s bel�lr�l az �l�nk gy�l�let komor f�nye vil�g�t ki. Ugyanolyan s�t�t felh�s�pr�ket lehet l�tni amint bet�ltik az eg�sz asztr�ltestet, mik�zben a szabadj�ra engedett harag t�zes nyilai l�v�dnek kik k�z�l�k vill�mhoz hasonl�an. ezek a r�m�letes felvillan�sok kardhoz hasonl�an k�pesek �tj�rni m�sok asztr�ltest�t �s �gy megsebezhetnek m�sokat.   �gy ebben az esetben is, mint m�sokban is minden egyes d�hkit�r�s az eg�sz asztr�ltest anyag�t hajlamoss� teszi, hogy n�mileg gyorsabban v�laszoljon mint annak el�tte minden egyes ezen nagyon is nemk�v�natos rezg�sekre.   Egy hirtelen r�m�let okozta megr�zk�dtat�s az eg�sz testet k�l�nleges �l�nk sz�rke k�ddel bor�tja el, ugyanakkor azonos sz�n� v�zszintes vonalak jelennek meg, amelyek azonban olyan hevesen rezegnek, hogy alig lehet �ket k�l�n�ll� vonalk�nt felismerni. Az eredm�ny le�rhatatlanul iszonyatos. A testb�l erre az id�re minden f�ny elt�nik �s az eg�sz sz�rke t�meg kocsony�hoz hasonl�an gy�moltalanul rezeg.   Egy �rz�s�radat nem gyakorol nagy hat�st a ment�ltestre, b�r egy id�re majdnem lehetetlenn� teheti, hogy a ment�ltestb�l valamilyen tev�kenys�g rajta kereszt�l a fizikai agyba juthasson, mert az asztr�ltest, mely az agy �s a ment�ltest k�z�tt mint egy h�d m�k�dik, olyannyira teljesen egy gyorsas�ggal rezeg, hogy nem k�pes egyetlen olyan hull�mz�st sem �tsz�rmaztatni, amely nincs vele �sszhangban.   A fentiek az ideig-�r�ig tart� hirtelen �rz�skit�r�snek p�ld�i. Vannak azonban m�s, n�mileg hasonl� hat�sok is, melyek sokkal �lland�bb jelleg�ek, s melyeket bizonyos jellem hangulatok vagy t�pusok hoznak l�tre.   �gy pl. hogyha valaki szerelmes lesz, az asztr�ltest olyannyira �talakul, hogy alig lehet felismerni, mint ugyanazon szem�lyhez tartoz�t. Az �nz�s, ravaszs�g, a kapzsis�g elt�nnek �s a toj�salak legals� r�sz�t az �llati szenved�lyek nagym�rt�k� kifejl�d�se t�lti be. [???] Az alkalmazkod�s z�ldj�t a f�lt�kenys�g k�l�nleges barn�s-sz�rke sz�ne v�ltja fel �s ezen �rz�s rendk�v�li tev�kenys�g�t a harag ragyog� skarl�tsz�n� felvillan�sai mutatj�k. Ezeket a nemk�v�natos v�ltoz�sokat azonban kiegyens�lyozza az a pomp�s karmazsin�v, mely a toj�salak oly nagy r�sz�t megt�lti. Erre az id�re ez az uralkod� jelens�g �s az eg�sz asztr�ltest ennek f�ny�vel izzik. Befoly�sa alatt a rendes asztr�ltest �ltal�nos volta elt�nik �s a j� �s rossz sz�nek egyar�nt mind ragyog�ak �s tiszt�n kialakultak. Az �let meger�s�d�se ez k�l�nf�le ir�nyokban. Az odaad�s k�k sz�ne is hat�rozottan megjavult, s�t egy kis ibolya sz�n is megjelenik a toj�salak tetej�n, jelezv�n a k�pess�get, hogy ez igaz�n magas �s �nzetlen ide�lra v�laszoljon. Az �rtelem s�rga sz�ne azonban egy id�re teljesen elt�nik – s ez olyan t�ny, melyet a cinikus ezen �llapot jellegzetess�gek�nt tekinthet!   Az ingerl�keny ember asztr�lteste rendszerint sz�les skarl�t�vet mutat szembesz�k� von�sk�nt �s ezenfel�l az eg�sz asztr�ltestet apr�, n�mileg k�rd�jelhez hasonl� �szk�l� skarl�tsz�n� foltok bor�tj�k.   A f�sv�nys�g eset�ben a kapzsis�g, �nz�s, �lnoks�g �s alkalmazkod�k�pess�g term�szetszer�leg megn�vekszik, az �rz�kis�g azonban cs�kken. A legjellegzetesebb v�ltoz�s mindamellett azon toj�salakot keresztez� v�zszintes p�rhuzamos furcsa vonalsorozat, mely egy kalitka benyom�s�t kelti. A p�lcik�k m�ly barna, majdnem �getett, sz�nezete szienna.   A kapzsis�g b�n�nek �gy l�tszik az a hat�sa, hogy erre az id�re teljesen megg�tolja a fejl�d�st �s nagyon neh�z dolog megszabadulni t�le, ha egyszer er�sen megvetette a l�b�t.   A m�ly leverts�g a fukars�g eset�ben hasonl� hat�st hoz l�tre, azonban a barna helyett a sz�rke sz�nben. az eredm�ny le�rhatatlanul komor �s lever� hat�st gyakorol a szeml�l�re. Nincs olyan �rz�s�llapot, mely olyan fert�z� volna, mint a leverts�g �rz�se.   Az olyan nem intellektu�lis ember asztr�lteste, akiben hat�rozott vall�soss�g van, jellegzetes von�sokat mutat. Egy kis ibolyasz�n azt a lehet�s�get mutatja, hogy egy magasabb ide�lra v�laszoljon. Az odaad�s k�k sz�ne szokatlanul j�l fejlett, ellenben az �rtelem s�rga sz�ne gy�r. Van tiszta vonzalom �s alkalmazkod�s is, azonban szembesz�k� az �tlagn�l nagyobb �rz�kis�g, �lnoks�g �s �nz�s is. A sz�nek rendelleness�ge �sszezavarodik, egyik a m�sikba olvad, a k�rvonal hat�rozatlan, jelezv�n ezzel az odaad� term�szet� ember hat�rozatlan volt�t.   A rendk�v�li �rz�kis�g �s az odaad� temperamentum gyakran l�that�k egy�ttesen, tal�n az�rt, mert ezek az embert�pusok f�k�pp �rz�s�letet �lnek �s azok vezetik �ket, ahelyett, hogy az �sszel ellen�rizni iparkodn�nak azokat.   Nagy ellent�teket lehet tapasztalni a tudom�nyos emberekn�l. Az odaad�s teljesen hi�nyzik, az �rz�kis�g sokkal az �tlag alatt marad, ellenben az intellektus rendellenes fokig fejl�dik. A vonzalom �s az alkalmazkod�s kism�rt�k�ek �s szenved�lyes min�s�g�ek. Egy nagy csom� �nz�s �s kapzsis�g van jelen �s n�mi f�lt�kenys�g is. Ragyog� narancssz�n� �ri�si k�p az �rtelem s�rga sz�n�nek k�zep�ben a szerzett tud�ssal kapcsolatos g�g�t �s becsv�gyat jelent. Az �rtelem tudom�nyos �s rendszeres �letm�dja eredm�nyezi a sz�nek elrendez�d�s�t, amennyiben azok szab�lyszer� �vekk� alakulnak �s a k�zt�k lev� sz�lvonalak teljesen hat�rozottak �s tiszt�n jelzettek.   A tan�tv�nynak komolyan aj�nljuk, hogy tanulm�nyozza azt a csod�s k�nyvet, melyb�l a fenti adatokat vett�k, mert a nagy �s tehets�ges �r�, C. W. Leadbeater munk�i k�z�l ez egyike a leg�rt�kesebbeknek.   Miut�n a fentiekben foglalkoztunk az asztr�ltestben lev� sz�nekkel, itt megeml�tj�k, hogy azokkal az elemi l�nyekkel val� �rintkez�snek, - amelyek az ember asztr�ltest�vel olyan szoros kapcsolatban vannak -, a hangok �s sz�nek az eszk�zei. A tan�tv�ny eml�kezhet egy sz�nnyelvre tett hom�lyos c�lz�sra �s arra a t�nyre, hogy az �si Egyiptomban a szent iratokat sz�nekkel �rt�k le �s a m�sol�sban elk�vetett hib�kat hal�llal b�ntett�k. A szellemi l�nyek el�tt a sz�nek �ppen olyan �rthet�k, mint a szavak az emberek el�tt.

Fatyol

El�zm�ny | 2005.10.12. 10:47 - #3

Az asztr�ltest   I. fejezet   �ltal�nos ismertet�s     Miel�tt hozz�fogn�k az asztr�ltest �s a vele kapcsolatos jelens�gek r�szletes tanulm�nyoz�s�hoz, hasznos lesz, ha el�bb r�viden k�rvonalazzuk a tanulm�nyoz� el�tt azt a ter�letet, melyet ismertetni sz�nd�kozunk, hogy �gy megfelel� t�vlati k�pet ny�jtsunk az eg�sz t�rgyr�l �s n�h�ny r�sz�nek viszonylagos �sszef�gg�s�r�l.   R�viden, az asztr�ltest egy olyan test, amely a tiszt�nl�t� el�tt a fizikai testhez hasonl�t, melyet felvillan� sz�nekhez hasonl� aura vesz k�r�l, tov�bb� amely a fizikai anyagn�l finomabb anyagi fokozatokb�l �ll, amelyben az �rz�sek, a szenved�lyek, a v�gyak �s indulatok vannak kifejez�dve �s amely h�d vagy k�zvet�t� gyan�nt m�k�dik a fizikai agy �s az �rtelem k�z�tti �tviteln�l, mely ut�bbi egy m�g enn�l is magasabb testben m�k�dik – a ment�lis testben.   Egyr�szt m�g minden embernek megvan az asztr�lteste �s haszn�lja is azt, m�sr�szt ar�nylag kevesen tudnak l�tez�s�r�l vagy k�pesek ellen�rizni m�k�d�s�t �s benne teljes tudatoss�ggal m�k�dni. A legt�bb embern�l alig m�s, mint kezdetleges asztr�lanyag-t�meg, melynek mozg�sa �s m�k�d�se alig �ll mag�nak az embernek – az Eg�nak a fel�gyelete alatt. M�sr�szt viszont az asztr�ltest j�l kifejl�d�tt �s teljesen szervezett vertikulum, melynek megvan a saj�t �lete �s amely tulajdonos�nak sok �s hasznos er�vel szolg�l.   A fizikai test alv�sa alatt a fejletlen ember az � ar�nylag kezdetleges asztr�ltest�ben �lomszer�, hat�rozatlan �letet �l �s amikor fizikai test�ben �jra fel�bred, egy�ltal�n nem vagy csak alig eml�kezik �lom�let�re.   A fejlett embern�l ellenben, mialatt a fizikai test �lomba mer�l, az asztr�ltestben tev�keny �s hasznos �s ennek eml�kezet�t bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt �t lehet hozni a fizikai agyba. Az ilyen ember �lete megsz�nik az �ntudatnappalok �s feled�s�jjelek sorozata lenni, ehelyett �lete a megszak�tatlan �ntudatoss�g folytonos �let�v� lesz, amely v�ltakozva a fizikai �s asztr�l vil�gokban vagy s�kokban folyik le.   A legels� dolgok egyike amit az ember az asztr�ltest�ben megtanul, a benne val� utazgat�s, mivel az asztr�ltest nagy sebess�ggel k�pes mozogni �s az alv� fizikai testt�l nagy t�vols�gokra eljutni. Ezen jelens�g nagyon sok �n. „okkult” jelens�gre vet f�nyt, mint amilyenek a sokf�le k�s�rlet, a fizikailag sohasem l�tott helyek ismerete stb.   Miut�n az asztr�ltest az �rz�sek �s indulatok teste, �sszet�tel�nek valamint m�k�d�sm�dj�nak ismerete nagy �rt�kkel b�r az emberi l�lek sok aspektus�nak megismer�s�ben, ak�r egy�nileg, ak�r egyetemlegesen v�ve azt, �s egy�ttal a modern l�lekkutat�s �ltal felfedezett sok jelens�g, g�pezet�nek egyszer� magyar�zat�val is szolg�l.   Az asztr�ltest szerkezet�nek, term�szet�nek, lehet�s�geinek �s hat�rainak vil�gos meg�rt�se l�nyeges annak az �letnek a meg�rt�s�hez, melybe az emberek fizikai hal�luk ut�n bel�pnek. A sz�mtalan sok vall�s h�v�i �ltal hitt sokf�le „mennyorsz�g”, „pokol”, �s purgat�riumi l�t mind-mind term�szetszer�leg megtal�lja a maga hely�t �s �rthet�v� v�lik amint meg�rtett�k az asztr�ltest �s az asztr�lvil�g term�szet�t.   Az asztr�ltest tanulm�nyoz�sa seg�ts�g�nkre lesz a sze�nsz szob�k sok-sok jelens�g�nek, valamint betegs�gek bizonyos pszichikai vagy nem fizikai gy�gym�djainak meg�rt�s�n�l is. Azok, akiket �rdekel az �n. negyedik dimenzi� szint�n sok, a sz�mtan �s m�rtan seg�ts�g�vel le�rt kialak�tott elm�let meger�s�t�s�t fogj�k megtal�lni az asztr�lvil�g jelens�geinek tanulm�nyoz�sa r�v�n �gy, amint azokat le�rt�k azok, akik megfigyelt�k �ket.   Az ember asztr�ltest�nek tanulm�nyoz�sa ilyenk�ppen messzire elvisz benn�nket �s a puszt�n csak a fizikai vil�gra �s fizikai �rz�kekre alapozott �letfelfog�sunkat rendk�v�l kib�v�tj�k. Amint el�bbre jutunk, l�tni fogjuk, hogy a fizikai �rz�kek, b�rmily felbecs�lhetetlenek legyenek is, egy�ltal�n nem jelentik hat�r�t annak, amire az embert az � testei azokra a vil�gokra vonatkoz�an, amelyekben �l, megtan�tani k�pesek. Az asztr�lk�pess�geknek cselekv� tev�kenys�gre val� fel�breszt�se egy �j vil�got t�r fel a r�gin bel�l �s amikor az ember k�pess� v�lik helyesen olvasni annak jelent�s�geit, a saj�t �let�re �s az eg�sz term�szetre n�zve olyan kiterjedt felfog�sra tesz szert, amely felt�rja az emberben rejtve lev� majdnem korl�tlan lehet�s�geket. Ebb�l el�bb vagy ut�bb azonban elker�lhetetlen�l megsz�letik az �szt�nz�s, majd k�s�bb az ellen�llhatatlan elhat�roz�s, hogy uralja ezeket a vil�gokat �s �nmag�t is, hogy k�zelebb emelkedj�k az � f�ldi rendeltet�s�hez �s �rtelmes egy�ttm�k�d�v� v�lj�k azzal, amit tal�l�an a fejl�d�sben lev� Legfels�bb Akaratnak neveztek el.   Most �tt�r�nk az asztr�ltest �s a vele kapcsolatban lev� sokf�le asztr�l jelens�g r�szletes tanulm�nyoz�s�ra. II. fejezet   Az asztr�ltest �sszet�tele �s szerkezete     Az asztr�lanyagnak h�t fokozata van, megfelel�en a fizikai anyag h�t fokozat�nak, melyek a szil�rd, foly�kony, l�gnem�, �terikus, �terfeletti, atomalatti �s atomi. Ezen asztr�l �llapotok jelz�s�re m�g nem tal�ltak ki elnevez�seket �s vagy �gy szokt�k jel�lni, hogy a legfinomabbt�l kezd�d�en az 1-t�l 7-ig terjed� sz�mokat adj�k nekik vagyis amikor a legdurv�bb a hetes sz�mot viseli, vagy a megfelel� fizikai �llapotoknak neveit adj�k nekik. �gy p�ld�ul szil�rd asztr�lanyagr�l besz�l�nk, �rtv�n alatta a hetedik vagy legals� v�ltozatot; amely a legfinomabbt�l sz�m�tva a negyedik az asztr�l �teranyag �s �gy tov�bb.   Az asztr�lanyag finomabb l�v�n a fizikain�l, �thatja azt. Enn�lfogva minden fizikai atom egy asztr�lanyagb�l �ll� tengerben �szik, amely k�r�lveszi �s a fizikai anyagban lev� minden k�zt kit�lt. Term�szetesen j�l ismert dolog az, hogy k�t atom m�g a legkem�nyebb anyagban sem �rintkezik egym�ssal �s k�t hat�ros atom k�z�tti t�r a val�s�gban szerf�l�tt nagyobb, mint maguk az atomok. A hivatalos tudom�ny m�r r�gen felt�telezi a minden ismert anyagot – a legs�r�bb szil�rdat �ppen �gy, mint a legritk�bb g�zt, - �that� �tert; �s �ppen �gy, mint ez az �ter teljesen szabadon mozog a legs�r�bb anyag r�szecsk�i k�z�tt, ak�nt hatja �t viszont az asztr�l anyag az �tert �s mozog t�k�letes szabads�ggal a r�szecsk�i k�z�tt. Ilyenform�n egy, az asztr�lvil�gban �l� l�ny elfoglalhatja ugyanazt a helyet, amelyet egy, a fizikai vil�gban �l� l�ny elfoglal, emellett azonban egy�ltal�n nem tudnak egym�sr�l �s egy�ltal�n nem akad�lyozz�k egym�s szabad mozg�s�t. A tanulm�nyoz� tiszt�ban kell hogy legyen ezzel az alapvet� fogalommal, mert ennek vil�gos meg�rt�se n�lk�l lehetetlen meg�rtenie a nagysz�m� asztr�lis jelens�get.   Az egym�s �that�s�nak az elve teszi vil�goss� azt, hogy a term�szet k�l�nf�le birodalmai nincsenek egym�st�l elk�l�n�lve a t�rben, hanem mindig itt l�teznek k�r�l�tt�nk �gy, hogy �szrevev�s�kh�z �s kikutat�sukhoz nincs sz�ks�g t�rbeli mozg�sra, hanem csak arra, hogy felny�ljanak benn�nk ezek az �rz�kek, melyek seg�ts�g�vel �szrevehetj�k �ket. Ily m�don teh�t az asztr�lvil�g vagy s�k, ink�bb egy �llapota a term�szetnek mint valami hely.   Meg kell jegyezn�nk, hogy a fizikai atomot nem lehet k�zvetlen�l asztr�lis atomokra felbontani. Ha azt az er�t, amely a (megk�zel�t�leg 14 milli�rdnyi) „koilonban lev� bubor�kot” egy v�gs� (ultimate) fizikai atomba beleforgatja, egy akarat-er�fesz�t�s visszanyomja az asztr�lis k�sz�b�n t�lra, �gy az atom elt�nik �s a „bubor�kok” felszabadulnak. Ugyanaz az er� egy magasabb s�kon m�k�dve, nem egy asztr�latom �ltal fejez�dik ki, hanem 49 ilyen atomb�l �ll� csoport �ltal.   Hasonl� viszont l�tezik melyet a 49-es sz�m fejez ki, b�rmely k�t, egym�ssal szomsz�dos term�szeti s�k atomjai k�z�tt: �gy egy asztr�latomban 493, azaz 282, 475, 249 „bubor�k” van, egy ment�lisban 494 bubor�k �s �gy tov�bb.   Van okunk hinni, hogy az elektronok asztr�latomok. A fizikusok azt �ll�tj�k, hogy a hidrog�n k�miai atomja 700-1000 elektront tartalmaz. az okkult kutat�s azt �ll�tja, hogy a hidrog�n k�miai atomja 882 asztr�latomb�l �ll. Ez lehet v�letlen, azonban nem val�sz�n�.   Meg kell jegyezn�nk, hogy a v�gs� fizikai atom k�tf�le, �spedig n�nem� vagy h�mnem�. A h�mnem� atomba az er� az asztr�lvil�gb�l folyik bele �s azon kereszt�l a fizikai vil�gba �mlik; a n�nem� atomba az er� a fizikai s�k vil�g�b�l �mlik bele �s kereszt�lfolyva az atomon az asztr�lvil�gba �rad bele �s ily m�don elt�nik a fizikai vil�gb�l.   Az aszr�lanyag csod�latos pontoss�ggal megfelel a fizikai anyagnak, melyet �that �s a fizikai anyag minden v�ltozata a neki megfelel� s�r�s�g� aszt�lanyagot vonzza. �gy a szil�rd fizikai anyagot �thatja az, amit szil�rd asztr�lanyagnak nevez�nk, a foly�kony asztr�lis, a foly�kony fizikait, azaz a hatodik als�kbeli anyag; hasonl�k�ppen van ez a g�zszer� �s a n�gy �ter fokozat� anyaggal is, melyek mindegyik�t a neki megfelel� fokozat� asztr�lanyag hatja �t.   Amint sz�ks�ges, hogy a fizikai test a maga �sszet�tel�ben mag�ban foglalja a fizikai anyagot annak �sszes �llapotaiban, teh�t a szil�rd, foly�kony, l�gnem� �s �ter �llapotban, �ppen olyan elker�lhetetlen�l mag�ban kell hogy foglaljon az asztr�ltest is mind a h�t asztr�l als�k anyag�b�l val� r�szecsk�ket, b�r az ar�nyuk term�szetszer�leg nagym�rt�kben k�l�nb�z� lehet.   Minthogy az ember asztr�lteste mind a h�t fokozat� anyagot mag�ban foglalja, lehets�ges sz�m�ra, hogy a v�gy mindenf�le v�ltozat�t a legteljesebb m�rt�kben v�gigtapasztalja a legalacsonyabbt�l a legmagasabbrend�ig.   Az asztr�lanyag saj�tos felel�s-fajt�ja az, amely k�pess� teszi az asztr�lanyagot arra, hogy olyan h�velyk�nt szolg�ljon, melyben az �n �rz�s tapasztalatokra tehet szert.   Az asztr�ls�k k�z�ns�ges anyag�n k�v�l az, amit a Harmadik Elemi Birodalom vagy egyszer�en az asztr�ls�k Elemi-eszenci�ja (elemi-l�nyeg) n�ven ismer�nk, szint�n nagy mennyis�gben foglaltatik benne az ember asztr�ltest�ben �s alkotja azt, amit „v�gy-elem-l�nyeg”-nek nevez�nk, s amir�l a k�s�bbi fejezetekben b�vebben lesz sz�.   Az asztr�l elemi eszencia az asztr�ls�k hat als�bb s�kj�nak anyag�b�l �ll, melyet a H�roms�g M�sodik Szem�ly�b�l ki�rad� M�sodik Ki�ml�s �ltet. Az asztr�lanyag hasonl�k�ppen �ltetett legmagasabb vagy atomikus s�kbeli anyag�t Mon�dikus Eszenciak�nt ismerj�k.   A fejletlen emberben az asztr�ltest felh�szer�, laz�n szervezett, bizonytalanul k�rvonalazott asztr�lanyagb�l �ll, melyben f�k�nt az alacsonyabb anyagfokozatok az uralkod�k, durva, s�t�tsz�n� �s s�r�, - gyakran olyan s�r�, hogy a fizikai test k�rvonalai majdnem elvesznek benne - �s �gy alkalmas arra, hogy v�laszoljon azokra az �szt�nz�sekre, amelyek szenved�lyekkel �s v�gyakkal kapcsolatosak. Nagys�g�t tekintve minden ir�nyban 25-30 cm-nyire terjed a fizikai testen t�l.   Az �tlagerk�lcs� �s �rtelm� emberben az asztr�ltest m�r j�val nagyobb �s a test minden oldal�n mintegy 45 cm-nyire terjed, anyaga finomabb min�s�g� �s sokkal kiegyens�lyozottabb �s a ritk�bb anyagfajt�k jelenl�te az eg�sz testnek bizonyos f�nyt k�lcs�n�znek �s k�rvonalai is tiszt�bbak �s hat�rozottabbak.   A szellemileg fejlett ember asztr�lteste m�g nagyobb �s az asztr�lanyag minden egyes fokozat�nak legfinomabb r�szeib�l tev�dik �ssze, melyben f�leg a magasabbrend�ek vannak t�ls�lyban.   Az asztr�ltestek sz�neir�l oly sokat kell mondanunk, hogy ennek a t�rgynak k�l�n fejezetet sz�ntunk. Mindemellett itt annyit m�gis mondhatunk, hogy a fejletlen t�pusokban a sz�nek durv�k �s zavarosak �s ahogyan az ember �rzelmi, ment�lis �s szellemi tekintetben fejl�dik, a sz�nek is mindjobban f�nyl�kk� v�lnak. A k�z�pkori alk�mist�kt�l ered� „asztr�l” elnevez�s „csillagot” jelent, jelezni akarv�n vele az asztr�ltest f�nyl� kin�z�s�t.   Amint azt m�r mondottuk, az ember asztr�lteste nemcsak �thatja a fizikai testet, hanem minden ir�nyban terjed�leg felh�szer�en k�r�lveszi.   Az asztr�ltest fizikai test hat�rain t�lterjed� r�sz�t rendszerint „aur�”-nak nevezik.   Az er�s �rz�s nagy aur�t jelent. Itt megeml�tj�k, hogy az aura megn�vekedett nagys�ga a beavat�s el�felt�tele �s benne megl�that�k a „tulajdons�gok”. Az aura term�szetszer�leg minden egyes beavat�ssal n�vekszik. Azt mondj�k, hogy Buddha aur�ja h�rom m�rf�ld sugar� volt.   Minthogy a fizikai test nagyon er�s vonz�st gyakorol az asztr�ltest anyag�ra, k�vetkez�sk�pp az asztr�l r�szecsk�k legnagyobb r�sze (mintegy 99%) a fizikai test hat�rain bel�l van �sszet�m�r�lve �s csup�n a fennmarad� 1% t�lti ki a toj�salak t�bbi r�sz�t �s alkotja az aur�t.   �gy azt�n az asztr�ltest k�zponti r�sze pontosan a fizikai test form�j�t �lti fel �s t�nyleg nagyon szil�rd �s hat�rozott �s eg�sz tiszt�n megk�l�nb�ztethet� a k�rnyez� aur�t�l. �ltal�ban a fizikai test asztr�l m�s�nak (counterpart) nevezik. Az asztr�ltest mindazon�ltal csak a k�ls� forma tekintet�ben felel meg a pontosan a fizikai testnek �s egy�ltal�n nem vonja maga ut�n azt, hogy a k�l�nf�le szervek is hasonl�k�ppen m�k�dnek, ahogyan azt majd b�vebben l�tni fogjuk a „Csakr�k” c�m� fejezetben.   Nemcsak az ember fizikai test�nek, hanem minden fizikai testnek megvan a maga megfelel� �s vele �lland�an t�rsult asztr�lanyag fokozata, melyet nem lehet t�le elv�lasztani m�sk�pp, mint az okkult er� nagym�rt�k� meger�ltet�s�vel �s akkor is csak addig az ideig lehet elv�lasztva tartani, am�g az er� hat�rozottan ebb�l a c�lb�l van megfesz�tve. M�s szavakkal, minden fizikai t�rgynak megvan a maga asztr�lis m�sa. Minthogy azonban az asztr�l r�szecsk�k egym�s k�z�tt �lland�, a fizikai folyad�k r�szecsk�ihez hasonl� k�nnyeds�g� mozg�sban vannak, ez�rt valamelyik fizikai r�szecske �s azon asztr�l anyagmennyis�g k�z�tt, amely valamely adott pillanatban t�rt�netesen mint asztr�lm�sa szerepel, nincsen �lland� t�rsul�s.   Egy t�rgy asztr�l r�sze rendszerint n�mileg a fizikai r�szen t�l is terjed, �gyhogy a f�meket, k�veket stb. egy aur�val k�r�lv�ve l�tjuk.   Ha az ember fizikai test�nek valamely r�sz�t elt�vol�tjuk pl. m�t�t �ltal, �gy az �l� asztr�lanyag �sszetartoz�sa sokkal er�sebb, mint a lev�gott fizikai r�szhez val� vonz�d�sa. K�vetkez�sk�pp egy tag asztr�lm�s�t a lev�gott fizikai taggal egy�tt nem lehet elvinnni. Minthogy az asztr�lanyag meg�rzi ezt a saj�tos form�t, folytat�lagosan is meg fogja tartani eredeti alakj�t, majd r�videsen vissza fogja h�zni a megcsonk�tott forma hat�rai k�z�. Ugyanez a jelens�g j�tsz�dik le akkor, ha egy f�nak lev�gj�k az egyik �g�t.   Egy l�lektelen testn�l, mondjuk egy sz�kn�l vagy egy mosd�t�ln�l, m�r nincs meg ugyanaz a fajta egy�ni �let, hogy az fenntartsa az �sszef�gg�st. K�vetkez�sk�pp ha egy fizikai t�rgy elt�rik, a m�sa szint�n megoszt�dik.   A finoms�gi szempontb�l rendezett h�t anyag fokozaton k�v�l l�tezik m�g egy teljesen elt�r� asztr�lanyag oszt�lyoz�s is �spedig az anyag t�pus�nak megfelel� oszt�lyoz�s. A teoz�fiai irodalomban a finoms�gi fokokat rendszerint v�zszintes beoszt�ssal, m�g a t�pus f�gg�leges beoszt�sal jelzik. A t�pusok, melyeknek sz�ma h�t, oly t�k�letesen vannak �sszekeverve mint a l�gk�r alkot�r�szei �s minden egyes asztr�ltestben mind a h�t t�pusb�l van anyag �s az ezek k�z�tti ar�ny mutatja az ember valamire val� hajlam�t, hogy vajon az illet� �h�tatos vagy filoz�fus, m�v�szi vagy tudom�nyos, tev�kenyked� vagy misztikus-e.   F�ld�nk �s a fizikai bolyg�k asztr�lr�szei valamint naprendszer�nk tiszt�n asztr�lis bolyg�i egy�ttv�ve alkotj�k a Nap-Logosz asztr�ltest�t, ami azt mutatja, hogy a r�gi pantheisztikus felfog�s igaz volt.   Hasonl�k�ppen az asztr�lanyag h�t t�pus�nak mindegyik�t bizonyos m�rt�kben �gy tekinthetj�k mint egy eg�szet, mint egy k�l�n�ll� testet �s �gy is lehet gondolni, mint egy al-istens�g legfut�lagosabb gondolata, mozg�sa vagy b�rmely fajta v�ltoz�sa ilyen vagy olyan �ton azonnal visszat�kr�z�dnek az �sszes megfelel� t�pus� anyagban. Ilyen pszichikai v�ltoz�sok id�szakosan meg is t�rt�nnek, tal�n a fizikai s�kbeli ki- �s bel�legz�snek vagy a sz�v�nk dobog�s�nak felelnek meg. Megfigyelt�k, hogy a fizikai bolyg�k mozg�sa alapul szolg�l az ezen v�ltoz�sokb�l ered� befoly�sok m�k�d�s�re; ez a magyar�zata az asztrol�gia tudom�ny�nak. Tov�bb� innen van az, hogy minden ilyen v�ltoz�s bizonyos m�rt�kben minden emberre kell hogy hasson, �spedig olyan ar�nyban, mely megfelel azon anyagt�pus mennyis�g�nek mely az � asztr�lis test�ben van. �gy az egyik v�ltoz�s az indulatokra hat, vagy az �rtelemre, vagy mindkett�re, egy m�sik er�s�t�leg hathat az idegizgalmakra �s ingerl�kenny� tesz. Ez az ar�ny az, amely minden emberben, �llatban, n�v�nyben vagy �sv�nyban bizonyos alapvet� jellegzetess�get hat�roz meg, melyek sohasem v�ltoznak, - amelyek n�ha az illet� sz�n�nek, sugar�nak vagy ismertet�jel�nek nevez�nk. Ezt az �rdekes gondolatfonalat tov�bb k�vetni meghaladn� e k�nyv c�lj�t �s �gy az olvas�t a „The hidden side of things” (A dolgok rejtett oldala) c�m� k�nyv I. k�tet�nek 43-48 oldal�ra utaljuk.   Minden t�pusban h�t alt�pus van, ami �sszesen 49 alt�pus.   A t�pus vagy sug�r az eg�sz bolyg�rendszer alatt �lland� marad, �gy, hogy egy „A” t�pus� elemi eszencia az „A” t�pus� �sv�nyokat, n�v�nyeket �s �llatokat lelkes�ti meg �s bel�le fognak kiemelkedni az ugyanezen t�pus� emberi l�nyek is.   Az asztr�ltest lassan, de �lland�an kopik �ppen �gy, mint a fizikai, azonban az elhull� r�szecsk�k p�tl�sa t�pl�lkoz�s helyett a k�rnyez� aur�b�l t�rt�nik. Az egy�nis�g �rz�se az �jonnan bel�p� r�szecsk�kkel azonnal k�zli, azonk�v�l a minden egyes ember asztr�ltest�vel �sszekapcsol�dott elemi eszencia is k�ts�gtelen�l egy l�nyf�l�nek �rzi mag�t �s annak megfelel�en cselekszik, amit saj�t �rdem�nek tekint.

Fatyol

El�zm�ny | 2005.10.12. 10:46 - #2

Charles Webster Leadbeater         Szeretettel �s m�lt�nyl�ssal aj�nlom e k�nyvet mindazoknak, akiknek f�radhatatlan munk�ss�ga �s kutat�sa ny�jtotta azt az anyagot, amelyb�l �ssze�ll�tottam.                 „Ismerni az embert annyi mint ismerni Istent. Ismerni az Istent annyi mint ismerni az embert. A vil�gegyetem tanulm�nyoz�sa annyi mint tanulni �gy az Istent, mint az embert, mivel a vil�gegyetem az Isteni Gondolat kifejez�d�se �s a vil�gegyetem visszat�kr�z�d�tt az emberben. Ha az �n szabadd� akar v�lni, ismeretre van sz�ks�ge �nmaga megismer�s�re, �gy amilyen a maga mivolt�ban.”     Annie Besant

Fatyol

El�zm�ny | 2005.10.12. 10:45 - #1

A l�thatatlan vil�gok �lete, az asztr�ltestek vil�ga         I. k�tet       Sz�m�t�g�pes v�ltozat: Hochrein Andr�s, 2003     MAGYAR TEOZ�FIAI T�RSULAT

[31-12] [11-1]