Selevir nemsok�ra mag�hoz t�rt. Shrahina, �s Sella m�r ott v�rt�k a szob�j�ban, az ajt�ban pedig Gragorus �lldog�lt. Selevir els� pillant�sa Sell�ra esett. Belef�rta szemeit annak szemeibe, �s megsz�lalt:

- Sella. Ki tette ezt Lan�val?

Sella �tkarolta Selevir nyak�t, majd k�nnyezve mes�lni kezdett. Shrahina v�gig mellett�k csendben �lt. Mikor Sella befejezte, Shrahina megsz�lalt:

- Lassan egy hete fekszel �ntudatlanul. A kir�ly k�rt, hogy amint fel�bredsz, �zenjek �rte. Lorena val�sz�n�leg holnap megt�madja Visradot.

Selevir ekkor Sell�ra n�zett. – Elj�tt h�t v�gre az ideje annak, hogy megfizessek minden�rt!

- L�tod fiam k�r volt siettetned! – l�pett be Balthasar – tedd, amit tenned kell, �s mi mind m�g�tted �llunk. N�zz ki az ablakon!

Selevir felkelt az �gyb�l, �s az ablakhoz ment. A kir�lyi h�l�szoba ablak�b�l messze el lehetett l�tni, �s ameddig csak Selevir l�tott, onnan mindenfel�l lovasok, �s gyalogosok j�ttek Visrad fel�.

- Mi ez Balthasar? – k�rdezte meglepetten Selevir

- A haditan�csban mindent elmondunk majd . Egyel�re el�g ennyi is j� h�rnek. – nevetett Balthasar – Hogy �rzed magad fiam? K�pes vagy r�, hogy velem gyere most a kir�lyhoz?

- Persze. J�l vagyok. Mintha csak fel�bredtem volna. – gyorsan fel�lt�z�tt majd Balthasarral kiment a szob�b�l. Gragorus is k�sz�nteni akarta, de Selevir elh�r�totta

- Ne, most k�rlek! – mondta, mik�zben szinte r� sem n�zett Gragorusra – Siet�s a dolgom!

Gragorus hosszan n�zett ut�na, m�g elhaladt a folyos�n, majd kicsit �jra �sszeh�zta mag�t, mint r�gebben, �s enyh�n csoszog� l�ptekkel visszament a szob�j�ba.

Lorena idegesen j�rk�lt fel-al� a szob�j�ban. A csend volt. Fesz�lt, v�rakoz�ssal teli csend. Egyszerre a szoba sark�b�l hideg fuvallat �rkezett, majd bebor�totta az eg�sz szob�t. Lorena meg�llt, �s fels�hajtott. – V�gre! – Ugyanott abban a sarokban aranysz�n� k�d bontakozott ki, �s a k�db�l kil�pett h�rom s�t�t �rnyalak.

- Megj�ttetek h�t! – sz�lalt meg Lorena – Az asrivinai-�rnyak! Milyen r�gen nem l�ttalak m�r benneteket. Elhozt�tok?

- Igen – felelte az egyik�k – Hangja j�gg� dermesztett mindent, ami csak k�r�l�tte volt. – El�k�sz�tetted a helyet, mert csak addig maradhatunk, ameddig a hideget tartani tudjuk.

- Minden a legnagyobb rendben! Gyertek ut�nam! – azzal a kir�lyn� egy, a szoba fal�ba m�lyesztett k�nyvespolcot �vatosan eltolt, �s m�g�tte egy ajt� volt, amelyet kinyitott. Az �rnyak a k�db�l ekkor kiemeltek egy gyermek alakot, �s k�nnyed�n felkapva a kir�lyn� ut�n vitt�k. Bent a szob�ban felravatalozva v�rta Anoth herceget �j helye. Az �rnyak gyorsan dolgoztak, s amint letett�k, azonnal t�voztak is. Lorena bent maradt fia mellett.

- V�gre �jra mellettem vagy! – s�hajtott fel – Hamarosan �t is �lelhetj�k egym�st �jra gy�ny�r� gyermekem!

Shrahina kint �lt a padon, �s n�zte a Holdat, vagy tal�n a csillagokat. Selevir megl�tta, �s le�lt mell�.

- Holnap – mondta a hercegn� csendesen

- Igen, Shrahina holnap. Holnap j�n el az id�m, hogy megfizessek a tartoz�saim�rt.

- Nagyon sajn�lom Selevir, ami Lan�val t�rt�nt – hajtotta le a fej�t – K�zd�tt, az utols� erej�ig k�zd�tt – k�nnycseppek jelentek meg a szem�ben

Selevir arca megkem�nyedett. Szem�ben a gy�l�let minden form�ja megjelent, az izz�, �s k�ny�rtelen gy�l�lett�l kezdve a hirtelen felindults�gig minden.

Shrahina szomor�an n�zte �t: - Ha k�pes lenn�l megbocs�jtani Loren�nak.., ha k�pes lenn�l r�, akkor nem em�sztene el holnap a harc! Most azt teszed, amit � akart! – szemeit Selevirre f�ggesztette – K�rlek Selevir! Bocs�ss meg neki! Ne add �t magad az akarat�nak!

- Te nem �rtheted Shrahina! – mondta Selevir – Lan�t mindenn�l jobban szerettem. Minden j�t neki k�sz�nhetek, �s az uralkod�n� elvette t�lem! Nem tudok neki megbocs�jtani! Ha felem�szt, h�t felem�szt! Senkim sincs m�r! M�g csak azt sem tudom, hogy a gyermekem fi� lett volna, vagy l�ny!

- Fi� is, �s l�ny is – felelte csendben a hercegn�

- Honnan tudod? – k�rdezte meglepetten Selevir

- Onnan, hogy �lnek. T�bbet nem mondhatok.

Selevir hirtelen eln�mult, majd d�h�dten s�t�lni kezdett

- Err�l �n mi�rt nem tudtam Shrahina?

- N�zz magadra Selevir! Nincs m�r benned semmi, ami nem a kir�lyn�t�l volna! Ha el�ruljuk holl�t�ket, te magad adod a kez�re ugyanolyan sorsot sz�nva nekik, mint a magad�!

Selevir megt�rten �lt le.

- Valamit mondanom kell neked Shrahina! Jobb is �gy. Valahol, m�lyen bennem, nagyon szeretn�m �ket l�tni, de most csak d�h�s voltam, hogy becsaptatok. – felemelte szem�t � is az �gre, majd folytatta – Minden olyan t�voli m�r, ami abban a p�r sz�p h�napban t�rt�nt Lan�val, mint azok a csillagok ott fent az �gen. Elrep�lt minden. A gyerekek..., nincs most sz�momra fontosabb, mint az Uralkod�n�. Ez az igazs�g.

- Tudjuk Selevir. �ppen ez�rt nem sz�ltunk r�luk. Teh�t nem bocs�jtasz meg. �rt�k sem.

- �ppen �rt�k nem hercegn�.

- �s �rtem?

Selevir fel�llt majd h�ttal a hercegn�nek mondta ki a szavakat: - Nem tudok m�r szeretni. Boldog lehet a f�rfi, ak�r haland�, ak�r nem, aki rabul ejti a sz�ved, �s hitv�ny aki eldobja. Legyek h�t hitv�ny hercegn�, de m�g �rted sem bocs�jtok meg. Az�rt, mert valaha annyira szerettem, hogy elk�rhozni �rte is csak csek�ly fizets�g.