grafitnyomok
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
>Menü
 
MÁSIK FÓRUMOM
 

Ide kattints a rozsaszin ugyek topichoz!

 
hangos versek
 
Novellák, rövidebb prózai írások
 
Vezeklés (készülő regény)
 
HANGULATOK Hang-kép-vers egyben

 Indítsd el a zenét, nézd a slideshowt, és olvasd a verset!

Trafic

Belle Nuit

Air

Adagio

Unforgetable (Felejthetetlen)

Vártál, vártalak

Bár elmondhatnám...

 

 
Újabb írásaim
 
Verseim

  

 
Nagy lelkek törékeny életekben (kedvenceim)

Edith Piaf (Sinka Zsuzsanna írása)

Leonard Cohen

Jim Morisson

 
Verseim angolul
 
Bannercsere

 

 

Bannersite:

Több, mint 50 kategória között kereshet érdeklôdési körének megfelelô honlapokat. Ha népszerusítené honlapját akkor is látogasson el ide!

 

Bannerműhely: 

 

 

 

 

Bagolyvár:

 
Középfölde:
 
 
Csingi oldala:
 
 
Tündérkéz
 
A Hauer Pódium plakátjai

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
Az oldalon használt kódok

A legördülő menü kódja

Segítség a legördülő menü kódjához

Itt próbálhatod ki a kódokat (köszönet érte Vikinek - Bannerműhely)

Kódpróbáló lap kódja (Vikitől - Bannerműhely)

"Saját képeim" scriptje (jobb oldalon)"

"Saját képeim" scripthez leírás. Köszönet érte Hitetlennek

 
Szép képek nektek

 

Kagaya Zodiac (I)

Kagaya Zodiac (II)

Tündérek

Fantasy

Fantasy II

 
Ajánlataim

A Legjobb Scriptek Szállítója 

 

 

 
saját fotóim
 
24.fejezet

24. Fejezet

 

 

Északon már rég nem volt neve a városoknak. A tavakat, folyókat is csak suttogva emlegették régi neveiken. Minden név helyett ott állt halmokban az arany, mely fénye vakká tette a még emlékezni vágyó szíveket. Diabolus minden este komoran haladt át a királyi városon. Lova nyergében ülve szeme minden ház ablakán megpihent, s gyönyörködve leste a bent izzó tekinteteket, ahogy örömittasan számolják aznapi bevételeiket. Nem fonódtak már össze azokban a házakban a szemek. Nem simítottak már régóta kezek mást, csak az aranyat. Diabolus mellett a város főpapja hallgatagon követte szürkéjén a másnapra szóló parancsokat.

- Holnap reggel a vasárnapi mise alatt ne feledkezz meg a gyarlóságról, és kapzsiságról! Hangod váljék fenyegetéssé, olyan mély és félelmetes fenyegetéssé, mint amilyen hosszú hónapok óta minden éjjel kúszik a vánkosod alá! Nézd az árva lelkeket! Nézd, hogyan sóvárogják a pillanatnyi öröm mámorát! Nézd, ahogyan elfutnak a szemek egymás elől az elfeledett, s elmulasztott kapcsok nyomán! Én feledtetem velük, a te dolgod eszükbe juttatni! – Diabolus hangja suttogva szólt, de betöltötte a néma utcák minden szegletét, s a falakról kísértetként futottak vissza a pap borongós homloka felé.
- Megteszem Uram, ami csak tőlem telik! – felelte a pap komoran – Eddig is megtettem, amíg a királynő parancsolta.
- Ó bizonyára! Lám mily gazdagon hímzett a talár a válladon! – gúnyolódott Diabolus – Húzza-e már a hátad drága barátom? Bőséges jutalmat kaptál asszonyomtól a szolgálatodért. Hatalmat, vagyont! Volt-e a papi lakban oly gazdag vacsora ezelőtt, mint amióta tudod már miről szóljon a prédikációd minden vasárnap?
- Nem Uram. Sohasem.
- Királyi főpap lettél. Hatalmas, befolyásos úr. Ugye legmerészebb álmaidban sem remélhetted ezt?
- Nem. Nem uram. – sóhajtott a pap.
- Ez még csak a kezdet. Hamarosan minden papok leghatalmasabbikaként szolgálsz majd.... Engem!! – fordult hirtelen a pap felé, tekintetével szinte átfúrva annak homlokát.
- Téged Uram. Az én istenem nem lakik már e környéken, s félek, tán a világból is elment immár örökre. – nézett farkasszemet a pap Diabolussal
- Ó! A vakmerő! De elnézem neked. Úgysincs még udvari bolondom – nevetett gúnyosan Diabolus – Ismered a törvényt, csak az udvari bolond mondhatja meg az uralkodónak az igazat minden büntetés nélkül. Csak a tisztséged megnevezése változik, önmagad már rég a templomok pojácájává lettél! Isten! Nincs neked ahhoz jogod, hogy szádra vedd őt még egyszer ebben a szánalmas életedben! És lám! Amitől leginkább riogatod az embereket, a Halál, téged bizony majd elragad. Neked nem adom meg az öröklétet. Bizony barátom, mindaz a félelem, amit más szívébe nap, mint nap elültetsz, belőled kell, hogy áradjon! Másképpen hogyan is lehetnél meggyőző!? – megvetően nézett a papra – Húzza-e már a vállad az aranysújtásos talár? Féld hát istenedet! Félted volna előbb! – harsogta .


Epymis a vár mélyi járatokban feledve csoszogását futva igyekezett egy eldugott, odvas ajtó felé. Szíve hevesen vert a mellkasában, halántékán gyöngyözve gördültek az izzadságcseppek, miközben rázkódott a testén átfutó borzongató hidegtől. – Ez lesz az! – suttogta magában, mikor az ajtóhoz ért. Övéből hatalmas kulcscsomót húzott elő, és egyikével megnyitotta a zárat. Az ajtó szinte hangtalan, csak apró nyikorgással nyílott meg. Epymis a vaksötét ellenére körbenézett – Árnyéklétem egyetlen jó oldala, hogy a fény nem szükséges, hogy lássak – dünnyögte magában. A terem széles volt. Nyirkos, penészes falak övezték minden oldalról, a dohos szag belé ivódott úgy a levegőbe, hogy szinte fuldokolni lehetett tőle. Denevérek lógtak a mennyezeten, látszólag nem zavarta őket a patkány ténykedése. Epymis undorodva nézett végig rajtuk, majd tekintete a falakon végig sorakozó polcokra esett. Agyagedények voltak rajtuk, mind egyforma, katonás sorrendben. Mindegyiken írás állt. Epymis közelebb lépett, majd elborzadva elfordult. Az edények megfordított fedelein oszladozó madártetemek voltak. - A sasok! Még ezeket sem hagyják tisztességben meghalni! – szólt dühödten. Visszafordult, majd olvasni kezdte az edények feliratát. Mindegyiken egy-egy dátum állt, vörössel rajzolt számokkal. Vörössel, mely izzott még a koromsötétben is.- A vér szava! – mondta – a vér szól így izzón, ha nem leli testének nyugalmát. Az ősök vére, amelyet fiaik hordoztak, izzik a gyalázat miatti haragtól. No de a patkány! A patkány majd elrendezi a dolgokat! – motyogta tovább magában. A hátára kötött batyuból egy fadobozt vett elő, majd megállt a felsorakoztatott polcok legelején. – hm.. melyikkel is kezdjem? – morfondírozott. – Mindegyikből egy jókora marékkal , így szól az utasítás. Legjobb lesz, ha elkezdem a legalsó sorral, egészen addig, ameddig a dobozom tele nem lesz. – döntötte el.

Az első agyagedényről undorodva emelte le a fedelet, óvatosan, hogy ne kényszerüljön megérinteni a halott madarat. Majd egy pillanatra megállt, és a madárra nézve így szólt: - Ne félj! Visszajövök, amikor már eljön az ideje, és mindegyikőtök maradványát elviszem innen, és elégetem, hogy lelketek szabadon térhessen Gothenar mögött a másik világ kék ege felé! – majd folytatta amit elkezdett nem törődve a tetemekkel. Gyorsan, felesleges mozdulatok nélkül dolgozott. Időnként azért megállt, és éberen fülelni kezdett, de csak a denevérek halk neszezését hallotta. Mikor befejezte, apró lakattal gondosan lezárta a dobozt, és rongyokba csavarva elrejtette a zsákjába.

Gyorsan feljutott a palotába. Megkönnyebbülten sóhajtott fel, amikor kiért a vár leghátsó, eldugott folyosójára, és léptei újra csoszogó settenkedéssé váltak. A hálóterme felé tartott, hogy a dobozt elrejtse, amikor zajt hallott a palota jobb szárnya felől . Közeledett valaki, és Epymisen újra erőt vett a félelemtől reszkető borzongás. Torka összeszorult, még görnyedtebb lett, mint előtte, és mindenét megfeszítve figyelte a hangokat. Tanácstalanul toporgott mit tegyen? Ha megvárja a közeledőket, még gyanút foghatnak a batyuja láttán. Ha halkan a szobájába oson, akkor megvan a veszélye, hogy éppen őt keresi valaki, és ha utána megy a hálótermébe, akkor megtalálja a már előrekészített dobozokat. A félelmei beigazolódtak. Diabolus közeledett. Termete szinte duplájára nőt a falakon futó árnyékok miatt. Léptei súlyosan visszhangzottak a folyosó padlóján, ahogyan közeledett a megszeppent Epymis felé. A patkány régről ismerte ezt az érzést. Már akkortól, amikor Diabolus még Diabola néven marta a félelmet belé. Azóta is, amikor csak a közelében van, érzi. Minden apró porcikájában érzi a feléje érzett megvetést, a félelmet, a fájdalmat, amiért nem felelt meg az akkori anyjának. És most itt áll vele szemben, és várja,rettegi, hogy vajon felismeri-e önnön fiát? – Én választottam ezt. – mondta magában – Én akartam idejönni! Én akartam, hogy soha többé ne tudjon ilyet alkotni mint én, hogy jóvátegyem, amiért ekkora fájdalom a létem saját apámnak. Hát gyere!- sziszegte halkan. – nem tudsz már nekem ártani, hisz még a mivoltom is csak könyörületből rámdobott test az árnyéklét mezsgyéjén.

- Epymis! – dörrent Diabolus hangja – korai még nyugalomra hajtani a fejed!
- Ha óhajtja uram, akkor kész vagyok szolgálatára! – felelte a patkány hajbókolva
- Ma, és ezentúl mindig, minden estén mielőtt megkapod a heti szabadnapod, hosszabb ideig kell mellettem lenned!
- Értem Uram!
- Kövess, és megadom a feladatodat!




 

 

 

 
Barátaim írásai
 

Az oldal jelenleg csak mint virtuális könyv szolgál a saját írásaim tárolásához. Láthatóan elavult, nélkülöz minden új elemet, ennek az oka, hogy több mint tíz éve szinte hozzá sem nyúltam érdemben.

  • Írj nekem!
  •       

     

    Az új vendégkönyv. Írj nekem!

    A régi vendégkönyv,

     
    ...
    Indulás: 2005-09-05
     
    Barátaim, költőtársaim oldalai
     
    Irodalmi oldalak
     
    Kedvenceim
     
    Érdekességek, tudomány
     
    Egyébb, és csere linkek
     
    IP
     

    Írásaim, Verseim, Gondolatok ~ Norina Wallace Oldala    *****    Egy párkapcsolati elemzés,összehasonlítás,segít abban, hogy harmonikus, biztonságos döntést hozzál, felelõsen és idõben!    *****    A születési horoszkóp olyan információkhoz juttat, amelyek fontosak, fejlõdésünkhöz,valamint, egészségünk megtartásához!    *****    and i know now that this world will never be enough    *****    Rendeld meg születési horoszkópod és a 3 éves ajándék elõrejelzésed, nagyon sok segítséget kaphatsz a továbbiakhoz!!!!!!    *****    Rendkívül részletes személyiség és sors analízis + 3 év elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Rendeld meg most! Kattints    *****    "A mágia se nem rossz, se nem jó. Csak az a fontos, mire használod." - SZEREPJÁTÉK    *****    KONOHA.HU - Naruto és Shippuuden rajongói oldal és fanfiction. - KONOHA.HU - KONOHA.HU - KONOHA.HU - KONOHA.HU - KONOHA.    *****    Blog, regények, hangulatok, zenék, vagyis minden, ami egy kicsit én, egy kicsit Nova-Time    *****    Vannak ésszel megmagyarázhatatlan dolgok. Ilyen a halál, a mágia és a végzet. FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK, mert játék az élet :)    *****    Vannak ésszel megmagyarázhatatlan dolgok. Ilyen a halál, a mágia és a végzet. - FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK, mert játék az élet    *****    SKAM - SKAM France (S08) - wtFock (S05) - Druck - SKAM Italia és a többi! Folyamatosan bõvülõ magyar tartalmak! - SKAM    *****    "amit Ava Morris akar, azt Ava Morris megkapja, még holtában is"    *****    "a varázslat mindig megköveteli az árát"    *****    "Más kérdés, vajon milyen sokáig lehet mindkét végén égetni ugyanazt a gyertyát, mielõtt teljesen leég."    *****    "Az Elsõk bástyaként állnak a város lakói és az õket fenyegetõ természetfeletti csapások között."    *****    Cameron Ward, a mosoly mögött rejtõzõ ármány. Csak ne feledd: jobb, ha sosem fordítasz hátat neki. - canon karakter    *****    Üdvözlöm! Tetõ felújítás elött áll? Nem találta meg a megfelelõ szakembert? Nézze meg a weboldalam! Ács-Tetõfedõ mester    *****    THE HANDMAID'S TALE - Egy szerepjáték a Szolgálólány meséjének világában - THE HANDMAID'S TALE    *****    FRPG, különleges történetek, számtalan választható karakter, önálló cselekményszálak, lelkes csapat. Csatlakozz!