A palota egyik folyos�j�nak s�t�t csendj�t szapora l�p�sek t�rt�k fel. Az Uralkod�n� hossz� usz�lya �gy suhant visel�je ut�n, hogy m�g a m�rv�nnyal bor�tott padl�t sem �rintette, mint valami hatalmas, v�szj�sl� sz�rny lebeg� �rny�kot vont az am�gy is �rnyakkal �vezett falakra. A l�p�sek zaja egy h�ts�, eldugott terem el�tt csendesedett el, majd alig hallhat�an megny�lt a terem ajtaja. Bent egy sz�ke fi�cska �lt egy asztaln�l, l�that�an belefeledkezve az el�tte hever� k�nyvbe, de a l�togat� �rkez�sekor azonnal felugrott, majd tisztelettel meghajolt:

- Megtisztel any�m, hogy felkeresett – k�sz�nt�tte az Uralkod�n�t. Bal kez�t enyh�n behajl�tva , kiss� a sz�ve f�l� helyezve, fej�t a padl� fel� tartva, szemmel sem pislantva felfel� v�rta, hogy nevel�-anyja viszonozza a k�sz�n�s�t.

Az, mintha �szre sem venn� a fi�t, az ablakhoz sietett, majd k�t fekete madarat engedett be rajta.

- Hogy �llsz a tanulm�nyaiddal Selevir? Ma �jjel sz�mot kell adnod nekem az elm�lt hetekben szerzett ismereteidr�l! - mik�zben besz�lt, mindk�t mad�r az asztalra rep�lt, �s fej�ket forgatva k�vett�k az Uralkod�n�t, ahogyan az izgatottan j�rk�l a szob�ban.

- Van valamilyen sz�nd�ka fens�gednek ezekkel a madarakkal? - k�rdezte a fi�, m�g mindig hajlott tart�sban �llva

- Mintha tettem volna valaha valamit is, amivel ne lett volna b�rmi sz�nd�kom! - csattant az Uralkod�n� hangja, majd hirtelen a fi�hoz l�pett, �s annak �ll�t a kez�be v�ve, felemelte a gyermek fej�t. A szem�t f�rk�szve megsz�lalt: - Term�szetesen van sz�nd�kom ezen madarakkal, a k�rd�s csak az, hogy te vajon megfelelsz-e az �n sz�nd�kaimnak?

- Minden er�mmel azon igyekezek any�m – felelte a gyermek.

- A v�laszod megfelel�, van m�g n�h�ny �r�d a felk�sz�l�sre, hogy te magad is megfelel� l�gy! �k- mutatott a madarakra – a szolg�lat k�r�be tartoznak. Ezent�l sokat lesznek k�r�l�tted, majd id�vel megtudod, hogy mire, �s hogyan veheted hasznukat.

- Ad ma nekem valamicske szabadid�t fens�g? - k�rdezte a fi�

- Ma? Ma nem Selevir! S�t, m�g tudnod kell azt is, hogy a mai sz�monk�r�sen jelen lesz rajtam k�v�l valaki m�s is. R�g�ta nyomon k�veti a fejl�d�sedet, �s ma tisztelet�t teszi a palot�mban. Ha megel�ged�s�re szolg�lsz, akkor k�t h�t szabads�got kapsz – mosolyodott el, - de a mai napon m�g rengeteg munka �ll el�tted! Tudod fiam, hogy a jutalmad sohasem maradt el ,– fogta halkra a hangj�t – �s most sem lesz ez m�sk�nt. Kint v�r t�ged valaki az udvaron, aki a tied lesz, ha �gyes leszel – azzal megfogta a gyermek kez�t, �s az ablakhoz vezette. Selevir megpillantotta az eg�sz eddigi �let�ben valaha l�tott legszebb lovat. Egy h�feh�r, csodasz�p kanc�t

- � olyan , olyan mint egy...

- ..mint egy Geruman – folytatta a kir�lyn� – Mert � az is.

A gyermek az ijeds�gt�l megh�tr�lt, de k�ptelen volt a szem�t levenni a gy�ny�r� �llatr�l.

- Ne, ne ijedj meg fiam. A lovas�t m�r megkapta, nincs m�r sz�ks�ge arra, hogy t�nkretegyen m�g egy haland�t. B�r a tart�sa igen k�lts�ges mulats�g, hiszen nem eszik meg ak�rmit, �s folyamatosan figyelni kell, nehogy vizet kapjon, m�gis azt gondolom, hogyha bebizony�tod, hogy nemhi�ba b�ztam r�d a legf�ltettebb tudom�nyaimb�l, �s �rt�kes tan�tv�nyomm� lett�l, akkor meg�rdemled t�lem a m�sok �ltal csak legend�kb�l ismert, f�lt, �s csod�lt �llatok egyik�t. De vigy�zz, soha, senkit ne engedj a h�t�ra �lni, hacsak nem k�v�nod az illet� hal�l�t! T�ged nem �rhet rajta b�nt�d�s, rajtad a v�delmem, de amint az �llat meg�rzi m�s haland� kiszolg�ltatotts�g�t, azt soha t�bb� nem ereszti..., �s te is elvesz�ted az �llatot, hiszen t�bb� m�r t�ged a h�t�ra nem enged.

- Mi a neve?- k�rdezte Selevir

- A neve?! - ki�ltott fel a kir�lyn� – Ebben a palot�ban csakis neked, �s a szolg�l�knak van neve! Ne akarj felb�sz�teni!

- De hiszen valahogyan sz�l�tanom kell!

- Nem kell Selevir! A l� tudja, hogy te vagy a gazd�ja, el�g csak r�gondolnod, �s megkeres. Bec�zget�sre nincs sz�ks�g, ne akard szeretni, hanem birtokold!

- � a szolg�m, adhatok neki nevet!

- Nem Selevir. Egy Geruman sohasem lesz a szolg�d. Ezt te is azonnal meg�rted, ahogy a k�zel�be ker�lsz majd. Csak birtokolhatod �t. De amint n�vvel tiszteled, m�ris � uralkodik rajtad, m�ris bef�rk�z�tt a sz�vedbe! Gondolj r� �gy, mint egy gyertyatart�ra, mint valamelyik berendez�si t�rgyadra itt a szob�ban, ami �rt�kes!

- Nekem mi�rt van m�gis nevem?

A kir�lyn� szem�n egy pillanatra valami k�l�n�s l�gy f�ny sz�k�tt �t, majd a fi�ra sem n�zve halkan megsz�lalt- Mert te valami olyan �rt t�ltesz ki bennem, aminek valaha neve volt, ami az�ta is uralkodik rajtam. De tebenned nem engedtem, hogy b�rmif�le �r is keletkezzen! A te sz�vedet �r�kre bez�rtam!

Selevir elmosolyodott, szem�t b�szk�n legeltette az udvaron mozdulatlanul �lldog�l� parip�n. A Geruman hirtelen fel� ford�totta a fej�t, �s tekintet�k �sszeakadt �j gazd�j�val. A fi� arca egyszerre megkem�nyedett, de a szem�vel folyamatosan fogva tartotta az �llatot, majd az egyszer csak mells� l�bait meghajl�tva tisztelgett �j gazd�ja fel�.

Az Uralkod�n� Selevir m�g�tt �llva figyelte a jelenetet, majd a fi� v�ll�ra tette a kez�t:

- Igen fiam. Birtokold!

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.