19. Fejezet

„-T�bb mint h�rom napja alszik egyfolyt�ban..” hallotta messzir�l. Feje �lom-neh�z volt, test�t valami puha sz�vta mag�ba. Lehunyt pill�i m�g�l f�nyt �rz�kelt, de kinyitni t�ls�gosan er�tlen volt.
- Ne csod�ld, hatalmas csata �ll m�g�tte. M�g senkit sem l�ttam, aki gy�zedelmeskedett volna!
Lana er�t vett mag�n �s nagy nehezen nyitotta ki a szemeit. �les f�ny vak�totta el, �s elmos�dott alakokat l�tott maga k�r�l
- Isten hozott k�z�tt�nk dr�ga Lana! – hallotta Suttog� bar�ts�gos hangj�t
- T�nd�rk�z... Any�mat l�ttam.., de megt�madott – Lana szeme kezdett kitisztulni . A m�gus hajolt f�l�, kez�ben Lana apr� keze.
- Nem T�nd�rk�z volt az Lana! Ki�lltad a pr�b�t – hallotta a m�sik oldalr�l. Lassan ford�totta oda a fej�t, nyak�ban az izmok, mintha sz�lank�nt szakadtak volna el, annyira f�jt minden mozdulata. Egy �regembert pillantott meg, akinek a f�l arca el�tt egy maszk volt. – Hestor vagyok, a bujdos�. K�sz�ntelek a h�zamban. Sokat k�sz�nhet neked ez a gyal�zatos kuruzsl� – b�k�tt Suttog� fel� a fej�vel – ha te nem lett�l volna, akkor sohasem jut el id�ig! R�gen nem tal�lkoztam ilyen akaratos betolakod�val, de most �gy t�nik, val�di igazgy�ngyre lelt benned.
- �n meg r�gen nem tal�lkoztam m�r ilyen cs�k�ny�s v�n szam�rral, aki �lvezettel k�nozza azokat, akik el� mer�szkednek! Ahelyett, hogy v�gre er�t venne m�r mag�n, �s fel�llna �nn�n kopors�j�b�l! – Rhundel d�h�sen v�laszolt
- Mi v�gre tettem volna, ha nem tal�ltam egyetlen embert sem, aki miatt �rdemes? – a k�t �reg l�that�an �lvezte a vit�t, Lana pedig belef�radva arcuk k�vet�s�be, ink�bb behunyta szem�t �jra.
- Ahelyett, hogy sz�gyenszemre egy beteg�gy felett veszekedtek v�ns�getekre, hagyn�tok ink�bb, hogy pihenjen ez a gyermek! – n�i hang csend�lt az �gy k�r�l. Lana kinyitotta �jra a szem�t, �s egy sz�p, id�s n�i arcot l�tott. – Szervusz kedvesk�m! – k�sz�nt�tte az – Sara vagyok, Hestor h�zvezet�n�je. Nyugodj meg, most m�r biztos helyen vagy! Biztosan meg�hezt�l, hoztam friss meleg levest. Ezeket a vitatkoz� ostoba v�nembereket feledd m�g m�ra, holnap �jult er�vel kell felkelned! – felseg�tette Lan�t az �gyban, �s t�lc�t helyezett el�. – Ne besz�lj m�g! – sz�lt r�, mikor Lana k�rd�en tekintve sz�lni k�sz�lt. – Lesz r� id�d b�ven! Seg�tek neked enni, majd fek�dj m�g vissza, �s aludd ki magad!
Lana er�tlen volt m�g ellenkezni, feje z�gott, �s borzaszt�an f�jt minden tagja. Gyomra azonban v�szj�sl�an korgott, h�l�san tekintett az el�tte g�z�lg� levesre. A r�ter�tett takar� a has�n�l �jra mozgol�dni kezdett, Sara szeme odapillantott
- �ppen id�ben hoztam a levest! – mosolygott – �gy t�nik valaki odabent is meg�hezett m�r!
Lana megnyugodva mosolygott, szeme sark�ban k�nnycsepp csillogott.
- F�ltem, hogy valami baja esett.
- Minden rendben van, �gy t�nik er�s gyermeket hordozol. M�g l�tszatja egy csepp sincs, de m�r harcolt anyja oldal�n.

Csendesen �ltek, Sara hallgatagon seg�tette Lan�t enni. Lana h�l�s volt minden mozdulat��rt, �s h�l�s, ami�rt nem er�ltette besz�ddel. Vacsora v�g�n visszafek�dt. Ereiben a forr� leves dolgozni kezdett, �rezte, minden perccel er�sebben t�r vissza bel� az �let. - Azt hiszem Selevir, siker�l seg�ts�get szereznem neked! – gondolta, majd lehunyva szem�t m�lyen elaludt.

- Rhundel, ez nem az �n h�bor�m! – Hestor inger�lten pattant fel az asztalt�l – Nincs semmi, ami a d�n�ken t�lr�l engem �rdekelne – l�that� f�l arc�n a harag v�r�s hull�mokban t�rt el�.
- �! B�lcsebbnek hittelek ann�l, mintsem azt gondold, hogy a te h�bor�d valaha is v�get �rt! – suttog� rezzen�stelen�l �lt , csak �les pillant�sa k�vette az �reget – Bez�rk�zol ide, eszement tr�kk�kkel m�regeted, kik hozz�d j�nnek..., n�zz magadra! �sszet�rt, elfeledett ember lett�l a m�lt nagy kir�ly�b�l! Egy semmirekell� balf�c�n �l a tr�nodon, akinek gyerekj�t�k volt elfoglalni orsz�godat, miut�n te �gy d�nt�tt�l, hogy elj�ssz gomb�sznak ide a val�s�g m�g�.
- Mit akarsz t�lem m�r Rhundel? �veim m�r megsz�ml�lva �llnak el�ttem. Megbuktam mint kir�ly, elbuktam, mint ember. M�gusnak sem nevezhetsz, hiszen el�rultam mindent, ami veletek valaha is �sszek�t�tt.
- Nagyszer�! Egysz�val megfutamodt�l? Nem..., te nem az�rt vagy teh�t itt, mert nem tal�lt�l senkit, aki�rt �rdemes lett volna fel�llnod, hanem mert k�nyelmesebb Sara langyos, m�zes te�j�t sz�rcs�lgetned! �n Hestort a nagy kir�lyt kerestem, �s egy gy�va patk�nyt leltem itt! – Rhundel szava g�nnyal �titatva �gette Hestor �sz homlok�t
- Ne emlegesd �t, itt az asztalomn�l! A h�zam vend�ge vagy, �s nem t�r�m, hogy itt eml�tse b�rki is, m�g te sem! – reszketve �llt fel �jra, kezeire t�maszkodva az asztalon, lassan, �s fenyeget�en sz�rte fogai k�z�l a szavakat
- �gy? – �llt fel Rhundel is – Teh�t a h�bor�d m�gsem fejez�d�tt be? Csup�n fiadat dobtad magad helyett a kesely�k karmai el�, mert �nmagad el�tt is gy�l�l�d, akit fogant�l! Nem, nem kedves bar�tom! Nem sz�ks�ges, hogy �n eml�tsem �t neked. Minden pillanatodban veled van n�mas�godban! Vedd magadra a m�ltadat v�gre, �s n�zz szembe a jeleneddel! Fiad cipeli most helyetted, �s � n�z szembe nap, mint nap �d�z ellenfeleddel, a saj�t anyj�val! B�tor, �s nemessz�v�, �rny�kl�t�ben is f�nyesebb, mint te itt a remetevar�zsl� l�ted f�nyes h�kuszp�kuszai k�z�tt.

Hestor kez�be temette maszkkal fedett arc�t, mintha m�ly f�jdalom h�z�dna azon v�gig.
- Mond h�t, te lelkek k�gy�ja, mi�rt hoztad ezt a fiatal n�t hozz�m?
- El�bb mondom fiad �zenet�t!
- Hi�ba is k�rn�lek, hogy ne mondd,....
- L�tni k�v�n
- �rny�k �zen a halottnak ..he-he, a s�t�ts�gben nincs �rny�k! Sz�momra � m�r nem l�tezik! – Hestor hangja nem t�rt ellenkez�st – Ez�rt nem �ldoztad volna fel azt az �llapotos asszonyt. Mi volt utad c�lja?
- �jra �ssze�llt a fekete sereg.
- Gostherek �jra a Gerum�nok h�t�n! – s�hajtott fel – Minden �jra a r�gi!
- A nyilad kell. Csak azzal lehet �ket elpuszt�tani.
- Azt hiszed, hogy azzal az egy ny�llal sokra m�sz? – nevetett – N�h�ny k�s�rtetet csin�lsz vele csup�n, de mire egy tucatot szabadj�ra engedn�l, t�z tucat lesz k�r�l�tted, �s a gerum�nok pat�i taposnak halott testeden.
- Nincs m�s megold�s...
- De van. – Hestor elgondolkodva l�pkedett az asztal k�r�l – Ehhez azonban kell egy kis id�. Lana �gy t�nik, hogy megfelel� lesz.
- Nincs id�nk Hestor!
- Van, ha akarod! – csattant az �reg – Ne l�gy ilyen arc�tlan Rhundel! Seg�ts�g�rt j�tt�l!
- Akkor besz�lj vil�gosan! Nem sakkj�tszm�t j�tszunk faragott figur�kkal, Lorena m�r d�l fel� k�zeledik a serege �l�n!
- A ny�l �nmag�ban nem haszn�l. M�reggel van �titatva. Sok ilyen ny�lra lesz sz�ks�getek, a m�rget azonban el� kell �ll�tanom.
- Tudod a m�dj�t?
- hm... mit gondolsz, mit csin�ltam �n itt az elm�lt �vtizedek alatt?
- T�n�dtem rajta igen er�sen – nevetett csendben Rhundel – m�r-m�r azon gondolkodtam, hogy t�n felkapt�l var�zsitalok helyett komp�tot f�zni!
- Ne bosszants m�r! – h�rd�lt Hestor – Ej mit is id�z�m itt veled, te f�lesz�bb lett�l, mint valaha!
- Mire van sz�ks�ged, �s f�leg mennyi id�re? – Suttog� mulatott Hestor d�h�n – �r�l�k, hogy v�gre indulatokat l�tok az eddig viaszs�rga arcodon!
- Az els� adagnyi szerhez el�g lesz n�h�ny nap, de nagyon sokat kell k�sz�tenem. Hogy mennyit, arr�l csak te tudsz sz�mot vetni, �n nem tudhatom a sereg nagys�g�t. A sz�ks�ges dolgokat illet�en... El�sz�r is, abb�l a hamub�l kell nekem, ami a beavat�s t�z�b�l sz�rmazik!
Rhundel felpattant �lt�b�l, �s indulatosan k�rdezte:
- Ugye tudod, hogy lehetetlent k�rsz?!
- Eml�keztetnem kell t�ged, hogy halhatatlanokat akarsz meg�lni? – Hestor elford�totta arc�t Rhundelr�l, majd folytatta,mintha meg sem szak�tott�k volna - Mindegyik�k el�get egy pergament, miel�tt v�gk�pp Diabola el� �llnak...
- Diabolus. Most f�rfi.
- �! Elfelejtettem. Egyre megy!- n�zett zavartan Suttog�ra - Nos, a pergamenen felsorolva mindenkinek a neve, akikhez k�zel �lltak. Ott, abban a hamuban van minden eml�k�k...
- Hamu! Hol van az m�r! Szinte naponta van m�r beavat�s, honnan vegyem �n el� neked a r�gebbiek hamuj�t? – legyintett Rhundel.
- Azt a hamut �gy �rzi a gonosz, mint legf�ltettebb kincs�t! Minden beavat�sb�l f�lretesz egy hatalmas kors�val, �s �rzi. Abban �rzi serege feletti uralm�t! Azokb�l kell nekem, csak egy mar�knyi mindb�l!
- Csakis Gragorus tud hozz� jutni, ha valaki k�pes r� egy�ltal�n!...- n�zett f�lszemmel Rhundel Hestor arc�ra, de az rezzen�stelen�l v�laszolt:
- Ez m�r nem az �n gondom, hogy mif�le patk�nyokat haszn�lsz fel, hogy megszerezd...
Rhundel csak cs�v�lta a fej�t, �s folytatta:
- Mi kell m�g?
- Tiszta k�nnyek. Olyanok, amelyek nem az�rt g�rd�lnek, hogy visel�j�ket sajn�latra m�lt�v� tegye, vagy nem az�rt, hogy valaki fel� hazug agg�d�st sz�nleljenek, hanem val�di szeretetb�l fakad�, m�ly agg�d�s k�nnyei, vagy az �r�m�, az igazi, meghatott, boldog �r�m k�nnyei. Ilyenek kellenek m�g nekem! Bar�tom! – s�hajtott fel – Ilyeneket tal�lni manaps�g...! Nehezebb, mint a gonosz f�ltett hamvaib�l lopni egy-egy mar�kkal! De azt hiszem...-folytatta
- ...Lana megfelel� lesz. – fejezte be csendesen Rhundel
- Igen. Elhoztad azt, aki kell nek�nk!
- Lana enn�l sokkal t�bb Hestor! Vannak m�g rajta k�v�l is, akik igaz k�nnyeket hullatnak. T�l megkeseredett vagy m�r!
- Az im�nt m�g te nevezt�l naivnak engem, most �n nevezlek annak t�ged! – hajolt k�zelebb Hestor Suttog�hoz – Nekem nem olyan kell, aki k�pes ak�r k�nnyezni is, mik�zben k�nyelmesen kedves! Nem olyan, aki az�rt agg�dik m�s�rt, hogy mi lesz an�lk�l �nn�n mag�val! Olyan sem, aki megsim�tja a koldus fej�t, �s mik�zben nyugodtan els�t�l mellette, elmormol egy im�t! Nekem olyan kell, aki kolduss� v�lik a koldus mellett, belehal, ha temet, mik�zben �l, aki�rt �lni kell! - majd kiegyenesedett – � ilyen. � kell nekem!
- Rendben Hestor, tedd amit tenned kell, �n is azt teszem! Hamarosan Lana is csatlakozik hozz�nk, �s elmondhatsz neki mindent. �dv�z�llek �jra a csatasorban!

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.