Friss�t�sS�g�

Fatyol	2005.10.12. 10:45 -
	A l�thatatlan vil�gok �lete, az asztr�ltestek vil�ga         I. k�tet       Sz�m�t�g�pes v�ltozat: Hochrein Andr�s, 2003     MAGYAR TEOZ�FIAI T�RSULAT

[31-12] [11-1]

Fatyol

El�zm�ny | 2005.10.12. 11:05 - #31

XXX. fejezet   Befejez�s     B�r mostan�ban kevesen vannak olyanok akiknek k�zvetlen szem�lyes ismeret�k van az asztr�lvil�gr�l, annak �let�r�l �s jelens�geir�l, m�gis sok okunk van azt hinni, hogy azok kis csoportja, akik ezeket a dolgokat saj�t tapasztal�sukb�l ismerik, gyorsan n�vekedni fog, �s val�sz�n�, hogy a k�zelj�v�ben ez a szaporod�s k�l�n�sen nagy lesz.   A pszichikai k�pess�g, k�l�n�sen a gyermekek k�z�tt, t�bb� kev�sb� gyakoribb lesz, minthogy lassank�nt el fogj�k fogadni �s megsz�nnek azt eg�szs�gtelennek �s tabunak tekinteni �s val�sz�n�, hogy �gy m�rt�kben mint er�ss�gben n�vekedni fog. �gy nemr�g er�sen elterjedt k�nyvek jelentek meg, melyek a term�szeti szellemekkel vagy ahogyan jobban ismerik a t�nd�rekkel foglalkoznak, s�t ezekr�l a kedves teremtm�nyekr�l valamint a term�szet h�ztart�s�ban v�gzett munk�juk�l f�nyk�pet is k�z�lnek. Egy kis er�fesz�t�ssel minden ny�ltesz� keres� tal�l ifj� �s �reg embereket, akik gyakorta l�tnak dolgoz� vagy j�tszadoz� t�nd�reket valamint sok m�s l�nyt �s asztr�lvil�gbeli jelens�geket.   Ott van tov�bb� a rendk�v�l elterjedt spiritizmus amely az asztr�lvil�got �s annak sok jelens�g�t a F�ld minden r�sz�n sok milli�nyi szem�ly sz�m�ra t�rgyilagosan val�v� �s teljesen ismertt� tette.   A fizikai tudom�ny az ionjaival �s elektronjaival az asztr�lvil�g k�sz�b�n �ll, m�g Einstein �s m�sok kutat�sai gyorsan felfoghat�v� teszik a negyedik kiterjedts�g fogalm�t, melyet az asztr�lvil�g tanulm�nyoz�i m�r oly r�g�ta ismernek.   A pszichol�gia birodalm�ban a modern boncol� elj�r�sok azt �g�rik, hogy lehets�gess� v�lik megismerni az emberi pszichikai g�pezet als� t�red�k�nek igazi term�szet�t �s ezzel meger�s�tik azokat az �ll�t�sokat �s tan�t�sokat, melyeket az �si keleti k�nyvek �s a mai teoz�fusok �s okkultist�k k�zreadtak. �gy pl. egy pszichol�gi�val �s pszichoanal�zissel foglalkoz� j�l ismert k�nyv szerz�je nemr�gen azt a n�zet�t fejtette ki, hogy n�la az „�sszetett” (complex) azonos a buddhista rendszer „skandhara”-j�val, m�g egy m�sik vil�gh�r� pszichol�gus egyik bar�tomnak azt mondta, hogy az � pszichol�giai – nem pszichikai – kutat�sai elker�lhetetlen�l az �jrasz�let�s t�ny�hez vezett�k.   Ez n�h�ny jele annak, hogy a nyugati maradi tudom�ny olyan eredm�nyekhez vezet, amelyek azonosak a kelet bizonyos r�szein m�t korszakokkal ezel�tt ismertekkel �s amelyeket megk�zel�t�leg a m�lt sz�zad alatt egy kis csoport �jra felfedezett, akik keleti tan�t�sok �ltal vezettetve kifejlesztett�k magukban azokat a k�pess�geket melyek az asztr�l valamint a magasabb vil�gok k�zvetlen megfigyel�s�hez �s kutat�s�hoz sz�ks�gesek.   Azt nem is kell mondani, hogyha a vil�g az asztr�ls�k �s jelens�geinek l�tez�s�t �ltal�noss�gban elfogadja – ami nem k�slekedhet tov�bb – elker�lhetetlen�l �s m�rhetetlen�l ki fogja b�v�teni �s el fogja m�ly�teni az embernek �nmag�ra �s rendeltet�s�re vonatkoz� felfog�s�t �s egy�ttal forradalmas�tani fogja a k�lvil�ggal szemben elfoglalt magatart�s�t bele�rtve a term�szet t�bbi fizikailag l�that� vagy l�thatatlan birodalmait is. Ha az embernek siker�l meggy�z�dnie az asztr�lvil�g val�s�g�r�l, k�nytelen �jb�l �rt�kelni azokat a t�nyez�ket, melyek �let�re hat�ssal vannak �s meghat�rozz�k tev�kenys�g�t.   El�bb vagy ut�bb azonban elker�lhetetlen az a t�gabb k�r� felfog�s, hogy a tiszt�n csak fizikai dolgok nagyon kis szerepet j�tszanak az emberi l�lek �s szellem �let�ben �s hogy az ember l�nyeg�ben egy spiritu�lis l�ny, aki rejtett er�it a k�l�nf�le testek, a fizikai, asztr�lis �s ment�lis, valamint m�s testek seg�ts�g�vel bontakoztatja ki, melyeket id�r�l id�re mag�ra �lt. Ez a felfog�s fogja elfoglalni minden m�s n�z�pont hely�t �s az embereket �let�k teljes �talakul�s�hoz vezeti.   Hogyha megismeri a saj�t val� term�szet�t, azt a t�nyt, hogy az egym�st k�vet� f�ldi �leteken kereszt�l, melyek k�z�tt m�s �s finomabb vil�gokban tart�zkodik, �lland�an fejl�dik �s mindjobban spiritu�liss� v�lik, ez a megismer�s logikusan �s elker�lhetetlen�l annak megl�t�s�hoz vezeti az embert �s amikor �gy d�nt abbahagyhatja a fejl�d�si �ramlat sz�les foly�j�n val� k�sedelmes lass� h�ny�d�st �s ehelyett megragadhatja a saj�t �let�tj�nak korm�ny�t. A dolgok �s a saj�t benne lakoz� k�pess�gei „�szrevev�s�nek” n�veked�s�vel a k�vetkez� fokozatra fog �tl�pni, ahol az „�si �s keskeny” �sv�nyhez k�zeledik, amelyben meg fogja tal�lni Azokat, akik megel�zt�k t�rsaikat, el�rt�k a tiszt�n emberi fejl�d�s legnagyobb lehet�s�geit. Ezek Azok, Akik, moh�n ugyan, azonban m�gis v�ghetetlen t�relemmel v�rj�k, hogy ifjabb testv�reik a k�z�ns�ges vil�gi �let gyerekszob�j�b�l az � magasabbrend� �let�kbe l�pjenek, ahol az � vezet�s�k mellett, tov�bb� r�szv�t�kt�l �s erej�kt�l seg�tve a spiritualit�s azon sz�d�letes magass�g�ba emelkedhessenek amelyet �k el�rtek �s maguk r�sz�r�l is az emberis�g megv�lt�iv� �s seg�t�iv� legyenek �s siettess�k a fejl�d�s hatalmas Terv�t annak c�lja fel� …     V�GE

Fatyol

El�zm�ny | 2005.10.12. 11:04 - #30

XXIX. fejezet   A tan�tv�nys�g     M�r utaltunk arra, hogy megvan annak a lehet�s�ge, hogy valaki a B�lcsess�g egyik Mester�t�l nyerjen ir�ny�t�st, k�l�n�sen az asztr�ltestet illet�en. Lehets�ges, hogy m�g egy kiss� jobban megvil�g�tsuk ezt a t�rgyat, amely az okkult tan�tv�ny �let�ben az egyik legnagyobb mozzanat.   A jellemet illet�en megk�v�nt tulajdons�gokat az el�z� fejezetben m�r r�szletesen le�rtuk.   Amikor valaki ahhoz a ponthoz k�zeledik, hogy alkalmass� v�lik arra, hogy a Mester tan�tv�ny�v� fogadja, akkor a Mester „pr�b�ra” teheti �t, ami azt jelenti, hogy bizonyos id�re nagyon szoros megfigyel�s t�rgy�v� lesz. A pr�batan�tv�nyr�l a Mester egy �gynevezett „�l� k�pet” alkot, azaz az illet� kauz�lis, ment�lis, asztr�lis �s �teri test�nek pontos m�s�t. Ezt a k�pet egy olyan helyen tartja, ahol k�nnyen hozz�juthat �s magnetikus kapcsolatba hozza az illet�vel �gy, hogy az illet� saj�t testeiben v�gbemen� minden gondolat- �s �rz�sv�ltoz�s h�en visszaad�dik e k�pben. Ezeket a k�peket a Mester minden egyes nap megvizsg�lja, �s ezen az �ton a tan�tv�ny gondolkod�s�ban vagy �rz�seiben v�gbemen� legkisebb zavarr�l is pontos feljegyz�st kap �s ennek alapj�n k�pes eld�nteni, hogy mikor fogadhatja �t a k�vetkez� fokozat – az elfogadott tan�tv�ny – m�g sokkal szorosabb viszony�ba.   Amikor egy tan�tv�nyt „elfogadnak” akkor az �l� k�pet sz�toszlatj�k �s a tan�tv�ny olyan m�rt�kben vetetik fel a Mester �ntudatoss�g�ba, hogy b�rmit gondol vagy �rez az mind a Mester�nek asztr�l- �s ment�ltest�n bel�l van.   Ha most szerencs�tlens�g�re, egy olyan gondolat jut a tan�tv�ny esz�be, amely nem alkalmas arra, hogy a Mester sz�ll�st adjon neki, akkor a Mester azonnal akad�lyt �ll�t fel vele szemben �s azonnal kiveti mag�b�l ezt a rezg�st.   Ezen csod�latosan szoros t�rsul�s folyt�n l�trej�v� hat�s a tan�tv�ny testeinek �sszhangba j�vetele �s �sszehangol�d�sa. A tan�tv�ny �gy a Mester �ntudat�nak ellen�rz�s�v� v�lik �gy, hogy a Nagy L�ny ereje rajta kereszt�l �t�raszthat� �s a vil�g hat�rozottan jobb� lesz az � benne val� jelenl�te sz�m�ra. Amikor a tan�tv�ny odaad� gondolatot k�ld a Mesterhez ez olyan mintha egy szelep ny�lna fel, a Mestert�l nagy szeretet �s er� �rad al�, �s a Mester ereje mindig kifel� �s mik�nt a napf�ny minden ir�nyban sz�t�rad.   A tan�tv�ny oly szoros kapcsolatban van a Mester gondolat�val, hogy b�rmikor l�thatja, hogy valamely adott t�rgyra n�zve milyen az � gondolata �s ily m�don gyakran menek�l meg a t�ved�st�l. A Mester ezenfel�l b�rmely pillanatban egy gondolatot k�ldhet a tan�tv�ny�n kereszt�l vagy egy �zenetet vagy egy sugallatot alakj�ban.   Az elfogadott tan�tv�nynak megvan a joga �s k�teless�ge, hogy a Mester nev�ben �ld�st adjon.   Azt, amikor egy Mester a tan�tv�nya test�t felhaszn�lja soha nem szabad �sszet�veszteni a k�z�ns�ges spiritiszta m�diumit�ssal, mivel a helyzet teljesen m�s. A spiritiszta ellen�rz�s a legmagasabb fokon t�bb� kev�sb� megk�zel�theti a Mester �s tan�tv�ny k�z�tti viszonyt, ez azonban csak nagyon ritk�n t�rt�nik meg �s akigha teljes m�rt�kben.   A k�t jelens�g k�z�tti elt�r�s alapvet�, a k�t �llapot oly t�vol esik egym�st�l, mint a k�t sarkpont. A m�diumit�sban a szem�ly passz�v �s k�szen �ll b�rmely asztr�ll�ny befoly�s�nak befogad�s�ra aki t�rt�netesen a k�zel�ben van.   A befoly�s alatt rendszerint �ntudatlan �s amikor a transz�llapotb�l fel�bred, semmire sem eml�kszik. �llapota val�ban az ideiglenes megsz�ll�s egyik �llapota. N�ha m�g maga a szellemi vezet� sem k�pes megv�deni a m�diumot a nemk�v�natos s�t szerencs�tlen befoly�st�l.   Amikor ellenben egy Mester �gy hat�roz, hogy egy tan�tv�ny�n kereszt�l besz�l, a tan�tv�ny teljesen tudat�ban van annak ami t�rt�nik �s t�k�letesen tudja, hogy abban a pillanatban kinek adta besz�l� szerv�t. Ott �ll teste mellett, azonban rendk�v�l �vatos �s �ber. Minden rajta kereszt�l kimondott sz�t hall �s mindenre vil�gosan eml�kszik. E k�t eset k�z�tt semmi k�z�s von�s nincs, kiv�ve azt, hogy mindk�t esetben egy m�sik valaki haszn�lja ideiglenesen valakinek a test�t.   A harmadik �llapot egy m�g bens�s�gesebb �llapot. A tan�tv�ny a Mester „fi�v�” lesz, �s a tan�tv�ny kauz�ltest�ben lev� Eg�ja a Mester kauz�ltest�be van beburkolva.   Ez az egyes�l�s olyan szoros �s olyan szent, hogy m�g maga a Mester ereje sem k�pes meg nem t�rt�ntt� tenni, annyira, hogy a k�t �ntudatot egym�st�l hacsak egy pillanatra is elk�l�n�lt �llapotba hozza. Ezen �llapot el�r�se el�tt term�szetesen a Mester teljesen bizonyos kell hogy legyen, hogy a tan�tv�ny asztr�ltest�ben vagy �rtelm�ben semmi olyan nem t�madhat, amit valaha is ki kell onnan vetni.   Ennek a viszonynak – a pr�batan�tv�nys�gnak, az elfogadott tan�tv�nys�gnak �s a fi�s�g �llapot�nak – term�szetesen semmi k�ze sincs a beavat�shoz vagy az �sv�nyen val� l�p�sekhez. Az ut�bbiak az ember viszony�t nem a Mester�hez, hanem a Nagy Feh�r Testv�ris�ghez �s annak fens�ges Fej�hez m�rten fejezik ki. Minden azonban sokkal kimer�t�bben van le�rva semmint az itt lehets�ges vagy k�v�natos volna, C. W. Leadbeater „A Mesterek �s az �sv�ny” c�m� munk�j�ban, amely a feh�r okkultista sz�m�ra nagy �rt�k� k�nyv.   Miel�tt elhagyn�nk e t�rgyat megeml�tj�k, hogy a beavat�s alkalm�val a Mon�d azonos�tja mag�t az Eg�val �s ez a cselekm�ny �rdekes hat�st v�lt ki az asztr�ltestben. Az asztr�ltest nagy ritmikus rezg�st kap an�lk�l, hogy ez megzavarn� egyens�lyi �llapot�t, aminek k�vetkezt�ben ett�l fogva sokkal finomabb k�pess�ggel �rez mint annak el�tte an�lk�l, hogy alapj�t�l elt�ntorodna vagy kics�szna saj�t ellen�rz�se al�l.   A tan�tv�nyokat Mestereik k�l�nf�le m�don haszn�lj�k fel. Egyeseket abban a munkair�nyban, melyet a „L�thatatlan seg�t�k” c�m� fejezetben m�r fejtegett�nk; m�sokat arra alkalmaznak, hogy szem�lyesen r�szt vegyen abban a munk�ban amelyet magukra v�llalhatnak. Megint m�sokat azzal b�znak meg, hogy kev�sb� fejlett l�nyeknek asztr�lis el�ad�st tartsanak vagy seg�ts�g�re legyenek vagy tan�ts�k az olvas�kat akik az alv�s alatt ideiglenesen szabadok vagy akik a hal�l ut�ni �let�ket �lik.   Ha egy tan�tv�ny elalszik, rendszerint Mester�n�l jelentkezik. Ha t�rt�netesen nincs sz�m�ra k�l�nleges munka, �gy a megszokott �jjeli munk�ss�g�t folytatja b�rmi legyen is az. Elv�gzend� asztr�lmunka mindig b�ven akad. A hirtelen katasztr�f�k p�ld�ul rendszerint sok, a r�m�let �llapot�ban lev� embert tasz�tanak az asztr�ls�kra akik seg�ts�gre szorulnak. Az asztr�lmunka gyakorl�s�nak legnagyobb r�sz�t rendszerint a Mester id�sebb tan�tv�nyainak egyike osztja ki.   A tan�tv�ny ne t�vessze �ssze az asztr�ltestet a Mayavai rupa-val vagy „ill�zi� testtel”. A Mester tan�tv�nya amikor elalszik, rendszerint az asztr�ltest�t is visszahagyja a fizikaival egy�tt �s ment�ltest�ben j�r-kel. Ha az asztr�lmunka elv�gz�se c�lj�b�l ideiglenesen asztr�ltestre van sz�ks�ge, akkor a k�vetkez� anyagb�l anyagias�t mag�nak egyet. Ez a test vagy hasonl�t a fizikai testhez vagy nem, form�ja azonban az el�rend� c�lnak megfelel�. Tetsz�s szerint lehet fizikailag l�that� vagy l�thatatlan. �gy is k�sz�thet�, hogy azt a fizikai testt�l nem is lehet megk�l�nb�ztetni. �rint�se t�m�r �s meleg, �pp�gy l�that�, �s arra is k�pes, hogy egy rendes �l�l�nyhez hasonl�an besz�lgessen. Csakis a Mestereknek �s tan�tv�nyaiknak van lehet�s�g�k rendelkezni a Mayavi rup�t megteremt� er�vel; ezt a m�sodik beavat�skor vagy k�zvetlen el�tte szerzik meg. A Mayavi rupa haszn�lat�nak egyik el�nye az, hogy nincs kit�ve az asztr�ls�k csal�d�sainak mint az asztr�ltest.   Abban az esetben ha a ment�ltest tev�kenykedik �s az asztr�ltestet a fizikaival egy�tt nyugv� �llapotban hagyja vissza, ha sz�ks�ges, a megmerevedett asztr�ltestet k�nnyed�n egy burokkal veheti k�r�l, vagy olyan rezg�seket ind�that meg benne, melyek minden rosszabb befoly�ssal szemben �thatolhatatlann� teszik.   A r�gi G�r�gorsz�gban az Agrarban v�gzett kisebb miszt�riumokban az alaptan�t�s az asztr�ltestre �s a hal�l ut�ni asztr�l�letre vonatkozott. A beavatott hivatalos ruh�zata az �zb�r volt, melynek sz�nezete az asztr�ltestet volt hivatva jelk�pezni. Eredetileg a tan�t� asztr�l- �s �teranyagb�l olyan k�peket hozott l�tre, amelyek bizonyos fizikai �letbeli szok�sok asztr�lis eredm�nyeit mutatt�k be. K�s�bb ez egy j�t�k vagy dr�ma alakj�ban t�rt�nt, melyben r�sztvettek a papok vagy pedig g�pszer�en b�bokat mozgattak.   A beavatottaknak sok r�juk vonatkoz� saj�tos kifejez�s� vagy vel�s mond�suk volt, melyek k�z�l n�h�ny nagyon jellegzetes volt. �gy „a hal�l �let �s az �let hal�l” vagy az „Aki az �lete alatt val�s�got k�vet, az a hal�l ut�n is k�vetni fogja �ket, �s aki az �lete alatt val�tlans�gokat k�vet, azokat a hal�l ut�n is k�vetni fogja.”.   Az Eleuzisban v�gzett nagy g�r�g miszt�riumok az �rtelemtesttel �s a ment�ls�kkal foglalkoztak; a ment�ltest szimb�luma J�zon aranygyapja volt.   A miszt�riumokban haszn�latos egy m�sik szimb�lum volt a Thyrsus, egy feny�toboz  v�g� bot, amelyr�l gyakorta azt mondt�k, hogy t�zzel van tele. Indi�ban egy h�t  csom�val b�r� bambuszbotot haszn�lnak. A Thyrsust a pap magnetiz�lta �s a jel�lt gerinc�re fektette �s ekk�ppen adtak �t valamit a pap magnetizmus�b�l �s seg�tett�k a tan�tv�nyt, hogy teljes tudatoss�ggal menjen �t az asztr�ls�kba. A t�z a Kundalinit szimboliz�lta.   Az �szaki buddhist�k �t pszichikai er�t sz�molnak, melyeket az az ember nyerhet el aki el�rehalad az �sv�nyen.   1.      A leveg�n �s a szil�rd t�rgyakon val� �thatol�s �s a mennyei vil�g megl�togat�s�nak k�pess�ge m�g a fizikai �let alatt. Ez tal�n nem is jelenthet t�bbet, mint az asztr�ltestben val� szabad mozg�s k�pess�g�t, �s az eml�tett mennyei vil�g tal�n puszt�n az asztr�ls�k fels�bb s�kjait jelenti.   2.      Isteni tiszt�nhall�s, ez nyilv�nval�an a tiszt�nhall�s asztr�lk�pess�g�t jelenti.   3.      K�pess�g meg�rteni �s rokonszenvezni mindazzal, ami m�sok �rtelm�ben van, ez �gy l�tszik a gondolatolvas�s vagy telep�tia.   4.      Az el�z� �letekre val� visszaeml�kez�s ereje.   5.      Az Isteni tiszt�nl�t�s.   Egyes felsorol�sokban ehhez hozz�tartozik m�g a b�lcsess�g �ltali felszabadul�s, amely az �jrasz�let�st�l val� mentess�g elnyer�s�t jelenti. Ez nyilv�nval�an egy nagyon magas eredm�ny, �s aligha l�tszik ugyanazon csoportba tartoz�nak mint k�s�bb felsorolt er�.

Fatyol

El�zm�ny | 2005.10.12. 11:03 - #29

XXVIII. fejezet   A l�thatatlan seg�t�k     Aki az el�z� lapokat �ttanulm�nyozta, az �szre fogja venni, hogy azok az esetek amikor az emberi �gyekben l�thatatlan „k�zbenj�r�k” szerepelnek, ami id�r�l id�re el�fordul, anyagi  szempontb�l teljesen megmagyar�zhatatlanok. Ellenben k�nnyen, �sszer�en �s egyszer�en megmagyar�zhat�k olyan �ltal, aki tud valamit az asztr�ls�kr�l �s annak lehet�s�geir�l.   A „l�thatatlan seg�t�k” l�tez�s�t keleten mindig is ismert�k, Eur�p�ban itt vannak azok a g�r�g t�rt�netek, melyekben az emberi dolgokban istenek l�ptek be, valamint a r�mai Castor �s Pollux legend�ja, akik a Regillus t� melletti �tk�zetben a gyermek �llam l�gi�it vezett�k. A k�z�pkorb�l sok szent t�rt�net�t ismerj�k, akik a d�nt� pillanatban megjelentek �s a h�bor� sors�t a kereszt�ny csapatok jav�ra d�nt�tt�k el. Ilyen pl. szent J�nos esete, aki a spanyol csapatokat vezette, �s ilyenek a v�d�angyalok esetei, akik utaz�kat mentettek meg komoly vesz�lyt�l, s�t a hal�lt�l.   Az embereknek seg�ts�get ny�jthat az asztr�ls�k lak�inak n�h�ny oszt�lya is. J�het a term�szeti szellemekt�l, a d�v�kt�l, azokt�l akik fizikailag holtak, azokt�l akik am�g fizikailag �ltek szabadon tudtak mozogni az asztr�ls�kon.   Az olyan esetek amikor term�szeti szellemek ny�jtottak seg�ts�get az embernek, ritk�k. A term�szeti szellemek (l�sd XX. fejezet) legnagyobbr�szt elker�lik az emberek lak�hely�t, mivel nem szeretik ki�raml�saikat, s�rg�s forg�saikat, nyugtalans�gaikat. Ezenfel�l magasabb rendjeiket kiv�ve, �ltal�ban k�vetkezetlenek �s gondolatn�lk�liek �s sokkal ink�bb hasonl�tanak a boldog, j�tsz� gyermekhez, semmint higgadt, felel�ss�gteljes l�nyekhez. Szab�ly az, hogy egy�ltal�n nem lehet abban hinni, hogy az ilyen munk�ban kitart�an tudn�nak seg�teni, b�r n�ha egyik m�sikuk vonz�dik az emberi l�nyhez �s sok j� szolg�latot tesz neki.   Az Adeptus vagy Mester munk�ja f�k�ppen a ment�ls�k arupa s�kj�n folyik le, ahol az emberek igazi egy�nis�g�t k�pes befoly�solni, nem pedig a puszta szem�lyis�g�t, mert fizikai �s asztr�lvil�gban enn�l t�bbet nem lehet el�rni.   Ez�rt ritka eset az, amikor � sz�ks�gesnek vagy k�v�natosnak tartja, hogy egy olyan alacsony s�kon munk�lkodj�k mint az asztr�ls�k.   Ugyanez �ll a d�v�kra is, a l�nyek ezen oszt�ly�nak azon tagjaira, akik n�ha v�laszolnak az emberek magasabbrend� v�gy�d�saira �s k�ny�rg�seire �s akik ink�bb a ment�ls�kon dolgoznak mint az asztr�l- vagy fizikai s�kon, �s sokkal ink�bb az �jrasz�let�s k�z�tti id�szakban mint a fizikai l�tez�s alatt.   Seg�ts�get ny�jtanak n�ha olyanok, akik csak nemr�gen haltak meg fizikailag �s akik szoros kapcsolatban maradtak a f�ldi dolgokkal. A tan�tv�ny azonban k�nnyen meg�llap�thatja, hogy az ilyen seg�ts�g a dolgok term�szet�n�l fogva rendk�v�l korl�tozott kell hogy legyen, mert min�l �nzetlenebb �s seg�t�k�szebb egy szem�ly, ann�l kev�sb� val�sz�n�, hogy a hal�l ut�n teljes �ntudatoss�ggal az asztr�ls�k alacsonyabb als�kjain id�zve tal�ljuk, ahonnan a F�ld a legk�nnyebben hozz�f�rhet�.   Tov�bb�, hogy egy elhalt szem�ly befoly�solni legyen k�pes egy m�g �letben l�v� szem�lyt vagy ut�bbi kell hogy szokatlanul �rz�keny legyen, vagy a seg�teni sz�nd�koz� kell hogy bizonyos tud�smennyis�ggel �s �gyess�ggel rendelkezzen. Ezek a felt�telek term�szetesen csak ritk�n vannak meg teljes m�rt�kig.   Ebb�l az k�vetkezik, hogy a seg�t�s munk�ja az asztr�l- �s ment�ls�kon jelenleg f�k�ppen a Mester tan�tv�nyainak, valamint b�rki m�s kez�ben van akik el�gg� fejlettek, hogy e k�t s�kon tudatosan m�k�dni k�pesek legyenek.   Az asztr�ls�kon v�gzett munka b�rmilyen v�ltozatos is legyen, term�szetesen a maga eg�sz�ben a fejl�d�s el�seg�t�s�nek egyetlen nagy c�lja szolg�lat�ba van �ll�tva. N�ha az als�bb birodalmak – elemi, n�v�nyi, �llati – fejleszt�s�vel kapcsolatosak, ami bizonyos felt�telek mellett meggyors�that�. N�ha val�ban csup�n csak az emberrel val� kapcsolat �s ennek felhaszn�l�sa r�v�n lehets�ges ezen als�bb birodalmak el�rejut�sa. �gy p�ld�ul egy �llat csak bizonyos, az ember �ltal megszel�d�tett �llatoszt�lyokon �t tud egy�nies�lni.   Az eg�sz munka legnagyobb �s legfontosabb r�sze egy vagy m�s �ton az emberis�ggel, f�k�pp az � spiritu�lis fejl�d�s�vel kapcsolatos, b�r nagyon ritk�n tiszt�n fizikai seg�ts�get is lehet ny�jtani.   C. W. Leadbeater „L�thatatlan seg�t�k” c�m� kiv�l� munk�j�ban a fizikai k�zbenj�r�s n�h�ny tipikus p�ld�j�t eml�ti. A l�thatatlan seg�t�k az � kiterjedtebb l�t�sukkal n�ha k�pesek �szrevenni olyan vesz�lyt, amely valakit fenyeget �s ezt a gondolatot a fenyegetett szem�lybe vagy valamelyik bar�tj�ba, aki seg�ts�g�re lesz, belev�shetik. Ily m�don n�ha haj�t�r�seket el�ztek meg. M�s esetben a seg�t� annyira anyagias�thatja mag�t, vagy �t anyagias�thatja egy sokkal tapasztaltabb seg�t�, hogy k�pes lehet megmenteni valakit a vesz�lyt�l, p�ld�ul egy gyermeket egy �g� h�zb�l, egy �rv�nybe ker�lt fuldokl�t vagy hazavezetni egy gyermeket aki elt�vedt stb. Le�r egy esetet, amelyben egy seg�t� egy gyermeket tal�lt, aki egy szikl�ra esett �s elv�gta az egyik �t�er�t. A seg�t� anyagias�totta mag�t, hogy bek�thesse a sebet �s el�ll�thassa a v�rz�st amely egy�bk�nt v�gzetes lett volna. K�zben egy m�sik seg�t� felkeltette a vesz�ly gondolatait a gyermek anyj�ban �s arra a helyre vezette.   K�rdezhetn� valaki, hogy lehets�ges, hogy egy asztr�ll�ny tudom�st szerez a fizikai vil�gr�l vagy egy szerencs�tlens�gr�l. A felelet az, hogy minden ki�lt�s, amelyben er�s �rz�s vagy indulat van, hat�st hoz l�tre az asztr�ls�kon, �s pontosan ugyanazt a fogalmat ny�jtja mint a fizikai s�kon. Szerencs�tlens�g eset�n a szenved�s vagy ijedelem �ltal okozott �rz�sroham egy nagy f�nyhez hasonl�an fellobban �s felkelti egy asztr�ll�ny figyelm�t, aki valahol a k�zelben tart�zkodik.   Ahhoz hogy valaki l�trehozhassa egy asztr�ltest sz�ks�ges anyagias�t�s�t, hogy ez�ltal tiszt�n fizikai cselekv�seket eszk�z�lhessen, nyilv�nval�an l�nyeges, hogy ismerje azt a m�dszert, ahogyan el kell j�rnia.   Az anyagias�t�snak h�rom hat�rozott v�ltozata van:   1.      Els� t�pusa az olyan anyagias�t�s, amely �rinthet� ugyan, azonban a rendes l�t�ssal nem l�that�. A sze�nszokon ez a leggyakoribb eset, kis t�rgyak mozgat�s�ra �s „k�zvetlen hang”-hoz haszn�lj�k. Olyan anyagf�les�get haszn�lnak, amely se nem veri vissza a f�nyt, se nem nyeli azt el, de amely bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt arra haszn�lhat�, hogy hangot hozzon l�tre. Ezen oszt�ly egyik v�ltozata az, amely hatni k�pes az ultraibolya sugarakra �s �gy lehets�gess� teszi a „szellemf�nyk�pek” k�sz�t�s�t.   2.      Az anyagias�tott l�that� de nem �rinthet�.   3.      A t�k�letes anyagias�t�s r�v�n l�that� �s tapinthat� is.   Sok spiritiszta ismeri mindh�rom t�pust.   Az itt k�z�lt anyagias�t�sok akarat megfesz�t�ssel j�nnek l�tre. Ez az er�fesz�t�s, mely az anyagot term�szetes �llapot�b�l egy m�sikba akarja �tv�ltoztatni, ideiglenesen a kozmikus akarat ellen ir�nyul. Az akarat megfesz�t�snek az eg�sz id�n �t kell tartania, mert ha az �rtelmet ak�r csak egy f�l m�sodpercre is elvonjuk, az anyag f�nyvillan�shoz hasonl�an visszafolyik az eredeti �llapotba.   Spiritiszta sze�nszokon a teljes anyagias�t�st rendszerint a m�dium �s az �l�sez�k test�b�l vett �ter- �s asztr�lanyagb�l hozz�k l�tre. Ilyen esetekben vil�gos, hogy a m�dium �s az anyagiasult test k�z�tt a legszorosabb kapcsolat �ll fenn. Ennek jelent�s�g�t l�tni fogjuk.   A gyakorlott seg�t�, aki sz�ks�gesnek tal�lja, hogy l�trehozzon egy ideiglenes anyagiasult testet vagy m�s egyebet, teljesen m�s m�dszert alkalmaz. A Mester egyetlen tan�tv�nya sem engedn� meg sohasem, hogy b�rkinek a teste ilyen meger�ltet�snek legyen kit�ve, mint amilyen v�gbemegy akkor, amikor valakinek a test�t anyagias�t�shoz felhaszn�lj�k. Az ilyen m�dszerre nincs is sz�ks�g. Egy sokkal kev�sb� vesz�lyes m�d a k�rnyez� �terb�l vagy a fizikai leveg�b�l �sszes�r�tett. Ez b�r k�ts�gtelen�l t�lhaladja a sze�nszokon megnyilv�nul� �tlagl�ny erej�t, az okkult k�mia tan�tv�nya sz�m�ra nem jelent semmi neh�zs�get.   Ilyenkor a fizikai test pontos m�s�val van dolgunk, melyet ment�lis er�fesz�t�s hoz l�tre olyan anyagb�l, mely teljesen idegen a test sz�m�ra. Ennek k�vetkezt�ben ebben az esetben reperkusszi� n�ven ismert jelens�g nem j�het l�tre, mint megt�rt�nik akkor, amikor az anyag a m�dium test�b�l val�.   A reperkusszi� olyankor fordul el� amikor az anyagiasult form�n s�r�l�s keletkezik, ami azut�n t�k�letes h�s�ggel visszah�z�dik a m�dium test�nek ugyanazon r�sz�re. Esetleg, ami gyakori a spiritiszt�k sze�nszain, l�trej�het ott ahol kr�t�val d�rzs�lik be mondjuk az anyagias�tott kezet, majd az anyagiasult k�z elt�n�s�vel a kr�t�z�st megtal�lj�k a m�dium kez�n.   A seg�t� �ltal az �terb�l vagy a leveg�b�l alak�tott form�n okozott s�relem reperkusszi� r�v�n �pp�gy nem hathat a seg�t� fizikai test�re, mint ahogy egy m�rv�nyszobor megs�rt�se nem hat egy emberre.   Ha valaki az asztr�ls�kon el�g balg�n azt gondoln�, hogy egy fizikai s�khoz tartoz� vesz�ly p�ld�ul egy t�rgy r�es�se valakit megs�rthet, �gy a reperkusszi� r�v�n lehets�gess� v�lik a test megs�rt�se.   A reperkusszi� l�nyege �rthetetlen �s eddig m�g egy�ltal�n nem �rtett�k meg teljesen. Hogy t�k�letesen meg�rthess�k val�sz�n�leg sz�ks�ges, hogy a rokonrezg�sek t�rv�nyeit t�bb s�kon is megismerj�k ne csak egy s�kon.   Tekintettel az akarater� �ri�si hat�s�ra, minden egyes s�k anyaga felett, k�ts�gtelen, ha ez az er� el�g er�s, gyakorlatilag b�rmilyen eredm�nyt el lehet �rni annak k�zvetlen m�k�dtet�se r�v�n, hogy valami ismerete volna vagy csak gondolna is az ember azon r�sz�re amely a munk�t v�gzi �s hogy hogyan v�gzi.   �gy l�tszik, hogy nincs hat�ra annak, amely fokra az akarat fejleszthet�.   Anyagias�t�s c�lj�ra ez az er� j�nak bizonyul, b�r k�z�ns�ges �rtelemben v�ve m�v�szet, melyet �ppen �gy meg lehet tanulni, mint b�rmi m�st. Az asztr�ls�kon l�v� �tlagember �pp �gy nem k�pes anyagiasulni ha nem tanulja meg el�zetesen azt, hogy hogyan tegye meg ezt, mint ahogy egy �tlagember ezen a s�kon nem k�pes j�tszani heged�n an�lk�l, hogy el�z�leg meg ne tanulta volna.   Mindamellett vannak kiv�teles esetek, amikor az er�s rokon �rz�s �s nagy �vatoss�g arra k�pes�tenek egy embert, hogy ideiglenesen anyagiasuljon, m�g ha nincs is tudat�ban annak, hogy hogyan tegye azt.   Eml�t�sre m�lt�, hogy egy asztr�lseg�t� fizikai k�zbel�p�s�nek ezen ritka eseteit gyakran a seg�t� �s megseg�tett k�z�tti karmikus kapcsolat is lehets�gess� teszi. Ily m�don r�gi szolg�latokat lehet viszonozni �s az egyik �letben v�gzett sz�vess�g a k�vetkez� �letben visszafizethet� m�g ha olyan szokatlan m�don is ahogy fentebb le�rtuk.   Nagy szerencs�tlens�gekn�l, amikor sokan pusztulnak el, n�ha megengedik egy k�t embernek, hogy „csod�latos m�don” megmenek�ljenek �s ez az�rt t�rt�nik �gy, mert nem az a karm�juk, hogy �ppen akkor haljanak meg, azaz az Isteni T�rv�ny szerint nincs olyan ad�ss�guk, amit ezen a k�l�nleges m�don lehet megfizetni.   Ritka alkalmakkor egy Mester is ny�jt fizikai seg�ts�get emberi l�nyeknek.   Leadbeater p�sp�k le�r egy vele t�rt�nt esetet. Egy �ton menve hirtelen egy indiai tan�t�ja hangj�t hallotta, aki abban az id�ben 7.000 m�rf�ldnyire volt t�le, s aki azt ki�ltotta: „Ugorj f�lre!”. Er�sen h�traugrott, �ppen abban a pillanatban, amikor egy neh�z vas k�m�nyfej csattant a k�vezeten alig egy m�ternyire t�le.   Egy m�sik figyelemre m�lt� eset is t�rt�nt, amelyben egy h�lgyet, aki egy vesz�lyes utcai vereked�s k�zben komoly vesz�lybe ker�lt, hirtelen kiragadtak a t�megb�l �s teljesen s�rtetlen�l egy szomsz�dos �res mell�kutc�ban tettek le a f�ldre. Test�t f�gg�legesen a k�zbees� h�zak f�l� kellett emelni �s a k�vetkez� utc�ba letenni �s mialatt �temelt�k egy val�sz�n�leg �teranyagb�l �ll� f�tylat vontak k�r�je �gy, hogy am�g a leveg�ben volt l�thatatlann� v�lt.   A „Hal�l ut�ni �let” c�m� fejezet �tolvas�sa ut�n nyilv�nval�, hogy a l�thatatlan seg�t�k munk�ss�g�nak t�g tere ny�lik azok k�z�tt, akik meghaltak. A hal�l ut�ni �letet illet�leg ezek a legnagyobb tudatlans�gban vannak, �s ezenfel�l sokan, legal�bbis a nyugatiak, a „pokol” �s az „�r�k k�rhozat” kil�t�s�val vannak megf�leml�tve, enn�lfogva teh�t sok a tennival�, hogy ezeket az embereket val� helyzet�kr�l valamint az asztr�lvil�g term�szet�r�l, melyben vannak, felvil�gos�ts�k.   A l�thatatlan seg�t�k �ltal v�gzett munka f�r�sze az �jonnan elhaltak megnyugtat�sa �s vigasztal�sa amennyire lehets�ges, a sz�ks�gtelen r�m�let okozta f�lelemt�l val� megszabad�t�suk, amely nagyon is gyakran elfogja �ket, �s nemcsak szenved�st okoz, hanem k�slelteti is a magasabb szf�r�k fel� val� el�rehalad�st. A seg�t�k ezenfel�l arra t�rekednek, hogy k�pess� tegy�k �ket arra, hogy amennyire csak lehets�ges meg�rts�k az el�tt�k lev� �letet.   Azt mondj�k, hogy ezt a munk�t az el�bbi korszakokban kiz�r�lag nem emberi l�nyek egy magasabb oszt�lya v�gezte. Egy id� �ta azonban azok az emberi l�nyek akik az asztr�ls�kon tudatosan tev�kenykedni k�pesek, azt az el�jogot nyert�k, hogy a szeretet ezen munk�j�ban seg�ts�get ny�jtsanak.   Olyan esetekben, amikor az �jrarendez�d�s az asztr�ltest v�gy elemi l�nyege �ltal t�rt�nt meg, az asztr�lseg�t� ezt a r�tegz�d�st megszak�thatja �s az asztr�ltestet el�bbi �llapot�ba helyezheti vissza �gy, hogy az elhalt az eg�sz asztr�ls�kot �ttekintheti annak csak egyetlen als�kja helyett.   M�sok, akik r�gebben vannak az asztr�ls�kon, szint�n kaphatnak seg�ts�get az asztr�ls�k k�l�nb�z� fokozatain �t vezet� �tjukon, magyar�zatok �s tan�csok r�v�n, int�st kaphatnak annak vesz�lyes volt�r�l �s a h�tr�ltat�sra vonatkoz�an, hogyha megk�s�rlik egy m�dium �tj�n az �l�kkel val� �rintkez�st �s b�r ritk�n, de egy olyan l�nyt akit m�r belevontak egy spiritiszta k�rbe, egy magasabb �s eg�szs�gesebb �letbe vezethetnek. Az ilyen tan�t�s eml�kezete term�szetesen nem vihet� �t k�zvetlen a k�vetkez� �jrasz�let�sbe, azonban a bens� igazi tud�s mindig megmarad �s �gy az er�s hajlam arra, hogy k�zvetlen elfogadja hogyha az �j �letben ism�t hallja azt.   Egyes nemr�g elhaltak annak l�tj�k magukat az asztr�ls�kon amik val�s�gban �s enn�lfogva b�nb�nattal vannak eltelve. Ez esetben a seg�t� megmagyar�zhatja, hogy a m�lt az m�r elm�lt �s hogy az egyetlen megb�n�s az, ha az ember elt�k�li mag�ban, hogy jobban fog cselekedni a j�v�ben �s hogy minden ember olyannak kell, hogy legyen, �s azon f�radoznia, hogy megjav�tsa mag�t �s a j�v�ben igazabb �letet �ljen.   M�sok viszont amiatt vannak zavarban, hogy helyrehozni v�gynak valami igazs�gtalans�got, amit a F�ld�n tart�zkod�suk alatt k�vettek el �s ez�ltal akarnak lelkiismeretesen seg�teni, hogy napf�nyre hoznak egy f�lt�kenyen �rz�tt al�val� titkot, hogy felt�rj�k egy papiros vagy p�nz hely�t �s �gy tov�bb. N�ha siker�l a seg�t�nek ilyen tekintetben k�zbenj�rnia a fizikai s�kon �s �gy kiel�g�teni a halottat. Azonban a legt�bb esetben a legjobb amit tenni lehet az, hogy az ember megmagyar�zza hogy m�r t�l k�s� helyrehozni a dolgot �s enn�lfogva hi�baval� b�nk�dni a zavar miatt �s igyekszik r�besz�lni, hogy hagyjon fel f�ldi gondolataival melyek a f�ldi �lettel szoros kapcsolatban fogva tartj�k �s az �j �letben tegyen meg minden t�le telhet�t.   �ri�si munk�t lehet v�gezni az �l�kn�l az�ltal, hogy az ember j� gondolatokat helyez azok �rtelm�be, akik k�szek azok befogad�s�ra.   T�k�letesen k�nny� dolog volna - olyannyira k�nny�, hogy azok el�tt akik e t�rgyat gyakorlatilag nem ismerik teljesen hihetetlen - hogy egy seg�t� uralkodj�k egy �tlagember �rtelm�n �s azt gondoltassa vele ami �ppen tetszik a seg�t�nek an�lk�l, hogy m�g csak gyan�tan� is, hogy e t�rgyat illet�leg k�v�lr�l befoly�solt�k. Az ilyen elj�r�s azonban egy�ltal�n nem megengedhet�. Mindaz amit tenni lehet az az, hogy j� gondolatot v�s a szem�ly �rtelm�be, a k�z� az ezernyi gondolat k�z�, melyek �lland�an kereszt�lhull�mzanak rajta �s rem�li, hogy az ember felfogja, a saj�tj�v� teszi �s eszerint cselekszik.   Ily m�don nagyon v�ltozatos seg�ts�get lehet ny�jtani. Vigaszt adni sok esetben olyanoknak, akik b�natosak vagy betegek, meg lehet k�s�relni a kib�k�t�st olyanok k�z�tt, akiket n�zet vagy �rdekbeli visz�lykod�s v�laszt el egym�st�l. A komoly igazs�gkeres�ket az igazs�g fel� vezethetik, gyakran lehets�ges megold�st juttatni olyasvalakinek az �rdek�ben, akik spiritu�lis vagy metafizikai k�rd�sekben bizonytalan. Az el�ad�nak seg�ts�get lehet ny�jtani sugalmaz�sok �ltal, melyeket belev�shetnek az el�ad� agy�ba.   A rendszeres l�thatatlan seg�t� r�videsen sok p�cienst szerez mag�nak akiket minden �jjel megl�togat �pp�gy mint a f�ldi orvos rendszeresen megl�togatja a betegeket. Ily m�don minden munk�s egy kis k�r k�zpontj�v� lesz, sok seg�t� vezet�j�v�, akik sz�m�ra �lland� alkalmaz�st tud tal�lni. Az asztr�ls�kon b�rmilyen sok munk�s is tal�lhat munk�t mag�nak �s mindenki aki akarja – f�rfiak, n�k �s gyerekek – egyike lehet ezeknek a munk�soknak.   A tan�tv�nyt gyakran haszn�lj�k arra, hogy k�zrem�k�dj�k abban, amit a gyakorlatban az ima meghallgat�s�nak neveznek. B�r igaz, hogy minden komoly spiritu�lis v�gy, ami im�ba kifejezhet�, egy olyan er� amely g�piesen bizonyos eredm�nyeket v�lt ki �s t�ny az is, hogy egy ilyen spiritu�lis er�fesz�t�s alkalmat ny�jt a j� er�k befoly�s�ra. A k�szs�ges seg�t� ily m�don egy csatorn�t alkothat, melyen kereszt�l er� �radhat. Ez �ll a medit�ci�ra is, de sokkal nagyobb m�rt�kben.   Sok esetben egy ilyen seg�t�, akihez a k�r� im�j�t int�zi, lehet egy szent, stb. sok ilyen eset van.   Az erre a munk�ra alkalmas tan�tv�nyokat arra is fel szokt�k haszn�lni, hogy val� �s sz�p gondolatokat sugalmazzanak �r�kba, k�lt�kbe, m�v�szekbe, zen�szekbe.   Sokkal ritk�bban, egyeseket az erk�lcsi fejl�d�s�kn�l. valamely �ltaluk k�vetett ir�nyb�l fenyeget� vesz�lyre lehet figyelmeztetni, a rossz befoly�sokat elh�r�tani egyes szem�lyekt�l vagy helyekt�l vagy ellen�ll�s kifejteni a fekete m�gusok mesterked�s�vel szemben.   A l�thatatlan seg�t�kre az asztr�ls�kon oly sok munka v�r, hogy a tan�tv�nynak egyenesen k�teless�ge mag�t minden rendelkez�s�re �ll� eszk�zzel alkalmass� tenni ennek elv�gz�s�re. A l�thatatlan seg�t�k munk�ja nem volna elv�gezve, hogyha nem voln�nak olyan fokon �ll� tan�tv�nyok, akik ezt a legjobban v�gzik, amire csak k�pesek. Amikor t�l emelkednek ezen a fokon �s magasabb munka elv�gz�s�re is k�pess� v�lnak, bizony�ra magasabbrend� munk�t juttatnak nekik.   Szem el�tt kell tartanunk, hogy amikor er�t juttatnak egy seg�t�nek, azt megszor�t�ssal adj�k. Sohasem szabad �nz� c�lra haszn�lni azokat, sohasem arra, hogy k�v�ncsis�got el�g�tsenek ki vele, sem arra, hogy m�sok dolg�val t�r�dj�k vagy hogy spiritiszta sze�nszon bizony�t�kokat ny�jtson, azaz soha ne csin�ljon olyat, ami a fizikai s�kon jelens�gnek bizonyul. �zenetet vihet egy halottnak, azonban, hacsak erre k�zvetlen utas�t�st nem kap a Mestert�l. Vissza a halott�l v�laszt m�r nem vihet az �l�nek. �gy azt�n a l�thatatlan seg�t�k k�tel�ke nem egy felder�t� hivatal, hanem egyszer�en az a c�lja, hogy olyan munk�t v�gezzen amilyet kap vagy ami �ppen az �tj�ba ker�l.   Amint egy okkult tan�tv�ny el�rehalad, ahelyett, hogy csak egy�neknek seg�tene, megtanulja az oszt�lyokkal, nemzetekkel �s fajokkal val� foglalkoz�st. Amint megszerzi a sz�ks�ges tud�st �s er�ket, akasha �s asztr�l vil�goss�g nagyobb er�it kezdi kezelni, �s megmutatj�k neki, hogy minden egyes id�szakos befoly�st hogyan haszn�ljon fel a lehet� leghasznosabban. Kapcsolatba hozz�k �ket a nagy Nirmanakayakkal �s egyik alamizsna oszt�jukk� v�lik, megtanulja, hogyan ossza sz�t azokat az er�ket, melyek az � magasztos �nfel�ldoz�suk gy�m�lcsei.   Nem titok az, hogy ehhez milyen tulajdons�gok sz�ks�gesek hogyha valaki seg�t� �hajt lenni. Ezeket alkalmilag le�rt�k ugyan, m�gis hasznos lesz felsorolni �ket.   1.      Az �rtelmi egys�g amit n�ha �sszpontosults�gnak neveznek. A leend� seg�t� a m�sok megseg�t�s�nek munk�j�t els� �s legmagasabb k�teless�g�v� kell hogy tegye; az a munka, amit a Mester elv�gz�s miatt neki ad, �lete egyik nagy feladata kell hogy legyen.   Tov�bb� �rtelmes k�l�nbs�get kell tennie nemcsak a hasznos �s haszontalan munka k�z�tt, hanem a hasznos munk�k k�l�nf�le fajt�i k�z�tt is. A gazdas�gos tev�kenys�g az okkultizmus egyik alapt�rv�nye �s minden egyes tan�tv�ny annak a legmagasabb munk�nak kell hogy szentelje mag�t, amire csak k�pes. L�nyeges az is, hogy a tan�tv�ny a fizikai s�kon megtegyen mindent, hogy el�revigye embert�rsai megseg�t�s�nek nagy c�lj�t.   2.      Az �nuralom. Ez mag�ban foglalja a v�rm�rs�kletet, illetve annak teljes ural�s�t �gy, hogy semmif�le l�tott, hallott dolog ne okozzon val�ban izgalmat, mert az ilyen izgalom k�vetkezm�nyei az asztr�ls�kon sokkal komolyabbak lenn�nek mint a fizikai s�kon. Ha egy asztr�ls�kon l�v� teljesen fel�bredt k�pess�gekkel b�r� ember valakivel szemben haragot �rezne ezen a s�kon, ezzel komoly �s tal�n v�gzetes bajt okozna neki. Az asztr�lvil�gban �rzett minden ingerl�kenys�g, izgalom vagy t�relmetlens�g megnyilv�nul�sa a seg�t�t egyszerre f�lelmetess� tenn� �gy, hogy azok akiken seg�teni �hajtana r�m�lten menek�ln�nek el�le.   Egy esetet jegyeztek fel, amikor egy l�thatatlan seg�t� olyan izgatott �llapotba ker�lt, hogy asztr�lteste nagyon megn�vekedett, hevesen rezgett �s t�zes sz�nek villantak ki bel�le. Egy �j halott, akin seg�teni akart, annyira megr�m�lt a fel�je tart� �ri�si, l�ngol�, villog� g�mb l�t�s�t�l, hogy a vall�sbeli �rd�g alakj�nak tartva �t, r�m�lten menek�lt el�le �s a r�m�let m�g n�vekedett az�ltal, hogy a seg�teni akar� �llhatatosan k�vette �t.   Ezenfel�l l�nyeges az idegek ural�sa �s semmif�le elrettent� vagy fantasztikus l�tom�s, amellyel tal�lkozhat, ne legyen k�pes a tan�tv�ny t�ntor�thatatlan b�tors�g�t megrend�teni. Amint el�z�leg m�r mondottuk, az idegek ezen ural�s�t biztos�tand�, �s hogy alkalmass� tegy�k �t az elv�gzend� munk�ra, a jel�ltnek minden id�ben kereszt�l kell mennie azon, amit a f�ld,  v�z, leveg� �s t�z pr�b�nak neveznek.   A tan�tv�nynak meg kell gy�z�dnie arr�l, hogy amikor az asztr�ltest�ben van, m�g a legs�r�bb szikla sem k�pez akad�lyt szabad mozg�s�ban �gy, hogy b�ntetlen�l leugorhat a legmagasabb k�szirtr�l �s abszol�t biztons�ggal ugorhat egy tombol� vulk�n k�zep�be vagy m�rhetetlen �ce�n legm�lyebb m�lys�g�be. A tan�tv�nynak minderr�l meg kell gy�z�dnie, hogy biztons�ggal �s �szt�n�sen tev�kenykedhess�k.   Tov�bb� sz�ks�g van az �rtelem �s a v�gy ural�s�ra is. Az �rtelem ural�s�ra az�rt, mert az �sszpontos�t�s ereje n�lk�l lehetetlens�g volna j� munk�t v�gezni az asztr�ls�k sz�th�z� �ramlatai k�zepette. A v�gy ural�s�ra az�rt, mert az asztr�lvil�gban v�gy�dni annyit jelent, hogy a tan�tv�ny szembetal�lhatja mag�t saj�t teremtm�nyeivel, melyek alaposan megsz�gyen�thetn�k.   3.      A nyugalom. Ez a gy�tr�d�s �s leverts�g hi�ny�t jelenti. Minthogy a munka legnagyobb r�sze azoknak a megnyugtat�s�b�l �ll, akik zavarban vannak �s azok felvid�t�s�b�l akik szomor�ak, �gy nyilv�nval�, hogyha a saj�t aur�ja �lland� nyugtalans�gban van vagy a leverts�g sz�rk�je s�t�t�ti el nem tudja munk�j�t marad�ktalanul elv�gezni. Semmi sem olyan v�gzetes az okkult halad�sra, mint a csek�lys�geken val� t�preng�s. Az optimista szeml�let mindig a legk�zelebb �llt az Isteni n�z�ponthoz �s ez�rt az igazs�ghoz, mert csak a j� �s sz�p maradand�, m�g a rossz a maga term�szet�n�l fogva csak ideiglenes. A higgadt nyugalom der�lts�ghez vezet, amely �r�mteljes �s lehetetlenn� teszi a leverts�get.   Amint el�z�leg m�r mondottuk, a leverts�g rendk�v�l rag�lyos �s aki l�thatatlan seg�t� akar lenni, teljesen ki kell hogy k�sz�b�lje mag�b�l. Az ilyen embert neh�zs�g k�zepette is az abszol�t der�lts�g jellemzi valamint sug�rz� �r�me hogy m�sokon seg�tsen.   4.      A tud�s. Min�l t�bb tud�ssal rendelkezik valaki valamely ir�nyban, ann�l hasznosabb� v�lik. Az�ltal, hogy gondosan �ttanulm�nyoz mindent ami az asztr�ls�kra �s az asztr�lmunk�ra vonatkoz�lag az okkult irodalomban le�rtak, alkalmass� kell mag�t tennie, mert nem v�rhatja, hogy m�sok, akiknek ideje m�r teljesen el van foglalva, magyar�zattal szolg�ljanak olyanra n�zve, amit a fizikai vil�gban m�r meg kellett volna tanulnia, f�radts�got v�ve mag�nak a k�nyvek �tolvas�s�ra.   Tal�n nincs is olyan tud�s, amit az okkultista munk�j�ban fel ne haszn�lhatna.   5.      A szeretet. Ez amely tulajdons�gok k�z�tt a legutols� �s egy�tal a legnagyobb, a legjobban f�lre�rtett. Vil�gosan, nem valami gerinctelen �rzelg�ss�g, amely hat�rtalan �s �mleng� �ltal�noss�gokban b�velkedik, amely f�l att�l, hogy s�kra sz�lljon az igaz�rt nehogy a tudatlan testv�rietlens�ggel b�lyegezze meg. Amire sz�ks�g van, az az a szeretet, amely el�g er�s arra, hogy �gy cselekedj�k, hogy nem is besz�l r�la; a szolg�lat er�s v�gya amely mindig r�sen van, hogy megragadja az alkalmat, de amely ink�bb szeret ismeretlen maradni; az az �rz�s amely annak a sz�v�ben fakad, aki meg�rtette a Logosz nagy munk�j�t �s ha egyszer megl�tta azt, tudja, hogy ebben a h�rom vil�gban nem l�tezik sz�m�ra m�s minthogy azzal a lehet� legnagyobb m�rt�kben azonos�tsa mag�t, hogy b�rmilyen szer�ny m�don is �s b�rmilyen nagy t�vols�gban is, de csatorn�j�v� legyen az Isten ezen csod�s szeretet�nek, amely az Isten b�k�j�hez hasonl�an minden emberi felfog�st meghalad.   Eml�kez�nk r�, hogy k�t asztr�ls�kon l�v� egy�nnek, hogy asztr�lisan �rintkezzenek egym�ssal, sz�ks�g�k van egy k�z�s nyelv ismeret�re, ez�rt min�l t�bb nyelvet besz�l egy seg�t�, ann�l hasznosabb.   Az a m�rt�k amit egy l�thatatlan seg�t�nek el kell �rnie, nem valami lehetetlen dolog; ellenkez�leg, minden ember el�rheti, hab�r id�be ker�lhet annak el�r�se. Mindenki tud valamit a szomor�s�gr�l vagy n�lk�l�z�sr�l, mindegy hogy az �l�k vagy holtak k�z�tt van. Amikor aludni t�r, el kell hat�roznia mag�t, hogy am�g alv�s k�zben az asztr�ltest�ben van, minden lehet�t megtegyen az illet� megseg�t�s�re. Az, hogy �ber tudat�ban van-e valami eml�kezete annak amit tett e tekintetben vagy sem, az nem jelent semmit. Abban biztos lehet, hogy valamit el�rt �s n�h�ny nap m�lva, el�bb vagy ut�bb, nyilv�nval�v� v�lik, hogy sikert �rt el.   Az olyann�l, aki az asztr�ls�kon teljes tudatoss�ggal b�r, az elalv�s el�tti utols� gondolat nem j�tszik szerepet, mert megvan az ereje, hogy az asztr�lvil�gban k�szs�gesen �tt�rjen az egyik gondolatr�l a m�sikra. Az � eset�ben gondolkoz�s�nak �ltal�nos ir�nyzata v�lik fontos t�nyez�v�, mivel �rtelme �jjel �s nappal egyform�n hajlamos lesz a megszokott gondolatk�rben mozogni.

Fatyol

El�zm�ny | 2005.10.12. 11:03 - #28

XXVII. fejezet   Az id�beli �s t�rbeli tiszt�nl�t�s     A t�volfekv� helyeken v�gbemen� esem�nyek �szlel�sekor n�gy m�dszer lehets�ges.   1.      Egy asztr�l �ramlat seg�ts�g�vel. Ez a m�dszer n�mileg azonos egy ac�lr�d magnetiz�l�s�val �s abb�l �ll, hogy a megfigyel�t�l a megfigyelni sz�nd�kolt jelenethez vezet� asztr�l atomokb�l �ll� sok p�rhuzamos vonalat az akarat megfesz�t�s�vel polariz�lunk. Az �sszes atomok tengelyeikkel szorosan egym�ssal p�rhuzamosan tartanak �gy, hogy egy ideiglenes cs�f�l�t alkotnak, melyen a tiszt�nl�t� kereszt�ln�zhet. Ezt a vonalat egy t�rt�netesen keresztez� megfelel� er�s asztr�l�ramlat megzavarni, s�t sz�trombolni is k�pes, ez azonban ritk�n t�rt�nik meg.   A vonal kialak�t�sa vagy az egyik r�szecsk�r�l a m�sikra t�rt�n� energia �tad�s vagy pedig egy magasabb s�kr�l ered� er� haszn�lata r�v�n j�n l�tre mely egyszerre hat az eg�sz vonalra. Az ut�bbi elj�r�s sokkal nagyobb fejletts�get ig�nyel, tov�bb� egy tekint�lyesen magasabb s�khoz tartoz� er� ismeret�t �s haszn�lat�hoz sz�ks�ges er� birtokl�s�t ig�nyli. Aki azonban ezen az �ton k�pes egy vonalat megalkotni saj�t haszn�lat�ra, az m�r egy�ltal�n nem is szorul egy ilyen vonalra, mert egy magasabb k�pess�g seg�ts�g�vel sokkal k�nnyebben �s t�k�letesebben k�pes l�tni.   Ezt az �ramlatot vagy cs�vet eg�szen �ntudatlanul �s akaratlanul is l�tre lehet hozni �s gyakran az egyik vagy m�sik v�gr�l kivet�tett er�s �rz�s vagy gondolat eredm�nye, mely a l�t� vagy pedig a l�tott szem�lyt�l indul ki. Ha k�t szem�ly er�s vonzalomban egyes�l, �gy val�sz�n�, hogy k�z�tt�k �lland�, k�lcs�n�s gondolat�ramlat folyik �s az egyikn�l hirtelen fell�p� sz�ks�g vagy baj ezt az �ramlatot ideiglenesen olyan sark�t� er�vel ruh�zhatja fel amely sz�ks�ges hogy megteremt�dj�k az asztr�lis t�vcs�.   Az ekk�ppen nyert l�tv�ny hasonl� amit egy t�vcs�v�n kereszt�l l�tunk. Az emberi alakok pl. rendszerint nagyon kicsinyeknek t�nnek fel, azonban t�k�letesen tiszt�n. N�ha ezen a m�don nemcsak l�tni, hanem hallani is lehet. E m�dszernek hat�rozott hat�rai vannak, mert �ltala az asztr�lt�vcs� a jelenetet csak egyetlen ir�nyb�l k�zvet�ti �s �gy a l�t�k�r korl�tozott �s r�szleges. Val�ban, az ilyen cs� �tj�n ir�ny�tott asztr�ll�t�s �ppen olyan korl�tozott, mint amilyen hasonl� k�r�lm�nyek k�z�tt a fizikai l�t�s volna.   A tiszt�nl�t�s ezen fajt�j�t nagyban megk�nny�ti ha kiindul�si pontul egy fizikai t�rgyat haszn�lunk az akarater� �sszpontos�t�s�ra. A legk�z�ns�gesebb egy krist�lyg�mb, �s leghat�konyabb mint f�kusz, minthogy az elemi l�nyeg elrendezetts�g�n�l fogva olyan bens� tulajdons�gokkal rendelkezik, melyek ingerl�en hatnak a pszichikai k�pess�gekre. M�s t�rgyakat is haszn�lnak hasonl� c�lra, ilyen egy poh�r, egy t�k�r, egy tintafolt (Indi�ban �s Egyiptomban), egy v�rcsepp (az �j z�landi maorik k�z�tt), egy vizes t�l (az indiai �nokn�l), egy t� (Fezben) vagy majdnem minden f�nyezett fel�let vagy egy holt �lettelen fekete t�rgy, mint pl. egy maroknyi porr� t�rt ***�n egy cs�sz�ben.   Vannak egyesek, akik akaratukkal meg tudj�k hat�rozni azt amit l�tni akarnak, ami annyit jelent, hogy tetsz�s szerint ide-oda tudj�k ir�ny�tani t�vcs�v�ket. A t�bbs�g azonban csak alkalmi cs�vet alkot �s csak azt l�tja ami ennek v�g�n t�rt�netesen v�gbemegy.   Egyes pszichikusok csak akkor k�pesek a cs�rendszert haszn�lni, amikor mesmerikus befoly�s alatt �llnak. E pszichikusok k�t csoportra oszlanak:   -        Azokra, akik maguk k�pesek megalkotni a cs�ve; -        azokra akik a mesmerista �ltal l�trehozott cs�v�n n�znek kereszt�l.   N�ha a cs� seg�ts�g�vel nagy�t�s is lehets�ges, b�r ezekben az esetekben val�sz�n�, hogy egy teljesen �j er� kezd kibontakozni.   2.      Egy gondolatforma kivet�t�se r�v�n. Ez a m�dszer �nmaga ment�lk�p�nek kivet�t�s�b�l �ll, mely k�r� asztr�lanyag is van vonva �s e k�ppel a kapcsolatot addig tartj�k fenn, am�g az akarat lehet�v� teszi, hogy �ltala benyom�sokat foghassanak fel. Az alak ily m�don �gy m�k�dik mint a l�t� �ntudat�nak kik�ld�ttje. Az ilyen benyom�sokat a gondolkod�val a szimpatikus rezg�sek k�zlik. T�k�letes l�t�s eset�ben a l�t� majdnem �gy k�pes l�tni mintha a gondolatforma hely�n �nmaga �llna. Ezzel a m�dszerrel tetsz�s szerint meg lehet jel�lni a n�z�pontot is. A tiszt�nl�t�s ezen fajt�j�val a tiszt�nhall�s ritk�bban kapcsolatos mint az el�bbivel. Amely pillanatban a gondolat �sszpontos�t�s megsz�nik, az eg�sz l�tv�ny elt�nik, megism�tl�s�hez egy �jabb gondolatform�t kell alkotni. A tiszt�nl�t�s ezen fajt�ja ritk�bb mint az el�bbi, mivel ment�lis fel�gyeletre van sz�ks�g �s finomabb term�szet� er�ket kell alkalmazni. Ez az elj�r�s kiv�ve egy eg�szen kis t�vols�got, f�raszt�.   3.      Az asztr�ltestben val� utaz�s �ltal, �lomban vagy transzban. Ezt az elj�r�st az el�z� fejezetekben m�r le�rtuk.   4.      A ment�ltestben val� utaz�s �ltal. Ebben az esetben az asztr�ltest a fizikai testtel egy�tt visszamarad �s ha sz�ks�ges, hogy az ember az asztr�ls�kon mutatkozz�k, erre a c�lra egy ideiglenes asztr�ltestet vagy mavavirup�t alkot, amit a XXIX. fejezetben �runk le.   A t�volban lej�tsz�d� esem�nyekre vonatkoz�lag adatokat lehet szerezni ha egy asztr�ll�nyt id�z�nk meg vagy h�vunk seg�ts�g�l, amilyen egy term�szeti szellem, aki felvil�gos�t�s beszerz�s�re k�r�nk vagy k�nyszer�t�nk. Ez term�szetesen nem tiszt�nl�t�s hanem m�gia.   Ahhoz, hogy egy asztr�ls�kon lev� szem�lyt megtal�ljunk az sz�ks�ges, hogy kapcsolatban legy�nk vele, amihez rendszerint egy nagyon kicsi �sszek�ttet�s elegend� mint amilyen egy f�nyk�p, egy �ltala �rt lev�l, egy valamikor hozz�tartozott t�rgy stb. ekkor az illet� alaphangj�t mondjuk ki, mire ha akit keres�nk az asztr�ls�kon van, k�zvetlen v�laszt ad.   Az asztr�ls�kon lev� ember alaphangja egy �tlagfajta hang, mely kiemelkedik mindazon k�l�nf�le rezg�sekb�l melyek asztr�ltest�ben megszokottak. Hasonl� �tlaghangja van minden ember ment�l- �s m�s test�nek is, �s az �sszes alaphang egy�ttv�ve alkotj�k az ember akkordj�t, vagy mint gyakran nevezik misztikus akkordj�t.   A gyakorlott l�t� egy pillanat alatt pontos �sszhangba hozza saj�t testeit az illet� hangj�val, majd akaratmegfesz�t�ssel kik�ldi annak hangj�t. A h�rom vil�gban b�rhol legyen is a keresett ember, azonnal v�lasz �rkezik t�le. Ezt a v�laszt a l�t� azonnal megl�tja �gy, hogy magnetikus �sszek�t� vonalat k�pes alkotni az illet�vel.   A tiszt�nl�t�s egy m�sik fajt�ja arra k�pes�ti a l�t�t, hogy olyan esem�nyeket fogjon fel melyek a m�ltban j�tsz�dtak le. Ennek az er�nek h�rom fokozata van, kezdve a gyakorlott emberrel aki tetsz�se szerint lapozhat az Akasha Kr�nik�ban, eg�szen az alkalmi l�t�ig aki csak n�ha kap egy-egy felvillan�st. A k�z�ns�ges pszichometrikusnak egy t�rgyra van sz�ks�ge amely kapcsolatban van azzal a m�ltbeli esem�nnyel, melyet l�tni �hajt vagy ami term�szetes, haszn�lhat egy krist�lyt vagy m�s t�rgyat az �sszpontos�t�s c�lj�ra.   Az Akasha Kr�nika feljegyz�sei az Istens�g eml�kezet�t alkotj�k, melyr�l r�viden a XVI. fejezetben sz�lottunk. Az asztr�ls�kon l�tott feljegyz�sek csup�n csak visszat�kr�z�d�sei egy sokkal magasabb s�kr�l ered� inform�ci�nak �s rendk�v�l t�k�letlennek, t�red�kesek �s gyakran eg�szen torzak. A sz�l �ltal fodrozott v�z fel�let�n l�that� visszat�kr�z�d�sekkel szokt�k �sszehasonl�tani. A ment�ls�kon a feljegyz�sek teljesek, pontosak �s pontosan olvashat�k. Ez term�szetesen a ment�ls�kon sz�ks�ges felt�teleket ig�nyli.

Fatyol

El�zm�ny | 2005.10.12. 11:02 - #27

XXVI. fejezet   Az asztr�ler�k kifejleszt�se     A pszichikai er�k birtokl�sa sz�ks�gk�ppen nem j�r egy�tt a magas erk�lcsi jellemmel, mint ahogy a fizikai er� birtokl�sa sem. Maguk a pszichikai er�k sem jelei valami m�s ir�nyba val� nagy fejletts�gnek.   M�g teh�t nem igaz az, hogy egy nagy pszichikus sz�ks�gk�ppen spiritu�lis ember, m�sr�szt igaz az, hogy egy nagy spiritu�lis ember elker�lhetetlen�l pszichikus.   A pszichikai er�ket b�rki kifejlesztheti, aki f�radts�got vesz mag�nak �s a tiszt�nl�t�st �s a mesmerizmust megtanulja, mint ahogy megtanulhat zongor�zni hogyha hajland� a sz�ks�ges neh�z munk�t elv�llalni.   Az asztr�l�rz�sek minden emberben megvannak, azonban �ltal�nosan rejtve maradnak �s mesters�gesen kell �ket kik�nyszer�teni, hogyha a fejl�d�s jelenlegi fok�n haszn�lni akarjuk. R�videsen minden mesters�ges �szt�k�l�s n�lk�l tev�kenny� v�lnak. Nagyon sok emberben mesters�gesen fel�breszthet�k �s fejleszthet�k. Az asztr�l �rz�kek tev�kenys�g�nek felt�tele minden esetben a fizikai �rz�kek t�tlen volta, min�l t�k�letesebb a fizikai t�tlens�g, ann�l nagyobb az asztr�ltev�kenys�g lehet�s�ge.   A primit�v n�pek vagy egy el�rehaladottabb faj gyakran vannak birtok�ban a tiszt�nl�t�snak. Ezt n�ha als�bbrend� pszichizmusnak is nevezik, �s egy�ltal�n nem azonos azzal a k�pess�ggel, amellyel a megfelel�en gyakorlott �s fejlettebb ember rendelkezik �s nem is �rik el ugyanazon az �ton.   A pszichizmus alkalmi mutatkoz�sa, a fejletlen emberben egy t�m�r �rz�sfajt�ban nyilv�nul meg, amely ink�bb az eg�sz testhez tartozik semhogy egy k�l�n szerv r�v�n megnyilatkoz� pontos �s hat�rozott �szlel�s volna. Ez volt kiv�ltk�ppen az atlantiszi gy�k�rfaj jellegzetess�ge. Ez nem az asztr�l csakr�k �tj�n m�k�dik, hanem a fizikai �rz�kszervekkel kapcsolatos asztr�lk�zpontok �tj�n. Ezek nem hat�rozottan asztr�lisak, b�r az asztr�ltestben l�v� asztr�l anyaghalmazok. Ezek az asztr�l �s fizikai testek k�z�tti �sszek�t� hidak �s a sz� igazi �rtelm�ben v�ve nem kifejlesztett asztr�l�rz�kek. A „m�sodik l�t�s” az �rz�kenys�g ezen t�pus�hoz tartozik �s tapasztalat�t gyakorta jelk�pes m�don adja �t. A h�dul szolg�l� �rz�kszervek ingerl�se a csakr�k kifejleszt�se helyett, melyek az asztr�lszervek, nagy hiba. Ez az als�bbrend� pszichizmussal a szimpatikus idegrendszerrel kapcsolatos, ellenben a magasabbrend� pszichizmus a cerebrospin�lis rendszerrel van kapcsolatban. A szimpatikus idegrendszer feletti fel�gyelet �letre kelt�se visszafel� halad�s �s nem el�rejut�s.   Az id�k folyam�n az als�bb pszichizmus elt�nik, hogy egy k�s�bbi fokon �jra megny�lj�k amikor is az akarat ellen�rz�se al� ker�l.   A hiszt�rikus �s nagym�rt�kben ideges emberek alkalmilag tiszt�nl�t�kk� v�lhatnak, �s ez a t�ny egyik t�nete betegs�g�knek �s annak k�vetkezm�nye, hogy a fizikai test annyira gyenge, hogy m�r nem k�pez semmi akad�lyt az asztr�l- �s �terl�t�ssal szemben. A pszichizmus ezen oszt�ly�nak egyik rendk�v�li p�ld�ja a del�rium tremens; ezen betegs�g �ldozatai gyakran k�pesek ideiglenesen �szrevenni bizonyos undor�t� elemi l�nyeket �s �terl�nyeket.   K�v�natos, hogy azok, akik m�g nem fejlesztett�k ki az �terl�t�st �rtelmileg helyesen �t�lj�k meg, hogy annak jelens�gei a jogos megfigyel� sz�m�ra �ppen �gy nyitva �llnak, mint a fizikai vil�g jelens�gei.   Vannak bizonyos yoga gyakorlatok, melyek seg�ts�g�vel az asztr�l�rz�ket okos �s eg�szs�ges m�don ki lehet fejleszteni. Ellenben nemcsak haszonn�lk�li, hanem vesz�lyes is lehet ezt megk�s�relni mindaddig, am�g valaki kereszt�l nem ment a tisztul�s el�k�sz�t� fokozatain. �gy a fizikai mint az asztr�ltestet el�sz�r meg kell tiszt�tani az�ltal, hogy az ev�s, iv�s �s a mindenf�le gy�l�let �rz�seknek felszabad�t�sa stb., rossz szok�sainak bilincseit levetj�k.   �ltal�noss�gban, nem k�v�natos mesters�ges eszk�z�kkel kier�szakolni az asztr�ltest fejleszt�s�t, mert am�g el nem nyert�k a spiritu�lis er�t, addig az asztr�l l�tv�nyok, -hangok �s m�s jelens�gek zavar�k s�t ijeszt�k.   A m�lt karm�j�nak megfelel�en el�bb vagy ut�bb, az aki k�veti a „r�gi �s kir�lyi” �sv�nyt, fokozatosan feljut az asztr�ljelens�gekhez; �lesebb l�t�sa fel�bred �s minden oldalr�l egy t�gultabb vil�gegyetem �j l�tnival�i fognak kibontakozni el�tte. Ez a magyar�zata annak a mond�snak, hogy: „El�sz�r keress�tek a mennyeknek orsz�g�t �s mindezek a dolgok elj�nnek hozz�tok.”   Az asztr�ler�k kifejleszt�se �nmag�ban egy olyan c�l, amely elker�lhetetlen�l elvezet ahhoz, amit keleten a fejl�d�s laukika m�dszer�nek neveznek. Az elnyert er�k csak a jelen szem�lyis�gre �rv�nyesek �s nem l�v�n m�s aki vigy�zzon r�, a tan�tv�ny nagyon is hajlamos arra, hogy helytelen�l haszn�lja azokat. Ehhez az oszt�lyhoz tartoznak a Hatha yoga gyakorlatok, a pranayama vagy l�gz�s ellen�rz�s, az elemi l�nyek invok�l�sa �s mindazok a rendszerek, amelyek valamilyen �ton a fizikai �rz�kek elhal�s�t vonj�k maguk ut�n, mint pl. a b�d�t�szerek vagy amint ez a dervisek k�z�tt szok�sos �rj�ng� vall�si t�nc �ltal m�g v�g�l sz�d�l�s �s �rz�ketlens�g l�p fel; vagy pedig a mesmeriz�l�s �ltal, amikor az asztr�lis �rz�kek felsz�nre ker�lhetnek. M�s m�dszerek a krist�lyba n�z�s mely nem vezet m�shoz mint egy legalacsonyabb fok� tiszt�nl�t�shoz invok�ci�k ism�tl�se vagy var�zsig�k haszn�lata szertart�sok �ltal.   Aki szavak vagy var�zsig�k �ltal transzba ejti �nmag�t, k�vetkez� �let�ben val�sz�n�, hogy mint m�dium t�rhet vissza vagy legal�bb is m�diumit�sra lesz hajlamos. A m�diumit�st egy�ltal�n nem kell pszichikai er�nek tekinteni, mert egy m�dium nem gyakorolja az er�t, hanem ellenkez�leg, lemond a saj�t teste feletti fel�gyeletr�l m�s l�nyek kedv��rt. Ilyenk�ppen a m�diumit�s nem er�t hanem �llapotot jelent.   Sok t�rt�netet olvashatunk bizonyos misztikus ken�cs�kr�l, vagy orvoss�gokr�l, melyeket a szemekre kenve az embert t�nd�rek stb. l�t�s�ra teszi k�pess�. A szemek megken�se ingerelheti ugyan az �terl�t�st, azonban semmi esetre sem k�pes megnyitni az asztr�ll�t�st, b�r bizonyos ken�cs�k az eg�sz testre elkenve nagyban seg�ts�g�re lehetnek az asztr�ltestnek, hogy a fizikai testet teljes tudatoss�g mellett hagyja el – egy olyan t�ny, melynek ismerete a k�z�pkori id�kn�l messzebb ny�lik, amelyet n�h�ny boszork�ny pr�ba alkalm�val ny�jtott bizony�t�kokb�l l�thatni.   A lokottara m�dszer a Raya yoga vagy spiritu�lis halad�s m�dszer�hez tartozik, �s k�ts�gtelen�l a legjobb. B�r lass�bb, az e m�dszer �ltal elnyert er�k a maradand� egy�nis�ghez tartoznak �s sohasem vesznek el �jb�l �s e mellett egy Mester vezet�se biztons�got ad mindaddig, am�g parancsait pontosan k�vetik. A Mester �ltal val� gyakorl�s egy m�sik nagy el�nye az, hogy b�rmilyen k�pess�gre tegyen is szert a tan�tv�ny, azok hat�rozottan a kez�ben vannak �s amikor csak sz�ks�ges teljes m�rt�kben �s �lland�an haszn�lhat�k. A gyakorlatlan emberben ellenben ezek az er�k csak nagyon r�szlegesen, valamint megszak�t�sokkal nyilv�nulnak meg, �gysz�lv�n saj�t tetsz�s�k szerint l�tszanak megjelenni vagy elt�nni.   Az ideiglenes m�dszer hasonl� ahhoz, amikor az ember a l� elk�b�t�s�val tanul meg lovagolni. A maradand� m�dszer hasonl� ahhoz, amikor az ember lassan tanul meg lovagolni �gy, hogy az b�rmely lovon siker�l. A maradand� m�dszer igazi fejl�d�st jelent, a m�sikkal sz�ks�gk�ppen nem j�r egy�tt a fejl�d�s, mivel a szerzett er�k a test hal�l�val elveszhetnek.   Az asztr�ls�kbeli t�gabb l�t�s nem tiszta boldogs�g, mert felt�rja a vil�g szenved�s�t �s nyomor�s�g�t, kapzsis�g�t �s rosszas�g�t. Schiller szavai jutnak esz�nkbe: „Mi�rt vitt�l engem ekk�ppen az �r�k vakok v�ros�ba, hogy nyitott �rz�kkel hirdessem a Te j�slatodat? Vedd vissza t�lem ezt a szomor� tiszt�nl�t�st, vedd el szemeimt�l ezt a kegyetlen vil�goss�got! Add vissza az �n vaks�gomat, �rz�keim boldog s�t�ts�g�t, vedd vissza a Te borzaszt� aj�nd�kodat!”   A tiszt�nl�t� er�, ha helyesen �s okosan haszn�ljuk, seg�ts�g �s �ld�s lehet, helytelen�l haszn�lva akad�ly �s �tok. A velej�r� nagy vesz�lyek a g�gb�l, tudatlans�gb�l �s tiszt�talans�gb�l erednek. Nyilv�nval�an egy�gy�s�g ha egy tiszt�nl�t� azt k�pzeli, hogy csak � van felruh�zva �s hogy � az egyetlen szem�ly aki angyali vezet�s mellett kiv�lasztottak, hogy �j rendeltet�shez jusson �s �gy tov�bb.   Ezenfel�l mindig vannak olyan vid�m �s csintalan asztr�ll�nyek, akik k�szek �s alig v�rj�k az alkalmat, hogy seg�tsenek ilyen csal�sokat �s akik minden szerepre v�llalkoznak, amit csak r�juk lehet b�zni.   Hasznos ha a tiszt�nl�t� tud valamit e t�rgyk�rb�l �s meg�rt valamit a magasabb s�kok felt�teleib�l �s ha lehets�ges n�mi tud�ssal rendelkezik a tudom�nyos t�rgyakra vonatkoz�an.   Ezenfel�l a tiszt�talan �let� �s rossz sz�nd�k� ember a l�thatatlan vil�gban elker�lhetetlen�l mag�hoz vonzza a legrosszabb elemi l�nyeket. A tiszta gondolkod�s� �s �let� ember m�sr�szt meg van v�dve a m�s s�kok nemk�v�natos l�nyeinek befoly�s�t�l.   Sok esetben az asztr�l tudatoss�g felvillanhat an�lk�l, hogy egy�ltal�n fel�bredne az �terl�t�s. A fejl�d�s ezen szab�lytalan volta egyike azoknak az alapvet� okoknak, ami�rt olyan nagy a tiszt�nl�t�sbeli t�ved�s lehet�s�ge, k�l�n�sen a kor�bbi fokokon.   A dolgok rendes foly�sa mellett az ember az asztr�ls�k val�s�gainak �szrevev�s�re nagyon lassan �bred fel, �pp�gy, mint a kisgyerek a fizikai vil�g val�s�gaira lassan �bred r�. Azok, akik �nk�nt �s kor�n l�pnek az �sv�nyre, az ilyen tud�st rendellenesen fejlesztik ki �s ennek k�vetkezt�ben eleinte sokszor t�vednek.   Vesz�ly �s baj k�nnyebben fordulnak el�, hogyha minden ilyen tan�tv�ny nem �llana olyan megfelel� tan�t� fel�gyelete alatt akik m�r ismer�sek az asztr�ls�kon. Ez az oka, ami�rt pr�bak�ppen mindenf�le rettenetes l�tnival�t mutogatnak az �joncnak �gy, hogy meg�rtheti �s megszokhatja azokat. Ha ez nem t�rt�nn�k meg, olyan megr�zk�dtat�snak lenne kit�ve, amely nemcsak megakad�lyozhatn� abban, hogy hasznos munk�t v�gezzen, hanem t�nyleges vesz�llyel is j�rhatna fizikai test�re.   Az asztr�lvil�gba val� els� bevezet�s k�l�nf�le m�don t�rt�nik. Egyesek eg�sz �let�kben csak egy �zben lesznek fog�konyak hogy el�gg� tapasztalhass�k egy asztr�ll�ny jelenl�t�t vagy valami asztr�ljelens�get. M�sok azt tapasztalj�k, hogy mind gyakrabban l�tnak �s hallanak olyan dolgokat, amelyekkel szemben m�sok vakok �s s�ketek, m�sok meg �lom tapasztalatokra kezdenek szert tenni.   Ha valaki �rz�kenny� kezd v�lni az asztr�l befoly�sokkal szemben, n�ha hirtelen valami megmagyar�zhatatlan �lom hat�sa al� ker�lnek. Ez r�szben az elemi l�nyek �ltal az emberrel szemben �rzett term�szetes ellenszenvb�l sz�rmazik, aminek oka az ember fizikai s�kbeli sok rombol� tev�kenys�ge, melyek visszahatnak az asztr�ls�kra, r�szben pedig annak a sokf�le mesters�ges eleml�nynek tudhat� be, melyek az ember �rtelme hozott l�tre. Ezt k�l�n�sk�ppen Chicag�ban �s annak k�rny�k�n figyelt�k meg.   Egyesek n�ha tudatosak lesznek az emberi aura ragyog� sz�neir�l, m�sok arcokat l�tnak, t�jakat vagy sz�nes felh�ket, melyek elvonulnak a szemeik el�tt a s�t�tben miel�tt elalszanak. Tal�n a legk�z�ns�gesebb tapasztal�s n�vekv� tisztas�ggal visszaeml�kezni az �lom alatt m�s s�kokon szerzett tapasztalatokra.   N�ha valaki eg�sz �lete alatt egyetlen egyszer felfogja p�ld�ul egyik bar�tj�nak hal�l�r�j�ban val� megjelen�s�t. Ennek oka k�tf�le lehet �s mindk�t esetben a haldokl� er�s v�gya alkotja a hajt�er�t. Ez az er� a haldokl�t arra k�pes�theti, hogy anyagias�tja mag�t egy pillanatra, ez esetben term�szetesen nincs sz�ks�g tiszt�nl�t�sra, sokkal val�sz�n�bb, hogy mesmerikusan hat a felfog�ra, egy pillanatra eltomp�tja fizikai �rz�keit �s ingerl�leg hat a magasabbrend� �rz�kekre.   A fejlett asztr�ll�t�ssal rendelkez� embert term�szetesen t�bb� m�r nem korl�tozza a fizikai anyag: kereszt�ll�t minden fizikai testen, a fizikailag �t nem l�tsz� t�rgyak el�tte �ppen olyan �tl�tsz�ak, mint az �veg. A zenekari el�ad�son sz�nekben �s form�kban l�tja az el�ad� gondolatait �s abban a helyzetben van, hogy sokkal teljesebben meg�rtse �t mint asztr�ll�t�s n�lk�l.   A tapasztalat azt mutatja, hogy egyesek a sz�nokt�l sokkal t�bbet kapnak mint amennyit a puszta szavak ny�jtanak. Egyesek sokkal t�bbet fognak tal�lni eml�kezet�kben mint amennyit a sz�nok kifejtett. Mindezek a tapasztalatok azt mutatj�k, hogy az asztr�ltest fejl�dik �s mind fog�konyabb� v�lik �s v�laszol a sz�nok �ltal kialak�tott gondolatokra.   Egyes helyek jobban megk�nny�tik az okkult munk�t mint m�sok; �gy Kaliforni�ban nagyon sz�raz az �ghajlat �s a leveg�ben sok a villamoss�g ami nagyon kedvez a tiszt�nl�t�s kifejl�d�s�nek.   Egyes pszichikusoknak 28�C h�m�rs�kletre van sz�ks�ge, hogy j� munk�t v�gezzenek, m�sok csak alacsonyabb h�m�rs�kleten dolgoznak j�l.   Minthogy a gyakorlott tiszt�nl�t� megl�tni k�pes az ember asztr�ltest�t, k�vetkez�sk�ppen az asztr�ls�kon senki sem k�pes elrejt�zni vagy elpal�stolni mag�t … ami val�ban, annak fog l�tszani az el��t�letek n�lk�li megfigyel� el�tt. Sz�ks�ges, hogy az el��t�let sz�t haszn�ljuk, mert az ember saj�t testeinek k�zvet�t�s�vel l�tja, ami n�mileg hasonl� ahhoz, mint amikor az ember egy t�jat sz�nes �vegen �t n�z. Am�g meg nem tanulja, hogy ne engedjen ezen befoly�snak, az ember m�sban legkir�v�bban azokat a tulajdons�gokat hajlamos megl�tni, melyekre �nmaga a legeg�szs�gesebben v�laszol. Gyakorlatra van sz�ks�g, hogy az ember elker�lje ezen szem�lyes befoly�s �ltal l�trehozott torz�t�st, hogy azut�n l�pes legyen tiszt�n �s pontosan megfigyelni.   Azon pszichikusok legnagyobb r�sze akik alkalmilag nyernek felcsillan�sokat az asztr�lvil�gb�l, valamint a spiritiszta �l�seken k�zl�seket ad� l�nyek legnagyobb r�sze elmulasztja, hogy k�z�lje az e k�nyvben le�rt asztr�ls�kbeli bonyolults�gokat. Ennek az az oka, hogy kevesen l�tj�k az asztr�ls�kon �gy a dolgokat amilyenek azok val�ban, hanem csak hosszas tapasztal�s ut�n. M�g azok is, akik teljesen l�tnak, gyakran t�ls�gosan megsz�d�lnek, a meg�rt�st �s eml�kez�st illet�leg �sszezavarodnak �s alig van valaki aki tapasztalat�t a fizikai s�k nyelvezet�re le tudn� ford�tani. Sok gyakorlatlan pszichikus sohasem vizsg�lja meg a l�tottakat tudom�nyosan, egyszer�en meg�rzi a benyom�st amely lehet teljesen helyes de lehet teljesen hamis vagy esetleg teljesen f�lrevezet� is.   Amint m�r l�ttuk, az asztr�lvil�g lak�i gyakran cselfog�ssal �lnek, amelyekkel szemben a gyakorlatlan ember teljesen v�dtelen.   Az olyan asztr�ll�ny finomabb �rz�kei, aki �lland�an egy m�diumon kereszt�l munk�lkodik, annyira eldurvulnak, hogy �rz�ketlenn� v�lhatnak az asztr�lanyag magasabb fokozataival szemben.   Csak a fizikai s�kr�l j�v� gyakorlott l�togat�ban, aki mindk�t s�kon teljesen tudatos, lehet eg�szen megb�zni, aki �gy az asztr�l mint a fizikai s�kon egyszerre �s mindent l�t.   Az igazi, gyakorlott �s teljesen megb�zhat� tiszt�nl�t�nak olyan k�pess�gekre van sz�ks�ge, melyek egy az asztr�lisn�l magasabb s�khoz tartoznak. A puszta asztr�ll�t�s el�tt gyakran mutatkoznak innen ered� felvillan�sok vagy visszaver�d�sek, f�leg gyakran azon egyszer� �rtelm� emberek k�z�tt, akik kedvez� felt�telek k�z�tt �lnek - amit m�sodl�t�snak neveznek -, s amelyek k�z�tt a Sk�t felvid�k lak�i j�l ismert p�ld�val szolg�lnak.   Ahogy vannak fizikailag vak emberek, �pp �gy vannak asztr�lisan vakok is �gy, hogy sok asztr�ljelens�g ker�li ki az asztr�ll�t�st. T�ny, hogy az asztr�ll�t�s alkalmaz�sakor eleinte sok hib�t lehet elk�vetni, minthogy egy gyermek hib�kat k�vet el amikor el�sz�r kezdi el haszn�lni fizikai �rz�keit, b�r egy id� m�lva pontosan kezd l�tni �s hallani az asztr�l s�kon �gy mint a fizikain.   A tiszt�nl�t�s kifejleszt�s�nek m�sik m�dja, amelyet minden vall�s egyform�n haszn�l, �s amely gondosan alkalmazva egyetlen embernek sem lehet k�r�ra �s ez a medit�ci�, melynek seg�ts�g�vel n�ha nagyon tiszta fajt�j� tiszt�nl�t�st lehet kifejleszteni. A medit�ci� folyamat�t t�m�ren �rja le C. W. Leadbeater „A hal�l m�sik oldala” c�m� k�nyv�ben �s term�szetesen sok m�s k�nyvben is tal�lunk erre vonatkoz� le�r�st.   A medit�ci� seg�ts�g�vel rendk�v�li �rz�kenys�get fejleszthet�nk ki �s ugyanakkor t�k�letes egyens�lyt, eg�szs�get �s �ps�get.   A tan�tv�ny hamarosan r�j�n, hogy a medit�ci� hat�rozott gyakorl�sa magasabb t�pus� anyagokat �p�t bele a testbe. Nagy �rz�seket lehet �rezni, melyek a buddhi s�kr�l erednek, azon s�kr�l, mely a ment�ls�k felett van �s az asztr�ltestbe vet�t�dnek. Emellett azonban a ment�ltestet �s a kauz�ltestet is ki kell fejleszteni, hogy meglegyen az egyens�ly. Az asztr�l-�ntudatoss�gb�l nem lehet egyszer�en felugrani a buddhikus s�kra an�lk�l, hogy a k�zbees� testeket ki ne fejlessz�k. Egyed�l az �rz�s seg�ts�g�vel sohasem lehet t�k�letes egyens�lyra vagy kitart�sra szert tenni; a nagy �rz�sek, melyek a helyes ir�nyba korm�nyoznak benn�nket, nagyon k�nnyen elferd�lhetnek �s kev�ss� k�v�natos ir�nyba vihetnek benn�nket. Az �rz�sek ind�t�er�t k�peznek, azonban az ir�ny�t� er� a b�lcsess�gb�l �s a kitart�sb�l erednek.   Az asztr�l �s buddhikus s�kok k�z�tti szoros kapcsolat egy p�ld�j�t tal�ljuk a kereszt�ny mis�ben. Az ostya megszentel�se pillanat�ban egy er� sug�rzik ki amely a buddhikus s�kon a leger�sebb, b�r a fels� ment�l vil�g�ban is er�teljes, ezenfel�l tev�kenys�g�t az els�, m�sodik �s a harmadik asztr�ls�kon is megfigyelt�k, b�r ez visszat�kr�z�d�se lehet a ment�lisnak vagy lehet a szimpatikus rezg�sek egyik hat�sa is. E hat�st meg�rezhetik olyan emberek is, akik nagyon messze vannak a templomt�l, mivel az eg�sz k�rny�ket egy nagy er� �s b�kehull�m �nti el, holott sokan egy�ltal�n nem hozz�k kapcsolatba a v�gzett szentmis�vel.   A fentieken k�v�l egy m�sik hat�s is l�trej�n amely ar�nyban �ll �s eredm�nye a szertart�s alatt jelenl�v� minden egyes egy�n �ltal �rzett odaad�s tudatos �rz�s�nek. Egy sug�r - mely olyan mint a t�z – �rad ki a felemelt osty�b�l �s er�s izz�sba hozza az asztr�lis fels� r�sz�t. Ez az asztr�ltesten kereszt�l, a vele val� szoros kapcsolat r�v�n a buddhikus testre is er�s hat�st gyakorol. E kett�s – az asztr�ltest �s a buddhikus test – k�lcs�n�sen egym�sra hatnak �s visszahatnak.   Hasonl� a hat�s, amikor az olt�ri Szents�ggel �ld�st osztanak.

Fatyol

El�zm�ny | 2005.10.12. 11:02 - #26

XXV. fejezet   Az �rz�sek ural�sa     Ez a k�nyv hi�nyos lenne, hogyha nem hangs�lyozn�nk el�sz�r annak sz�ks�gess�ges volt�t, hogy a tan�tv�nynak uralnia kell asztr�ltest�t, m�sodszor, hogy azt fokozatosan olyan �ntudat eszk�zz� kell kik�peznie, amely teljess�ggel al� van rendelve az igazi ember, az Eg� akarat�nak �s harmadszor, annak sz�ks�gess�g�t, hogy idej�ben �lland�an fejlessze �s t�k�letes�tse az asztr�ltest k�l�nf�le er�it.   Az �tlagos vil�gi ember keveset tud �s kev�s gondot ford�t az ilyen dolgokra, az okkult tan�tv�nyn�l azonban els�rend� fontoss�g�, hogy megszerezze a minden egyes, fizikai, asztr�l �s ment�lteste feletti teljes uralmat. B�r vizsg�lat �s tanulm�ny c�lj�b�l ezt a h�rom testet el kel k�l�n�teni egym�st�l �s k�l�n-k�l�n kell �ket tanulm�nyozni, a gyakorlati �letben m�gis �gy tal�ljuk, hogy valamennyi egyidej� gyakorl�s�t egyszerre is folytathatjuk �s az egyikben megszerzett b�rmely er� bizonyos m�rt�kben seg�ts�get jelent a m�sik kett� gyakorl�s�ban.   M�r l�ttuk a VIII. fejezet elej�n annak k�v�natos volt�t, hogy a fizikai testet �tel, ital, eg�szs�ges �let stb. �tj�n megtiszt�tsuk, hogy �gy a lehet� legkisebbre cs�kkents�k az asztr�ltest ellen�rz�s�nek neh�z volt�t. Ugyanezt az elvet kell alkalmazni m�g nagyobb m�rt�kben a ment�ltestre, mert v�geredm�nyben csak az �rtelem �s akarat haszn�lata r�v�n lehets�ges az asztr�ltest v�gyainak, szenved�lyeinek �s �rz�keinek ural�sa.   Az �rz�s pszichol�gi�j�nak pontos �s gondos tanulm�nyoz�sa v�geredm�nyben sok v�rm�rs�klet sz�m�ra nagyon nagy seg�ts�get jelent, mert vil�gos, hogy sokkal k�nnyebb ellen�rz�s al� vonni egy olyan er�t, melynek eredet�t �s term�szet�t alaposan meg�rtett�k.   E c�lb�l melegen aj�nlom azoknak az elveknek �ttanulm�nyoz�s�t, melyek Bhagavan Das: „The science of the emotions” c�m� munk�j�ban vannak lefektetve. (E k�nyv csod�s tartalm�r�l Miss K. Browning „An epitome of the science of the emotions”) „Az �rzelmek tudom�nya” c�m� munka tartalm�t a k�vetkez�kben lehet r�viden �sszefoglalni:   Minden megnyilv�nult l�tet az �n-re, a nem �n-re �s kett�j�k k�z�tti viszonyra lehet felbontani.   A viszonyt fel lehet osztani:   1.      Megismer�sre (Gnyanam); 2.      V�gyra (Ichca); 3.      Cselekv�sre (kriya).   Tudni, v�gyni �s cselekedni – ez a h�rom foglalja mag�ban a tudatos �let teljess�g�t.   Az �rz�s vagy �rzelem k�tf�le: kellemes vagy f�jdalmas. A kellemes, amely alapj�ban v�ve a t�bbs�g �rz�se, vonzalmat, szeretetet hoz l�tre; a f�jdalom, amely alapj�ban v�ve a kevesebb �rz�s, visszautas�t�st, gy�l�letet hot l�tre.   A vonzalomb�l fakad minden szeretet �rz�s, a visszautas�t�sb�l a gy�l�let. Minden �rz�s szeretetb�l vagy gy�l�letb�l fakad, vagy mindkett�b�l, er�ss�gi fokban k�l�nb�zve egym�st�l.   Egy k�l�n �rz�s pontos term�szet�t teh�t az a viszony hat�rozza meg amely a k�z�tt aki tapasztalja �s a t�rgy k�z�tt amely az �rz�s ind�t�oka fenn�ll. Aki az �rz�st tapasztalja amennyiben a k�l�n �rz�ssel kapcsolatos k�r�lm�nyek figyelembe j�nnek, nagyobb, akkora vagy kisebb lehet mint az �rz�s t�rgya.   Ezt a boncolgat�st k�vetve az �rz�s elemek hat lehets�ges t�pus�hoz jutunk el, amelyek az al�bbi t�bl�zat h�rom oszlop�ban vannak felsorolva. A negyedik oszlop az els� elemek aloszt�lyait adja, melyek egym�st�l er�ss�gi fokban t�rnek el, �s minden egyes csoportban a leger�sebb van legfel�l �s a gyeng�bb van alul.   Minden emberi �rz�s ezen hat �rz�s elem egyik�b�l �ll, vagy ami m�g gyakoribb, k�z�l�k kett� vagy t�bb van egy�v� kombin�lva. A tan�tv�ny a fentebb eml�tett elemek r�szletes kidolgoz�s�ra utaljuk. Munk�j�nak b�s�ges jutalma lesz.   A t�rgyhoz val� viszony Els�dleges �rz�s elem �rz�s fokozatok Min�s�g Mennyis�g 3. 4. 1. 2. Szeretet Fels�rend� Tisztelet Im�d�s, odaad�s, tisztelet, becs�let, elismer�s, b�mulat Egyenl� Vonzalom Vonzalom, bajt�rsi bar�ts�g, udvariass�g Als�rend� J�akarat R�szv�t, gyeng�ds�g, kedvess�g, sz�nalom Gy�l�let Fels�rend� F�lelem R�m�let, borzalom, f�lelem, aggodalom Egyenl� Harag ellens�ges gorombas�g, idegenked�s, hidegs�g, tart�zkod�s Als�rend� [?] Megvet�s, len�z�s, d�lyf, g�g   Egy m�sik �rdekes tanulm�ny azon tan�tv�ny r�sz�re, aki az �nuralom elnyer�se miatt �nmegismer�sre t�rekszik, az egyes�tett vagy t�meg�ntudat tanulm�nyoz�sa. Az erre vonatkoz� legjobb k�nyv melyet e k�nyv �r�ja megismert a M. Conway „The crowd in peace and war” (A t�meg h�bor�ban �s b�k�ben.) Sir Martin csod�latosan, vil�gosan �s gazdagon �rja le a k�vetkez� alapvet� t�nyeket.   1.      Az emberek nagy t�bbs�ge bizonyos pszichol�giai „t�megekben” nevelkednek fel �s mindannyiuk �lete oly embercsoportokhoz tartozik melyek hasonl�k�ppen gondolkoznak �s mindenekfelett hasonl�k�ppen �reznek. Ilyen embercsoportok az otthon, a bar�tok, t�rsak, az iskol�k, az egyetemek, a vall�si felekezetek, a politikai p�rtok, b�lcseleti iskol�k, fajok �s �gy tov�bb. M�g azok is, akik ugyanazt az �js�got olvass�k vagy akik egy kis klub tagjai, egy-egy pszichol�giai t�meget alkotnak.   2.      Ezeket a t�megeket f�k�ppen az �rz�sek vagy indulatok alak�tj�k ki, t�pl�lj�k �s uralj�k, nem pedig a gondolatok. Egy t�megben megvan minden �rz�s, azonban nincs intellektusa, �rezni k�pes, de gondolkodni nem. A t�meg v�lem�ny�ben ritk�n vagy sohasem j�tszik szerepet az �sz, hanem puszt�n csak ragad�s szenved�lyek sepernek v�gig villamos �ramk�nt az eg�sz test�leten �s ezek gyakorta csak egyetlen agyb�l erednek. Ha valakit megragadott ez a t�meg, gyorsan elveszti az egy�ni gondolkod�s vagy �rz�s erej�t �s eggy� lesz a t�meggel, osztozik annak �let�ben, v�lem�ny�ben, magatart�s�ban, el��t�leteiben.   3.      Csak keveseknek van meg az erej�k �s b�tors�guk arra, hogy kit�rjenek azokb�l a k�l�nb�z� t�megekb�l melyekhez tartoznak. A legnagyobb r�sz eg�sz �lete alatt azon t�megek befoly�sa alatt marad, melyek felvett�k �ket magukba.   A szerz� ezut�n felsorolja �s le�rja a k�l�nf�le t�meger�nyeket �s kimutatja, hogy az egy�nek er�nyeit�l elt�rnek, amennyiben sokkal alacsonyabb �s sokkal kezdetlegesebb fokon �llnak.   Minden egyes t�megnek, k�ptelen l�v�n az �nmaga vezet�s�re, egy vezet�re van sz�ks�ge �s tal�l is. Ezek a vezet�k h�rom t�pus�ak lehetnek:   1.      A t�meg k�nyszer�t�. Ez olyan valaki aki az�ltal uralja �s vezeti a t�meget, hogy saj�t szem�lyis�ge egyszer� erej�vel saj�t eszm�it szabja ki r�juk. Ezen t�pus pl. Napoleon, Disraeli, Ceasar �s Charlemagne.   2.      A t�meg magyar�z�. Ez a t�pus teljesen elt�r a t�meg k�nyszer�t� t�pus�t�l: olyasvalaki, aki term�szetes �rz�kenys�g�n�l fogva meg�rzi azt, amit a t�meg �rez vagy �rezni fog �s tiszt�n, rendszerint szeml�ltet� nyelven fejezi ki a t�meg �rz�seit. Az ilyen emberek rendszerint ritk�n gondolnak ki �nmagukt�l probl�m�kat, majd pedig hirdetik hitvall�sukat. Ink�bb arra v�rnak, hogy a t�meg �rz�sei alakot �ltsenek, akkor azt�n belerohannak a vereked�s k�zep�be �s �kessz�l�an, er�vel �s lelkesed�ssel elmondj�k azokat a dolgokat amikr�l az embereknek hom�lyos �rz�s�k van. Ezen t�pus p�ld�i nagyon mindennaposak, k�l�n�sen a politikai mez�k�n.   3.      A t�meg k�pvisel�k. A t�meg vezet�inek ez a t�pusa nem annyira egy�ni er� mint ink�bb fest�i fej. Tipikus p�ld�i egy alkotm�nyos kir�ly, egy konzul, egy nagyk�vet, egy b�r� (legal�bbis Angli�ban). Ezek az emberek nem m�sok, mint a megszem�lyes�tett „k�zv�lem�ny”. A n�p hangj�n besz�lnek, �rt�k cselekszenek �s �ket k�pviselik a vil�g szem�ben. El kell, hogy nyomj�k saj�t egy�ni v�lem�ny�ket �s �pp �gy l�tszanak �rezni ahogy a k�z�ns�g �rez, �s a k�z�hajnak vagy �rz�snek megfelel�en l�tszanak cselekedni.   A fent eml�tett �s rendk�v�l �gyes k�nyvben le�rt vezet� alapelveket csak nagyon v�zlatosan �rtam le �s a tan�tv�nyt arra �szt�k�lem, hogy maga tanulm�nyozza �t gondosan e k�nyvet. Ez nemcsak abban �ll, hogy seg�ts�g�re, hogy sokkal helyesebben fogja fel az er�ket melyek a „k�z�ns�get” uralj�k, hanem hogy azok val� �rt�ke mellett felbecs�lje a mai id�k sok k�rd�s�vel szemben elfoglalt �ll�spontj�t, v�lem�ny�t �s magatart�s�t.   Legnagyobb fontoss�ggal az b�r, hogy az okkult tan�tv�ny minden �rz�s�ben �s gondolat�ban tudatosan �s szabadon cselekedj�k. A g�r�g mond�s, hogy „Ismerd meg tenmagad” nagyszer� tan�cs mert az �nismeret minden jel�lt r�sz�re abszol�t sz�ks�ges a halad�shoz. A tan�tv�nynak nem szabad megengednie, hogy a k�ztudatban vagy gondolatform�ban val� elmer�l�s levegye a l�b�r�l, mely egy olyan l�gk�rt alkot mely megsz�nez mindent, �s amely nyilv�nval�an uralja �s korm�nyozza azt a t�meget amely mozog. Nem k�nny� ellen�llni egy olyan n�phangulatnak, amely olyk�ppen hat, hogy azok a gondolatform�k �s gondolat�ramok melyek bet�ltik a l�gk�rt sz�ntelen�l ostromolnak benn�nket �s az okkultizmus tan�tv�ny�nak m�gis meg kell tanulnia ellen�llni. Tov�bb� fel kell ismernie a csoportvezet�ket �s elker�lni azt, hogy azok uralj�k, meggy�zz�k, eszm�k elfogad�s�ra vagy k�l�nb�z� cselekedetekre vegy�k r�, hacsak teljesen �nk�nt nem teszi ezt, saj�t k�pess�g�nek �bers�g�vel.   A pszichol�giai csoportok �s t�megvezet�k befoly�sa a vil�gban manaps�g t�nyleg nagyon nagy, �s val�sz�n�leg �gy volt a m�ltban is �s azok az er�k, melyeket kezelnek finomak �s messzire hat�k, �gy, hogy az a tan�tv�ny, aki �nuralomra t�rekszik �s aki vezetni igyekszik a saj�t �rz�s- �s gondolatvil�g�t, ezekkel a lelkes�t� befoly�sokkal szemben folytonosan r�sen lenni k�nyszer�l.   Azon a v�lem�nyen vagyok, hogy az „�rz�sek tudom�nya” �s „A t�meg a b�k�ben �s h�bor�ban” c�m� k�nyvek tanulm�nyoz�sa megbecs�lhetetlen �rt�k� bevezet�s az asztr�ltest kifejleszt�s�nek �s gyakorl�s�nak feladat�hoz, m�g csak hasznos �s engedelmes szolg�ja nem lesz az Eg� akarat�nak.   Egy m�sik tanulm�nyra is nagyon �szt�nz�m a tan�tv�nyt, �spedig a tudatalatti �rtelem tanulm�nyoz�s�ra, melyet gyakran neveznek „tudattalannak”. E t�rgyba val� bevezet�s�l aj�nlom T. J. Hudson „The law of psychic phenomena” c�m� k�nyv�t.   E k�nyv tanulm�nyoz�s�n�l a tan�tv�ny vegye figyelembe, hogy a k�nyvet 1892-ben �rt�k. A mai ismeretek birtok�ban sz�ks�gtelen teljesen elfogadni Hudson tanulm�ny�t,  oszt�lyoz�s�t vagy m� kifejez�seit. Ennek dac�ra a k�nyv nagy �rt�kkel b�r az�rt mert eg�szs�ges tudom�nyos k�telked�sre b�tor�t sok pszichikai jelens�g magyar�zat�nak t�l k�szs�ges elfogad�s�val szemben �s m�sodszor nagy er�vel �rezteti azokat a sz�rny� lehet�s�geket, melyek az emberi term�szet �ntudat alatti r�sz�ben rejtve vannak, s melyeket a gondos tan�tv�ny arra haszn�lhat, hogy nagym�rt�kben ellen�rizheti saj�t asztr�ltest�t �s �ltal�ban saj�t jellem�t megtiszt�thatja �s fel�p�theti. Term�szetesen van sok m�s �s teljesen modern munka is melyek szint�n nagy seg�ts�g�nkre lehetnek.   Hudson r�viden ezeket �ll�tja:   1.      Az ember mentalit�sa k�t r�szre oszthat�, melyek mindegyik�nek megvannak a saj�t k�l�n�ll� er�i �s m�k�d�sei. Ezeket objekt�v (t�rgyi) �s szubjekt�v (szem�lyi) �rtelemnek nevezi.   2.      Az objekt�v �rtelem az, amely megismeri az objekt�v vil�got, megfigyel�sei eszk�z��l a fizikai �rz�kszerveket haszn�lja �s a legmagasabb m�k�d�se az �sz.   3.      A szubjekt�v �rtelem a k�rnyezet�t a fizikai �rz�kszervekt�l f�ggetlen eszk�z�kkel ismeri meg. Ez az �rz�sek sz�khelye �s az eml�kezet t�rh�za. Legmagasabb m�k�d�s�t akkor fejti ki amikor az objekt�v szervek t�tlenek, pl. a sonnanbulizmus vagy a hipnotizmus �llapot�ban. A Hudson �ltala szubjekt�v �rtelemnek tulajdon�tott sok m�s k�pess�g tiszt�n az asztr�ltest k�pess�ge, p�ld�ul a t�voli helyekre val� utaz�s, gondolatolvas�s, stb.   Tov�bb�, m�g az objekt�v �rtelmet ellen�rz�s�ben nem lehet befoly�solni az �sz, a pozit�v tud�s vagy az �rz�kszervek bizonyoss�g�val szemben, addig a szubjekt�v �rtelmet a szuggeszci� ereje �lland�an megk�zel�theti, ak�r t�volr�l ered az, ak�r saj�t tulajdon objekt�v �rtelm�t�l.   A modern ismeret seg�ts�g�vel szeml�lve az asztr�l- �s ment�ltestet, valamint a gondolat- �s �rz�sform�k term�szet�t �s haszn�t, a tan�tv�ny �rdekes �s f�ggetlen meger�s�t�s�t fogja megtal�lni sok olyannak, amit a teoz�fus �r�k tan�tottak, �s amint m�r mondottuk, k�pes lesz jobban elk�pzelni, hogy a saj�t pszichol�giai befejezetts�g�ben elvben korl�tlan er�k rejt�znek, melyeket oly ar�nyban k�pes m�k�d�sbe hozni, amelyet nagyra becs�lt okkultist�k ismertettek, mint amilyen p�ld�ul a medit�ci�. Ezenfel�l tal�n m�g �lesebben fogja �rezni mint annak el�tte azt, ahogyan a K�ma vagy a v�gy, �s Manas vagy �rtelem egym�sba vannak keveredve �s hogy hogyan lehet azokat sz�tv�lasztani, mindkett� nagyobb jav�ra �s meger�s�d�s�re.   Jusson mindig esz�nkbe, hogy a v�gyat a gondolat �ltal lehet megv�ltoztatni �s v�g�l uralni. Amint az �rtelem megtanulja a fel�gyelet gyakorl�s�t, a v�gy akaratt� v�ltozik �t �s a korm�nyz�st akkor m�r nem a k�ls� t�rgyak v�gzik a vonz�s vagy tasz�t�s �ltal, hanem az ember szelleme, az Eg� vagy a bens� korm�nyz�.   Most pedig t�rj�nk vissza a mi sokkal saj�tosabb teoz�fiai �r�inkhoz �s jussunk el�bbre az asztr�ltest fejleszt�s�ben �s gyakorl�s�ban szerepet j�tsz� bizonyos m�s t�nyez�k szeml�let�ben.   Nyilv�nval�, hogy a tan�tv�nynak arra kel t�rekednie, hogy bizonyos kisebb hib�kat, �rz�sbeli gyenges�geket uraljon �s kivessen mag�b�l. Ebben a feladatban fontos szem el�tt tartani, hogy az olyan b�n, mint pl. az ingerl�kenys�g, amely ism�tl�d�tt eln�z�s folyt�n lett szok�ss�, mint egy benne lakoz� tulajdons�g nem az Eg�ban lett felhalmozva, hanem az asztr�latomban (l�sd a XXIII. fejezetet). B�rmilyen nagy is az itt felhalmozott er�, tudom�nyos bizonyoss�g az, hogy a kitart� akarat a maga idej�ben gy�zedelmeskedni fog. Az Eg� oldal�n ott a saj�t akaratereje �s m�g�tte ott van mag�nak a Logosnak a v�gtelen ereje, mert a fejl�d�s �tj�n val� el�rehalad�s az � akarata. Az egys�g eszm�j�nek meg�rt�se �gy adja meg az embernek a megfelel� ind�t�okot a jellemk�pz�s k�ts�gtelen�l kem�ny �s n�ha kellemetlen munk�j�hoz. B�rmily nagy legyen is a harc, a v�gtelens�g er�i az � oldal�n vannak �s v�geredm�nyben k�teless�ge legy�zni a rossz v�ges er�it melyeket m�lt �leteiben gy�jt�tt �ssze.   Az az ember aki ki akarja �lni v�gyait, hogy karm�j�t t�k�letes egyens�lyba hozza �s �gy nyerjen el a maga sz�m�ra felszabadul�st, c�lj�t el is �rheti. Mindamellett nem k�pes elker�lni a fejl�d�s t�rv�ny�t �s az ellen�llhatatlan nyom�s el�bb vagy ut�bb ism�t el�re fogja hajtani �s �gy az �jrasz�let�sre k�nyszer�teni. A v�gy meg�l�se nem az igazi okkultista �tja.   A szem�lyes szeretetet nem kell ki�lni, hanem annyira ki kell terjeszteni, hogy v�gtelenn� legyen; a szeretetet felfel� kell ir�ny�tani nem pedig lefel�. Ha ezt nem �rtj�k meg, �s a feladat neh�z volta okozna n�h�ny esetben probl�m�t �s �gy a szeretet elfojt�sa k�vetkezne be annak n�vel�se helyett. A t�l�rad� szeretet �s nem a szeretetlens�g fogja megmenteni a vil�got. A Mahatma a r�szv�t �ce�nja; �s nem j�ghegy. A szeretet meg�l�s�re val� t�rekv�s a balk�z �sv�ny�nek �tja.   Sz�ks�ges azonban, hogy teljesen kiseperj�k magunkb�l az alacsonyabb �s durv�bb v�gyakat; ami megmarad azt meg kell tiszt�tani. V�gyni vagy �hajtani er�vesztes�get jelent; az okkultista ahelyett akar. Az akarat a v�gy magasabb v�ltozata.   Azt is mondj�k, hogy „Hold testet” azaz az asztr�ltestet meg kellene �ln�nk. Ez nem azt jelenti, hogy minden �rz�s�nket �s indulatunkat el kell puszt�tani, ink�bb azt jelenti, hogy az asztr�ltest teljesen a fel�gyelet�nk al� kell, hogy ker�lj�n, hogy k�pesek legy�nk a Hold testet tetsz�s�nk szerint meg�lni. Amint az ember fejl�dik, akarat�t egyes�ti a Logosz akarat�val �s a Logosz fejl�d�st akar. Sz�ks�gtelen mondanunk, hogy egy ilyen kiengesztelt �llapot term�szet�n�l fogva kik�sz�b�l minden becsv�gyat.   A „Csend hangja” figyelmeztet benn�nket, hogy az asztr�lvil�g minden vir�ga alatt, b�rmily sz�p legyen is az, ott van �sszetekeredve a v�gy k�gy�ja. A vonzalom eset�ben p�ld�ul mindennek f�l�je kell emelkedni; ellenben a magas, tiszta �s �nzetlen vonzalmat sohasem lehet t�lsz�rnyalni. Minthogy az egyik jellegzetess�ge mag�nak a Logosznak, sz�ks�ges tulajdons�g a Mesterekhez �s a Beavat�shoz vezet� �sv�nyen val� el�rehalad�sban.

Fatyol

El�zm�ny | 2005.10.12. 11:01 - #25

XXIV. fejezet   Az �jrasz�let�s     Miut�n azok az okok melyek az Eg�t a mennyei vil�gba vitt�k kimer�ltek �s a szerzett tapasztalatok teljesen �thasonultak, az Eg� �jb�l szomj�s�got �rez az �rz� anyagi l�t ut�n, amelyet csak fizikai s�kon lehet kiel�g�teni. Ezt a szomj�s�got a hinduk trishna-nak nevezik.   El�sz�r �gy tekinthetj�k, mint �nkifejez�si v�gyat, m�sodszor mint a k�ls� benyom�sokra ir�nyul� v�gyat melyek egyed�l k�pes�tik arra, hogy �l�nek �rezze mag�t, mert ez a fejl�d�s t�rv�nye.   A trishna a karma �ltal l�tszik m�k�dni, amely az egy�n sz�m�ra �ppen �gy mint a kozmosz sz�m�ra, az �jrasz�let�s els�dleges oka.   Devach�ni tart�zkod�sa alatt az Eg� minden szenved�st�l �s b�natt�l megszabadult, azonban az a rossz, amit elm�lt �let�ben elk�vetett nem a hal�l, hanem csak a tetszhal�l �llapot�ban van. A m�lt rossz t�rekv�seinek cs�r�i m�r akkor �lednek, amint az �j szem�lyis�g az �jrasz�let�sre k�sz�lni kezd. Az Eg� mag�ra veszi a m�lt terh�t, a cs�r�k vagy magok mint a m�lt �let arat�sa l�p el�t�rbe. Ezt a buddhist�k Skandha-nak nevezik.   Ilyenk�ppen a K�ma a skandha-k sereg�vel egy�tt a devach�n k�sz�b�n v�rakozik ahonnan az Eg� �jb�l felmer�l, hogy mag�ra �ltse az �jabb testes�l�st. A skandh�k anyagias tulajdons�gaib�l, �rz�sekb�l, elvont ide�kb�l, �rtelmi t�rekv�sekb�l �s ment�l er�kb�l �ll.   Az a folyamat, melyben az Eg�nak �t kell mennie, abban �ll, hogy figyelm�t el�sz�r a ment�l egys�gre ir�ny�tja, amely k�zvetlen�l �jrakezdi tev�kenys�g�t, majd az asztr�l �lland� atomra, melybe akarat�t helyezi.   Azok a t�rekv�sek, melyek amint l�ttuk a tetszhal�l �llapot�ban vannak, kivet�t�dnek �s el�sz�r ment�ls�kbeli anyagot, valamint a m�sodik elemi birodalomb�l eszenci�t vonz k�r�je, melyek pontosan kifejez�sre juttatj�k azt a ment�lis fejletts�get, melyet legutols� mennyei �lete v�g�n elnyert. Teh�t pontosan ott kezdi, ahol abbahagyta.   K�vetkez� l�p�sk�nt az asztr�lvil�gb�l anyagot, valamint a harmadik elemi birodalom l�nyeg�b�l eszenci�t vonz maga k�r� �s �gy nyeri azokat az anyagokat, melyekb�l az �j asztr�lteste fel�p�l �s �gy id�zi el� az elm�lt �let�b�l �thozott v�gyak, indulatok, szenved�lyek �jra val� megjelen�s�t.   Az asztr�lanyagot az �jrasz�let�sre al�sz�ll� Eg� term�szetesen nem tudatosan, hanem g�piesen gy�jti.   Ez az anyag ezenfel�l pontos m�solata annak az anyagnak, amely az ember asztr�ltest�ben az utols� asztr�l�lete v�g�n volt. �gy az ember az �let�t minden egyes vil�gban ott kezdi, ahol az utols� alkalommal abbahagyta.   A tan�tv�ny a fentiben a karma tev�kenys�g�nek egy r�sz�t fogja felismerni, mellyel ebben a k�tetben sz�ks�gtelen foglalkoznunk. Minden egyes �jrasz�let�s elker�lhetetlen�l, g�piesen, teljesen belekapcsol�dik az el�z� �letekbe �gy, hogy az eg�sz sorozat egy folytonos, szakadatlan l�ncot alkot.   �gy az ember k�r� vont asztr�lanyag m�g nem alakult egy hat�rozott asztr�ltestt�. El�sz�r is azon toj�salakot �lti mag�ra amely a legmegk�zel�t�bb kifejez�se annak, amit a kauz�lis test igazi alakj�nak tekinthet�nk. Amint a kisgyermek fizikai teste kialakult, a fizikai anyag heves vonz�st gyakorol az asztr�lanyagra, amely a toj�salakban meglehet�sen egyform�n volt elosztva �s �gy annak nagy r�sz�t a fizikai test k�rvonalain bel�l �sszpontos�tja.   Az asztr�lanyag a n�vekv� fizikai test minden v�ltoz�s�t k�veti. Az asztr�ltest 99%-a fizikai test ter�let�n bel�l van �sszpontos�tva �s csak mintegy 1%-a az, ami a toj�salak t�bbi r�sz�t t�lti ki �s alkotja az aur�t, amint ezt a II. fejezet k�zep�n le�rtuk.   Az asztr�lanyag k�r� t�rt�n� anyaggy�jt�s folyamata n�ha gyorsan t�rt�nik, n�ha azonban hosszabb folyamat. Amikor ez befejez�d�tt, akkor az Eg� abban a karmikus ruh�zatban van, melyet � maga k�sz�tett el� a maga sz�m�ra, k�szen, hogy a Karma Urait�l elfogadja azt az �term�st, melybe mint �nt� minta az �j fizikai test bele fog �p�lni. (l�sd „Az �term�s” c�m� munk�t)   Az ember tulajdons�gai �gy eleinte m�g nem tev�kenyek, ezek egyszer�en a tulajdons�gok cs�r�i melyek az �j testekben megnyilv�nul�sukhoz ter�leteket biztos�tottak maguknak. Hogy vajon ebben az �letben ugyanazon tendenci�kk� fejl�dnek-e ki mint voltak, az f�k�ppen att�l f�gg, hogy milyen �szt�k�l�st kapnak att�l a k�rnyezett�l melyben els� �vei alatt a gyermek van. �szt�k�l�ssel b�rmelyik�ket, ak�r j�, ak�r rossz legyen az, tev�kenys�gre lehet kelteni vagy ezen �szt�k�l�s hi�ny�ban ki lehet �heztetni. Ha er�s�tj�k, �gy sokkal er�sebb t�nyez�v� v�lik az ember jelen �let�nek ezen idej�ben, mint amilyen az el�z� �let�ben volt, ha ki�heztetj�k, �gy puszt�n csak egy term�ketlen�l maradt cs�ra marad, mely egyhamar elsorvad �s elhal �s a k�vetkez� �jratestes�l�sben egy�ltal�n nem mutatkozik.   �gy azt mondhatjuk, hogy a gyermeknek m�g nincsen hat�rozott �rtelmi- vagy asztr�lteste, ellenben k�r�l�tte �s benne megvan az az anyag, amelyekb�l ezeket ki lehet alak�tani.   �gy pl. tegy�k fel, hogy egy ember el�z� �let�ben isz�kos volt; a K�malok�ban az iv�s v�gya ki�gett bel�le �s hat�rozottan megszabadult t�le. Azonban, b�r a v�gy maga kihalt, m�g mindig megmarad ugyanaz a jellemgyenges�g, amely lehet�v� tette, hogy leig�zz�k. K�vetkez� �let�ben asztr�ltest�ben lesz majd olyan anyag, amely hajlamos ugyanazon v�gynak kifejez�st adni, � azonban egy�ltal�n nincs k�tve, hogy ezt az anyagot ugyan�gy haszn�lja mint azel�tt. Ha gondos �s megfelel� sz�l�k kezei alatt val�ban megtanulja, hogy az ilyen v�gyakat rosszk�nt szeml�lje, f�l�j�k kerekedik �s annyira elnyomja �ket, hogy elt�nnek �s az asztr�lanyag �ltet�s n�lk�l, haszn�lat h�j�n elkorcsosul. Eml�kezz�nk r�, hogy az asztr�ltest anyaga lassan ugyan, de �lland�an elt�nik �s p�tl�dik, t�k�letesen �gy, mint a fizikai test anyaga �s amint az elkorcsosult anyag elt�nik, azt sokkal finomabb rend� anyag helyettes�ti, a b�n�ket v�g�l �gy gy�zz�k le �s v�lnak a tulajdonk�ppen lehetetlenn� a j�v� sz�m�ra; az �nuralom ugyanakkor az ellent�tes er�nyt alak�tja ki.   Az ember �let�nek els� n�h�ny �ve alatt az Eg� csak kev�ss� tartja k�zben testeit �s �gy a sz�l�t�l v�rja a seg�ts�get, hogy kedvez� felt�telek k�z� jusson.   Ezen ki nem alak�tott testek rugalmass�g�t lehetetlens�g t�lozni. A fizikai testtel annak els� �veiben sokat lehet tenni, mint pl. az er�m�v�sznek nevelt gyermekn�l, az asztr�l �s ment�l testn�l enn�l sokkal nagyobb eredm�nyt lehet el�rni. Ezek minden egyes rezg�sre mellyel tal�lkoznak, v�laszolnak �s moh�n felfognak minden befoly�st ak�r j�, ak�r rossz, amit a k�rnyezet �raszt. �gy azt�n, hab�r az els� �vekben k�nnyen alak�that�k, m�gis oly szok�sra tehetnek szert, melyek csak nagy neh�zs�ggel v�ltoztathat�k meg. �gy teh�t a gyermek j�v�je sokkal nagyobb m�rt�kben van az � kez�kben, semmint azt a legszeret�bb sz�l� is elk�pzelni tudja.   Csak a tiszt�nl�t� k�pes meg�llap�tani, hogy a gyermek jelleme milyen rendk�v�li �s gyors m�don nemesedik, hogyha a feln�ttek jelleme j�.   Egy nagyon szembesz�k� esetet jegyeztek fel amelyben egy tan�t� kegyetlens�ge oly helyrehozhatatlanul megs�rtette egy gyermek testeit, hogy a gyermek sz�m�ra lehetetlenn� v�lt ezen �letben teljesen el�rni azt az el�rehalad�st amit rem�ltek t�le.   Olyan �letbev�g�an fontos egy gyermek els� k�rnyezete, hogy azon �let amelyben valaki el�ri az Adeptuss�got k�rnyezet�t illet�leg teljesen t�k�letes kell hogy legyen.   A rendk�v�l er�s asztr�ltesttel b�r� alacsonyabb t�pus� Mon�d eset�ben, aki nagyon r�vid id�tartam ut�n sz�letett �jra, n�ha megt�rt�nik, hogy az elm�lt asztr�l �letben visszahagyott �rny vagy burok m�g megvan �s ebben az esetben val�sz�n�, hogy az �j szem�lyis�g vonz�st gyakorol re�. Ha ez megt�rt�nik, �gy az �rny vagy burok er�sen mag�val hozza a r�gi szok�sokat �s gondolkod�sm�dot �s n�ha az elm�lt �let t�nyleges eml�kezet�t is.   Az olyan ember eset�ben aki olyan rossz �letet �lt, hogy a hal�l ut�n az Eg� eldobta asztr�l �s ment�ltest�t, �s miut�n nincs teste, kell hogy gyorsan �jakat alkosson mag�nak. Amikor az �j asztr�l �s ment�ltest k�szen van, k�z�tt�k �s a m�g fel nem oszlott r�gi testek k�z�tti rokons�g �rv�nyre jut �s a r�gi asztr�l �s ment�ltestek azz� a legr�m�letesebb alakk� v�lnak, amit mint a „k�sz�b lak�j�t” ismernek.   Rendk�v�li esetben egy olyan �jrasz�let�sben visszat�r� ember aki b�n�s v�gyb�l vagy m�sk�ppen nagyon er�s kapcsolatba ker�lt egy �llattal, magnetikus rokons�g folyt�n ezen �llat asztr�ltest�hez lehet kapcsolva melynek tulajdons�gait �szt�k�lte �s mint egy rab az �llat fizikai test�hez lehet l�ncolva. �gy megk�tve nem k�pes el�rejutni az �jrasz�let�sbe; tudatos az asztr�lvil�gban, megvannak az emberi k�pess�gei, azonban nem k�pes uralni azt az �llati testet melyhez hozz� van kapcsolva, sem nem k�pes a fizikai s�kon kifejez�d�sre jutni ezen testen �t. Ilyenk�ppen az �llat teste ink�bb b�rt�n semmint egy test. Az �llat lelke nincs kivetve hanem megmarad a saj�t teste birtokos�nak �s ur�nak.   Az ilyen beb�rt�nz�tts�g nem �jrasz�let�s, holott k�nny� bel�tni, hogy az ilyen term�szet� esetek magyar�zz�k meg r�szben a keleten oly gyakran el�fordul� hitet, hogy az ember bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt �llati testben sz�lethetik �jra.   Az olyan esetekben amikor az Eg� nem s�llyedt a teljes beb�rt�nz�tts�g �llapot�ba hanem olyan �llapotban amelyben az asztr�ltest v�lt �llatiass�, az Eg� rendes �ton emberileg �jrasz�lethet, azonban a fizikai test�ben er�sen megmutatkoznak az �llat jellegzetess�gei, aminek bizonys�gai azok a sz�rnyetegek, akik kin�zet�kben visszatasz�t�an �llatiak, pl.: diszn� arc�ak, kutya arc�ak, stb.. A tudatos emberi l�ny szenved�se, aki �gy ideiglenesen el van v�gva az el�rehalad�st�l �s az �nkifejez�d�st�l igen nagy, b�r term�szetesen jav�t�lag hat. Szenved�s�k n�mileg hasonl�t olyan Eg� szenved�s�hez, aki beteg aggyal b�r� testhez van k�tve, pl. az idi�t�k, holdk�rosok, stb. holott ezek szint�n valamilyen b�n eredm�nyei.   Az �r�lts�g gyakran kegyetlens�g eredm�nye, k�l�n�sen amikor a kegyetlens�g sz�nd�kos.

Fatyol

El�zm�ny | 2005.10.12. 11:00 - #24

XXIII. fejezet   Az asztr�l hal�l     Most eljutottunk az asztr�ltest �lett�rt�net�nek v�g�hez �s annak hal�l�t �s v�gleges feloszl�s�t illet�leg m�r alig van mondanival�nk.   Amint l�ttuk az Eg� �lland� visszah�z�d�sa okozza, k�l�nb�z� id� alatt, hogy az asztr�ltest r�szecsk�k fokozatosan megsz�nnek m�k�dni �s ez a folyamat, a legt�bb esetben, a s�r�s�gi fok szerint r�tegesen elrendezett testben veszi kezdet�t, melyben a legs�r�bb r�teg k�v�l van.   Az asztr�ltest lassank�nt elt�nik �s feloszlik amint az Eg� f�l�ntudatos er�fesz�t�se folyt�n az �ntudatoss�g fokozatosan kivonul bel�le �s �gy az ember fokr�l fokra lassank�nt leveti mag�r�l mindazt ami visszatartja �t a mennyei vil�gt�l.   Az asztr�ls�kon val� tart�zkod�s alatt, a K�malok�ban, a szenved�lyekkel, �rzelmekkel �s v�gyakkal egybesz�v�d�tt �rtelem megtiszt�totta ezeket, tiszta r�sz�ket felvette �nmag�ba, �s mindazt ami m�lt� a fels� �nhez, bele�p�tette mag�ba �gy, hogy a K�ma visszamarad� r�sze puszt�n csak egy marad�k, melyb�l az Eg�, az Atma – Buddhi - Manas-b�l �ll� Hallhatatlan Tri�d k�nnyen megszabadulhat. A Tri�d vagy Eg� lassank�nt bevonja �nmag�ba az �ppen bev�gz�d�tt �let eml�keit, annak szeretet�t, rem�nyeit, t�rekv�seit stb. �s felk�sz�l, hogy elhagyja a K�malok�t �s bel�pjen a devach�n boldogs�g-teljes �llapot�ba, az „istenek lakhely�be”, a „mennyei vil�gba”.   Itt nem foglalkozhatunk a mennyei vil�got el�rt ember t�rt�net�vel, mivel ez k�v�l esik t�rgyal�sunk c�lj�n, rem�lem azonban, hogy ezen sorozat harmadik k�tet�ben foglalkozni fogunk vele.   R�viden m�gis elmondhatjuk, hogy a devach�nban elt�lt�tt id� az �lettapasztalatok �thason�t�s�nak ideje, a m�rlegk�sz�t�s, miel�tt megt�rt�nn�k az �jabb testet�lt�sbe val� al�sz�ll�s. Az a nappal teh�t, mely a f�ldi �let �jszak�j�t k�veti, a megnyilv�nul�s t�rgyi id�szak�val szemben az alanyi id�szak.   Amikor az ember a K�malok�b�l �tmegy a devach�nba, oda nem viheti mag�val a rossz gondolatform�kat; az asztr�lanyag ment�ls�kon nem l�tezhet �s a ment�lanyag nem k�pes felelni a rossz szenved�lyek �s v�gyak durva rezg�seire. Amit az ember mag�val vihet amikor v�g�rv�nyesen ler�zza mag�r�l asztr�ltest�nek maradv�nyait, azok a rejtett cs�r�k vagy t�rekv�sek, melyek amikor t�pl�l�kra vagy kivezet� csatorn�ra tal�lnak, mint rossz v�gyak �s szenved�lyek nyilv�nulnak meg az asztr�lvil�gban. Ezeket a cs�r�kat azonban mag�val viszi �s devach�ni �lete alatt az asztr�l �lland� atomban (permanens) rejtve maradnak. A K�malokabeli �let v�gezt�vel az arany �letsz�ved�k visszah�z�dik az asztr�ltestb�l, azt sz�tbomlani engedi �s beburkolja az asztr�l �lland� atomot, amely azut�n visszah�z�dik a kauz�lis testbe.   A v�gy elemi-l�nnyel val� v�gs� k�zdelem (l�sd II. fejezet) az asztr�l�let v�g�n folyik le, mert az Eg� ekkor igyekszik visszavonni mindazt amit az �ppen bev�gzett �let kezdet�n a testet�lt�sbe al�bocs�tott. Amikor ezt igyekszik megtenni, a v�gy elemil�ny r�sz�r�l, melyet �nmaga teremtett �s t�pl�lt, hat�rozott ellen�ll�ssal tal�lkozik.   Minden k�z�ns�ges ember ment�l anyag�nak egy r�sze annyira elkeveredett az asztr�lanyaggal, hogy lehetetlen t�le teljesen megszabadulni. A harc eredm�nye teh�t az, hogy a ment�lanyag egy r�sze, s�t m�g a fels� vagy kauz�lis anyag egy r�sze is visszamarad az asztr�ltestben miut�n az Eg� teljesen elszakadt t�le. Viszont, ha az ember �lete alatt teljesen legy�zte alacsonyabb v�gyait �s siker�lt az als�bb �rtelmet teljesen megszabad�tani a v�gyt�l, akkor a gyakorlatban nincs harc, �s az Eg� nemcsak azt k�pes visszavonni, amit ebbe a testet�lt�sbe „helyezett”, hanem annak �sszes eredm�ny�t is, azaz a tapasztalatokat, k�pess�geket stb. melyeket szerzett.   Annak a folyamatnak teljes t�rgyal�s�t, ahogyan az Eg� �nmaga egy r�sz�t egy testet�lt�sbe al�bocs�tja, majd pedig �jb�l visszavonni igyekszik, �rthet�en e sorozat harmadik �s negyedik k�tete sz�m�ra kell fenntartanunk, melyek a ment�l- �s kauz�ltesttel foglalkoznak.   Az asztr�ltestb�l �s az asztr�ls�kb�l val� kil�p�s ekk�ppen egy m�sodik hal�lt jelent, az ember egy asztr�l holttestet hagy maga ut�n, mely azut�n feloszlik �s anyagai visszaad�dnak az asztr�lvil�gnak �pp�gy, mik�nt a fizikai test anyagai visszat�rnek a fizikai vil�gba.   Ezt az asztr�l holttestet �s azt a sokf�le lehet�s�get ami vele t�rt�nik, az „Asztr�ll�nyek” c�m� XIX. fejezetben m�r le�rtuk.

Fatyol

El�zm�ny | 2005.10.12. 11:00 - #23

XXII. fejezet   A spiritizmus     A „spiritizmus” sz�val ma az asztr�lvil�ggal val� �rintkez�snek azt a sokf�le m�dj�t jel�lj�k, amely egy m�dium seg�ts�g�vel t�rt�nik.   A spiritiszta mozgalom eredet�t �s t�rt�net�t a XXI. fejezetben m�r k�z�lt�k.   Azt az �terszerkezetet, amely lehets�gess� teszi a spiritiszta jelens�geket az „�terikus testm�s” c�m� munk�ban m�r teljesen le�rtuk �s �gy a tan�tv�nyt ehhez a munk�hoz utaljuk.   Sz�munkra most m�r csak egy marad h�tra, hogy szeml�let al� vegy�k a l�thatatlan vil�ggal val� �rintkez�s ezen m�dj�nak �rt�k�t, ha ugyan van, �s azon forr�sok term�szet�t, ahonnan e k�zl�sek j�hetnek.   A Teoz�fiai T�rsulat els� napjaiban H. P. Blavatsky nagy hevess�ggel �rt a spiritizmusr�l �s nagy s�lyt helyezett az eg�sz dolog bizonytalan volt�ra, valamint a megszem�lyes�t�seknek t�ls�ly�ra, a val�di megjelen�sekkel szemben. Nem k�ts�ges, hogy ez a v�lem�ny nagyban befoly�solta �s eld�nt�tte azt a kedvez�tlen magatart�st, amellyel a Teoz�fiai T�rsulat tagjai a spiritizmussal, mint eg�sszel szemben elfoglaltak.   Leadbeater p�sp�k azt �ll�tja, hogy az � szem�lyes tapasztalatai kedvez�bbek voltak, t�bb �vet szentelt a spiritizmussal val� k�s�rletez�snek �s azt hiszi, hogy � maga tapasztalta mindazokat a jelens�geket amelyekr�l az err�l sz�l� irodalomban olvasni lehet.   Azt tapasztalta, hogy a jelens�gek legnagyobb r�sze igaz. Az �ltaluk adott �zenetek gyakorta unalmasak �s vall�si tan�t�saikat �gy adj�k le, hogy azok rendszerint „kereszt�nys�g �s v�z”; mindamellett szabadelv�ek �s a r�gi bigott �ll�sfoglal�sn�l el�ny�sebbek.   Leadbeater p�sp�k meg�llap�tja, hogy a spiritiszt�knak �s teoz�fusoknak sok k�z�s alapjuk van, pl. hogy a hal�l ut�ni �let val�s�gos, �r�k bizonyoss�g, �s hogy az �r�k halad�s �s v�gs� boldogs�g a j� �s a rossz sz�m�ra egyform�n szint�n bizonyoss�g. Ez a k�t t�tel rendk�v�l fontos, mivel a r�gi �ll�sfoglal�ssal szemben oly hatalmas el�nyt ny�jtanak, hogy n�mileg sajn�latos, hogy a spiritiszt�k �s a teoz�fusok m�g nem tudtak kezet fogni �s egyenl�re megmagyar�zni ezen a ter�leten, csak kis dolgokban t�rnek el egym�st�l legal�bbis addig, am�g a vil�g nem �rettebb nagyobb igazs�gok befogad�s�ra. Ebben a munk�ban t�g tere van ezen igas�got keres� k�t ter�letnek.   Azok akik a jelens�get �hajtanak l�tni, �s azok akik semmit sem k�pesek elhinni am�g azt a szem�kkel nem l�tt�k, term�szetesen a spiritizmus fel� fognak t�rekedni. Viszont azok akik t�bb tud�sra v�gynak mint amit a spiritizmus rendszerint ny�jt, term�szetszer�leg a teoz�fia fel� fordulnak. �gy mindk�t mozgalom alkalmas a szabad �s t�g l�t�k�r�knek, de teljesen k�l�nb�z� ir�ny�aknak. Ezen k�t mozgalom k�z�tti �sszhang �s megegyez�s tekintettel a sz�ban forg� nagy c�lokra, k�v�natos lenne.   A spiritizmus jav�ra kell �rnunk, hogy c�lj�t, amennyiben nagy sz�m� olyan embert akik semmiben sem hittek, nyert meg mindenesetre valamilyen fajta j�vend� �letben val� er�s hitnek. Ez amint az utols� fejezetben mondottuk, k�ts�gtelen�l nagyszer� eredm�ny, b�r vannak egyesek akik azt gondolj�k, hogy t�l nagy volt az �ra.   K�ts�gtelen, hogy a spiritizmus vesz�lyt jelent az �rzelmi, ideges �s k�nnyen befoly�solhat� term�szetekre �s tan�csos a kutat�sokat nem t�lhajtani oly okb�l, melyek most m�r nyilv�nval�ak kell hogy legyenek a tan�tv�ny el�tt. Azonban nincs jobb m�dja, hogy let�rj�k a fizikai s�kon t�l es� dolgok ir�nti hitetlens�get, minthogy n�h�ny k�s�rletet v�gz�nk �s tal�n meg is �ri az eredm�ny a kock�zatot.   Leadbeater p�sp�k haboz�s n�lk�l kijelenti, hogy a n�h�ny esetben k�ts�gtelen�l el�fordult csal�s �s t�ved�s dac�ra, nagy igazs�gok k�pezik a spiritizmus alapj�t, amelyeket b�rki felfedezhet aki r�sz�nja a kutat�sra az id�t �s t�relmet. Term�szetesen err�l a t�rgyr�l nagy �s n�vekv� irodalommal rendelkez�nk.   Tov�bb� a l�thatatlan seg�t�k �ltal v�gzettekhez (l�sd XXIII. fejezetet) hasonl�an v�geztek n�ha a m�dium k�zvet�t�s�vel vagy valaki r�v�n aki jelen volt egy sze�nszon. �gy, b�r a spiritizmus nagyon gyakran tartott vissza lelkeket akik gyors szabadul�st �rtek volna el, m�gis seg�ts�get is ny�jtott m�soknak �s �gy megnyitotta sz�mukra a halad�s �sv�ny�t. Voltak esetek, amikor egy elhalt szem�ly m�dium k�zvet�t�se n�lk�l is k�pes volt megjelenni bar�tainak �s rokonainak, �s elmondhatta nekik k�v�ns�gait. Azonban az ilyen esetek ritk�k �s a f�ldh�z k�t�tt lelkek aggodalmukban a legt�bb esetben csak egy m�dium vagy egy tudatos l�thatatlan seg�t� seg�ts�g�vel k�pes magukon seg�teni.   �gy nagy hiba csak az �rnyoldal�t n�zni a spiritizmusnak. Nem szabad elfelejteni azt a sok j�t, amit az�ltal tett, hogy a halottaknak alkalmat adott arra, hogy hirtelen �s v�ratlan hal�luk ut�n dolgaikat m�g rendezhess�k.   Ne csod�lkozzunk azon sem, ha tal�lunk a spiritiszt�k k�z�tt sz�k l�t�k�r�, el��t�letekkel tele embereket, akik nem tudnak semmit pl. a reinkarn�ci�r�l. Val�sz�n�, hogy az angol �s amerikai spiritiszt�k t�bbs�ge m�g nem ismeri e t�nyt, de vannak spiritiszt�k, akik m�r tan�tj�k. M�r l�ttuk, hogy amikor valaki meghal, rendszerint azokhoz csatlakozik akiket a F�ld�n is ismert; pontosan ugyanolyan fajta emberek k�z�tt mozog mint fizikai �lete alatt. �gy van azut�n, hogy az ilyen ember hal�la ut�n is nehezen ismeri el az �jrasz�let�s t�ny�t. A legt�bb embert az el��t�letek elz�rnak az �j fogalmak el�l, ezeket az el��t�leteket magukkal viszik az asztr�lvil�gba is �s �gy az okoskod�s �s j�zan �sz itt sem k�zel�theti meg �ket jobban mint a fizikai vil�gban.   Term�szetesen a ny�lt esz� ember nagyon sokat tanulhat az asztr�ls�kon; gyorsan megismerkedhet a teoz�fiai tan�t�sokkal �s vannak elhaltak akik val�ban �gy is tesznek. �gy t�rt�nik meg azut�n az, hogy e tan�t�sok nagy r�sze megtal�lhat� a spiritiszta k�zlem�nyekben.   Tudnunk kell, hogy van egy magasabbrend� spiritizmus is, amelyr�l a nyilv�noss�g mit sem tud �s amely az el�rt eredm�nyeib�l semmit sem k�z�l. A legjobb spiritiszta k�r�k szigor�an z�rtk�r�ek, kev�ssz�m� r�sztvev�vel. Az ilyen k�r�kben ism�telten ugyanazok tal�lkoznak �s sohasem engednek be egyetlen k�v�l�ll�t sem, nehogy v�ltoz�st okozzon a magnetizmusban. A felt�telek ily m�don teljesen megfelel�ek �s az el�rt eredm�ny gyakran a meglep�bb. Az �gynevezett halottak gyakran �pp annyira r�szt vesznek a csal�d mindennapi �let�ben mint az �l�k. Az ilyen sze�nszok rejtett oldala nagyszer�. Az �ket k�r�lvev� gondolatform�k j�k �s a k�rnyezet ment�lis �s spiritu�lis s�kj�nak emel�s�hez hozz�j�rulnak.   A nyilv�nos sze�nszokon teljesen alacsony n�v�j� elhunytak jelennek meg a kevert magnetizmus miatt.   A spiritizmus �ltal�nos gyakorl�sa ellen egyik legkomolyabb ellen�rv az, hogy az emberben az �ntudat a hal�l ut�n a term�szet als�bb r�sz�b�l a fels�bb fel� igyekszik. Az Eg�, mint m�r ism�telten mondottuk, �lland�an visszavonul az als�bb vil�gb�l, enn�lfogva nyilv�nval�, hogy nem szolg�lhat fejl�d�se jav�ra az, ha az als�bb r�szt term�szetes �ntudatlans�g�b�l fel�bresztj�k �s az emelked� �ntudatot visszah�zzuk a F�lddel val� �rintkez�sbe csak az�rt, hogy egy m�diumon kereszt�l k�zl�seket adjon.   �gy teh�t kegyetlen j�t�tem�ny a F�ldszf�r�ba visszah�zni azt, akinek als� Manasza m�g k�mikus kiel�g�l�sek ut�n s�v�rog, mert ez k�slelteti az el�rehalad�st �s f�lbeszak�tja azt. K�maloka-beli tart�zkod�sa alatt ekk�ppen meghosszabbodik, az asztr�ltest t�pl�l�kot nyer �s az Eg�hoz val� kapcsol�d�sa fennmarad; a l�lek szabads�g�t ez k�slelteti �s „a halhatatlan fecsk�t a F�ld l�pe m�g fogva tartja”.   K�l�n�sen az �ngyilkoss�g vagy a hirtelen hal�l eset�ben nem k�v�natos �jra fel�breszteni a Trishna-t, vagy az �rz�-l�tez�s ut�ni v�gyat.   Ennek k�l�n�s vesz�lye az, hogy mivel az Eg� visszah�z�d�ban van �nmag�ba, mind kev�ss� lesz k�pes befoly�solni �s vezetni �ntudatoss�ga als�bb r�sz�t, amelynek, am�g az elj�r�s teljess� nem v�lik, meg van az ereje, hogy karm�t teremtsen �s a k�r�lm�nyek hat�sa alatt hajlamosabb ink�bb a rossz karm�t szapor�tani mint a j�t.   Ezenfel�l azok, akik rossz �letet �ltek �s akik az elhagyott f�ldi �let alatti �lvezetei ut�n s�v�rognak, melyeket t�bb� k�zvetlen�l nem k�pesek meg�zlelni, m�diumokat vagy szenzit�veket igyekeznek maguk k�r� gy�jteni �s megk�s�rlik hogy a saj�t kiel�g�l�s�kre haszn�lj�k fel �ket. Ezek a legveszedelmesebbek azok k�z�tt az er�k k�z�tt, amelyekkel a meggondolatlanok �s a k�v�ncsiak tudatlans�gukba szembetal�lj�k magukat.   Egy k�ts�gbeesett asztr�ll�ny belekapaszkodhat egy szenzit�v �l�sez�be �s megsz�llhatja vagy k�vetheti �t otthon�ba �s megsz�llhatja valamelyik hozz�tartoz�j�t. Sok ilyen eset fordul el� �s a legt�bb esetben majdnem lehetetlen megszabadulni az ilyen megsz�ll� l�nyt�l.   M�r l�ttuk, hogy a F�ld�n marad� bar�tok szenved�lyes b�nata �s v�gyakoz�sa az elhunyt l�nyeket ugyancsak visszah�zni t�rekszik a F�ldszf�r�ba, ami gyakran nagy szenved�st okoz az elhunytnak �s beleavatkozik a fejl�d�s term�szetes folyamat�ba.   �tt�rve most m�r azon l�nyekre akik egy m�diumon kereszt�l megnyilv�nulhatnak, a k�vetkez�k�ppen csoportos�thatjuk �ket: -         Asztr�ls�kon elhunyt emberi l�nyek; -         A devach�nban l�v� elhunyt emberi l�nyek; -         �rnyak; -         Burkok; -         �ltetett burkok; -         Term�szeti szellemek; -         A m�dium Eg�ja; -         Adeptusok; -         Nirmanakayak.   Minthogy az „Asztr�ll�nyek” c�m� XIV. fejezetben ezek legnagyobb r�sz�t m�r le�rtuk, itt m�r csak kev�s mondanival�nk van r�luk.   Elvileg minden asztr�ls�kon lev� elhunytnak m�dj�ban van egy m�diumon kereszt�l k�zl�seket leadni, b�r ez az als�bb s�kr�l sokkal k�nnyebb �s mind nehezebb� v�lik amint a l�ny felfel� emelkedik a magasabb s�kokra. Miut�n minden ugyanaz marad, term�szetes dolog, hogy a sze�nszokon nyert k�zl�sek t�bbs�ge az als�bb s�kokr�l nyilv�nul meg �s enn�lfogva ar�nylag fejletlen l�nyekt�l val�k.   Eml�kezet�kbe id�zz�k (l�sd XV. fejezet) hogy az �ngyilkosok �s a hirtelen hal�l m�s �ldozatai, bele�rtve a kiv�gzett b�n�s�ket is, akik a fizikai �let telj�ben haltak meg, k�l�n�sen hajlamosak, hogy egy m�diumhoz vonz�djanak abban a rem�nyben, hogy Trishna-jukat azaz �letszomjukat kiel�g�thetik.   K�vetkez�sk�ppen a m�dium az oka annak, hogy benn�k egy �j Skandha sorozat alakul ki, egy �j test, amelynek sokkal rosszabb tendenci�i �s szenved�lyei vannak mint amilyenek az elveszett� voltak. Ez nagyon sok rosszat hoz l�tre az Eg� sz�m�ra �s okozza, hogy az el�bbin�l sokkal rosszabb l�tre sz�letik �jra.   A devachanban, azaz a mennyei vil�gban l�v� l�nnyel val� �rintkez�s egy kis magyar�zatra szorul. Ha egy �rz�keny vagy m�dium tiszta �s nemes term�szet�, akkor felszabadult Eg�ja felemelkedhet a devach�n s�kra �s ott �rintkez�sbe l�phet a devach�nban l�v� l�nnyel. A benyom�s gyakran az, mintha a devach�nban l�v� l�ny j�tt volna a m�diumhoz, holott �ppen az ellenkez�je �ll, vagyis a m�dium Eg�ja emelkedett fel a devach�nban l�v� l�ny s�kj�ra.   A devach�nban l�v� l�nyek tudatoss�g�nak saj�tos felt�telei k�vetkezt�ben az ilyen m�don nyert �zenetek fel�l nem lehet�nk teljesen nyugodtak. A legjobban a m�dium vagy szenzit�v tudhatja, l�thatja vagy �rezheti azt, amit a devach�nban l�v� k�l�n l�ny tud, l�t �s �rez. �gy, ha megengedj�k az �ltal�nos�t�st, sok lehet�s�ge van a t�ved�snek, minthogy a devach�nban l�v� minden egyes l�ny a mennyei vil�g saj�t k�l�n r�sz�ben �l.   A t�ved�s ezen forr�s�n fel�l, b�r a devach�ni l�ny gondolatai, tud�sa �s �rz�sei k�pezik a l�nyeget, val�sz�n�, hogy a m�dium saj�t szem�lyis�ge �s m�r megl�v� fogalmai fogj�k megszabni a k�zl�s form�j�t.   Gyakran egy �rny�k (l�sd XIX. fejezet Emberi oszt�ly 2. pontj�t) jelenhetik meg �s adhat k�zl�seket egy sze�nszon, minthogy �ppen �gy n�z ki mint az elhalt l�ny �s birtok�ban van eml�kezet�nek, saj�toss�gainak stb. Gyakran tartj�k mag�nak a l�nynek, b�r � maga nincs tudat�ban annak, hogy � szem�lytelen. A val�s�gban a l�ny „legals�bb tulajdons�gainak l�lek n�lk�li t�mege”.   A burok (l�sd XIX. fejezet) szint�n pontosan eml�keztet az illet� elhunyt szem�lyre, holott nem t�bb mint az illet� asztr�lhull�ja, melyet az �rtelem minden r�szecsk�je elhagyott. Egy m�dium aur�j�ba jutva n�h�ny pillanatra az igazi l�ny alakj�ra v�ltoztathat�.   Az ilyen „k�s�rtet” lelkiismeretlen, j� impulzusok n�lk�l val�, a sz�tboml�s fel� tart �s k�vetkez�sk�ppen csak a rossz �rdek�ben tev�kenykedhetik, ak�r �gy tekintj�k �ket hogy �leterej�ket a sze�nszokn�l t�rt�n� v�mp�riz�l�s �tj�n hosszabb�tj�k meg, ak�r pedig �gy, hogy a m�diumot �s az �l�sez�ket egy�ltal�n nemk�v�natos asztr�l kapcsolatokkal szennyezik be.   Az �ltetett burok (l�sd XIX. fejezet) szint�n nyilatkozni k�pes egy m�dium k�zvet�t�s�vel. Amint l�ttuk egy asztr�lhull�b�l �ll, amelyet egy mesters�ges elemi l�ny lelkes�t meg �s mindig rosszakarat�. Enn�lfogva nyilv�nval�an nagy vesz�ly forr�s�t jelenti a spiritiszta sze�nszokon.   Az �ngyilkosok, az �rnyak �s �ltetett burkok kisebb v�mp�rok, melyek �leter�t vonnak ki azokb�l az emberi l�nyekb�l, akiket befoly�solni k�pesek. Innen van az, hogy a m�dium �s az �l�sez�k gyakran ki vannak mer�lve egy sze�nsz ut�n. Az okkult tan�tv�ny megtanulta, hogy befoly�sukkal szemben hogyan v�dje meg mag�t, azonban e tud�s n�lk�l az �tjukba ker�l�nek neh�z elker�lnie, hogy kisebb vagy nagyobb m�rt�kben befoly�suk al� ne ker�lj�n.   Az �rnyak �s a burkok haszn�lata a sze�nszokn�l sok spiritiszta k�zl�sre az �rtelmi term�ketlens�g b�lyeg�t s�ti. L�tsz�lagos �rtelmess�g�k csak visszaad�sokban mer�l ki. Az eredetn�lk�lis�g r�gt�n megl�that�, minthogy az �j ir�ny� f�ggetlen gondolkod�snak semmi jel�t nem �rulj�k el.   A term�szeti szellemek. Hogy e teremtm�nyek milyen szerepet j�tszanak a sze�nszokn�l, azt a XX. fejezetben m�r le�rtuk.   A sze�nszok sok jelens�g�t sokkal ink�bb magyar�zhatjuk a tudatalatti er�k csalfa j�t�k�val, mint a „szellem” cselekedeteivel, akik m�g testben vannak, bizony�ra k�ptelenek voln�nak ilyen t�nyked�sre.   A m�dium Eg�ja. Ha a m�dium tiszta, komoly �s vil�goss�gra t�rekv�, �gy az ilyen felfel� t�rekv�s tal�lkozik a fels� term�szet le�rad�s�val, a fels�b�l vil�goss�g �ramlik al� �s megvil�g�tja az als� �ntudatot. Ekkor az als� �rtelem egy id�re egyes�l kiindul� pontj�val, a fels� Eg�val �s oly sokat vesz �t a fels� �rtelem tud�s�b�l, amennyit csak megtartani k�pes. �gy azut�n a k�zl�sek n�melyike n�ha mag�t�l a m�dium Eg�j�t�l eredhet.   A sze�nszokon vonzott l�nyek fajt�ja term�szetesen nagyon f�gg a m�dium t�pus�t�l. Az alacsony t�pus� m�diumok elker�lhetetlen�l kellemetlen l�togat�kat vonzanak, akiknek elt�n� �letereje a sze�nszokon er�s�dik meg. De ez nem minden; ha egy ilyen sze�nszon egy megfelel� alacsony fejletts�g� f�rfi vagy n� van jelen, �gy a k�s�rtet ehhez a szem�lyhez vonz�dik, hozz� kapcsol�dhat �s �ramlatokat ind�that meg az �l� szem�ly asztr�lteste �s a holt szem�ly asztr�lteste k�z�tt �s sajn�latos eredm�nyeket hozhat l�tre.   Egy Mester vagy Adeptus gyakran �rintkezik tan�tv�ny�val an�lk�l, hogy az �rintkez�s rendes m�djait haszn�ln�. Ha egy m�dium egy Mester tan�tv�nya, �gy lehets�ges, hogy egy Mestert�l ered� �zenet j�n „rajta kereszt�l” amit egy k�z�ns�ges „szellemt�l” ered� �zenetnek tarthatnak.   A Nirmanakaya egy t�k�letes ember, �s kapcsolatban marad a F�lddel, b�r levetette ugyan fizikai test�t, de m�g megtartja t�bbi als� �letelveit, hogy az emberis�g fejl�d�s�t el�seg�tse. A nagy l�nyek k�zl�seket adhatnak �s ritka alkalmakkor adnak is egy m�diumon kereszt�l.   Am�g valaki a m�diumit�ssal kapcsolatban nem tett szert b� tapasztalatra, addig neh�z elhinni, hogy milyen sok eg�szen k�z�ns�ges ember �g a v�gyt�l, hogy mint egy nagy vil�gtan�t� l�pjen fel. Sz�nd�kuk rendszerint becs�letes �s val�ban azt hiszik, hogy olyan tan�t�sokkal rendelkeznek melyek meg fogj�k menteni a vil�got. A puszt�n vil�gi dolgok �rt�ktelens�g�t meg�llap�tva �gy �rzik, nagyon helyesen, hogyha k�pesek voln�nak az emberis�gre r�er�szakolni a saj�t eszm�iket, akkor a vil�g egyszerre m�s helyzetbe ker�lne. Ha a m�dium abba a hitbe esett, hogy � az egyetlen csatorna a v�logatott �s fens�ges tan�t�sok sz�m�ra �s szer�nyen elutas�t minden szem�lyes �rdemet, az �l�sez�k gyakran k�pzelik ezen k�zl� l�nyek valamelyik�t legal�bb is egy arkangyalnak vagy az istens�g valamilyen megk�l�nb�ztetett megnyilv�nul�s�nak. Szerencs�tlens�gre az ilyen l�nyek rendszerint elfelejtik, hogy amikor �k a fizikai vil�gban �ltek, m�s l�nyek hasonl� k�zl�seket tettek k�l�nf�le m�diumokon kereszt�l, akiknek azonban �k a legkisebb figyelmet sem szentelt�k. Nem j�nnek r�, hogy m�sok akik m�g el vannak mer�lve a vil�gi dolgokban, szint�n nem fognak r�juk hallgatni.   Az ilyen l�nyek gyakran nagy neveket vesznek fel, mint pl. Washington, Julius Ceasar vagy Michelangelo nev�t, abb�l a k�tesen megbocs�that� okb�l, hogy a tan�t�sokat �gy majd hajlamosabbak lesznek elfogadni mintha azok pl. Kis P�tert�l vagy Nagy J�nost�l eredn�nek.   Az ilyen l�nyek n�ha l�tva, hogy m�sok telve vannak a Mesterek ir�nti tisztelettel, ezeket az igazi Mestereket szem�lyes�tik meg, hogy �gy sokkal eg�szs�gesebben fogadj�k el tan�t�saikat.   Vannak olyanok is, akik a Mester munk�j�nak �rtani akarnak az�ltal, hogy az � form�j�t veszik fel �s �gy befoly�solj�k a tan�tv�nyait. B�r majdnem teljesen ut�nozni k�pesek fizikai kin�z�s�t, m�gis teljesen lehetetlen ut�nozni a Mester kauz�lis test�t. Azt, aki birtok�ban van a kauz�lis l�t�snak nem lehet megt�veszteni az ilyen megszem�lyes�t�ssel.   N�h�ny esetben annak az okkult p�holynak a tagjai, amely a spiritiszta mozgalom l�trehoz�i, egy m�dium �tj�n maguk is adtak �rt�kes tan�t�sokat igen �rdekes t�rgyakr�l. Ez azonban rendszerint szigor�an bizalmas z�rtk�r� sze�nsz volt, �s sohasem nyilv�nos el�ad�s, mely�rt bel�ptid�jat kellett fizetni.   A Csend Hangja nagyon b�lcsen mondja: „Ne keresd Gurudat ezekben a csalfa r�gi�kban.” Nem kellene vakon elfogadni egyetlen �n-kinevezett asztr�ls�kbeli tan�t� tan�t�s�t sem. Az �sszes innen j�v� k�zl�seket �s tan�csokat �ppen �gy kellene fogadni mint ahogyan hasonl� tan�csokat a fizikai s�kon fogadunk. A tan�t�sokat �rt�k�knek megfelel�en kell fogadni, miut�n lelkiismeretesen megvizsg�ltuk azokat.   Az ember nem csalhatatlanabb az�ltal mert t�k�letesen halott mint amikor fizikailag �l� volt. Az ember sok �vet elt�lthet az asztr�ls�kon �s m�gsem tudhat t�bbet mint amikor elhagyta a fizikai vil�got. Ennek megfelel�en nem kellene nagyobb jelent�s�get tulajdon�tani az asztr�lvil�gb�l vagy b�rmely magasabb s�kb�l j�v� k�zl�seknek mint egy a fizikai s�kbeli befoly�snak.   A megnyilv�nul� „szellem” gyakran t�nyleg az aminek mondja mag�t, azonban gyakran egy�ltal�n nem az. A k�z�ns�ges �l�sez�knek nem �ll m�djukban megk�l�nb�ztetni az igazat a hamist�l, mert az asztr�ls�k seg�ts�g�t a fizikai s�kon l�v�k f�lrevezet�s�re oly m�rt�kben fel lehet haszn�lni, hogy m�g abban sem lehet megb�zni, ami a legmeggy�z�bb bizonyoss�g�nak l�tszik. Egy pillanatig sem tagadjuk, hogy a sze�nszokon igen fontos k�zl�seket tettek az igazi l�nyek, azonban azt �ll�tjuk, hogy gyakorlatilag lehetetlen, hogy egy k�z�ns�ges �l�sez� teljes bizonyoss�ggal meg�llap�thassa nincs e t�bbf�le tekintetben f�lrevezetve.   A fentiekb�l l�thatjuk, hogy milyen sokf�le forr�sb�l eredhetnek az asztr�ls�kr�l kapott k�zl�sek. Amint H. P. Blavatsky mondott: „A jelens�gek okai nagyon k�l�nf�l�k �s Adeptusnak kellene lenn�nk, �s t�nyleg megvizsg�lnunk �s kikutatnunk, hogy mi is t�rt�nt, hogy �gy minden egyes esetben k�pesek legy�nk megmagyar�zni, hogy t�nyleg mi az igazi alapja a jelens�gnek.”   Hogy �ll�t�sunkat teljess� tegy�k, azt mondhatjuk, hogy az �tlagember hal�la ut�n az asztr�ls�kon azt teheti amit megtehet a fizikai �letben is; k�zl�seket adhat �r�sban, transzban vagy az asztr�ltest kifejlesztett �s gyakorlott er�inek haszn�lat�val, mind a test�t levetett, mind a m�g testben �l� szem�lyekr�l. Enn�lfogva sokkal okosabb dolognak t�nik ha az ember �nmag�ban fejleszti ki saj�t lelkier�it ahelyett, hogy kell� tud�s n�lk�l vesz�lyes k�s�rletez�sekbe fogna. Ily m�don biztons�gban lehet tud�sra szert tenni �s meggyors�tani a fejl�d�st. Az embernek meg kell tanulnia, hogy a hal�l nem vehet rajta er�t, test b�rt�n�nek kulcsa a saj�t kez�ben van �s megtanulhatja, hogy hogyan haszn�lja amikor �ppen akarja.   �gy a spiritizmus mellett mint az ellene sz�l� hasznavehet� tanulm�nyok m�rlegel�s�b�l az t�nik ki, hogy gondos �s �vatos alkalmaz�sa igazolhat�, de csakis az anyagiass�g let�r�se c�lj�b�l. De ha egyszer el�rt�k ezt a c�lt, alkalmaz�sa annyira vesz�lyesnek l�tszik �gy az �l�kre mint a holtakra n�zve, hogy �ltal�nos szab�lyk�nt nem aj�nljuk alkalmaz�s�t, b�r kiv�teles esetekben biztons�ggal �s �dv�sen lehet gyakorolni.

Fatyol

El�zm�ny | 2005.10.12. 10:59 - #22

XXI. fejezet   Az asztr�ll�nyek: mesters�gesek     A legn�pesebb oszt�lyt a mesters�ges l�nyek alkotj�k �s az embere n�zve is a legnagyobb fontoss�ggal b�rnak. Rendk�v�l t�k�letlen, f�lig �rtelmes l�nyekb�l �ll, amelyek annyira elt�rnek egym�st�l mint ahogyan az emberi gondolatok elt�rnek egym�st�l �s gyakorlatilag lehetetlen r�szletesen oszt�lyozni �ket. Teljesen az ember teremtm�nyei l�v�n az emberhez szoros karmikus sz�lak f�zik �ket, �s az emberre gyakorolt hat�suk k�zvetlen �s sz�ntelen.   1.      Az �ntudatlanul l�trehozott elemi l�nyek. A VII. fejezetben m�r le�rtuk, ahogyan ezek a v�gy  �s gondolatform�k l�trej�nnek. Az ember v�gya �s gondolata az elemi l�nyeget egy pillanat alatt saj�tos form�j� �l� l�nny� alak�tja �t. A forma egy�ltal�n nincs megteremt�j�nek ellen�rz�se alatt, hanem saj�t �let�t �li, melynek hossza ar�nyban van azon gondolat erej�vel amely l�trehozta �s ez az id�tartam n�h�ny perct�l kezdve, t�bb napig terjedhet. Tov�bbi r�szleteket a VII. fejezetben k�z�lt�nk.   2.      A tudatosan l�trehozott elemi l�nyek. Vil�gos, hogy a tudatosan l�trehozott elemi l�nyek ha azokat olyanok hozz�k l�tre, akik szabadon cselekszenek �s pontosan tudj�k hogy mit csin�lnak, sokkal er�teljesebbek lehetnek mint az �ntudatlanul l�trehozottak. �gy a feh�r, mint a fekete iskol�k okkultist�i munk�juk k�zben gyakran haszn�lnak mesters�ges elemi l�nyeket, �s az ilyen teremtm�nyek erej�t kev�s feladat m�lja fel�l ha tudom�nyosan vannak elk�sz�tve �s ha tud�s �s �gyess�g ir�ny�tja azokat. Az, aki tudja hogy hogyan kell ezt megtenni, fenntartja a kapcsolatot elemi l�ny�vel �s vezetheti azt �gy, hogy az gyakorlatilag �ppen �gy fog m�k�dni, mintha Mester�nek teljes �rtelm�vel volna felruh�zva.   Az elemi l�nyek ezen oszt�ly�nak le�r�s�t itt sz�ks�gtelen megism�teln�nk, minthogy azt a VII. fejezetben m�r megadtuk.   3.      A mesters�ges emberi l�nyek. Egy nagyon k�l�n�s csoport ez, melynek csak nagyon kev�s tagja van, azonban fontoss�ga fel�lm�lja sz�mar�ny�t, ami a spiritiszta mozgalommal val� bels� kapcsolat�ra vezethet� vissza.   Keletkez�s�nek megmagyar�z�s�hoz vissza kell menn�nk az �si Atlantiszba. Az okkult tan�t�s p�holyai k�z�tt, melyek megel�zik a beavat�st, s melyeket a J� T�rv�ny Adeptusai alak�tottak, van egy, amely m�g megtartotta ugyanazokat a r�gi szertart�sokat �s ugyanazon atlantiszi nyelvet tan�tj�k, amelyet mint szent �s rejtett nyelvet a r�gi Atlantiszban haszn�ltak.   Ezen p�holy tan�t�i nem �llnak egy Adeptus fokozat�n �s a p�holy nem k�pezi k�zvetlen r�sz�t a himal�jai Feh�r Testv�ris�gnek, b�r vannak egyes himal�jai Adeptusok, akik r�gebbi testes�l�seikben kapcsolatban voltak vel�k.   A XIX. sz�zad k�zep�n ezen p�holy fejei Eur�pa �s Amerika materializmusa feletti k�ts�gbees�s�kben elhat�rozt�k, hogy �j eszk�z�kkel fognak ellene k�zdeni �s olyan alkalmakat fognak ny�jtani, amelyek r�v�n minden gondolkoz� ember bizonyoss�got szerezhet a fizikai testt�l k�l�n�ll� �letre vonatkoz�lag.   Az ekk�nt megind�tott mozgalom a modern spiritizmus hatalmas �p�let�v� n�tte ki mag�t melynek h�v�i milli�kra mennek. B�rmilyen m�s eredm�nyek k�vetkeztek is be, az k�ts�gtelen, hogy a spiritizmus seg�ts�g�vel nagy t�meg ember szerezte meg a legal�bb is egy valamilyen fajta j�v� �letben val� hitet. Ez nagyszer� eredm�ny, b�r egyesek azon a v�lem�nyen vannak, hogy t�l nagy volt az �ra.   Az alkalmazott m�dszer abban �llott, hogy egy k�z�ns�ges embert a hal�la ut�n teljesen felemeltek az asztr�ls�kra �s bizonyos m�rt�kben megtan�tott�k a hozz� tartoz� er�kre �s lehet�s�gekre, majd pedig spiritiszta k�rt b�ztak re�. � a maga r�sz�r�l m�s elhaltakat „fejlesztett” ki ugyanazon ir�nyba �s ezek mindny�jan hatottak azokra, akik a sze�nszokon voltak �s m�diumokk� „fejlesztett�k” �ket. A mozgalom vezet�i alkalmilag k�ts�gtelen�l megnyilv�nultak asztr�l form�ban a k�r�kben, azonban a legt�bb esetben puszt�n csak ir�ny�tottak �s vezettek �gy, ahogy azt sz�ks�gesnek tartott�k. K�ts�gtelen, hogy a mozgalom olyan nagyra n�tt, hogy nemsok�ra teljesen kics�szott a kez�kb�l, teh�t a sok k�s�bbi fejlem�ny�rt csak k�zvetve tekinthet�k felel�snek.   Az „ellen�rz�k” asztr�l�let�nek meghosszabb�t�sa, akiket a k�r�k vezet�s�vel b�ztak meg, hat�rozottan k�sleltette term�szetes halad�sukat �s b�r �gy gondolt�k, hogy ez�rt a vesztes�g�rt teljes k�rp�tl�st ny�jt a m�sok igazs�ghoz val� vezet�s�nek j� karm�ja, r�videsen m�gis �gy tal�lt�k, hogy lehets�ges volt hossz� ideig hasznot h�zni a „szellemvezet�sb�l” an�lk�l, hogy az komoly �s maradand� k�rt ne okozott volna az illet�nek.   N�h�ny esetben visszavont�k a „vezet�ket” �s m�sokkal p�tolt�k �ket, m�s esetben azonban �gy gondolt�k, hogy nemk�v�natos ezt a cser�t megtenni �s akkor azt a figyelemrem�lt� seg�t�eszk�zt alkalmazt�k, amely a „mesters�ges emberi” teremtm�nyek k�l�n�s oszt�ly�hoz vezetett.   Az eredeti „vezet�” fels� �letelveit a hosszan k�sleltetett fejl�d�sben tov�bbengedt�k a mennyei vil�gba, ellenben a visszamarad� �rnyat (l�sd XIX. fejezet: Emberi oszt�ly 2. pontj�t) birtokukba vett�k, fenntartott�k �s �gy m�k�dtek vele, hogy az gyakorlatilag �ppen �gy tudott megjelenni a k�rben mint annak el�tte.   Ezt eleinte �gy l�tszik  a p�holy tagjai v�gezt�k, v�g�l azonban �gy hat�roztak, hogy annak az elhalt szem�lynek, akit megb�ztak, hogy a n�hai „szellemi vezet�” ut�n k�vetkezz�k, kellett ezt megtennie, amennyiben el kellett foglalnia az ut�bbi �rny�k�t vagy burk�t �s a val�s�gban egyszer�en viselni azzal a kin�z�s�t. Ez az amit a „mesters�ges emberi” n�vvel jel�l�nk.   N�h�ny esetben t�bb cser�t l�tszottak megcsin�lni an�lk�l, hogy gyanakodtak volna, azonban n�h�ny spiritiszta kutat� megfigyelte, hogy bizonyos id� eltelt�vel a „szellem” tulajdons�gaiban �s magatart�s�ban hirtelen bizonyos v�ltoz�sok �llottak be.   A himal�jai Testv�ris�g egyetlen tagja sem v�llalkozna arra sohasem, hogy egy ilyenfajta mesters�ges l�nyt alak�tson �s soha nem is egyezn�nek senki olyannal, aki helyesnek tal�ln� ezt az elj�r�st.   Eltekintve az okozott csal�st�l, az elrendez�s gyenge pontja az, hogy az eredeti p�holy mellett m�sok is alkalmazhatj�k e tervet �s semmi sem akad�lyozhatja meg a fekete m�gusokat abban, hogy helyettes�ts�k a k�zl� szellemeket amint tudjuk, ezt t�nyleg meg is tett�k.

Fatyol

El�zm�ny | 2005.10.12. 10:58 - #21

XX. fejezet   Az asztr�ll�nyek: nem emberiek     A nem emberi oszt�ly   1.      Az elemi l�nyek. Az „elemi l�nyek” kifejez�st k�l�nf�le �r�k arra haszn�lj�k, hogy vele a l�nyek k�l�nf�le fajt�j�t jel�lj�k. Itt arra haszn�ljuk, hogy fejl�d�se k�l�nf�le fokozatain azokat a mon�dikus l�nyeket jel�lj�k vele, melyeket �gy is lehetne jel�lni, mint az Isteni Er� vagy Szellem anyagba val� ki�raml�sait.   A legfontosabb az, hogy a tan�tv�ny meg�rtse, hogy ezen elemi l�nyek fejl�d�se az �v lefel� vezet� r�sz�n t�rt�nik, amint azt gyakran nevezik, azaz az anyaggal val� teljes elkevered�s ir�ny�ba, amit az �sv�nyvil�gban l�tunk, az anyagt�l val� t�volod�s helyett; k�vetkez�sk�ppen sz�m�ra az el�re halad�s az anyagba val� lesz�ll�st jelenti a magasabb s�kok fel� felemelked�s helyett.   Miel�tt a „ki�raml�s” el�ri az egy�nies�l�s fok�t, amikor meglelkes�ti az embert, m�r hat fejl�d�si fokon ment kereszt�l �s lelkes�tette meg azokat, �spedig  az els� elemi birodalmon (a fels� ment�ls�kon), a m�sodik elemi birodalmon (az asztr�ls�kon), az �sv�nyi, n�v�nyi �s �llati birodalmakon. N�ha �sv�nyi, n�v�nyi �s �llati Mon�doknak nevezik, hab�r ez hat�rozottan f�lrevezet�, minthogy m�r sokkal annak el�tte hogy el�ri ezeket a birodalmakat, nem egy, hanem sok Mon�dd� v�lt.   Itt term�szetesen csak az asztr�l elemi l�nyekkel fogunk tal�lkozni. Ezek a l�nyek, azaz az Isteni ki�raml�s, amely le, a ment�ls�k atomikus anyag�ig m�r beburkolta mag�t az anyagba, azut�n pedig k�zvetlen az asztr�ls�kra mer�lt al� �s egy atomikus asztr�ls�k anyagb�l �ll� testet gy�jt�tt maga k�r�. Ilyen �sszet�tel� az asztr�ls�k elemi l�nyege, amely a harmadik anyagi birodalomhoz tartozik, amely birodalom k�zvetlen�l megel�zi az �sv�nyi birodalmat.   Az asztr�ls�kbeli 2.401 differenci�ci�ja alatt a k�l�nf�le als�kok anyag�b�l sok �s k�l�nf�le �sszet�teleket vonz mag�hoz. Ezek azonban csak ideiglenesek �s l�nyeg�ben ugyanaz a vil�g marad.   Pontosan kifejezve nem l�tezik olyan dolog mint egyetlen elemi l�ny azzal a csoporttal kapcsolatosan melyet �ppen szeml�l�nk. Amit tal�lunk, az egy hatalmas elemi l�nyeg k�szlet, amely csod�latosan �rz�keny m�g a leggyorsabb emberi gondolattal szemben is �s elk�pzelhetetlen hajl�konys�ggal v�laszol a m�sodperc kis t�red�ke alatt az emberi akarat vagy v�gy �ltal benne l�trehozott rezg�seire.   Abban a pillanatban azonban, amikor az ilyen akarat vagy gondolat befoly�sa �ltal �l� er�v� lett �talak�tva, egy element�ll� lesz �s a „mesters�ges” oszt�lyba tartozik, melyr�l a k�vetkez� fejezetben lesz sz�. Elk�l�n�tett l�te azut�n rendszerint elt�nik, mert mint az impulzus kimer�lt, �jra visszamer�l az elemi l�nyeg azon el nem k�l�n�lt t�meg�be, melyb�l ered.   Az asztr�ls�k l�togat�j�ra az elemi eszencia v�ltoz� alak� sz�ntelen �radata elker�lhetetlen�l befoly�st gyakorol, az amely folyv�st k�r�l�tte �rv�nylik, s amely gyakran fenyegeti hat�rozott er�fesz�t�s�t, amely el�l azonban mindig kit�r: csod�lkozni fog a l�nyek hatalmas sereg�n, melyeket ebb�l az �ce�nb�l ideiglenesen k�l�n�ll� l�tre el�h�vnak az ember gondolatai �s �rz�sei, ak�r j�k azok, ak�r rosszak.   Az elemi l�nyeget nagyj�b�l azon anyagfajnak megfelel�en lehet oszt�lyozni amelyben lakozik, �gy szil�rd, foly�kony, g�zszer� stb. elemi l�nyekre. Ezek a k�z�pkori alkimist�k „elemei”. Nagyon helyesen azt tartott�k, hogy egy „elemi l�ny”, azaz a megfelel� �l� elemi l�nyeg egy r�sze tartozik minden „elemhez” vagy az alkot� r�sze minden fizikai l�nyeghez.   Az elemi eszencia ezen h�t f�oszt�ly�nak mindegyik�t ism�t h�t aloszt�lyra lehet osztani, ami �sszesen 49 aloszt�lyt ad.   Ezenfel�l, teljesen k�l�n�ll�an ezen egyir�ny� oszt�lyokt�l van h�t tejesen elt�r� elemi l�nyeg t�pus is, a k�z�tt�k lev� k�l�nbs�g azonban nem annyira az anyagiass�g fokozat�t�l, mint ink�bb a jelleg�t�l �s rokons�gt�l f�gg. A tan�tv�ny ezzel az oszt�lyoz�ssal amely a H�t Sug�rral kapcsolatos, mint a „f�gg�leges” oszt�lyoz�ssal fog megismerkedni.   Minden egyes sug�rt�pusban szint�n h�t aloszt�ly van, melyek �sszesen 49 f�gg�leges aloszt�lyt alkotnak. Az elemi eszencia fajt�k teljes sz�ma teh�t 49*49, azaz 2.401.   A f�gg�leges oszt�ly nyilv�nval�an sokkal maradand�bb �s alapvet�bb mint a v�zszintes oszt�ly, mert az elemi l�nyeg a fejl�d�s lass� folyamata alatt kereszt�lmegy a k�l�nf�le v�zszintes oszt�lyokon, azonban eg�sz �tja alatt a saj�t f�gg�leges oszt�ly�ban marad.   Amint az elemil�ny n�h�ny pillanatra a k�l�nb�z� k�ls� befoly�sokt�l �rintetlen marad, amit alig lehet elk�pzelni, �gy nincsen semmilyen hat�rozott form�ja, ellenben a legcsek�lyebb r�hat�s nyugtalan �s �r�kk� v�ltoz� alakok megt�veszt� z�rzavar�ba alak�tja, �s ez az ide-oda rohan� forma a forr�sban l�v� v�z fel�let�n keletkez� bubor�kok gyorsas�g�val t�nik ism�t el.   Ezek az eleny�sz� alakok, hab�r �ltal�ban valamilyen fajta �l� teremtm�nyek, emberi vagy m�sf�l�k, alakjai az eszenci�ban nem fejezik ki jobban az elk�l�n�lt l�nyek l�tez�s�t, mint ahogyan az �ppen olyan v�ltozatos sok form�j� hull�mok kifejezik, melyeket egy sima t� fel�let�n egy hirtelen sz�lroham n�h�ny pillanat alatt kelt. Ezek az asztr�lvil�goss�g hatalmas t�rh�z�b�l ered� puszta visszat�kr�z�d�sek, m�gis rendszerint bizonyos m�rt�kben maguk�v� teszik az �ket l�trehoz� gondolat�ramlatok jelleg�t, hab�r majdnem mindig torz�t�ssal �s r�m�t� �s kellemetlen kin�z�ssel.   Amikor az elemi l�nyeg a f�lig tudatos �nk�nytelen gondolatok �ramlat�nak megfelel� form�kba alakul, mely gondolatokat az emberek t�bbs�ge meggondolatlanul az agy�n kereszt�l enged, az intelligencia mely kiv�logatja a megfelel� alakokat vil�gosan nem a gondolkod� �rtelm�b�l sz�rmazik, nem sz�rmazhat mag�b�l az elemi l�nyegb�l sem, mert ez egy olyan birodalomhoz tartozik, amely m�g t�volabb �ll az egy�nies�l�st�l mint az �sv�nyi, �s teljesen meg van fosztva a tudatos ment�ler�t�l.   Mindamellett a l�nyeg csod�latos alkalmazkod�k�pess�ggel b�r, amely nagyon is megk�zel�ti az intelligenci�t; k�ts�gtelen�l ez a tulajdons�g az, ami�rt a r�gebbi k�nyvekben �gy besz�lnek r�la, mint „az asztr�lvil�g f�lintelligens teremtm�nyeir�l”.   Az elemi birodalmak saj�toss�ga nem ismeri a j� �s a rossz fogalm�t. De van itt valami rokonszenv fajta vagy t�rekv�s, amely majdnem minden aloszt�ly�t �thatja �s amely ink�bb rosszindulat�akk� teszi �ket az emberekkel szemben mint bar�ts�gosakk�. Innen ered az �jonc tapasztalata az asztr�ls�kon, ahol �ri�si v�ltoz� alak� k�s�rtetekb�l �ll� csapatok haladnak el el�tte fenyeget�zve, amelyek azonban mindig visszavonulnak vagy sz�tsz�r�dnak amint az ember mer�szen szemben�z vel�k. A k�z�pkori �r�k azt �ll�tj�k, hogy ez a hajlam vagy t�rekv�s teljesen az ember hib�j�nak az eredm�nye �s a m�s �l�l�nyekkel szemben �rzett k�z�ny�ss�ge vagy ellen�rz�se okozza. A m�lt „aranykor�ban” nem �gy volt ez, de m�g enn�l is jobb lesz majd a j�v�ben, amikor az ember megv�ltozott magatart�sa k�vetkezt�ben �gy az elemi l�nyeg, mint az �llati birodalom �jb�l vezethet� lesz az ember �ltal �s az embereknek seg�t�j�v� v�lik az ellenkez�je helyett.   �gy vil�gos, hogy az elemi birodalom mint egy eg�sz, nagym�rt�kben az, amiv� az emberis�g gondolkod�sa teszi.   Az elemi eszencia sokf�le v�ltozat�ban lakoz� er�kb�l sok hasznot lehet h�zni, hogyha azokat egy, a kezel�s�kben gyakorlott ember hozza m�k�d�sbe. A m�gikus szertart�sok legnagyobb r�sze majdnem teljesen a vel�k val� mesterked�sen alapszik, ak�r a m�gus akarat�nak k�zvetlen hat�sa r�v�n, ak�r pedig valami sokkal hat�rozottabb asztr�ll�ny seg�ts�g�vel, akit e c�lb�l el�id�z.   A sze�nsz szob�k fizikai jelens�geinek majdnem mindegyik�t seg�ts�g�kkel hozz�k l�tre �s ugyancsak ez a m�k�d� er� a k�s�rteties h�zakban v�gbemen� k�dob�l�sokn�l, csenget�sekn�l. Az ut�bbiak k�s�rletek l�v�n arra, hogy valamelyik f�ldh�z k�t�tt emberi l�ny mag�ra vonja a figyelmet vagy puszt�n a mi harmadik oszt�lyunkhoz tartoz� kisebb fajta term�szeti szellemek rosszindulat� cs�nye. Azonban az elemi l�ny sohasem kezdem�nyez�, egyszer�en csak egy rejtett er�, amelynek egy k�ls� er�re van sz�ks�ge, hogy mozg�sba j�jj�n.   2.      Az �llatok asztr�ltestei. Ez egy rendk�v�l nagy oszt�ly, amely ennek dac�ra nem foglal el jelent�s helyet az asztr�ls�kon, mert tagjai rendszerint csak kev�s ideig tart�zkodnak itt. Az �llatok legnagyobb r�sze m�g nem egy�nies�lt maradand�an, �s ha egyik�k elhagyja fizikai test�t, az a monadikus l�nyeg, amely rajta kereszt�l megnyilv�nult �jra visszat�r a csoportl�lekbe ahonnan eredt, mag�val viv�n azokat a tapasztalatokat, melyekre a f�ldi �let alatt szert tett. K�zvetlen�l ezt azonban nem k�pes megtenni, mivel az �llat asztr�lteste �ppen �gy �jrarendez�dik mint az ember teste, �s az �llat az asztr�ls�kon �l, melynek �lettartama sohasem nagy, azon �rtelemnek megfelel�en v�ltozik, amelyet az �llat kifejlesztett. Ez a legt�bb esetben nem t�bb �lomszer� tudatn�l, azonban t�k�letesebb, boldognak t�nik fel.   Az az ar�nylag kev�s h�zi�llat, amely m�r elnyerte az egy�nies�l�st �s ennek k�vetkezt�ben ebben a vil�gban nem fog t�bb� �llatk�nt �jrasz�letni, m�r hosszabb �s sokkal �l�nkebb �letet �l az asztr�ls�kon mint kev�sb� fejlett t�rsai.   Az ilyen egy�nies�lt �llat rendszerint f�ldi otthona k�zel�ben marad �s szoros kapcsolatban bar�tj�val �s oltalmaz�j�val. Ezt az id�szakot az alv� �ntudatoss�gnak nevezett m�g boldogabb id�szak k�veti, amely addig tart, am�g valami emberi form�t nem �lt mag�ra. Ezen eg�sz id� alatt olyan �llapotban van, amely hasonl�t a mennyei vil�gban l�v� ember �llapot�hoz, b�r egy n�mileg alacsonyabb fokon. Ezen oszt�ly �rdekes aloszt�ly�t alkotj�k a „Titkos tan�t�s” I. k�tet�ben eml�tett emberszab�s� majmok, akik m�r egy�nies�ltek �s k�szek az emberi testet�lt�sre a k�vetkez� k�rben.   A „m�velt” orsz�gokban ezen �llati asztr�ltestek sokban hozz�j�rulnak az asztr�ls�k �ltal�nos ellens�ges �rz�let�hez, mert az �llatoknak a v�g�hidakon val� �s a sportb�l t�rt�n� lem�sz�rl�sa sok milli�nyi �llatot juttat az asztr�lvil�gba, s �gy telve vannak az emberek ir�nti r�m�lettel �s irt�zattal. Ez ut�bbi �vekben ezeket az �rz�seket nagyban meger�s�tette az �lveboncol�s gyakorlata.   3.      Mindenf�le term�szeti szellemek. Ez az oszt�ly oly nagy �s oly v�ltozatos, hogy valamennyi�k k�z�s jellegzetess�g�r�l csak n�mi fogalmat lehet alkotni.   A term�szeti szellemek egy, a mi�nkt�l teljesen elt�r� fejl�d�shez tartoznak, nem voltak �s nem is lesznek az emberis�g tagjai. Egyetlen kapcsolatunk vel�k az, hogy ideig �r�ig ugyanazt a s�kot foglaljuk el. Egy magasabbrend� fejl�d�s �llatainak l�tszanak lenni. H�t nagy oszt�lyba tartoznak �s ugyanazon h�t anyagi �llapotban lakoznak, melyet a megfelel� elemi l�nyeg v�ltozatok hatnak �t. �gy vannak f�ld, v�z, leveg�, t�z vagy �ter term�szeti szellemek. Hat�rozott, intelligens asztr�ll�nyek, akik ezen anyag�llapotok mindegyik�ben laknak �s m�k�dnek.   Egyed�l csak a leveg� szellemek laknak rendszerint az asztr�lvil�gban, azonban tagjainak sz�ma oly m�rhetetlen, hogy abban minden�tt jelen vannak.   A k�z�pkori irodalom a f�ldszellemeket gyakran gn�moknak, a v�zi szellemeket udineknek, a l�gi szellemeket sylfeknek, �s az �ter [t�z] szellemeket salamandereknek nevezt�k. A n�pies nyelven k�l�nb�z�k�ppen h�vj�k �ket: t�nd�reknek, sell�knek, barna emberk�knek, p�riknek, dzsineknek, t�rp�knek, szat�roknak, faunoknak, koboldoknak, man�knak, hegyir�meknek stb.   Alakjuk sokf�le �s v�ltoz�, a leggyakrabban azonban emberi, de n�mileg kisebb. Majdnem minden asztr�l l�nyhez hasonl�an tetsz�s szerint b�rmely alakot k�pesek magukra �lteni, b�r k�ts�gtelen�l megvan a kedvelt alakjuk, amelyet akkor viselnek amikor nincs k�l�n�sebb okuk hogy m�s form�t vegyenek magukra. Fizikailag rendszerint l�thatatlanok, azonban megvan a k�pess�g�k, hogy amikor akarj�k, anyagias�t�ssal l�that�v� tegy�k magukat.   Ezen oszt�lyok mindegyik�nek az �l�n egy nagy L�ny �ll, aki vezet� �s ir�ny�t� intelligenci�ja a term�szet ezen oszt�ly�nak, mlyhez az � ellen�rz�se alatt �ll� l�nyek oszt�lya igazgat �s energiz�l. Ezeket a hinduk a k�vetkez�k�ppen ismerik:   I.            Indra, az akasha vagy �ter ura, II.          Agni a t�z ura, III.       Pavana a leveg� ura, IV.       Varuna a v�z ura, V.         Kshiti a f�ld ura.   A term�szeti szellemek hatalmas birodalma, amint fentebb �ll�tottuk, f�k�ppen az asztr�lvil�g, b�r a birodalom egy nagy r�sze a fizikai s�k �ters�kjaihoz tartozik.   Rendk�v�l nagysz�m� aloszt�lyuk vagy fajuk van, �s az egyes egy�nek �rtelm�ket �s helyzet�ket tekintve �ppen olyan elt�r�ek mint az emberi l�nyek. Legnagyobb r�sz�k elker�li az embereket. Az emberek szok�sai, ki�raml�sai visszatasz�t�ak sz�mukra, �s az asztr�l �ramlatok �lland� rohan�sa, melyet az emberek nyugtalan, fegyelmezetlen v�gyaikkal hoznak l�tre, zavarja �s bosszantja �ket. Ennek dac�ra alkalmilag bar�ts�got k�tnek emberi l�nyekkel, s�t seg�ts�g�kre is vannak.   A seg�t� magatart�s ritka, a legt�bb esetben vagy k�z�nyt vagy rosszall�st mutatnak, m�skor meg �rd�gi �lvezetet tal�lnak abban, hogy r�szedik �s becsapj�k az embereket. Sok ilyen eset fordul el� elhagyott hegyes vid�keken �s sze�nszokon.   Csal�saikban nagyban seg�ts�g�kre van az a var�zser�, hogy �ldozataik csak azt l�tj�k �s hallj�k amit �k belek�nyszer�tenek, �ppen �gy, mint ez a mesmeriz�ltakn�l van. A term�szeti szellemek azonban nem k�pesek uralni az emberi akaratot, hacsak nincs valami nagyon gyenge �rtelm� emberrel dolguk, vagy akik engedik, hogy a r�m�let megb�n�tsa akaratukat. Azonban csak az �rz�keket szedhetik r� �s var�zserej�ket egyszerre nagysz�m� emberen is tudj�k gyakorolni. Az indus szemf�nyveszt�k csod�s mutatv�nyainak n�melyik�n�l az � seg�ts�g�ket veszik ig�nybe a t�meges �rz�kcsal�d�s l�trehoz�s�n�l.   �gy l�tszik, kev�s felel�ss�g�rzettel rendelkeznek �s akaratuk kev�ss� fejlett mint az �tlagember�. Enn�lfogva mesmerikusan k�nnyen kezelhet�k �s haszn�lhat�k a m�gus akarat�nak kereszt�lvitel�re. Sokf�le c�lra haszn�lhat�k �s a feladatot erej�k hat�r�n bel�l h�ven �s biztosan teljes�tik.   �k okozz�k bizonyos hegyvid�keken a megk�sleltetett utaz�k var�zsba ejt�s�t is, p�ld�ul h�zakat �s embereket mutatva ott, ahol a val�s�gban nincsenek. Ezek az �rz�kcsal�d�sok gyakran nem csak pillanatnyilag, hanem hosszabb ideig is eltarthatnak, amikor is az ember eg�sz hossz� sorozat k�pzeletbeli, meglep� kalandon megy kereszt�l, majd ragyog� k�rnyezete hirtelen elt�nik �s � egyed�l marad egy mag�nyos v�lgyben vagy sz�lseperte s�ks�gon.   Hogy az ember a vel�k val� bar�ts�got �polhassa, meg kell hogy szabaduljon azokt�l a fizikai ki�raml�sokt�l, melyekt�l undorodnak, mint amilyen a h�s, alkohol, doh�ny �s az �ltal�nos tiszt�talans�g ki�raml�sai, valamint mentesnek kell lennie az �rz�kis�gt�l, haragt�l, gy�l�lett�l, azaz �gy fizikailag mint asztr�l tekintetben kifog�stalanul tiszt�nak kell lennie. Az �lland� nyugodt �s vad hull�mz�s n�lk�li magasrend� �s tiszta �rz�sek olyan l�gk�rt teremtenek, amelyben a term�szeti szellemek �lvezettel f�rdenek. Majdnem minden term�szeti szellem gy�ny�rk�dik a zen�ben, s hogy �lvezz�k, m�g a h�zba is k�pesek bel�pni, megf�rdenek a hanghull�mokban �s vel�k �sszhangban lebegnek.   Ugyancsak a term�szeti szellemeknek kell tulajdon�tani a spiritiszta sze�nszokon l�trej�v� �gynevezett fizikai jelens�geket is; t�nyleg sok sze�nszot ezek a csintalan teremtm�nyek t�ltenek ki. K�rd�sekre k�pesek felelni, hamis �zeneteket adva �t�sekkel vagy kopog�sokkal �s szellemi f�nyeket mutatnak be, tov�bb� t�rgyaknak nagy t�vols�gokr�l val� elhozatal�t, b�rmely jelenl�v� �rtelm�b�l val� gondolatolvas�st, �r�sok vagy rajzok vet�t�s�t, s�t anyagias�t�sokat is. Erej�ket term�szetesen m�g sok m�s fog�saikn�l is k�pesek felhaszn�lni.   A legkisebb  m�rt�kben sem lehet �ket megb�ntani vagy becsapni, ellenben �szint�n �r�lnek, ha siker�l mulats�guk �s �r�lnek annak a f�lelem okozta odaad�snak �s vonzalomnak is melyet re�juk mint „kedves szellemekre” �s angyali seg�t�kre pazarolnak. Osztoznak az �l�sez�k gy�ny�r�ben �s �gy �rzik, hogy j� munk�t v�geztek hogyha ekk�ppen megvigasztalt�k a szenved�t.   N�ha az emberek alkotta gondolatform�kba �lt�znek �s nagyszer� tr�f�nak tartj�k, ha felvir�goznak szarvakat, ha egy farokkal ell�tott k�s�rtetet ostoroznak �s l�ngot ok�dnak amint ide-oda rohannak. N�ha egy-egy befoly�solhat� gyermeket megr�m�tenek ilyen megjelen�s�kkel, azonban a term�szeti szellemek kedv��rt meg kell eml�teni, hogy �k maguk nem k�pesek f�lni �s �gy nem �rtik az eredm�ny s�ly�t �s val�sz�n�leg azt gondolj�k, hogy a gyermek r�m�lete sz�nlelt �s egy r�sz�t k�pezi a j�t�knak.   A term�szeti szellemek egyik�nek sincs �lland�an �jrasz�let� egy�nis�ge. Enn�lfogva �gy l�tszik, hogy fejl�d�s�k alatt sokkal nagyobb fok� �rtelem fejl�d�tt ki az egy�nies�l�s megt�rt�nte el�tt.   A k�l�nf�le oszt�lyok �lettartama nagyon k�l�nb�z�, az egyik� eg�szen r�vid, m�sok� sokkal hosszabb mint az emberi �lettartam. L�t�k eg�sz�ben v�ve egyszer�nek, �r�mteljesnek, felel�tlennek t�nik fel, olyannak, amilyenben egy boldog gyermeknek lehet r�sze kiv�telesen kedvez� fizikai k�r�lm�nyek k�z�tt.   A term�szeti szellemeknek nincsen nemis�ge, nincs betegs�ge �s nincs n�luk a l�t�rt val� k�zdelem. Er�s vonzalommal rendelkeznek, szoros �s tart�s bar�ts�got k�pesek kialak�tani. A f�lt�kenys�g �s harag n�luk is lehets�ges, azonban teljesen megsz�nik ellen�llhatatlan �r�m�kkel, melyet a term�szet m�k�d�se felett �reznek �s amely a legf�bb jellegzetess�g�k. Test�knek nincs bels� szervezete, �gy nem szak�that�k kett� vagy s�rthet�k meg, sem h�s�g, sem a hideg nem hat r�juk. A f�lelmet nem ismerik.   B�r furfangosak �s pajkosak, ritk�n rosszindulat�ak. Hacsak hat�rozottan ki nem v�ltj�k bel�l�k. �ltal�ban nem b�znak az emberben �s haragszanak ha valami �j j�vev�ny megjelenik az asztr�ls�kon �gy, hogy az illet� rendszerint kellemetlen vagy elr�m�t� alakban tal�lkozik vel�k. Ha azonban nem ijed meg, r�videsen �gy tekintik, mint egy sz�ks�ges rosszat �s t�bb� nem is veszik figyelembe, s�t egyik-m�sik bar�ts�goss� is v�lhat.   Egyik legkedvesebb �r�m�k, azokkal az asztr�ls�kon lev� gyermekekkel j�tszadozni �s �ket sz�zf�le m�don sz�rakoztatni, akiket mi „holtak”-nak tartunk.   Egyesek k�z�l�k, akik kev�sb� gyermekesek �s komolyabbak, n�ha mint a fa-istens�geket vagy falusi istens�geket tisztelnek. M�lt�nyolva a nekik sz�nt h�zelg�st k�ts�gtelen�l k�szs�gesen viszonoznak minden kis szolg�latot amire csak k�pesek.   Az Adeptus tudja, hogy hogyan vegye ig�nybe a term�szeti szellemek szolg�latait �s gyakran b�z r�juk kisebb tennival�kat, a k�z�ns�ges m�gus ellenben csak felsz�l�t�ssal teheti meg azt, az�ltal, hogy figyelm�ket mint egy k�r� felkelti �s valami �zletf�l�t k�t vel�k vagy pedig id�z�s �tj�n, azaz engedelmess�gre k�nyszer�tve �ket. Mindk�t m�dszer nagyon nemk�v�natos; az id�z�s nagyon veszedelmes is, minthogy az v�gzetess� v�lhat� ellens�gesked�st v�lthat ki. A Mester egyetlen tan�tv�nya sem engedn� meg az ilyenfajta k�s�rletet.   A term�szeti szellemek legmagasabb t�pusai a sylphek vagy l�gszellemek, akiknek az asztr�ltest a legals� test�k. Az �tlagember�vel egyforma �rtelm�k van. Rendes m�dszer�k az egy�nies�l�s elnyer�s�re a k�zvetlen felett�k l�v� fokozat tagjaival - az asztr�l angyalokkal – val� �rintkez�s, valamint az azok ir�nti szeretet.   Azok a term�szeti szellemek akik ki akarj�k tapasztalni az emberi �letet, megsz�llhatnak egy fizikai vil�gban �l� embert.   Voltak id�k, amikor a term�szeti szellemek egy bizonyos oszt�lya fizikailag anyagias�totta mag�t �s �gy l�pett n�kkel �s f�rfiakkal nemk�v�natos �rintkez�sbe. Tal�n ez az eredete a szat�rokr�l �s faunokr�l sz�l� legend�knak, hab�r ezek egy teljesen elt�r� nem emberi fejl�d�shez tartoznak.   Tov�bb� �rdekes megjegyezni, hogy b�r a term�szeti szellemek birodalma nagyon elt�r az emberit�l - minthogy nemis�g, f�lelem vagy a l�t�rt val� k�zdelem n�lk�l val� – kibontakoz�s�nak v�geredm�nyben minden tekintetben azonos az emberis�g �ltal el�rtekkel.   4.      A d�v�k. Azok a l�nyek, akiket a hinduk d�v�knak neveznek, m�shol mint angyalok, az Isten fiai stb. szerepelnek. Az emberis�gt�l elt�r� fejl�d�shez tartoznak, egy olyan fejl�d�shez, mely �gy tekinthet�, mint az emberis�g feletti birodalom.   A keleti birodalomban a d�va sz�t �ltal�ban mindenf�le nem emberi l�ny megjel�l�s�re is haszn�lt�k. Itt csak a fenti korl�tozott �rtelemben haszn�ljuk.   Emberekk� sohasem lesznek, minthogy legt�bbj�k m�r t�l van ezen az �llapoton, azonban vannak k�z�tt�k n�h�nyan, akik a m�ltban emberi l�nyek voltak.   A d�v�k testei sokkal fluidikusabbak mint az emberi testek, az aura szerkezete laz�bb, sokkal nagyobb m�rv� kiterjeszked�sre �s �sszeh�z�d�sra k�pesek, �s bizonyos l�ngol� tulajdons�guk van, amely tiszt�n megk�l�nb�ztethet� a k�z�ns�ges ember aur�j�nak f�nyl� volt�t�l. A d�va aur�j�nak bens� alakja, amely majdnem mindig emberi form�j�, kev�ss� hat�rolt mint az embern�l; a d�va sokkal ink�bb a k�ls� r�szben, sokkal ink�bb az aur�j�ban �l mint az ember. A d�v�k rendszerint mint �ri�s nagys�g� emberi l�nyek jelennek meg. Sz�mos nyelvezet�k van, amely val�sz�n�leg nem olyan hat�rozott mint a mi nyelv�nk, b�r bizonyos tekintetben t�bbet fejez ki.   A d�v�k gyakran vannak jelen �s k�szek a saj�t ir�nyukhoz tartoz� t�rgyat megmagyar�zni �s fejtegetni b�rmely emberi l�nynek, aki el�gg� fejlett, hogy felfogja azokat.   B�r a F�lddel vannak kapcsolatban, a d�v�k egy h�t l�ncb�l �ll� nagy rendszeren �t fejl�dnek �s mi a h�t vil�gb�l �ll� vil�gunk a maga eg�sz�ben csak egy vil�g el�tt�k. Emberis�g�nk nagyon kev�s tagja �rte el azt a s�kot amelyen kapcsolatba lehet jutni a d�va fejl�d�ssel. A d�va birodalom legt�bb �jonca a naprendszer m�s emberis�g�b�l sz�rmazik, melyek n�h�nya alacsonyabb fokon �ll�, m�sok meg magasabb rend�ek a mi�nkn�l.   A d�va fejl�d�s c�lja az, hogy a legmagasabb oszt�lyukat egy sokkal fejlettebb fokra emelje mint amelyet megfelel� id� alatt az emberis�gnek el kell �rnie.     A d�v�k h�rom alacsonyabb oszt�lya a k�vetkez�:   I.            A kanad�v�k, akiknek legalacsonyabb teste az asztr�lis, II.          A rupad�v�k, akiknek legalacsonyabb teste a ment�lis, III.       Az arupad�v�k, akiknek legalacsonyabb teste a fels� ment�ltest, vagy kauz�ltest.   Az arupad�v�k �s a rupad�v�k megnyilv�nul�sa az asztr�ls�kon �ppen olyan ritka, mint egy asztr�ll�ny anyagiasul�sa a fizikai s�kon.   Ezen oszt�lyok felett m�g n�gy m�s nagy oszt�ly van �s a d�va birodalom felett �s azon t�l ott vannak a Plan�ta Szellemek nagy sorozata.   Itt f�k�p a kamad�v�kkal foglalkozunk. Az �tlag k�z�tt�k sokkal magasabb fok�, mint k�z�tt�nk, mert mindaz ami hat�rozottan rossz, m�r r�gen kik�sz�b�lt�k. Hajlamaik nagyon elt�r�ek �s egy igaz�n spiritu�lis ember fejletts�g tekintet�ben sokkal magasabban �llhat mint n�h�nyuk.   Figyelm�ket bizonyos m�gikus id�zetekkel fel lehet kelteni de az emberi akarat amely uralni k�pes �ket, csak egy bizonyos magas oszt�ly� Adeptus akarata lehet.   Rendszerint alig b�rnak tudom�ssal a fizikai vil�gunkr�l, b�r n�ha egyik�k m�sikuk seg�ts�get is ny�jthat olyasf�lek�ppen ahogyan valamelyik�nk egy bajban lev� �llaton seg�thet. Azonban meg�rtik, hogy a jelenlegi fokon az emberi �gyekbe val� beavatkoz�s ink�bb t�bb bajt okoz mint j�t.   Meg kell eml�ten�nk a devarajas-t, b�r szorosan v�ve nem tartoznak egyik oszt�lyukba sem. E n�gy d�va olyan fejl�d�sen ment kereszt�l, amely semmif�lek�ppen nem felel meg a mi emberis�g�nknek.   �gy besz�lnek r�luk mint a F�ld Korm�nyz�ir�l, a n�gy sarkalatos pont angyalair�l, vagy Chatur Maharaja-r�l. Nem a d�v�k, hanem a n�gy f�ldi elem, a f�ld, a v�z, a t�z �s a leveg� felett uralkodnak a benn�k lakoz� term�szeti szellemekkel �s l�nyekkel egy�tt. M�s re�juk vonatkoz� adatokat az al�bbi t�bl�zat tartalmaz.   N�v Az ir�ny element�l t� pontja Csoportok Jelk�pes sz�ne Dhritarashtra Kelet Gandharva-k Feh�r Virudhaka D�l Kumbhanda-k K�k Virupaksha Nyugat Naga-k V�r�s Vaishravana �szak Yaksha-k Arany   A „Titkos Tan�t�s” mint a „sz�rnyas g�mb�ket �s t�zes kereszteket” eml�ti �ket �s a kereszt�ny Bibli�ban Ezekiel hasonl� szavakkal k�s�rli meg le�rni �ket. Re�juk vonatkoz� utal�sokat minden vall�s szimbol�gi�j�ban tal�lni �s mint az emberis�g v�delmez�it mindig a legnagyobb tiszteletben tartott�k �ket.   Az ember f�ldi �lete alatt �k a Karma ir�ny�t�i �s ilyenk�ppen rendk�v�l fontos szerepet j�tszanak az ember sors�ban. A Kozmosz nagy karmikus Istens�gei, a Lipik�-k, amikor az ember asztr�l �lete v�g�n az �letelvek v�gleges elv�l�sa v�g�rv�nyesen megt�rt�nik, minden egyes szem�lyis�g tetteit m�rlegre vetik, �s �gysz�lv�n megadj�k az �term�s mint�j�t, amely pontosan megfelel az ember k�vetkez� sz�let�s�re vonatkoz� karm�j�nak. Minthogy azonban a Devaraja-k uralj�k azokat az „elemeket”, amelyekb�l ezt az �term�st �ssze kell �ll�tani, �k azok, akik az elemek ar�ny�t �gy rendezik, hogy pontosan megfeleljen a Lipika sz�nd�k�nak.   Az ember eg�sz �let�ben ellens�lyozz�k azokat a v�ltoz�sokat, melyeket az ember �llapot�ban a saj�t maga �s a k�r�l�tt�k lev� akarata l�trehozott, �gy, hogy a karma pontosan �s igazs�gosan teljesed�sbe mehet. Ezekre  a l�nyekre vonatkoz�an tanuls�gos ismertet�st tal�lhatunk a „Titkos Tan�t�s” I. k�tet�ben. Tetsz�s szerint vehetnek magukra emberi testet �s feljegyeztek olyan eseteket, amikor meg is tett�k ezt.   Az �sszes magasabbrend� term�szeti szellemek valamint a mesters�ges elemi l�nyek csapatai mind k�zrem�k�dnek �ri�si munk�jukban; azonban az �sszes sz�l az � kezeikben van �s az eg�sz felel�ss�g �ket terheli. Az asztr�ls�kon ritk�n nyilv�nulnak meg, azonban ha megteszik, bizonyos, hogy azok lak�i k�z�tt a legfigyelemrem�lt�bbak.   Val�j�ban nem n�gy, hanem k�t d�varaja kell hogy legyen, azonban a beavat�s k�r�n k�v�l alig tudni r�luk valamit �s m�g kevesebbet lehet mondani a magasabb h�romr�l.

Fatyol

El�zm�ny | 2005.10.12. 10:58 - #20

XIX. fejezet   Az asztr�ll�nyek: emberiek     Ha mindenf�le asztr�ll�nyt fel akarn�nk sorolni �s le szeretn�nk �rni, a feladat �ppen olyan neh�z volna, mint a mindenf�le fizikai l�ny felsorol�sa �s le�r�sa. Megk�s�relj�k t�bl�zatosan �ssze�ll�tani a f� szab�lyokat �s azokat r�viden le�rni.     Asztr�ll�nyek Emberiek Nem emberiek Mesters�gesek Fizikailag �l�k Holtak 1.      �tlagos ember 1.      �tlagos ember 1.      Elemi eszencia 1.      �ntudatlanul alkotott l�nyek 2.      Pszichikus 2.      �rnyak 2.      �llatok asztr�lteste 2.      Tudatosan alkotott elemi l�nyek 3.      Mester vagy tan�tv�nya 3.      A burok 3.      Term�szeti szellemek 3.      Emberi mesters�ges l�nyek 4.      Fekete m�gus vagy tan�tv�nya 4.      Az �ltetett burok 4.      D�v�k     5.      �ngyilkosok �s hirtelen elhaltak       6.      V�mp�rok, emberfarkasok       7.      Fekete m�gus �s tan�tv�nya       8.      Megtestes�l�sre v�r� tan�tv�ny       9.      Nirmanakaya       Hogy a felsorol�st eg�szen teljess� tegy�k, m�g hozz� kell tenn�nk, hogy a fentieken k�v�l a Naprendszer m�s bolyg�ir�l val� nagyon magas rend� Adeptusok, s�t m�g nagyobb t�vols�gr�l j�tt m�g fens�gesebb l�togat�k is megjelennek alkalmilag, �mb�r lehets�ges, b�r majdnem felfoghatatlan, hogy az ilyen l�nyek valaha is manifeszt�l�djanak egy olyan alacsony s�kon mint az asztr�ls�k. Ha azt akarj�k, akkor ezen bolyg� asztr�lanyag�b�l egy ideiglenes testet alkotnak maguknak.   M�sodszor ezen a bolyg�n k�t m�s fejl�d�s is folyik, b�r �gy l�tszik, hogy nem c�l az, hogy azok vagy az emberek rendes k�r�lm�nyek k�z�tt kapcsolatban legyenek egym�ssal. Ha �sszek�ttet�sbe jutunk vel�k, �gy ez val�sz�n�leg fizikailag t�rt�nik, mert a mi asztr�l s�kunkkal val� kapcsolatunk nagyon gyenge. Megjelen�s�k egyetlen lehet�s�ge a szertart�sos m�gi�ban el�fordul� rendk�v�l val�sz�n�tlen v�letlent�l f�gg� amelyet a leghaladottabb m�gusok n�h�nya tud csak v�gezni; az�rt alkalmilag ez is megt�rt�nt.       Az emberi oszt�ly a.)    A fizikailag �l�k   1.      Az �tlagos ember. Ez az oszt�ly az olyan szem�lyekb�l �ll, akiknek fizikai teste alszik �s akik k�l�nf�le �ntudatfokozatban ide-oda lebegnek az asztr�ls�kon, amint ezt az „Alv�s �let” c�m� IX. fejezetben m�r le�rtuk   2.      A pszichikus. A pszichikailag fejlett ember rendszerint teljesen �ber amikor a fizikai test�n k�v�l van, azonban megfelel� gyakorlat hi�nya miatt a l�tottak megt�vesztik. Gyakran k�pes lehet az �sszes asztr�l als�kot kereszt�lbarangolni, n�ha azonban valamely als�k k�l�n�sk�ppen vonzza �s ritk�n k�pes ennek befoly�sa f�l� emelkedni. A l�tottak eml�kezete term�szetesen a t�k�letes  igazs�g �s a teljes elferd�tetts�g vagy a t�k�letes feled�kenys�g k�z�tt v�ltozhat. Mivel feltessz�k, hogy nincs egy Mester vezet�se alatt, mindig az asztr�ltest�ben fog megjelenni, mivel ment�ltest�ben nem tud m�k�dni.   3.      Az Adeptus �s tan�tv�nyai. Ez az oszt�ly rendesen nem az asztr�l hanem a ment�ls�k n�gy als� als�kj�nak anyag�b�l �ll� ment�ltest�t haszn�lja. Ezen test el�nye az, hogy seg�ts�g�vel pillanatok alatt �t lehet jutni a ment�ls�kr�l az asztr�ls�kra �s vissza �s mindenkor a saj�t s�kja nagyobb erej�nek �s �lesebb �rz�keinek haszn�lat�t engedi meg.   Minthogy a ment�ltestet asztr�l l�t�ssal nem lehet megl�tni, a benne tev�kenyked� tan�tv�ny megtanulja, hogy hogyan gy�jts�n maga k�r� egy ideiglenes asztr�lburkot arra az esetre, ha azt �hajtan�, hogy �szrevehet�v� v�lj�k az asztr�ll�nyek sz�m�ra. Az ilyen test, hab�r pontos m�sa az ember k�lsej�nek, egy�ltal�n semmilyen anyagot nem tartalmaz a saj�t asztr�ltest�b�l, de �pp�gy megfelel neki, mint ahogy az anyagias�t�s megfelel a fizikai testnek.   Fejl�d�s�nek egy kor�bbi fok�n a tan�tv�nyt asztr�ltest�ben lehet tal�lni �pp�gy mint m�st, azonban b�rmelyik test�t haszn�lhatja is. A megfelel� tan�t� vezet�se alatt l�v� tan�tv�ny mindig teljesen tudatos �s az �sszes als�kon k�nnyen k�pes tev�kenykedni.   4.      A fekete m�gus �s tan�tv�nya. Ez az oszt�ly n�mileg megfelel az Adeptus �s tan�tv�nya oszt�ly�nak, kiv�ve, hogy a fejletts�g a j� helyett a rosszban van �s a szerzett er�k �nzetlen c�lok helyett �nz� c�lokat szolg�lnak. Alacsony fokozatai k�z�tt vannak azok a n�gerek, akik az Obeah �s Voodoo iskol�k szertart�sait gyakorolj�k �s a vad t�rzsek orvosemberei. Intellektus tekintet�ben magasan �ll�k �s enn�lfogva fedd�sre m�lt�bbak a tibeti fekete m�gusok.   b.)    A fizikailag holtak   1.      A k�z�ns�ges ember hal�la ut�n. Ez az oszt�ly nyilv�nval�an nagyon n�pes �s mindenf�le fokozat� szem�lyekb�l �ll, akik �ntudatuk �llapota tekintet�ben elt�rnek egym�st�l amint ezt m�r b�vebben le�rtuk a „Hal�l ut�ni �let” c�m� XII.-XV. fejezetekben.   2.      Az �rny�k. A XXIII. fejezetben l�tni fogjuk, hogy amikor egy ember asztr�l�lete letelt, meghal az asztr�ls�kon �s h�trahagyja sz�toszl� asztr�ltest�t pontosan �gy, mint amikor fizikailag meghal �s h�trahagyja a felboml� fizikai hull�t.   A fels� Eg� a legt�bb esetben nem k�pes manasztikus (ment�lis) �letelv�t teljes m�rt�kben visszavonni als�bb �letelveib�l, k�vetkez�sk�ppen ezen als�bb ment�lanyag egy r�sze az asztr�lanyaggal elkeveredve visszamarad. A ment�lanyag ekk�ppen visszamarad� r�sze minden egyes als�k durv�bb anyag�b�l �ll, melyet az asztr�ltestnek siker�lt kir�ntania a ment�ltest�b�l.   Ez az asztr�lhulla, melyet mint �rnyat ismer�nk, egy olyan l�ny, mely semmif�le �rtelemben v�ve sem az igazi egy�n, mindamellett pontosan az illet� k�lsej�t mutatja, meg van az eml�kezete �s minden apr�l�kos saj�toss�ga. Enn�lfogva nagyon k�nnyen �sszet�vesztik az illet�vel ami a sze�nszokon gyakran meg is t�rt�nik. A szem�lytelenn� v�l�s t�ny�vel nem rendelkezik, mert amennyire �rtelme terjed sz�ks�gk�ppen azt kell felt�teleznie, hogy � az egy�n, pedig csup�n csak egy l�lek n�lk�li t�mege legalacsonyabb tulajdons�gainak.   Egy �rny�k �lettartama azon als� ment�lanyag mennyis�g�t�l f�gg, mely meglelkes�ti, minthogy ez �lland�an fogy�ban van, ez�rt �rtelmileg el is fogy, b�r nagy mennyis�g� ravaszs�ggal is rendelkezik �s �letc�lja �rdek�ben m�g arra is k�pes, hogy a m�diumt�l ideiglenesen �rtelmet vegyen k�lcs�n �s �gy �rintkezz�k valakivel. Term�szet�n�l fogva nagyon hajlamos arra, hogy mindenf�le rossz befoly�sok al� ker�lj�n, �s mivel el van k�l�n�lve Eg�j�t�l nincs is �sszet�tel�ben semmi ami a j� befoly�sokra v�laszolni k�pes volna. �gy azut�n k�szs�gesen odaadja mag�t az alacsonyabb fajt�j� fekete m�gusok k�l�nf�le alacsony c�ljainak. A birtok�ban lev� ment�lanyag lassan sz�toszlik �s visszat�r saj�t s�kja anyag�ba.   3.      A burok. A burok az ember asztr�lteste sz�tboml�sa legv�gs� �llapot�ban, miut�n az �rtelem minden r�sze elhagyta. Enn�lfogva semmif�le �llhatatoss�ga vagy �rtelme nincsen �s az asztr�l�ramlatokkal ide-oda sodr�dik. N�h�ny pillanatra azonban m�g akkor is fel�leszthet� k�s�rteties �letut�nzatt�, ha t�rt�netesen egy m�dium aur�j�nak hat�sa al� ker�lne. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt m�g mindig pontosan az elhunyt k�lsej�re fog eml�keztetni �s bizonyos m�rt�kben visszaadni k�pes annak megszokott kifejez�seit �s k�z�r�s�t.   Megvan azon k�pess�ge is, hogy vakon v�laszoljon azokra a rendszerint legalacsonyabb-rend� rezg�sekre, melyek benne �rny�kbeli l�t�nek utols� ideje alatt gyakran �letre keltek.   4.      Az �ltetett burok. Ez a l�ny szorosan v�ve nem emberi, de ide soroltuk, mert k�ls� �lt�z�ke az a passz�v l�lektelen burok, az emberis�g j�rul�ka. Az az �rtelem, v�gy �s akarat amellyel rendelkezik, az �t meglelkes�t� elemi l�nyeg� (l�sd VII. fejezet), l�v�n ez az elemi l�ny maga is az emberi gondolat teremtm�nye.   Az �ltetett burok mindig rosszakarat�, igazi k�s�rt� d�mon, akinek rossz befoly�s�t csak erej�nek m�rve korl�tozza. Az �rnyhoz hasonl�an gyakran haszn�lj�k az Obeah �s Voodoo m�gusai. Egyes �r�k mint element�lt eml�tik.   5.      Az �ngyilkoss�g �s a hirtelen hal�l �ldozatai. Ezekr�l m�r �rtunk a „Hal�l ut�ni �let” c�m� XV. fejezetben. Megjegyezhetj�k m�g, hogy ez az oszt�ly, �pp �gy mint az �rnyak �s �ltetett burkok, az, amit kisebb v�mp�roknak lehet nevezni, mert mikor erre alkalmuk van, l�t�ket �gy hosszabb�tj�k meg, hogy �leter�t vonnak ki azokb�l az emberi l�nyekb�l, akiket befoly�solni k�pesek. 6.      V�mp�rok �s emberfarkasok. Ez a k�t oszt�ly ma m�r nagyon ritka; n�ha el�fordulnak, f�k�ppen az olyan vid�keken, ahol tekint�lyes m�rt�kben van k�pviselve a Negyedik Gy�k�rfaj, mint Oroszorsz�gban �s Magyarorsz�gon.   Alig lehets�ges, hogy az ember annyira lealacsonyuljon, �nz� �s �llatias �letet �ljen, hogy v�gyai �ltal t�rbecsalva v�g�l az eg�sz als� �rtelem elk�l�n�lj�n a fels� �nt�l. Ez csak ott lehets�ges, ahol az �nzetlens�g vagy spiritualit�s minden sugara el van nyomva, �s ahol nincsen semmif�le megv�lt� tulajdons�g.   Az ilyen elveszett l�ny m�r r�videsen a hal�l ut�n k�ptelen megmaradni az asztr�lvil�gban �s ellen�llhatatlanul teljes tudatoss�ggal az „� saj�t hely�re”, a titokzatos nyolcadik szf�r�ba vonz�dik, ahol olyan tapasztalatok ut�n, melyeket jobb le nem �rni, lassan feloszlik. Ha �ngyilkoss�g van hirtelen hal�l �ldozata volt, �gy bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt, kiv�ltk�pp ha tud valamit a fekete m�gi�r�l, ett�l a sorst�l, hogy mint k�s�rteties v�mp�r �ljen, megszabad�tja mag�t.   Minthogy a nyolcadik szf�r�ba csak a test hal�la ut�n juthat, ez�rt test�t kataliptikus �lomban �rzi az�ltal, hogy f�lig anyagias�tott asztr�lteste seg�ts�g�vel m�s emberi l�nyekb�l v�rt von ki �s azt bel�je �mleszti �s �gy ily t�bbsz�ri gyilkoss�ggal elhalasztja v�gs� sors�t. A leghat�sosabb ellenszere ennek, ahogy a n�pies babona helyesen felt�telezi, a test el�get�se, ekk�nt megfosztva a l�nyt t�maszpontj�t�l.   A s�r megnyit�sakor a test rendszerint frissnek �s eg�szs�gesnek l�tszik �s a kopors� n�ha v�rrel telt. Az el�get�s a v�mp�rizmus e fajt�j�t nyilv�nval�an lehetetlenn� teszi.   A farkasember csak az ember fizikai �lete alatt nyilv�nulhat meg �s elker�lhetetlen�l vele j�r a m�gia n�mi ismerete, ami mindenesetre arra k�pes�ti �t, hogy kivet�tse asztr�ltest�t.   Amikor egy teljesen kegyetlen �s �llatias ember kivet�ti asztr�ltest�t, azt bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt m�s asztr�ll�nyek megragadj�k �s anyagias�tj�k, nem emberi form�ba, hanem vad�llat, rendszerint farkas alakj�ban. Ilyen �llapotban a k�rnyez� vid�ken k�borol, meg�lve minden m�s �llatot, s�t emberi l�nyeket is, ekk�nt nemcsak a v�r ut�ni v�gy�t el�g�tve ki, hanem ellens�g�it is, akik kergetik.   Ebben az esetben, mik�nt gyakran a rendes anyagias�t�skor is, az asztr�ltestben okozott s�relem a reperkuszi� k�l�n�s t�nem�nye folyt�n (l�sd a XXVIII.  fejezet 19. pontj�t) az ember fizikai test�n is visszaad�dik. A fizikai test hal�la ut�n azonban az asztr�ltest, mely k�lsej�t val�sz�n�leg megtartja, ugyanazon alakban kev�sb� lesz sebezhet�.   Ekkor azonban m�r sokkal kev�sb� lesz veszedelmes �s hacsak nem tal�l valami megfelel� m�diumot, k�ptelen lesz teljesen anyagiasulni. Az ilyen anyagiasul�sokban val�sz�n�leg nagy mennyis�g� �term�sb�l ered� anyag �s tal�n n�mi fizikai testb�l ered� foly�kony �s g�zszer� anyag is van, mint az n�h�ny anyagias�t�s eset�ben szokott lenni. Ez a fluidikus test mindk�t esetben �gy l�tszik nagyobb t�vols�gra k�pes elt�volodni a fizikai testt�l az �teranyagot tartalmaz� testn�l.   �gy a v�mp�rok mint az emberfarkasok megnyilv�nul�sa rendszerint a fizikai test�k k�zvetlen szomsz�ds�g�ra van korl�tozva.   7.      A fekete m�gus �s tan�tv�nya. Ez az oszt�ly, megfelel� v�ltozattal, azonos az �jrasz�let�sre v�rakoz� tan�tv�ny�val, azonban ebben az esetben az ember a term�szetes fejl�d�s menet�vel dacolva m�gikus elj�r�sokkal tartja vissza mag�t az asztr�ls�kon �s ezek az elj�r�sok n�ha a legborzalmasabb term�szet�ek.   Igaz�n nem k�v�natos felsorolni vagy le�rni ezen oszt�ly k�l�nf�le aloszt�lyait, minthogy az okkult tanul� csak elker�lni �hajtja �ket. Ezek a l�nyek akik �gy �let�ket a term�szetes hat�ron t�l hosszabb�tj�k meg, ezt m�sok k�r�ra �s azok �let�nek egy m�s alakba val� elsz�v�sa �ltal teszik meg.   8.      Az �jrasz�let�sre v�r� tan�tv�ny. Jelenleg ez egy ritka oszt�ly. Annak a tan�tv�nynak aki elhat�rozza, hogy „nem fogadja el a mennyorsz�got” azaz, aki nem akar bel�pni a mennyorsz�gba, hanem folytatni akarja munk�j�t a fizikai s�kon, n�ha, azonban csak egy nagyon magas tekint�ly hozz�j�rul�s�val, megengedik, hogy Mestere egy megfelel� �jrasz�let�st k�sz�tsen el� sz�m�ra. Azt mondj�k, hogy m�g akkor is, amikor biztos�tva van az enged�ly, arra az id�re a tan�tv�ny szigor�an az asztr�ls�kra kell hogy korl�tozza mag�t, mert ha csak egy pillanatra is �rinti a ment�ls�kot, �gy valami ellen�llhatatlan �ramlat ism�t a norm�lis fejl�d�s keretei k�z� sodorhatja �s bel�p a mennyei vil�gba.   Alkalmilag a tan�tv�ny k�zvetlen feln�tt testbe helyezhet�, melyet kor�bbi birtokosa m�r nem haszn�l tov�bb, azonban egy megfelel� test ritk�n ad�dik.   9.      A Nirmanakaya. T�nyleg nagyon ritka eset, hogy egy olyan magasztos l�ny mint egy Nirmanakaya megnyilv�nuljon az asztr�ls�kon. A Nirmanakaya az, aki elnyerte a jogot, hogy sz�mtalan korszakot ki nem mondhat� boldogs�gban t�lts�n el, m�gis �gy v�lasztott, hogy kapcsolatban marad a F�lddel, �gysz�lv�n ezen vil�g �s a Nirvana k�z�tt lebegve, az�rt, hogy spiritu�lis �ramokat termeljen, mellyel a fejl�d�st el� lehet seg�teni. Ha meg akar jelenni az asztr�ls�kon, �gy val�sz�n�leg egy ideiglenes asztr�ltestet teremt mag�nak e s�k automatikus anyag�b�l. Ez az�rt lehets�ges, mert a Nirmanakaya megtartja kauz�lis test�t �s �gy a permanens atomot is, amelyet eg�sz fejl�d�se alatt mag�val hordott �gy, hogy b�rmely pillanatban amikor akarja ment�l, asztr�l vagy fizikai testet anyagias�that k�r�je.

Fatyol

El�zm�ny | 2005.10.12. 10:57 - #19

XVIII. fejezet   A negyedik dimenzi�     Az asztr�lvil�gnak sok olyan jellegzetess�ge van amely figyelemrem�lt� pontoss�ggal megegyezik a negyedik dimenzi� vil�g�val, �gy, mint azt a m�rtan �s a sz�mtan el�nk t�rja. A val�s�gban ez a megegyez�s oly szoros, hogy ismer�nk eseteket, ahol a negyedik kiterjed�s m�rtan�nak puszt�n �rtelmi tanulm�nyoz�sa nyitotta fel a tan�tv�ny asztr�l l�t�s�t.   C. H. Hinton e t�rgyra vonatkoz� m�vei a k�vetkez�k: -        Scientific romances (Tudom�nyos elbesz�l�sek I., II. k�tet), -        A new era of thought (A gondolkod�s �j korszaka), -        The fourth dimension (A negyedik dimenzi�)   C. W. Leadbeater er�sen aj�nlja ezeket a k�nyveket �s azt �ll�tja, hogy a negyedik dimenzi� tanulm�nyoz�s�ra az �ltala ismert legjobb m�dszer az asztr�ls�kon uralkod� �llapotok felfog�s�hoz �s hogy C. H. Hinton negyedik dimenzi�ra vonatkoz� fejteget�se az egyetlen,, amely itt valamely magyar�zat f�l�vel szolg�l az asztr�l l�t�s �lland�an megfigyelt t�nyeire n�zve.   M�g k�s�bbi munk�k Claude Bragdon n�h�ny k�nyve: -        Beautiful meccesity (Gy�ny�r� sz�ks�g), -        The primer of higher space (A magasabb T�r k�zik�nyve), -        Fourth dimensional vistas (Negyedik dimenzi�beli l�tv�nyok) stb.   Tov�bb� P. D. Ouspensky: Tercium organum (Harmadik szerv) a legtanuls�gosabb �s ezen k�v�l m�g sz�mosak.   Azok sz�m�ra, akik e t�rgyat m�g egy�ltal�n nem tanulm�nyozt�k, az al�bbiakban nagyon v�zlatosan k�rvonalazva felsorolunk n�h�ny negyedik dimenzi� alapj�t k�pez� f� saj�toss�got.   Egy pont-nak, amelynek „helyzete van de nagys�ga nincsen” nincs kiterjed�se; egy vonal-nak, amelyet egy pont mozg�sa id�z el�, egy kiterjed�se van, hossz�s�ga; egy fel�let-nek, melyet egy vonalnak �nmag�val der�ksz�gben t�rt�n� mozg�sa hoz l�tre, k�t kiterjed�se van, hossz�s�ga �s sz�less�ge; egy szil�rd test-nek, melyet egy fel�letnek az �nmag�hoz m�rten der�ksz�gben v�gzett mzg�sa hoz l�tre, h�rom kiterjed�se van, sz�less�ge, hossz�s�ga �s vastags�ga.   A tesseract egy felt�telezett t�rgy, melyet egy szil�rd test �nmag�hoz m�rten der�ksz�gben v�gzett mozg�sa hoz l�tre, n�gy kiterjed�se van, hossza, sz�less�ge, vastags�ga �s egy negyedik, amely ezen h�romhoz m�rten der�ksz�g�, melyet azonban a mi h�romkiterjed�s�  vil�gunkban k�ptelens�g �br�zolni. A k�vetkez� t�bl�zat seg�ts�g�vel egy tesseract tulajdons�g�t lehet levezetni:     pontja vonala fel�lete szil�rd teste Egy pontnak van 1 - - - Egy vonalnak van 2 1 - - Egy n�gyoldal� fel�letnek van 4 4 1 - Egy kock�nak van 8 12 6 1 Egy tesseractnak van 16 32 24 8   A tesseract, ahogyan azt C. H. Hinton le�rja C. W. Leadbeater szerint val�s�g �s teljesen ismert alakzat az asztr�ls�kon. J. Van Manten: Some occult experiences (N�h�ny okkult tapasztalat) c�m� k�nyv�ben megk�s�relte egy n�gy kiterjed�s� �br�zol�s�t.   Azonos �s tanuls�gos p�rhuzam van azon jelens�gek k�z�tt, melyeket egy h�romdimenzi�s t�rgy hozhat l�tre egy k�tdimenzi�s k�pzeletbeli vil�gban, melyben egy olyan l�ny �l, melynek csak k�t dimenzi�r�l van tudata �s sok asztr�l jelens�g k�z�tt, �gy amint azok el�tt�nk a h�rom dimenzi�ban megjelennek. �gy:   1.      Egy t�rgyat, amely teljesen k�r�l van v�ve vonallal, a harmadik kiterjed�s seg�ts�g�vel ki lehet emelni a z�rt t�rb�l. 2.      A t�rgyat a harmadik kiterjed�sben val� kereszt�lmenetel�ssel tetsz�s szerint lehet megjelentetni a k�t kiterjed�s� vil�gban vagy onnan elt�ntetni. 3.      Egy pap�rlap �ltal k�pviselt k�t kiterjed�s� vil�g meghajl�t�s�val k�t t�voll�v� pontot egy�v� lehet hozni, s�t egym�sra fektetni �s �gy lerontani a t�vols�g k�t kiterjed�s� fogalm�t. 4.      Egy jobboldalas t�rgyat a harmadik kiterjed�sen kereszt�l meg lehet ford�tani �s mint egy baloldalas t�rgyat ism�t megjelentetni. 5.      A harmadik kiterjed�sre len�zve egy k�t kiterjed�s� t�rgyra az ut�bbi minden pontj�t egyszerre �s a t�vlati torz�t�st�l menten lehet l�tni.   Egy k�t kiterjed�sre korl�tozott l�ny el�tt ez a dolog „csod�snak” �s teljesen �rthetetlennek t�nn�k fel.   �rdekes, hogy pontosan hasonl� mutatv�nyban van r�sz�nk, amint ezt a spiritiszt�k is tudj�k:   1.      L�nyek �s t�rgyak el�t�nnek vagy elt�nnek. 2.      T�rgyak apportja t�rt�nik meg nagy t�vols�gokr�l. 3.      T�rgyak ker�lnek el� lez�rt dobozokb�l. 4.      A t�r teljesen megsemmis�ltnek l�tszik. 5.      Egy t�rgy megford�that�, azaz egy jobb k�z bal k�zz� v�ltoztathat�. 6.      Egy t�rgy - pl. egy kocka – minden r�sze egyszerre l�that� �spedig minden t�vlati torz�t�st�l mentesen, hasonl�k�ppen egy z�rt k�nyv eg�sz tartalma egyszerre l�that�.   Az er� el�t�r�se pl. a csakr�ban, amely szemmel l�that�an sehonnan sem ered, term�szetesen a negyedik dimenzi�b�l t�rt�nik.   Egy fel�letre ki�nt�tt folyad�k k�t ir�nyban igyekszik kiterjedni, amikor is a harmadik kiterjed�sben nagyon v�konny� v�lik. Hasonl�k�ppen a g�z h�rom kiterjed�s�ben igyekszik sz�tterjedni �s lehets�ges, hogy ek�zben ritk�bb� lesz annak negyedik kiterjed�s�ben, azaz egy g�z s�r�s�g�t annak negyedik kiterjed�sbeli viszonylagos vastags�g�ban lehet m�rni.   Vil�gos, hogy nem kell meg�llnunk a negyedik kiterjed�sn�l, mert tudjuk, hogy sz�mtalan t�rbeli kiterjed�s lehets�ges. Az mindenesetre bizonyosnak l�tszik, hogy az asztr�lvil�g n�gy kiterjed�s�, a ment�lis �t kiterjed�s�, �s a buddhikus s�k hat kiterjed�s�.   Vil�gos teh�t, hogyha azt mondjuk, h�t kiterjed�s van, akkor mindenkor �s mindenhol h�t kiterjed�s l�tezik, azaz nem l�tezik egy h�rom vagy n�gy kiterjed�s� l�ny. Ez csak a szeml�l� korl�tozott �szrevev� k�pess�g�ben van, nem pedig a szeml�lt t�rgyban. Ouspensky ezt a fogalmat nagyon sz�pen kidolgozta a Tercium organum (Harmadik szerv) c�m� munk�j�ban.   Az ember kifejlesztheti asztr�l �ntudatoss�g�t �s m�gsem lehet k�pes �szrevenni �s m�lt�nyolni a negyedik kiterjed�st. A val�s�g az, hogy az �tlagember egy�ltal�n nem veszi �szre a negyedik kiterjed�st amikor bel�p az asztr�ls�kra, s a legt�bb ember le�li asztr�l �let�t an�lk�l, hogy az �t k�r�lvev� anyagban felfedezn� a negyedik kiterjed�st.   Az olyan l�nyek mint pl. a term�szeti szellemek, akik az asztr�ls�khoz tartoznak, term�szet�kn�l fogva megl�tj�k a t�rgyak negyedik kiterjed�s�t, azonban m�g �k sem t�k�letesen, minthogy �k csak az asztr�lanyagot veszik �szre e t�rgyakban �s a fizikait nem, �pp�gy, mik�nt mi a fizikait vessz�k �szre �s nem az asztr�list.   Az egyik t�rgynak a m�sikon val� kereszt�lhatol�sa nem �rinti a negyedik kiterjed�s k�rd�s�t, minthogy sz�tporlaszt�ssal vihet� v�gbe – ami h�rom kiterjed�s� elj�r�s.   Az id� nem a negyedik dimenzi�; de seg�ts�get ny�jthat, e feladat megold�s�hoz, ha ezt az id� szempontj�b�l n�zz�k. Egy kupak egy darab pap�ron val� kereszt�lhatol�sa egy a pap�ron �l� l�ny el�tt mint egy nagys�gban v�ltoz� k�r t�nne fel; a l�ny term�szetesen k�ptelen lenne �szrevenni a k�r minden egyes �llapot�t �gy, hogy azok mint egy k�p r�szei egy�tt l�teznek. Hasonl�k�ppen sz�munkra egy szil�rd t�rgy n�veked�se a buddhikus s�kr�l n�zve megfelel egy k�p l�t�s�nak mint egy eg�sznek �s �gy n�mi f�nyt vet a m�ltra, jelenre �s j�v�re vonatkoz� �rz�kcsal�d�sunkra �s a j�v�bel�t�s k�pess�g�re.   Az id� f�ld�nt�li (transzcendent�lis) szeml�let�t nagyon sz�pen t�rgyalja C. H. Hinton a Stella c�m� t�rt�net�ben, amely a Scientific romandes c�m� k�nyvnek a II. k�tet�ben jelent meg. K�t nagyon �rdekes utal�s van erre vonatkoz�lag a Titkos tan�t�s I. �s II. k�tet�ben.   �rdekes �s jelent�s megfigyel�s, hogy a m�rtan �gy amilyen az ma, csak t�red�k, exoterikus el�k�sz�t�se az ezoterikus val�s�gnak. A t�r val�di �rz�kel�s�t elvesz�tve, ezen tud�s fel� az els� l�p�s a negyedik dimenzi� felismer�se.   Elk�pzelhetj�k, hogy a Mon�d fejl�d�se kezdet�n v�gtelen kiterjed�sben k�pes mozogni �s l�tni, amelyekb�l minden egyes lefel� t�rt�n� l�p�sn�l egy elesik �gy, hogy v�g�l is m�r csak h�rom marad meg a fizikai �ntudat sz�m�ra. Az anyagba val� al�sz�ll�s folyt�n ilyenk�ppen el vagyunk z�rva a mindens�g ismeret�t�l, kiv�ve azon vil�gok egy r�sz�t, melyek k�r�lvesznek benn�nket, de m�g azt is ami megmaradt csak t�k�letlen�l l�tjuk.   A n�gy-kiterjed�s� l�t�ssal megfigyelhetj�k, hogy a bolyg�k, melyek a mi h�rom-kiterjed�s� l�t�sunk szerint egym�st�l oly t�vol vannak, egym�st�l elk�l�n�lve, n�gy kiterjed�s� l�t�ssal n�zve egybe vannak kapcsolva, ezek g�mb�k a val�j�ban oly szirmok pontjai, melyek egy-egy r�sz�t k�pezik egy nagy vir�gnak: innen ered a hinduk azon elk�pzel�se, hogy a naprendszer egy l�tuszvir�g.   Egy magasabb kiterjedts�g r�v�n k�zvetlen kapcsolat l�tezik a Nap �s a F�ld k�zpontjai k�z�tt �gy, hogy elemek vannak a F�ld�n an�lk�l, hogy azok a fel�leten kereszt�lmentek volna.   A negyedik dimenzi� tanulm�nyoz�sa k�zvetlen miszticizmus fel� vezet. �gy C. H. Hinton �lland�an haszn�lja „az �n kivet�t�se” kit�telt, amivel azt mutatja, hogy egy szil�rd testnek a negyedik dimenzi�ban val� �szlel�se c�lj�b�l sz�ks�ges hogy azt ne csak egyetlen n�z�pontb�l tekints�k, hanem egyszerre minden szemsz�gb�l, ami annyit jelent, hogy az „�n” elszigetelt r�szleges n�z�pontj�n t�l kell sz�rnyalni �s az �ltal�nos �nzetlen n�z�ponttal helyettes�teni.   Eml�kezz�nk csak szent P�l h�res mond�s�ra amely az ephezusiakhoz �rt III. level�nek 17-18. vers�ben van: „�me, hogy a szeretetben meggy�kerezv�n �s fundamentumot vetv�n, k�pesek legyetek minden szentekkel egy�tt meg�rteni azt, hogy mi a sz�less�g, a hossz�s�g, a m�lys�g �s magass�g.”

Fatyol

El�zm�ny | 2005.10.12. 10:56 - #18

XVII. fejezet   A k�l�nf�le asztr�l jelens�gek     Okunk va felt�telezni, hogy nem fog hossz� ideig tartani, am�g egy-k�t fizikai-feletti er� alkalmaz�sa r�v�n nagyj�b�l megismerhetj�k e vil�got. A spiritiszta sze�nszokon mindennapi tapasztalat egy gyakorlatilag ellen�llhatatlan er� alkalmaz�sa, p�ld�ul valami rendk�v�li s�ly mozgat�sa stb. Van n�h�ny m�dja annak, ahogyan az ilyen eredm�nyeket l�tre lehet hozni. Ezek k�z�l n�gyre utalunk.   1.      A F�ld ter�let�n az egyik sarokt�l a m�sikig nagy �ter �ramlatok folynak olyan t�megben amelyek ezt az er�t �ppen olyan ellen�llhatatlann� teszik, mint amilyen a n�vekv� �r ereje �s vannak elj�r�sok melyek seg�ts�g�vel ezt az �ri�si er�t biztosan fel lehet haszn�lni, b�r az ural�s�ra tett �gyetlen k�s�rlet a legnagyobb veszedelmekkel j�r egy�tt. 2.      L�tezik egy �ternyom�s, amely n�mileg megfelel a l�gk�ri nyom�snak, b�r ann�l m�rhetetlen�l nagyobb. A gyakorlati okkultizmus tan�tja, hogy egy adott �tertestet hogyan lehet elk�l�n�teni a t�bbi �tert�l �gy, hogy az �ternyom�s ezen rettenetes erej�t m�k�d�sbe lehet hozni. 3.      Egy hatalmas potenci�lis (lehet�s�g szerint) energiak�szlet van, amely a finomabbnak a durv�bba val� invol�ci�ja alatt az anyagban alv� �llapotban marad �s az anyag �llapot�nak megv�ltoztat�s�val ennek nagy r�sz�t fel lehet szabad�tani �s fel lehet haszn�lni �gy valahogy, ahogyan a h� alakj�ban rejl� energia a l�that� anyag �llapot�nak megv�ltoztat�s�val felszabad�that�. 4.      Sok eredm�nyt lehet l�trehozni az �gynevezett szimpatikus rezg�s �ltal. Az anyag azon oszt�ly�nak alaphangj�t kiemelve, melyben a hat�st l�trehozni k�v�njuk, sz�mtalan rokonszenves rezg�st lehet kiv�ltani. Amikor ezt a fizikai s�kon tessz�k meg, p�ld�ul az�ltal, hogy egy h�rf�n meg�t�nk egy hangot, �s egy csom� m�s egyform�n hangolt h�rf�t hozunk oda, hogy azok rokonszenvesen v�laszoljanak, �gy semmi m�s er� nem j�n l�tre. Az asztr�ls�kon azonban az anyag m�r kev�sb� t�tlen, hogy amikor rokonszenves rezg�sek �ltal m�k�d�sbe hozzuk, a saj�t �l� erej�t az eredeti impulzushoz hozz�adja, mely �gy sokszorosan megszaporodhat. Az eredeti impulzus tov�bbi ritmikus ism�tl�s�vel a rezg�seket olyannyira meg lehet er�s�teni, hogy az eredm�ny az okhoz m�rten minden l�tsz�lagos ar�nyt fel�lm�l. Ezen er� �ltal el�rhet� eredm�nyeket illet�leg alig l�tezik hat�r egy-egy Mester kez�ben, aki teljesen tudat�ban van er� lehet�s�geinek, mert a Vil�gegyetem fel�p�t�se maga is KIMONDOTT SZ� �ltal l�trehozott rezg�sek eredm�nye.   A mantramok vagy var�zsig�k azon oszt�lya, mely eredm�ny�t nem valamely elemil�ny ural�sa r�v�n, hanem puszt�n bizonyos hangok ism�tl�se r�v�n �rik el, hat�soss�g�t illet�en szint�n a rokonszenves rezg�sek ezen m�k�d�s�n alapszik.   A sz�tporlaszt�s jelens�g�t szint�n rendk�v�li gyors rezg�sek m�k�dtet�s�vel lehet l�trehozni, melyek legy�zik a kezelt t�rgy molekul�inak tapad�s�t. Egy n�mileg m�s t�pus� m�g magasabb rezg�s ezeket a molekul�kat alkot� atomjaikra v�lasztja sz�t. Az �gy �teri �llapotba visszavezetett test nagyon nagy gyorsas�ggal mozgathat� az egyik helyr�l a m�sikra �s amely pillanatban az er�, mely ezt v�grehajtja visszavonatik, az �ternyom�s az anyagot az eredeti �llapot�nak felv�tel�re k�nyszer�ti.   Sz�ks�ges, hogy megmagyar�zzuk, hogy egy t�rgy alakja hogyan marad meg ha azt felbontjuk azut�n megint vissza anyagias�tjuk. Ha pl. egy f�mkulcsot h� �ltal g�z�llapotba helyez�nk, a h� elvon�s�val a „kulcs” megszil�rdul, azonban kulcs helyett az csup�n csak egy f�mdarab lesz. Ennek az az oka, hogy az elemi eszencia, amely a kulcsot alak�tja, a kulcs �llapot�nak megv�ltoz�s�val sz�tsz�r�dik, nem az�rt mintha a h�s�g hat�ssal lenne az elemi eszenci�ra, hanem mert amikor ideiglenes teste mint egy szil�rd test elpusztul, az elemi eszencia vissza�mlik az ilyen l�nyek nagy tart�ly�ba �ppen �gy, mint ahogyan az ember magasabb r�szei, b�r teljesen �rintetlen�l a h�t�l vagy hidegt�l, a fizikai testb�l a test el�get�sekor m�gis ki vannak k�nyszer�tve.   K�vetkez�sk�pp amikor a kulcs f�me ism�t leh�lt szil�rd �llapot�ba az a „f�ld” eleml�nyeg amely bel�je vissza�ml�tt, m�r nem ugyanaz, amely el�tte benne volt, s enn�lfogva nincs semmi alapja annak, hogy a kulcs alak ism�t visszat�rjen.   Ha valaki egy kulcsot az�rt porlasztott sz�t, hogy azt az egyik helyr�l a m�sikra sz�ll�tsa, �gy az elemi l�nyeget gondosan ugyanabban az alakj�ban tartja meg m�g meg nem t�rt�nt az �tvitel, �s akkor, amikor az akaraterej�t visszavonja, az elemi l�nyeg mint egy minta szerepel, melybe a megszil�rdult r�szecsk�k bele�mlenek vagy ink�bb k�r�je csoportosulnak.   Az „apport”-ok, azaz t�rgyaknak majdnem pillanatok alatt nagy t�vols�gra t�rt�n� vitel�t n�ha ezen a m�don v�gzik, mert nyilv�nval�, hogy sz�tporlasztott �llapotban t�k�letes k�nnyeds�ggel vihet�k kereszt�l minden szil�rd t�rgyon, amilyen egy h�z fala vagy egy lez�rt doboz oldala.   Az anyagnak az anyagon val� kereszt�lhatol�sa �gy, ha meg�rtett�k, �pp olyan egyszer�, mint a v�z kereszt�lhatol�sa egy szit�n vagy a g�z �thatol�sa egy folyad�kon.   Az anyagias�t�st (materializ�ci�) vagyis egy t�rgynak az �ter �llapotb�l a szil�rd �llapotba val� �tv�ltoztat�s�t a fenti folyamat megv�ltoztat�s�val hozhat� l�tre. Ebben az esetben is kitart� akaratmegfesz�t�sre van sz�ks�g, hogy elej�t vegy�k annak, hogy az anyagias�tott anyag visszajusson �ter �llapotba. Az anyagias�t�s k�l�nf�le fajt�i a „L�thatatlan seg�t�k” c�m� fejezetben olvashat�k.   Az elektromos zavarok mindenf�le neh�zs�get okoznak az anyagias�t�s vagy porlaszt�s v�ghezvitel�n�l, val�sz�n�leg a ragyog� f�ny, az er�s rezg�sek rombol� hat�sa miatt.   A megkett�z�s �gy j�n l�tre, hogy a m�soland� t�rgyr�l egy t�k�letes ment�lis k�p alakul, majd pedig erre e mint�ra felhalmoz�dik a sz�ks�ges asztr�lis �s fizikai anyag. E jelens�g l�trehoz�sa nagyfok� �sszpontos�t� er�t ig�nyel, mert a megkett�zend� t�rgy minden r�szecsk�j�t - a k�ls�ket �pp�gy mint a bels�ket - egyidej�leg szem el�tt kell tartani. Az, aki a sz�ks�ges anyagot nem k�pes k�zvetlen k�rnyezet�b�l kivonni, az n�ha k�lcs�nvehet az eredeti t�rgy anyag�b�l is, amely ezut�n ennek megfelel�en s�ly�ban cs�kken.   Levelek vet�t�s�t k�l�nf�le m�don lehet l�trehozni. A Mester egy darab pap�rost tehet maga el�, majd arr�l amit le�rni �hajt ment�lis k�pet alkot, majd az �terb�l kivonja azt az anyagot, amely a k�p t�rgyias�t�s�hoz sz�ks�ges. Ugyanazt az eredm�nyt ugyanazon k�nnyeds�ggel l�trehozhatja egy a levelez�t�rsa el�tt fekv� pap�ron, b�rmekkora is legyen a k�zt�k lev� t�vols�g.   Egy harmadik m�dszer, amely gyorsabb �s enn�lfogva gyakrabban alkalmazott abb�l �ll, hogy a lev�l eg�sz anyag�t valamelyik tan�tv�ny �rtelm�be v�si bele �s r�b�zza a vet�t�s g�pies munk�j�t. Ezut�n a tan�tv�ny elk�pzeli azt a levelet, amelyet a Mester kez�vel a pap�rra �rni l�tott, majd azt im�nt le�rt m�don t�rgyias�tja az �r�st. Ha �gy tal�lja, hogy neh�z az anyagot az �terb�l kivonni �s az �r�st egyidej�leg r�vet�teni a pap�rra, akkor haszn�lhat tint�t vagy sz�nes port, mellyel sokkal gyorsabban v�gezheti azt el.   �ppen olyan k�nny� ily m�don egyik vagy m�sik ember k�z�r�s�t ut�nozni �s k�z�ns�ges eszk�z�kkel lehets�ges az ily m�don l�trehozott hamis�t�st felfedezni. Egy Mester tan�tv�ny�nak megvan a csalhatatlan pr�bak�ve, amelyet alkalmazhat, ellenben m�sok sz�m�ra az eredetis�get csak a lev�l tartalma �s annak szelleme igazolhatja, m�g a k�z�r�s ak�rmilyen t�k�letesen is van ut�nozva, �rt�ktelen.   Az a tan�tv�ny, aki a munk�ban m�g kezd�, val�sz�n�leg csak n�h�ny sz�t k�pes egyszerre elk�pzelni, ellenben az, akinek sok a tapasztalata egy eg�sz oldalt vagy egy teljes levelet k�pes egyszerre megjelen�teni. Ezen elj�r�ssal a spiritiszta sze�nszokon n�ha eg�szen hossz� levelet lehet l�trehozni n�h�ny m�sodperc alatt.   K�peket ugyanazon m�don lehet megjelen�teni kiv�ve, hogy itt egyszerre az eg�sz k�pet kell l�that�v� tenni �s ha sokf�le sz�nre van sz�ks�g, akkor azokat el kell k�sz�teni, elk�l�n�tve meg�rizni �s helyesen alkalmazni. Nyilv�nval�, hogy itt t�g tere van a m�v�szet alkalmaz�s�nak �s azok, akik gyakorlott m�v�szek, sokkal nagyobb sikert �rnek el mint azok, akiknek nincs ilyen tapasztalatuk.   A palat�bla �r�st n�ha a precipit�ci� �tj�n hozz�k l�tre, hab�r sokkal gyakrabban kicsi szellemk�z r�szek anyagiasulnak, amelyek �ppen hogy elegend�k hogy megfogj�k az iront.   A levit�ci�, az emberi testnek leveg�ben val� lebeg�s�b�l �ll, amelyet a sze�nszokon gyakran „szellemkezek” hoznak l�tre. L�tre lehet hozni leveg� �s v�z eleml�nyek seg�ts�g�vel is. Keleten mindig, n�lunk azonban csak alkalmilag egy m�sik elj�r�st alkalmaznak. Az okkult tudom�ny ismer egy - a val�s�gban magnetikus term�szet� - neh�zs�gi er�t semleges�t� vagy megford�t� elj�r�st, amelynek seg�ts�g�vel a lebeg�st k�nnyen l�tre lehet hozni. K�ts�gtelen, hogy a r�gi Indi�ban �s Atlantiszban ezt a m�dszert alkalmazt�k a l�ghaj�k felemel�s�hez �s nem val�sz�n�tlen, hogy hasonl� m�dszert alkalmaztak a piramisok �p�t�s�n�l is.   A lebeg�s el�fordul n�h�ny indiai aszk�t�n�l �s a legnagyobb kereszt�ny szentekn�l is, akik m�ly medit�ci�ban l�v�n �gy emelkedtek fel a talajr�l mint pl. szent Ter�z �s gupertioni szent J�zsef.   Minthogy a f�ny �ter-rezg�sekb�l �ll, nyilv�nval�, hogy az aki meg�rti, hogy hogyan hozza l�tre ezeket a rezg�seket, l�tre tudja hozni a „szellem f�nyeket” �gy a szel�den foszforeszk�l� mint a vak�t� villamos v�ltozatban vagy pedig azokat a t�ncol� f�nyg�mb�ket, melyekben bizonyos fajta t�z-elemil�nyek oly k�szs�gesen alak�tj�k �t magukat.   A t�zfog�s mutatv�nya �g�si seb n�lk�l �gy lehets�ges, hogy az ember a kez�t a legv�konyabb �teranyag r�teggel vonja be, �s �gy �llja a t�zet. Van azonban m�s m�dja is.   T�z l�trehozatala szint�n az asztr�ls�k seg�ts�g�vel megy v�gbe. Ennek h�rom m�dja van:   1.      Megind�tani �s fenntartani ezt a rezg�sgyorsas�got amelyn�l a gyullad�snak be kell k�vetkeznie. 2.      Negyedik dimenzi�beli kicsiny izz� anyagt�red�ket odajuttatni, majd l�ngra lobbantani. 3.      K�miai alkatr�szeket odajuttatni, melyek gyullad�st okoznak. F�mek �talak�t�s�t �gy lehet megval�s�tani, hogy egy darab f�met atomi �llapotba vezetnek vissza, majd pedig az atomokat egy m�sik form�ban �jra rendezik.   A reperkusszi�-t vagy vissza�t�st a „L�thatatlan seg�t�k” c�m� fejezetben fogjuk t�rgyalni �s l�trej�vetele a fentebb le�rt rokonszenves rezg�seknek tudhat� be.

Fatyol

El�zm�ny | 2005.10.12. 10:56 - #17

XVI. fejezet   Az asztr�ls�k     Ezt a fejezetet, amennyire a t�rgy bonyolult volta megengedi, az asztr�ls�k vagy vil�g term�szet�nek, kin�z�s�nek, saj�toss�gainak stb. le�r�s�ra fogjuk korl�tozni. Egy k�s�bbi fejezetet az asztr�lvil�gban �l� l�nyek felsorol�s�nak �s le�r�s�nak fogunk szentelni.   Az �rtelmes tanul� fel fogja ismerni, hogy fizikai nyelven mily rendk�v�li m�don neh�z megfelel� le�r�st ny�jtani az asztr�lvil�gr�l. A feladatot ahhoz hasonl�tott�k amikor valami ismeretlen tr�pusi erd� kutat�j�t arra k�rik, hogy �rja le teljesen azt a vid�ket, melyet bej�rt. Az asztr�lvil�g le�r�s�nak neh�zs�geit k�t t�nyez� m�g jobban nehez�ti:   1.      A l�tottak eml�kezet�nek az asztr�ls�kr�l a fizikaira t�rt�n� pontos �tford�t�s�nak neh�zs�ge, �s 2.      a fizikai nyelv el�gtelens�ge sok olyan dolog kifejez�s�re, amit le kell �rni.   Az asztr�lvil�g legfelt�n�bb jellegzetess�geinek egyike az, hogy folytonosan v�ltoz� alakokkal van tele. Nemcsak elemi eszenci�b�l �ll� �s egy gondolat �ltal meglelkes�tett gondolatform�kkal tal�lkozunk itt, hanem nagy t�meg elem-eszenci�t is, melyb�l folyv�st alakok mer�lnek fel �s amelybe ism�t elt�nnek. Az elemi eszencia minden als�kon sz�z �s sz�z v�ltozatban van meg, mintha az eg�sz leveg� gy�ngyh�zhoz hasonl� v�ltoz� sz�nekkel l�that� �s �lland� hull�mz� mozg�sban l�v� volna. Ezen asztr�lanyagon kereszt�l �lland�an gondolat�ramok hatolnak �t; er�s gondolatok melyek hossz� ideig mint l�nyek maradnak meg, gyenge gondolatok, melyek elemi eszenci�ba burkol�znak, majd �jb�l kilebegnek bel�le.   M�r l�ttuk, hogy az asztr�lanyag h�t finoms�gi rendben – szil�rd, foly�kony, g�zszer� stb. -, a h�t fizikai fokozatnak megfelel�en tal�lhat�. Ezen h�t anyagi rend mindegyike alapj�t k�pezi az asztr�ls�k h�t s�kja, vagy aloszt�lya egyik�nek.   Szok�ss� v�lt ezen h�t s�kr�l �gy besz�lni, mintha egyik a m�sik f�l� volna elrendezve, a legs�r�bb lent �s a legfinomabb fel�l; �s sok v�zlatban t�nyleg �gy is vannak �br�zolva. A szeml�letess�g ezen m�dj�ban van valami igazs�g, azonban nem a teljes igazs�g.   Minden egyes als�k anyaga �thatja az alatta l�v� als�k anyag�t, k�vetkez�sk�ppen a F�ld fel�let�nek mind a h�t als�k egy�tt ugyanazon a helyen l�tezik. Viszont az is igaz, hogy a magasabb asztr�l als�kok messzebbre terjednek a fizikai F�ldt�l mint az als�bb als�kok.   Az asztr�ls�kok k�z�tti viszony kifejez�s�re egy nagyon vil�gos hasonlat van a fizikai vil�gban A folyad�kok nagym�rt�kben �thatj�k a szil�rdakat, pl. a v�z a talajban, a g�z �thatja a folyad�kokat (a v�zben rendesen nagy mennyis�g� leveg� van) �s �gy tov�bb. �gy l�nyegileg igaz, hogy a F�ld�n l�v� foly�kony anyag t�mege a tengerekben, foly�kban �s a szil�rd f�ld alatt van. Hasonl�k�ppen a g�zszer� anyag t�mege a v�z fel�lete felett nyugszik �s sokkal messzebbre ny�lik a t�rben mint a foly�kony vagy a szil�rd.   Hasonl�k�pen van az asztr�lanyaggal is. Az asztr�lanyag legs�r�bb t�m�r�lete messze a fizikai g�mb hat�rain bel�l fekszik. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az asztr�lanyag ugyanazoknak az �ltal�nos t�rv�nyeknek engedelmeskedik mint a fizikai anyag �s a F�ld k�z�ppontja fel� vonz�dik. A hetedik, vagy legutols� asztr�ls�k bizonyos t�vols�gra belehatol a F�ld belsej�be �gy, hogy a benne �l� l�nyek t�nyleg a F�ld k�rg�n bel�l tal�lhatj�k magukat.   A hatodik als�k r�szben egybeesik a F�ld fel�let�vel.   A harmadik als�k, melyet a spiritiszt�k „ny�ri orsz�g”-nak neveznek, sok m�rf�ldre ny�lik a l�gk�rbe.   Az asztr�lvil�g k�ls� hat�ra k�r�lbel�l a Hold-p�lya t�vols�g�nak k�zep�ig terjed �gy, hogy F�ld k�zelben a F�ld �s Hold asztr�ls�kja rendszerint �rintkeznek egym�ssal, F�ld t�volban azonban nem. Innen ered az asztr�ls�knak a g�r�g�k �ltal adott neve – a Hold alatti vil�g. Ebb�l az k�vetkezik, hogy a Hold bizonyos id�ben asztr�lk�zeled�s lehets�ges a Holddal, azonban bizonyos m�s id�ben nem.   Feljegyeztek egy esetet, amikor egy ember el�rte a Holdat, azonban miel�tt visszat�rhetett volna v�rnia kellett, am�g a k�t test k�zels�ge folyt�n a k�zeled�s lehet�s�ge �jb�l helyre�llott.   A h�t als�k term�szetszer�leg h�rom csoportba tagoz�dik:   1.      A hetedik vagy legals�bb, 2.      a hatodik, �t�dik, �s negyedik, 3.      a harmadik, m�sodik �s az els� als�kok.   Az egyes csoport tagjai k�z�tti k�l�nbs�geket k�t szil�rd, pl. az ac�l �s homok k�z�tti k�l�nbs�ghez, a csoportok k�z�tti k�l�nbs�get pedig a szil�rd �s foly�kony k�z�tti k�l�nbs�ghez lehet hasonl�tani.   A hetedik als�k fizikai h�tter��l a fizikai vil�g szolg�l, hab�r az csak r�szben �s torz�tva l�that�, minthogy mindez, ami vil�gos, j� �s sz�p l�thatatlan. 4.000 �vvel ezel�tt Ani k�nyve egy egyiptomi papyruson a k�vetkez�k�ppen �rja le: „Mif�le hely ez ahova �n jutottam? Nincs vize, nincs leveg�je, m�ly, megfejhetetlen, fekete mint a legfeket�bb �j �s benne az emberek seg�ts�g n�lk�l bolyonganak, benne az ember nem �lhet nyugodt sz�vvel.”   Arra a szerencs�tlen emberi l�nyre n�zve, aki ezen a s�kon van, t�nyleg igaz az, hogy az eg�sz F�ld tele van s�t�ts�ggel �s vad lak�hellyel, azonban olyan s�t�ts�g ez, mely �nmag�b�l �rad ki �s okozza azt, hogy ottl�te a rossz �s r�m�let �r�k �jszak�j�v� v�lt – ami egy igazi pokol, b�r minden m�s pokolhoz hasonl�an, teljesen az ember saj�t teremtm�nye.   Sok tanul� kellemetlennek tal�lja ezen r�sz kikutat�s�t mert ott a s�r�s�g �s a durva anyagiass�g oly �rz�se �l, amely felszabadult asztr�lis sz�m�ra le�rhatatlan, undor�t�, minthogy azt az �rz�st v�ltja ki, mintha valami fekete, ragad�s fluidumon kereszt�l vezetne az �tja, ugyanakkor lak�i, valamint azok  befoly�sok melyekkel itt tal�lkozik az ember, nem nagyon k�v�natosak.   Az �tlagos ember val�sz�n�leg kev�s olyat tal�l itt, ami visszatarthatja �t a hetedik als�kon. Itt rendesen azok a szem�lyek �brednek teljes �ntudatoss�gra, akiknek v�gyai durv�k �s kegyetlenek – ilyenek az isz�kosok, az �rz�kiek, az er�szakos b�n�z�k stb.   A hatodik, �t�dik �s negyedik als�k h�tter�t az a fizikai vil�g k�pezi, mely nek�nk otthonos. A hatodik als�k �lete olyan mint a rendes fizikai �let, lesz�m�tva a fizikai testet �s annak sz�ks�gleteit. Az �t�dik �s negyedik als�kok m�r kev�sb� anyagiasak �s jobban elt�volodnak az als�bb vil�gokt�l �s annak �rdekeit�l.   Mint a fizikai vil�gban, �gy itt is a legs�r�bb asztr�lanyag nagyon is s�r� az asztr�l�let rendes form�i sz�m�ra; azonban az asztr�lvil�gban vannak m�s form�k is, melyek a fel�let tanulm�nyoz�i el�tt teljesen ismeretlenek.   Az �t�dik �s negyedik als�kon a tiszt�n f�ldi kapcsolatok mint kisebb fontoss�g�akk� v�lnak �s az itt lev� emberek arra t�rekszenek, hogy k�rnyezet�ket mindink�bb �gy alak�ts�k, hogy az �sszhangban legyen �llhatatosabb gondolataikkal.   A harmadik, m�sodik �s els� als�kok, b�r ugyanazt a helyet foglalj�k el, azt a benyom�st keltik, hogy m�g jobban elt�volodtak a fizikai vil�gt�l �s ennek megfelel�en kev�sb� anyagiasak. Ezen s�kok l�nyei elvesztik a F�ld �s dolgainak l�t�s�t, rendszerint er�sen el vannak m�lyedve �nmagukba �s nagym�rt�kben �nmaguk teremtik meg a saj�t k�rnyezet�ket - b�r ezek el�gg� t�rgyiak -, hogy m�s l�nyek is �szrevehess�k.   Ilyenk�ppen kev�ss� �berek a s�k val�s�gaival szemben, ellenben ehelyett saj�t elk�pzelt v�rosaikban �lnek, melyet r�szben a saj�t gondolataik �ltal teremtettek meg, r�szben azonban m�r meg voltak �s hozz�ad�dtak az el�deik �ltal teremtettekhez.   Itt tal�ljuk a v�r�s indi�nok �r�k vad�szmez�it, az �szakiak Walhal�j�t, a muszlimok hurival tele paradicsom�t, a kereszt�nyek arannyal �s dr�gak�vekkel kirakott �j Jeruzs�lem�t, az anyagias reform�torok lyceummal teli mennyorsz�g�t. Itt van a spiritiszt�k „ny�ri orsz�ga” is, melyben v�rosok, h�zak, iskol�k, stb. vannak, melyek b�r el�gg� val�sak, mert egy ideig fenn�lltak, a vil�gosabb l�t�s el�tt n�ha m�gis kev�ss� hasonl�ak ahhoz, aminek teremt�i hiszik. Mindamellett sok alkot�s igazi, b�r csak ideiglenes sz�ps�g� �s az a l�togat�, aki nem ismer magasabbrend�t, megel�gedetten j�rhat-kelhet a ny�jtott term�szetes t�jak felett, melyek semmivel sem �llnak magasabban, mint b�rmi a fizikai vil�gban. Term�szetesen ha �gy tetszik, a t�j k�p�t a saj�t k�pzelet�nek megfelel�en alkothatja meg.   A m�sodik als�k k�l�n�sen az �nz� �s nem spiritu�lis vall�sos emberek lakhelye. Itt viseli arany koron�j�t �s im�dja orsz�ga �s kora istens�geinek a saj�t durv�n anyagias k�pvisel�j�t.   Az els� s�k k�l�n�sen azoknak felel meg, akik anyagias, de intellektu�lis t�rekv�s�ek �s ezt nem embert�rsaik �rdek�ben tett�k, hanem vagy �nz� becsv�gyb�l vagy egyszer�en �rtelemgyakorl�s c�lj�b�l. Az ilyen szem�lyek ezen az als�kon sok �ven �t maradhatnak, boldogan, hogy kidolgozhass�k �rtelmi probl�m�ikat, azonban senkinek sem t�ve j�t �s csak csek�ly halad�st �rve el a mennyei vil�g fel� vezet� �tjukon.   Ezen az als�kon, amely az atomikus als�k, az emberek nem alkotnak k�pzeletbeli fogalmakat, amint azt az alacsonyabb s�kokon teszik. A gondolkoz�k �s a tudom�ny emberei tanulm�nyuk c�ljaira majdnem az eg�sz asztr�ls�k minden erej�t felhaszn�lj�k, mert bizonyos korl�tozott utakon k�pesek majdnem a fizikaiig al�sz�llani. �gy pl. lecsaphatnak egy fizikai k�nyv asztr�lm�s�ra �s kivehetik bel�le a sz�ks�ges adatokat. �l�nk �rintkez�sbe ker�lnek egy szerz� �rtelm�vel, belev�sik saj�t eszm�iket, viszont az �v�t felfogj�k. N�ha komolyan k�sleltetik a mennyorsz�g fel� vezet� �tjukat, azon moh�s�g miatt, mellyel tanulm�nyukat folytatj�k �s tapasztalatokat gy�jtenek az asztr�ls�kon.   Hab�r az asztr�lanyagr�l mint szil�rdr�l besz�l�nk, a val�s�gban sohasem az, hanem csak ar�nylagosan szil�rd. Egyik ok, ami�rt a k�z�pkori alkimist�k az asztr�lanyagot v�zzel jelk�pezt�k az volt, mert az asztr�lanyag foly�kony �s �thatolhat�. A legs�r�bb asztr�lanyag r�szecsk�i is sokkal t�volabb esnek egym�st�l, nagys�gukhoz k�pest, mint a g�zr�szecsk�k. �gy azut�n a k�t legs�r�bb asztr�ltestnek k�nnyebb egym�son kereszt�lmenni, mint a legk�nnyebb g�znak a leveg�n kereszt�lhatolni.   Az emberek az asztr�ls�kon kereszt�lmehetnek �s �lland�an �t is mennek egym�son �s a megr�gz�tett asztr�l t�rgyakon. Ott soha nincs �ssze�tk�z�s �s rendes k�r�lm�nyek k�z�tt k�t egym�st �that� test �szrevehet�en nem is hat egym�sra. Ha azonban az �thatol�s egy ideig tart, mint amikor p�ld�ul k�t szem�ly sz�nh�zban vagy templomban egym�s mellett �l, akkor nagyobb lehet az egym�sra gyakorolt hat�s.   Ha valaki egy hegyr�l azt gondolja hogy az akad�ly, �gy nem tud rajta kereszt�lmenni. Megtanulni azt, hogy nem akad�ly, �ppen a t�rgya annak t�bbek k�z�tt, amit a „f�ld bizonys�g�nak” neveznek.   Az asztr�ls�kon v�gbemen� robban�s ideiglenesen �ppen olyan szerencs�tlen lehet mint a puskapor robban�s a fizikai s�kon, azonban az asztr�lr�szek gyorsan �jb�l �ssszegy�lnek. �gy aztr�n az asztr�ls�kon sz� szerinti �rtelemben vett szerencs�tlens�g nem lehets�ges, mivel az asztr�ltest foly�kony l�v�n, tart�san nem s�rthet� meg vagy puszt�that� el mint a fizikai.   Egy tiszt�n asztr�l t�rgyat asztr�l k�zzel el lehet mozd�tani ha valaki ezt �hajtja, ellenben egy fizikai t�rgy asztr�lm�s�t m�r nem. Egy asztr�lm�s elmozd�t�s�hoz sz�ks�ges lenne egy kezet anyagias�tani �s elmozd�tani a fizikai t�rgyat �s akkor az asztr�lm�s term�szetszer�leg vele mozdulna. Az asztr�lm�s az�rt van ott, mert ott van a fizikai t�rgy, mint ahogy a r�zsa illata az�rt t�lti be a szob�t, mert ott van a r�zsa. Senki sem k�pes egy fizikai t�rgyat elmozd�tani az asztr�lm�s�nak elmozd�t�s�val mint ahogy lehetetlen a r�zs�t elmozd�tani az illat�nak elvitel�vel.   Az asztr�ls�kon senki sem �rintheti meg valaminek a fel�let�t �gy ahogy azt �rzi, hogy az kem�ny vagy l�gy, durva vagy sima, meleg vagy hideg; ellenben �rintkez�sbe ker�lve az �thatol� t�rggyal, az ember elt�r� rezg�sgyorsas�gr�l vesz tudom�st, amely term�szetesen lehet kellemes vagy kellemetlen, ingerl� vagy lever�.   �gy ha valaki a f�ld�n �ll, akkor asztr�ltest�nek egy r�sze �thatol a l�ba alatti talajon kereszt�l, azonban az asztr�ltest err�l a t�nyr�l nem tudatos, nem tudva olyasmir�l ami megfelel a kem�nys�g �rz�s�nek vagy a mozg�s erej�ben val� elt�r�snek.   Az asztr�ls�kon nincs egy meredek felett val� �tugr�s �rz�s�nek, hanem egyszer�en a felette val� �trep�l�s �rz�se.   B�r a vil�goss�g minden s�kon a Napb�l ered, m�gis az a hat�s, amit az asztr�ls�kon kiv�lt teljesen elt�r a fizikai s�kbeli hat�st�l; az asztr�lvil�gban sz�tsz�rt ragyog�s van, amely szembesz�k�en egyetlen k�l�n�s ir�nyb�l sem j�n. Minden asztr�lanyag m�r �nmag�ban v�ve ragyog�, b�r egy asztr�ltest nem hasonl�t egy festett g�mbh�z, hanem ink�bb egy �l� t�zb�l �ll� g�mbh�z. Az asztr�lvil�gban soha nincsen s�t�ts�g. Egy fizikai felh�nek a Nap el�tti elvonul�sa az asztr�lvil�gban nem csin�l k�l�nbs�get, sem pedig, ami term�szetes is, a F�ld �rny�ka nem okozza azt, amit mi �jjelnek nevez�nk. Minthogy az asztr�ltestek �tl�tsz�k, �rny�k sem l�tezik. A l�gk�ri �s az �ghajlati felt�telek az asztr�l �s ment�ls�kon gyakorlatilag semmif�le elt�r�st nem okoznak a munk�ban. Ellenben egy nagyv�rosban a gondolatform�k nagy t�mege miatt nagy az elt�r�s.   Az asztr�ls�kon sok olyan �ramlat van, melyek tovavinni igyekeznek azokat, akiknek nincs akaraterej�k, vagy akiknek van ugyan, azonban nem tudj�k hogyan haszn�lj�k azt.   Az asztr�lvil�gban olyasmi, mint az alv�s nem l�tezik.   Felejteni az asztr�ls�kon �ppen �gy lehet, mint a fizikain. Az asztr�ls�kon tal�n m�g k�nnyebb is felejteni, mert ez a vil�g olyan �l�nk.   Egy szem�ly ismerete az asztr�lvil�gban sz�ks�gk�ppen nem jelenti a fizikai vil�gban val� ismeret�t is.   Az asztr�lvil�got gyakran nevezik a csal�d�sok birodalm�nak – nem az�rt mert tal�n sokkal illuz�rikusabb volna mint a fizikai vil�g, hanem mert a gyakorlatlan l�t� �ltal onnan visszahozott benyom�sok rendk�v�li val�tlans�ga miatt. Ez, az asztr�lvil�g k�t figyelemrem�lt� jelens�g�nek tudhat� be:   1.      Sok lak�j�nak b�mulatos alakv�ltoztat�sra k�pes�t� ereje van, valamint a gyakorlatban korl�tlanul var�zslatot gyakorolnak azokkal szemben, akiket tr�f�juk t�rgy�ul kiv�lasztottak, �s 2.      az asztr�l l�t�s nagyban elt�r a fizikai l�t�st�l �s sokkal kiterjedtebb mint az.   �gy asztr�l l�t�ssal egy t�rgyat �gysz�lv�n egyszerre minden oldalr�l l�tunk, egy szil�rd t�rgy belsej�nek minden r�sze �pp oly tiszt�n nyitva �ll a l�t�s el�tt, mint a k�ls� r�sz �s minden mentes a t�vlati torz�t�st�l.   Ha valaki asztr�lisan n�z az �r�ra, l�tja az elej�t �s k�l�n-k�l�n az �sszes kereket. Egy csukott k�nyvre n�zve annak minden oldal�t l�tja, nem az �sszes el�tte vagy m�g�tte l�v� oldalakon kereszt�l, hanem egyenesen len�zve r�, mintha csak ezt az egy oldalt kellene l�tnia.   K�nny� bel�tni, hogy ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt els� tekintetre m�g a legismertebb t�rgy is teljesen felismerhetetlen lehet, �s hogy egy gyakorlatlan l�togat� nagy neh�zs�ggel tal�lja mag�t szemben annak meg�rt�s�ben, amit val�ban l�t �s m�g sokkal t�bbel, hogyha l�tom�s�t a k�z�ns�ges besz�d nagyon hi�nyos nyelv�re akarn� leford�tani. M�r egy pillanatnyi szeml�let azt mutatja, hogy az asztr�l l�t�s sokkal ink�bb megk�zel�ti az igazs�got mint a fizikai l�t�s, mely ki van t�ve a t�vlati torz�t�snak   A t�ved�s ezen forr�sain k�v�l a dolgot m�g bonyolultabb� teszi az a t�ny, hogy ez az asztr�l l�t�s olyan anyagi form�kat ismer fel, melyek b�r m�g tiszt�n fizikaiak, k�z�ns�ges felt�telek mellett l�thatatlanok. Ilyen p�ld�ul a l�gk�rt alkot� r�szecsk�k, mindazok a ki�raml�sok, melyek �lland�an ki�ramlanak minden egyes �l�b�l, valamint a n�gy �teranyag fokozat.   Tov�bb� az asztr�l l�t�s a rendesen l�that� sz�nk�p hat�rain t�l, m�s �s teljesen elt�r� sz�neket t�r fel a l�t�s sz�m�ra �s a tudom�ny �ltal ismert ultra-ibolya sugarak az asztr�l l�t�s sz�m�ra tiszt�n l�that�k.   �gy, hogy egy konkr�t p�ld�t vegy�nk, egy szikla asztr�l l�t�ssal n�zve nem egy t�tlen k�t�meg. Az asztr�l l�t�ssal 1.      az eg�sz fizikai anyagot l�tjuk annak csak egy nagyon kis r�sze helyett; 2.      l�tjuk a fizikai r�szecsk�k rezg�s�t; 3.      az �lland� mozg�sban lev� k�l�nf�le fokozat� asztr�lanyagb�l �ll� asztr�lis m�s is l�that�; 4.      l�that� az egyetemes �let (Pr�na) amint kereszt�l keringi a szikl�t �s kisug�rzik bel�le; 5.      egy szikl�t k�r�lvev� aura l�that�; 6.      l�tjuk a k� kisaj�t�tott elemi eszenci�j�t, mely �thatja s mely mindig tev�keny.   A n�v�nyi, �llati �s emberi birodalomban ez az �sszetetts�g term�szetesen sokkal nagyobb.   Az asztr�ls�kon el�fordul� t�ved�sek sorozat�nak egyik p�ld�ja a l�t� �ltal l�tott �s le�rand� sz�mok gyakori megford�t�sa �gy, hogy mondjuk a 139-et 931-nek adj�k vissza. A megfelel� Mester �ltal gyakorolt okkult tanul�n�l az ilyen t�ved�s lehetetlen kiv�ve ha nagyon siet, vagy gondatlan, mert az ilyen tan�tv�nynak hossz� �s v�logatott oktat�son kell kereszt�lmennie, hogy az ilyen l�t�sa t�k�letes legyen. A gyakorlott l�t� id�vel biztons�gra �s megb�zhat�s�gra tesz szert az asztr�ls�k jelens�geivel val� foglalkoz�sban, mely sokkal fel�lm�lja azt, ami a fizikai �letben lehets�ges.   Teljesen t�ves felfog�s az asztr�ls�kr�l megvet�ssel besz�lni �s azt gondolni, hogy nem �rdemli meg a figyelmet. Term�szetesen szerencs�tlen dolog volna b�rmely tanul�nak elhanyagolnia a magasabbrend� fejl�d�s�t �s megel�gedni az asztr�l �ntudatoss�g elnyer�s�vel. N�h�ny esetben t�nyleg lehets�ges el�sz�r a magasabb ment�lis k�pess�geket kifejleszteni �s egy id�re �gysz�lv�n �tugrani az asztr�l s�kot. Ez azonban nem a B�lcsess�g Mesterei �ltal alkalmazott m�dszer. A legt�bb embern�l az ugr�sokkal �s korl�tokkal egybek�t�tt halad�s nem alkalmazhat�; enn�lfogva lassan �s l�p�sr�l l�p�sre kell el�rehaladni.   „A csend hangj�ban„ h�rom csarnokr�l van sz�. Az els� a tudatlans�g csarnoka, ez a fizikai s�k; a m�sodik a tanul�s csarnoka, az asztr�ls�k. Ezt az�rt nevezik �gy, mert az asztr�l csakr�k megnyit�sa oly sokkal t�bbet ny�jt mint ami a fizikai s�kon l�that�, hogy az ember �gy �rzi, sokkal k�zelebb van a dolgok val�s�g�hoz; mindamellett ez m�g mindig csak a pr�batanul�s helye. M�g sokkal val�bb �s hat�rozottabb tud�sra tesz�nk szert a B�lcsess�g Csarnok�ban, amely a ment�ls�k.   Az asztr�ls�k t�jainak egy fontos r�sze az, amelyet gyakorta b�r helytelen�l az asztr�l vil�goss�gbeli feljegyz�seknek neveznek. Ezek a feljegyz�sek, melyek a val�s�gban az Isteni eml�kezet egy fajta anyagiasul�sai – egy �l� f�nyk�pszer� �br�zol�sa mindannak, ami valaha t�rt�nt, val�ban �s maradand�an egy sokkal magasabb s�kba vannak belev�sve �s az asztr�ls�kon csup�ncsak t�bb� kev�sb� megszak�tott m�don visszaver�dve l�teznek; �gy, hogy az akinek l�t�sereje nem emelkedik enn�l feljebb, val�sz�n�leg csak alkalmi �s �ssze nem f�gg� k�peket fog nyerni a m�ltb�l �sszef�gg� elbesz�l�s helyett. Ezek a mindenf�le fajta elm�lt esem�nyekre vonatkoz� visszavert k�pek �lland�an l�trej�nnek az asztr�lvil�gban �s az itt kutat� k�rnyezet�nek egy fontos r�sz�t alkotj�k.   Az asztr�ls�kon val� �rintkez�s minden l�ny tud�sa �ltal korl�tozott �pp�gy, mint a fizikai vil�gban. Az, aki �rtelmi test�t haszn�lni k�pes, az itt l�v� emberi l�nyeknek gondolatait sokkal gyorsabban �s k�szs�gesebben tudja �tadni a ment�lis benyom�sok seg�ts�g�vel mint a F�ld�n. Az asztr�ls�k k�z�ns�ges lak�i azonban rendszerint nem k�pesek ezen er� gyakorl�s�ra, �gy l�tszik, hogy a F�ld�n uralkod� korl�tokhoz hasonl� akad�lyok korl�tozz�k �ket – b�r tal�n kev�ss� mereven. K�vetkez�sk�ppen (amint az el�bb is eml�tett�k), mint a F�ld�n, �gy itt is a k�z�s rokon�rz�s, hit �s nyelv �ltal �sszekapcsolt csoportokba t�rsulva tal�ljuk �ket.

Fatyol

El�zm�ny | 2005.10.12. 10:55 - #16

XV. fejezet   A hal�l ut�ni �let: k�l�nleges esetek     A gyakorlatban nincs k�l�nbs�g egy elhalt pszichikus �s egy elhalt k�z�ns�ges szem�ly hal�l ut�ni �ntudata k�z�tt, kiv�ve hogy a pszichikus minthogy val�sz�n�leg sokkal jobban ismeri az asztr�lanyagot, sokkal otthonosabban fogja mag�t �rezni �j k�rnyezet�ben. Pszichikusnak lenni csak annyit jelent, hogy az illet�nek bizonyos tekintetben �rz�kenyebb fizikai teste van mint a legt�bb embernek; k�vetkez�sk�ppen a fizikai test levet�se ut�n ez az egyenl�tlens�g t�bb� nem l�tezik.   A hirtelen hal�l, amilyen egy szerencs�tlens�g, sz�ks�gk�pen nem kell, hogy valami m�don rossz hat�ssal legyen az asztr�ltestre. A legt�bb ember sz�m�ra a term�szetes hal�l el�ny�sebb, mert a koros ember lass� elsorvad�sa vagy hosszantart� betegs�g puszt�t�sa majdnem elker�lhetetlen�l egy�tt j�r az asztr�l r�szecsk�k nagym�rv� meglazul�s�val �s sz�toszl�s�val �gy, hogy amikor az ember �ntudat�t visszanyeri az asztr�ls�kon, legal�bb a f� munk�t m�r elv�gezte.   A legt�bb esetben, amikor szerencs�tlens�g vagy �ngyilkoss�g �ltal a Kama (v�gy) �s a Prana (�leter�) k�z�tti kapcsolat nem k�nnyen szakad meg �s ennek k�vetkezt�ben az asztr�ltest er�sen �ltetett.   A princ�piumoknak a fizikai burokb�l val� kih�z�d�sa - amikor ez hirtelen hal�l k�vetkezm�nye - hasonl� a magnak az �retlen gy�m�lcsb�l val� kiszak�t�s�hoz. Az asztr�lanyag legdurv�bb r�sz�nek nagy r�sze m�g mindig a szem�lyis�gen cs�ng, amely ennek k�vetkezt�ben a hetedik vagy legals� asztr�ls�khoz van k�tve.   Az a ment�lis r�m�let vagy zavar amely n�ha a hirtelen hal�lt k�veti, term�szetesen kedvez�tlen az asztr�l�letre. Bizonyos esetekben a megr�zk�dtat�s �s r�m�let a hal�l ut�n egy ideig megmaradhat.   A fejv�tellel j�r� b�ntet�sek �ldozatai, eltekintve att�l a s�rt�st�l, amit az asztr�ltestnek a fizikaib�l val� hirtelen kir�nt�sa okoz, a gy�l�lett�l, szenved�lyt�l �s a bossz��ll�st�l l�ktetve k�l�n�sen veszedelmes elemet k�peznek az asztr�lvil�gban. Fizikai test�ben lev� gyilkos kellemetlen lehet a t�rsadalomra n�zve �s vil�gos, hogy sokkal veszedelmesebb amikor hirtelen kiker�l a testb�l; �s am�g a t�rsadalom meg tudja mag�t v�deni a fizikai testben lev� gyilkost�l, addig ezid�szerint v�delem n�lk�l �ll azokkal a gyilkosokkal szemben, akik szenved�lyeik teljes vir�g�ban ker�lnek az asztr�ls�kra.   Az ilyenek mint m�s gyilkosok felbujt�i szerepelhetnek. J�l ismert dolog, hogy egy k�l�nleges fajta gyilkoss�g ugyanabban a k�z�ss�gben �jra �s �jra megism�tl�dik.   Az �ngyilkos helyzet�t m�g jobban komplik�lja az a t�ny, hogy elhamarkodott tette rendk�v�li m�don cs�kkentette a fels� �n azon erej�t, hogy als� �nj�t visszavonja �nmag�ba �s enn�lfogva m�s �s nagy vesz�lyeknek tette ki. Eml�kezn�nk kell azonban arra, amint m�r mondottuk, az �ngyilkoss�gok b�ntettei a k�r�lm�nyek szerint l�nyegesen k�l�nb�znek egym�st�l, kezdve Szokrat�sz erk�lcsileg feddhetetlen tett�t�l a mindenf�le fokozaton �t eg�szen a hitv�ny gazfick� tett�ig, aki az�rt k�vet el �ngyilkoss�got, hogy saj�t b�ne fizikai k�vetkezm�nyeit elker�lje, �s term�szetesen a hal�l ut�ni helyzet is ennek megfelel�en v�ltozik.   Az �ngyilkos karmikus k�vetkezm�nyei rendszerint s�lyosak; bizonyos hat�ssal vannak a k�vetkez� �letre �s val�sz�n�leg t�bb mint egy �letre. A Term�szet ellen elk�vetett b�n ez, amely bele�tk�zik a fizikai �let hossz�ra n�zve el��rtakra. Ugyanis minden embernek meg van hat�rozva az �lethossza, melyet az el�z� okok bonyolult sz�ved�ke - �spedig a Karma – hat�roz meg �s az �letid�nek a szem�lyis�g sz�tv�l�sa el�tt a kijel�lt ideig kell tartania.   Az �rtelem megtart�sa a hal�l idej�ben hat�rozza meg a szem�ly elk�vetkez� �llapot�t. �gy nagy k�l�nbs�g van ak�z�tt, aki �let�r�l �nzetlen ind�t�okokb�l mond le �s ak�z�tt, aki �nk�nyesen, �nz� ind�t�okokb�l, mint amilyen a f�lelem stb. rombolja sz�t test�t.   A tiszta �s spiritu�lis �rtelemmel b�r� ember, aki szerencs�tlens�g �ldozata stb. term�szetes �letidej�t boldogan �talussza. M�s esetekben az ember �ntudatos marad �s gyakran egy ideig a f�ldi �let v�gtelen�ben keveredve egy r�gi�ban marad, amely asztr�lteste legk�ls� r�teg�nek felel meg. A rendes Kamalokabeli �let nem kezd�dik meg hamarabb, am�g a f�ldi �let term�szetes sz�ved�ke le nincs gomboly�tva �s �l�nk tudat�ban van �gy az asztr�l mint a fizikai k�rnyezet�nek.   Enn�lfogva egy pillanatig sem kell azt felt�telezni, hogy az�rt mert az asztr�l�let sokban felette �ll a fizikainak, ennek k�vetkezt�ben az ember jogosult �ngyilkoss�got elk�vetni vagy keresni a hal�lt. Az ember fizikai testben olyan c�lb�l testes�l meg, amelyet csup�n a fizikai vil�gban �rhet el. Vannak olyan leck�k, melyeket sehol m�shol nem lehet megtanulni csakis a fizikai vil�gban �s min�l hamarabb tanuljuk meg azt ann�l hamarabb szabadulunk meg annak sz�ks�gess�g�t�l, hogy visszat�rj�nk az als�bb �s sokkal korl�toltabb vil�gba. Az Eg� nem sajn�lja a f�radts�got, hogy fizikai testben testes�lj�n meg �s hogy kereszt�l �lje a kisgyermeks�g f�raszt� id�szak�t, melyen kereszt�l fokozatosan �s sok er�fesz�t�ssel n�mi uralomra tesz szert �j testei felett, enn�lfogva er�fesz�t�seit nem kellene balg�n pocs�kolnia. Ebben a tekintetben az �nfenntart�s �szt�ne az egyik aminek engedelmeskednie kellene, mert az a k�teless�ge az embernek, hogy f�ldi �let�t a legjobban haszn�lja fel �s addig tartsa meg, ameddig csak engedik a k�r�lm�nyek.   Ha valaki, akit hirtelen meg�ltek, alacsony, kegyetlen, �nz� �s �rz�ki �letet �lt, teljesen tudatos lesz a hetedik asztr�l als�kon �s hajlamos arra, hogy egy rettenetes rossz l�nny� fejl�dj�k. Oly v�gyakt�l �gve, melyeket t�bb� nem k�pes kiel�g�teni, megk�s�relheti, hogy szenved�lyeit egy m�dium �tj�n el�g�tse ki, vagy valamely �rz�keny szem�ly �tj�n, akit megsz�llhat. Az ilyen l�nyek �rd�gi gy�ny�rt tal�lnak abban, hogy mindenfajta asztr�lis csal�st felhaszn�ljanak, hogy m�sokat is ugyanabba a kicsapong�sba vigyenek, melybe maguk is ker�ltek. Ebb�l az oszt�lyb�l, valamint az �ltetett burokb�l val�k a megk�s�rt�k (L�sd a XIX. fejezetet.) az egyh�zirodalom �rd�gei.   Az al�bbiak r�szletes le�r�st tartalmaznak a hirtelen hal�l �ldozatair�l ak�r �ngyilkosok ak�r szerencs�tlens�g �ldozatai voltak, ha az ilyen �ldozatok durva �s romlott emberek. „Ha b�n�s �rz�ki emberek, �gy boldogtalan �rnyk�nt v�ndorolnak ide-oda … m�g csak el nem �rkezik hal�luk �r�ja. F�ldi szenved�lyek teljes vir�gz�s�ban elszakadva, melyek ismer�s helyekhez k�tik �ket. Csalogatj�k azok az alkalmak, melyeket kiel�g�t�s�k c�lj�b�l a m�diumok ny�jtanak. �k a k�z�pkori Pishacha-k, az Incubi-k �s Succuba-k; �k a s�v�rg�s, a m�rt�ktelens�g, k�jelg�s �s kapzsis�g d�monai, �k azok a fokozott ravaszs�g�, gonoszs�g� �s kegyetlens�g� elemi l�nyek, akik �ldozataikat rettenetes b�n�kre ingerlik �s tobz�dnak t�nyked�seikben.”   A csat�kban meg�lt katon�k nem sz�m�tanak teljesen ebbe az oszt�lyba, mert az az ok, ami�rt harcolnak, absztrakt �rtelemben v�ve ak�r helyes ak�r nem, �k m�gis �gy gondolj�k, hogy helyes; sz�mukra a k�teless�g szava ez, �s �let�ket �nk�nt �s �nzetlen�l �ldozz�k fel. R�ms�ges volta dac�ra enn�lfogva, a h�bor� egy bizonyos s�kon hatalmas t�nyez� lehet a fejl�d�sben. Ugyancsak ez k�pezi az alapj�t a mohamed�n fanatikusok felfog�s�nak, akik azt hiszik, hogy aki a vall�s�rt k�zdve hal meg, annak a k�vetkez� vil�gban nagyon j� �lete lesz.   Ha egy gyermek fiatalon hal meg, val�sz�n�tlen, hogy sok k�z�ss�get fejlesztett volna ki az asztr�lvil�g legalacsonyabb s�kj�val, �s mint tapasztalatanyagot ritk�n tal�lni �ket a legals� asztr�lis s�kon.   Sok ember olyan k�ts�gbeesetten ragaszkodik az anyagi �lethez, hogy a hal�l alkalm�val az asztr�ltest�k nem tud teljesen elv�lni az �terit�l �s �gy ennek k�vetkezt�ben m�g �teranyaggal k�r�lv�ve �brednek fel. Ezek nagyon kellemetlen helyzetben vannak: az �ket k�r�lvev� �terburok �ltal el vannak v�gva az asztr�lvil�gt�l �s ugyanakkor term�szetesen el vannak v�gva a k�z�ns�ges fizikai �lett�l is, mivel fizikai �rz�kszerveik hi�nyoznak. Ennek eredm�nye, hogy elhagyatva, n�m�n �s r�m�lten h�ny�dnak ide-oda, k�ptelen�l arra, hogy valamelyik s�k l�nyeivel �rintkezzenek. Nem k�pesek r�j�nni, hogy csak az anyagt�l kellene elszakadniuk �s akkor n�h�ny pillanatig tart� �ntudatlans�g ut�n, az asztr�ls�k rendes �let�be menn�nek �t. Azonban ragaszkodnak nyomor�s�gos f�l-�ntudatukkal sz�rke vil�gukhoz, ahelyett, hogy ink�bb abba mer�ln�nek bele amir�l azt gondolj�k hogy a teljes megsemmis�l�s, s�t mag�ba a pokolba, melyben hinni megtan�tott�k �ket.   Id� m�lt�val az �tertest kimer�l �s a Term�szet rendes folyamata minden igyekezet�k dac�ra �jra helyre�ll. Teljes k�ts�gbees�s�kben n�ha meggondolatlanul m�g a megsemmis�l�s gondolat�t is jobbnak tartj�k mostani helyzet�kn�l, melynek eredm�nye azt�n meglep�en kellemes r�juk n�zve.   N�h�ny esetben egy m�sik asztr�ll�ny seg�thet rajtuk az�ltal, hogy r�besz�lik �ket, hogy hagyj�k el azt ami r�juk n�zve az �letet jelenti �s emelkedjenek ki bel�le.   M�s esetben oly szerencs�tlenek lehetnek hogy felfedezik hogyan �j�thatj�k meg bizonyos m�rt�kben a fizikai �lettel val� kapcsolatukat egy m�dium �tj�n, hab�r szab�ly az, hogy a m�dium „szellemi vezet�je” nagyon helyesen megtiltja a m�diumhoz val� k�zeled�st.   A „v�d�nek” igaza van, mert az ilyen l�nyek r�m�let�kben �s sz�ks�g�kben teljesen lelkiismeretlenekk� v�lnak �s megsz�llnak, esetleg meg is �rj�tenek egy m�diumot �gy k�zdv�n, mint ahogyan a v�zbef�l� k�zd az �let��rt. Sikert csak akkor �rhetnek el, ha a m�dium Eg�ja testeinek k�zbentart�s�ban meggyeng�lt az�ltal, hogy nemk�v�natos gondolatoknak vagy szenved�lyeknek adja oda mag�t.   N�ha egy l�ny k�pes megsz�llni egy gyermek test�t, ki�zve bel�le azt a zsenge szem�lyt, akinek sz�nva volt, vagy n�ha megsz�llhatja egy �llat test�t, mivel a csoportl�lek, amely egy egy �llatn�l az Eg�nak felel meg, kev�ss� tartja kez�ben a testet, mint az Eg�. Az ilyen megsz�ll�s lehet teljes vagy r�szleges. A megsz�ll� l�ny �gy �jra �rintkez�sbe jut a fizikai s�kkal, l�t az �llat szemein kereszt�l, az �llatnak okozott minden f�jdalmat meg�rez a val�s�gban, m�r amennyire a saj�t �ntudata tekintetbe j�n, erre az id�re � az �llati l�ny.   Az az ember, aki �gy egy �llattal keveredik �ssze nem tudja tetsz�se szerint elhagyni az �llati testet, hanem csak fokozatosan �s nagy er�fesz�t�ssel, ami val�sz�n�leg t�bb napra terjed. Rendszerint csak az �llat hal�l�val szabadul fel �s m�g akkor is marad benne asztr�lis kevert anyag, melyet le kell vetnie. Az �llat hal�la ut�n az ilyen l�lek rendszerint megk�s�rli egy ugyanazon ny�jhoz tartoz� m�sik �llat megsz�ll�s�t vagy valami m�s teremtm�ny�t, akit k�ts�gbees�s�ben meg tud ragadni. A leggyakrabban megsz�llt �llatok kev�sb� fejlettek, mint pl. a marha, juh �s a diszn�. A fejlettebb teremtm�nyeket, mint pl. a kuty�t, macsk�t, lovat �gy l�tszik nem lehet egyk�nnyen megfosztani test�kt�l, b�r alkalmilag ilyen esetek is el�fordulnak.   Minden megsz�ll�s, ak�r emberi, ak�r �llati test legyen az, rossz �s h�tr�nyos a megsz�ll� l�lekre n�zve, minthogy ideiglenesen meger�s�ti az anyagba val� kapaszkod�s�t �s k�slelteti term�szetes �tl�p�s�t az asztr�ltestbe �s emiatt nemk�v�natos karmikus kapcsolatot is teremtenek.   Az olyan ember asztr�lteste, aki b�n�s v�gyb�l vagy m�sk�ppen nagyon er�s kapcsolatot teremt valamilyen t�pus� �llattal, �llati jellegzetess�geket mutat �s kin�z�s�ben arra az �llatra eml�keztethet, akinek tulajdons�gait a f�ldi �let alatt t�mogatta. Nagyon ritka esetben az ember egyes�lhet az �llat asztr�ltest�vel �s mint egy rab hozz� lehet l�ncolva az �llat fizikai test�hez. Az ember tudatos az asztr�lis vil�gban, megvannak az emberi k�pess�gei, azonban nem k�pes uralni az �llati testet �s nem k�pes mag�t kifejezni ezen test �ltal a fizikai s�kon. Az �llat teste ink�bb b�rt�nk�nt szerepel mint testk�nt �s ezen fel�l az �llati l�lek nincs kivetve, hanem megmarad saj�t teste birtokos�nak.   Az ilyenfajta esetek magyar�zz�k meg, legal�bbis r�szlegesen a keleti orsz�gokban oly gyakori hitet, hogy az ember bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt �llati testben testes�lhet meg.   Hasonl� sorsra juthat egy olyan ember, aki az �jrasz�let�s fel� vezet� �tj�ban visszat�r az asztr�ls�kra, amint ez az „�jrasz�let�s” c�m� fejezetben le van �rva.   Azok csoportj�t, akiket az aggodalom hat�rozottan a f�ldh�z k�t, a f�ldh�z k�t�tteknek nevezik; amint azt szent M�rton kifejezte, az ilyen emberek „visszamarad�k” �s nem „visszat�r�k”, minthogy k�ptelenek arra, hogy teljesen elszakadjanak a fizikai anyagt�l am�g csak olyan lek�t�tts�gre nem tal�lnak amely k�l�n�sk�ppen megragadja �rdekl�d�s�ket.   M�r l�ttuk, hogy a fizikai hal�l ut�n az igazi ember �lland�an visszah�z�dik k�ls� testeib�l, �s hogy k�l�n�sen a Manas vagy �rtelem elv�lni igyekszik a Kam�t�l vagy v�gytestt�l. Bizonyos ritka esetekben a szem�lyis�g vagy als� Manas oly er�sen a Kama uralma al� ker�lhet, hogy az als� Manas teljesen szolgas�gba ker�l �s nem tud elv�lni. A fels� �s als� ment�lis k�z�tti kapcsolat, „az ez�st fonal, amely a Mesterhez k�ti �t”, kett�szakad. Ezt az okkultizmusban a „l�lek elveszt�s�nek” szokt�k nevezni. A szem�lyes �n elveszt�se ez, mely elk�l�n�lt sz�l�j�t�l a fels� Eg�t�l �s �gy pusztul�sra �t�lte mag�t.   Az ilyen esetekben, m�g a f�ldi �let alatt az als� n�gys�g kivonja mag�t a tri�db�l, azaz az als�bb �letelvek, melyeknek feje az als�bb Manas el van v�gva a magasabb �letelvekt�l, az Atma, Buddhi �s Fels� Manast�l. Az ember kett�szakadt, mag�val viv�n azon Manastikus vil�goss�g visszat�kr�z�d�seit, melyeknek az eg�sz �let�n kereszt�l vezetnie kellett volna �t. Az ilyen teremtm�ny �rtelmess�g��rt sokkal veszedelmesebb mint egy fejletlen �llat; emberi form�ja van ugyan, term�szet�ben azonban �llat, az igazs�g �s a szeretet minden �rz�ke n�lk�l.   A fizikai hal�l ut�n az ilyen asztr�ltest egy rettenetes hatalm� l�ny �s abban p�ratlan eset, hogy bizonyos ritka k�r�lm�nyek k�z�tt �jrasz�letni k�pes az emberek vil�g�ban. Nincsenek �szt�nei, kiv�ve az �llatit, csup�ncsak szenved�lyei �ltal �zetve, azonban sohasem �rz�sei �ltal, felruh�zva olyan ravaszs�ggal, melyben egyetlen �llat sem versenyezhet vele, olyan megfontolt gonoszs�ggal �s el�ri a rossz legmagasabb m�rt�k�t, �l term�szetes ellens�gek�nt minden emberi l�nynek. Az ezen oszt�lyba tartoz� l�ny – mely mint elemet�l ismeretes - , minden egyes �jrasz�let�ssel alacsonyabbra s�llyed, m�g v�gre a rossz er� lass� kimer�l�se k�vetkezt�ben – el l�v�n v�gva az �let forr�s�t�l – eleny�szik, feloszlik �s �gy mint egy k�l�n�ll� l�t veszend�be ment.   Az Eg� szempontj�b�l tekintve enn�l a szem�lyis�gn�l nincsen meg a hasznos tapasztalatok arat�sa; a „sug�r” semmit sem hozott vissza mag�val �s az als� �let teljesen �s eg�sz�ben sikertelen.   Az element�l sz�t a k�l�nf�le �r�k sokf�le �rtelemben haszn�lj�k, azonban aj�nlatos, hogy haszn�lat�t a fent le�rt l�nyre alkalmazzuk.

Fatyol

El�zm�ny | 2005.10.12. 10:54 - #15

C.W. Leadbeater – A.E. Powell     A l�thatatlan vil�gok �lete, az asztr�ltestek vil�ga   II. k�tet XIV. fejezet   A hal�l ut�ni �let r�szleteiben     Az ember asztr�ltest�t szeml�lve k�t f� t�nyez�t kell figyelembe venni:   1.      Azt az id�tartamot, melyet az ember valamely als�kon elt�lt. 2.      Az ezen als�kbeli �ntudata nagys�g�t.   Az id�tartam hossza az ezen als�kon lev� anyag mennyis�g�t�l f�gg, melyet a fizikai �lete alatt �p�tett asztr�ltest�be. Sz�ks�gk�ppen addig fog ezen az als�kon maradni, m�g csak az annak megfelel� anyag ki nem v�lt asztr�ltest�b�l.   Amint m�r l�ttuk, a fizikai �let alatt az asztr�ltest milyens�g�t melyet �nmag�nak fel�p�tett, k�zvetlen�l szenved�lyei, v�gyai �s �rz�sei, k�zvetve pedig gondolatai, valamint fizikai szok�sai – �tel, ital, tisztas�g, m�rt�kletess�g stb. hat�rozz�k meg. A nyers �s durva asztr�ltest - amely a nyers �s durva �let eredm�nye – okozza, hogy az ember csak az alacsony asztr�lrezg�sekre v�laszol �gy, hogy a hal�l ut�n az asztr�ltest hossz� �s lass� feloszl�s�nak folyamata alatt az asztr�ls�khoz k�tve fogja mag�t tal�lni.   Egy finom asztr�ltest, amely a tiszta �let eredm�nye, azt eredm�nyezi, hogy az ember nem v�laszol az asztr�lvil�g alacsonyrend� �s durva rezg�seire, hanem csak annak magasrend� befoly�saira; k�vetkez�sk�pp a hal�l ut�ni �let�ben sokkal kevesebb zavarban lesz r�sze �s fejl�d�se gyorsan �s k�nnyen fog el�rehaladni.   Az �ntudat nagys�ga att�l f�gg, hogy fizikai �lete alatt az egyes als�kok anyag�t mily m�rt�kben �ltette �s haszn�lta.   Ha a f�ldi �let alatt az �llati term�szetet �lte �s megengedte annak tobz�d�s�t, hogyha az �rtelmi �s spiritu�lis r�szt elhanyagolta vagy elnyomta, akkor az asztr�l vagy v�gytest a hal�l ut�n hossz� ideig fog megmaradni.   M�g hogyha a f�ldi �let alatt legy�zte �s megf�kezte a v�gyat, ha megtiszt�totta �s a fels� term�szet szolg�lat�ba �ll�totta azt, akkor az asztr�ltest kev�s er�t nyer �s �gy gyorsan sz�toszlik �s elt�nik.   Az �tlagember azonban hal�la el�tt egy�ltal�n nem szabadul meg minden als�rend� v�gyt�l �s ennek k�vetkezt�ben kisebb-nagyobb m�rt�kben teljes tudatoss�ggal b�r� hossz� id�t vesz ig�nybe az egyes asztr�ls�kbeli als�kokon m�g a l�trehozott er�k feldolgozz�k magukat �s �gy szabadon engedik az Eg�t.   Az �ltal�nos elv az, hogy amikor az asztr�ltest egy s�k ir�nti vonzalm�t kiel�g�tette, durv�bb r�szecsk�inek nagy r�sze lehull �s a l�t n�mileg magasabb �llapot�nak k�zel�ben tal�lja mag�t. Saj�tos vonz�sa �gysz�lv�n �lland�an cs�kken, �s ennek k�vetkezt�ben �lland�an felfel� emelkedik a s�r�b�l a k�nnyebb r�tegbe �s csak akkor �ll meg �tj�ban, ha egy id�re egyens�lyba jutott.   Az asztr�lvil�g b�rmely adott als�kj�n lenni annyit jelent, hogy az ember kifejlesztette az asztr�ltest�ben lev� azon r�szecsk�k ir�nti �rz�kenys�g�t, melyek ezen als�khoz tartoznak. Az asztr�ls�kon t�k�letes l�t�ssal b�rni azt jelenti, hogy az ember az asztr�ltest minden egyes r�szecsk�j�ben kifejlesztette az �rz�kenys�g�t �gy, hogy egyidej�leg az �sszes als�kokat l�tni lehet.   Az, aki j� �s tiszta �letet �lt, akinek leger�sebb �rz�sei �s v�gyai csak �nzetlenek �s spiritu�lisak voltak, nem fog vonz�dni az asztr�ls�khoz �s ha teljesen mag�ra marad, alig van ami a s�kon �rdekli vagy tev�kenys�gre �breszti itt tart�zkod�s�nak viszonylag r�vid id�tartama alatt. F�ldi szenved�lyeit m�g a f�ldi �lete alatt leig�zta, az akaraterej�t magasabbrend� csatorn�kba ir�ny�totta, az als�bbrend� v�gyaknak alig van az asztr�ls�kon kimer�tend� erej�k. �gy azut�n itt tart�zkod�sa nagyon r�vid ideig fog tartani �s a legval�sz�n�bb, hogy �lomszer� f�l-�ntudatlans�ggal fog b�rni m�g csak �lomba nem mer�l, mely alatt magasabb �letelvei v�glegesen elv�lnak asztr�ltest�t�l �s bel�pnek a mennyei vil�g boldogs�ggal teljes �let�be.   M�g szakszer�bben kifejezve, a Manas a f�ldi �let alatt megtiszt�totta a Kam�t, mellyel �ssze van fon�dva �gy, hogy ami a hal�l ut�n megmarad a Kam�b�l csup�n csak maradv�ny, amit�l a visszah�z�d� Eg� k�nnyen megszabadul. Az ilyen ember az�rt kev�s tudatoss�ggal fog rendelkezni az asztr�ls�kon.   El�fordulhat, hogy valakinek az asztr�ltest�ben el�z� �leteinek eredm�nyek�ppen sok durva asztr�lanyag van. Ha �gy n�tt fel �s �gy �lt, hogy nem �ltette ezt a durva anyagot, b�r abb�l sokat kivethetett �s finomabb anyaggal helyettes�thette, m�g mindig sok megmaradhatott abb�l. Ennek k�vetkezt�ben az illet�nek egy ideig az asztr�ls�k egyik alacsony als�kj�n kell maradnia, m�g csak az eg�sz durva anyag ki nem hullott. Minthogy azonban a durva anyag nem volt �ltetve, az illet� csak kev�s tudatoss�ggal fog b�rni �s itt tart�zkod�sa alatt gyakorlatilag aludni fog.   Van egy kritikus pont az anyag �llapotainak minden egyes p�rja k�z�tt; a jeget annyira lehet meleg�teni, hogy a legkisebb h�emelked�s foly�konny� teszi; a vizet oly �llapotba lehet hozni, hogy a legcsek�lyebb h�emelked�s is g�zz� v�ltoztathatja. Ugyan�gy az asztr�lanyag minden �llapot�t oly finoms�g� fokra lehet emelni, hogy minden hozz�j�v� finom�t�s a k�vetkez� magasabb �llapotba v�ltoztatja �t. Ha valaki ezt az asztr�ltest�ben lev� minden anyag�llapottal megtette �gy, hogy az a lehet� legfinomabb fokban megtisztult, akkor a sz�tbomlaszt� er� els� �rint�se megt�ri annak �sszetartoz�s�t �s eredeti �llapot�ba oldja fel, felszabad�tva �t, hogy �tmehessen a k�vetkez� als�kra. �gy azut�n az asztr�ls�kon val� �thalad�sa elk�pzelhetetlen gyorsas�ggal t�rt�nik meg �s a s�kon kereszt�l a mennyei vil�g magasabb �llapot�ba gyakorlatilag v�ve egy pillanat alatt fog �tvillanni.   A hal�l ut�n a mennyei vil�gba vezet� �tj�n mindenkinek kereszt�l kell haladnia az asztr�ls�k minden als�kj�n. Hogy azut�n tudatos lesz n�h�nyukra vagy valamennyi�kr�l �s hogy milyen m�rt�kben, az a fent felsorolt t�nyez�kt�l f�gg.   Mindezen okokb�l vil�gos, hogy azon �ntudat nagys�ga amellyel valaki az asztr�ls�kon rendelkezhetik �s az az id�, amit a mennyei vil�g fel� haladt�ban itt elt�lt, sz�les hat�rok k�z�tt mozoghat. Vannak akik csak n�h�ny �r�t vagy napot t�ltenek az asztr�ls�kon, m�sok sok �vig, esetleg �vsz�zadokig maradnak itt.   A k�z�ns�ges ember a hal�l ut�n az asztr�ls�kon �tlagosan 20-30 �vet t�lt el. Kiv�teles eset Erzs�bet kir�lyn�, aki annyira szerette haz�j�t, hogy csak nemr�g ment �t a mennyei vil�gba �s hal�la �ta idej�t azzal t�lt�tte, hogy megk�s�relte – eg�sz mostan�ig majdnem sikertelen�l - belev�sni ut�daiba az � elgondol�sait arra n�zve, hogy mit is kellene tenni Angli��rt.   Egy m�sik figyelemrem�lt� p�lda Vikt�ria kir�lyn� esete, aki nagyon gyorsan haladt kereszt�l az asztr�ls�kon �s l�pett be a mennyei vil�gba; gyors halad�s�t k�ts�gtelen�l a hozz� f�z�d�tt milli�nyi szeret� �s h�l�s gondolatform�knak, valamint a velesz�letett j�s�g�nak tudhat�k be.   A f�ldi �letek k�zti id�tartam �ltal�nos k�rd�se bonyolult. Itt ezeknek id�k�z�knek csup�n az asztr�lis r�sz�t �rinthetj�k r�viden. Tov�bbi r�szleteket illet�leg a tanul�t a „The inner life” c�m� munka II. k�tet�hez utaljuk.   A sz�m�t�sba j�v� h�rom t�nyez� a k�vetkez�:   1.      Az Eg� oszt�lya, 2.      az egy�nies�l�s mik�ntje, 3.      a legutols� f�ldi �let hossza �s term�szete.   Az al�bbi t�bla az asztr�l �let �tlaghossz�t mutatja �gy, amint azt az Eg� oszt�lya meghat�rozza.   [Az eredeti magyar anyagban nincs t�bl�zat.]   Az egy�nies�l�s mik�ntje n�mi elt�r�st okoz, azonban ez az elt�r�s ar�nylag sokkal kisebb az als�bb oszt�lyokban. Azok, akik �rtelmi �ton egy�nies�ltek az �letek k�z�tt sokkal ink�bb t�rekszenek hosszabb id�k�zt tartani, mint azok, akik m�s m�don egy�nies�ltek. �ltal�noss�gban, aki fiatalon halt meg, r�videbb id�k�zt fog tartani, mint aki id�s korban halt meg, azonban az ar�nylag hosszabb asztr�lis �letre hajlamos, mert azon er�s �rzelmek legnagyobb r�sze, melyek az asztr�ltestben �lik ki magukat, a fizikai �let els� fel�ben kelt�dnek.   Arra kell gondolnunk, hogy az asztr�lvil�gban a mi rendes id�m�r�s m�dszer�nket aligha lehet alkalmazni. A f�lelem vagy a szenved�s egy n�h�ny �r�t m�r a fizikai �letben is majdnem v�gtelenn� ny�jt �s az asztr�ls�kon ez a jellegzetess�g sz�zszorosan megn�vekszik.   Az asztr�ls�kon az id�t csak �rz�keivel m�rheti az ember. Ezen t�ny elferd�t�s�nek eredm�nye az �r�k k�rhozat t�ves fogalma.   L�ttuk teh�t, hogy az elt�lt�tt id� �s a tapasztalat �ntudatoss�gban az asztr�ls�k minden egyes als�kj�n nagym�rt�kben f�gg a fizikai vil�gban elt�lt�tt �let milyens�g�t�l. Egy m�sik nagyfontoss�g� t�nyez� az ember �rtelmi magatart�sa a fizikai hal�l ut�n.   Az asztr�l�letet �pp�gy lehet az akarattal ir�ny�tani mint a fizikai �letet. A kis akarater�vel rendelkez� ember a fizikai �s az asztr�lvil�gban nagym�rt�kben azoknak a k�r�lm�nyeknek van kiszolg�ltatva, amelyeket �nmaga sz�m�ra teremtett meg. A hat�rozott ember mindig fel tudja mag�t tal�lni �s saj�t �let�t k�pes �lni.   A folyamatot nagyban meg lehet gyors�tani ha az ember r�j�n annak sz�ks�gess�g�re, hogy megszabaduljon a rossz v�gyakt�l melyek fogva tartj�k �t �s megteszi a sz�ks�ges er�fesz�t�seket. Az aki nincsen tiszt�ban a dolgokkal, rendszerint t�preng a v�gyai felett �s �gy meghosszabb�tja azok �let�t; k�ts�gbeesetten kapaszkodik az asztr�lanyag durv�bb r�szeibe, mert az ezekkel kapcsolatos �rz�sek l�tszanak legk�zelebb �ll�knak ahhoz a fizikai �lethez mely ut�n m�g v�gy�dik. A helyes elj�r�si m�d term�szetesen az volna, hogy ki�lje a f�ldi v�gyakat �s oly gyorsan visszah�z�dj�k �nmag�ba amennyire csak lehets�ges.   Az asztr�l�let tulajdons�gainak puszt�n intellektu�lis ismerete �s a val�s�gban, a teoz�fiai igazs�gok �ltal�nos ismerete felbecs�lhetetlen �rt�kkel b�r az ember hal�l ut�ni �let�ben.   A legnagyobb fontoss�ggal b�r, hogy az ember a fizikai hal�l ut�n teljesen vil�gosan felismerje, hogy � �lland�an visszah�z�dik az Eg� fel�, �s hogy ennek k�vetkezt�ben gondolatait amennyire csak lehets�ges el kellene ford�tania a f�ldi dolgokt�l �s figyelm�t  spiritu�lis dolgokra ir�ny�tani, melyek a maguk idej�n, akkor fogj�k foglalkoztatni �t, amikor az asztr�ls�kr�l a ment�lis vagy mennyei vil�gba fog �tl�pni.   Ilyen magatart�st tan�s�tva meg fogja k�nny�teni az asztr�ltest term�szetes felboml�s�t ahelyett hogy sz�ks�gtelen�l �s haszon n�lk�l az asztr�lvil�g legals� s�kjain k�slekedj�k.   Szerencs�tlens�gre sokan vannak, akik vonakodnak gondolataikat felfel� ir�ny�tani, ellenben k�ts�gbeesett �llhatatoss�ggal kapaszkodnak a f�ldi dolgokba. Id� m�lt�val a fejl�d�s term�szetes folyamat�ban, fokozatosan elvesztik az als�bb vil�gokkal val� �rintkez�st, minthogy azonban minden l�p�sn�l ellen�ll�st fejtenek ki, sok sz�ks�gtelen szenved�st okoznak maguknak �s komolyan k�sleltetik felfel� halad�sukat.   A dolgok term�szetes foly�s�val szemben tan�s�tott ezen tudatlan ellen�ll�sban a fizikai holttest birtokl�sa seg�ts�g�re van az embernek; ez esetben a holttest t�mpontul szolg�l a fizikai s�kon. Ezen t�rekv�s legjobb ellenszere az el�get�s, amely megsemmis�ti a fizikai s�kkal val� kapcsolatot.   A hal�l ut�ni �let n�h�ny tipikus p�ld�ja fogja legjobban megvil�gos�tani ezen �let term�szet�t �s c�lszer�s�g�t.   Egy k�z�ns�ges sz�ntelen embert, aki k�l�n�sk�ppen se nem j� se nem rossz, a hal�l term�szetesen semmi tekintetben sem v�ltoztatja meg, tov�bbra is csak sz�ntelen marad. K�vetkez�sk�ppen nem lesz r�sze semmif�le k�l�nleges szenved�sben �s semmif�le k�l�nleges �r�mben; s�t a val�s�gban ezt az �letet n�mileg unalmasnak tal�lhatja, mivel �rdekl�d�se fizikai �lete alatt nem ir�nyult semmif�le k�l�nleges dologra, s �gy asztr�l�let�nek sem lesz semmilyen tartalma.   Ha a fizikai �let�ben pletyk�n, sporton, �zleten vagy ruh�zkod�son k�v�l semmi m�ssal nem foglalkozott, amikor ezek t�bb� nem l�teznek sz�m�ra, val�sz�n�leg tal�lni fog id�t, hogy er�sen foglalkozz�k ezekkel a dolgokkal.   Az olyan ember, akinek alacsony t�pus� er�s v�gyai voltak, aki mondjuk isz�kos vagy �rz�ki ember volt, sokkal rosszabb helyzetben van. Nemcsak hogy megmaradtak v�gyai �s hajlamai (eml�kezz�nk arra, hogy az �rz�kek k�zpontjai nem a fizikai, hanem az asztr�ltestben a Kam�ban vannak), hanem sokkal er�sebbek lesznek mint annak el�tte valaha is voltak, mivel az asztr�lanyagban teljes erej�k jut kifejez�sre, egyik�k sem l�v�n lek�tve neh�z fizikai r�szecsk�k mozgat�s�val.   Az ilyen ember, az asztr�l�let legalacsonyabb �s legromlottabb �llapot�ban l�v�n, gyakran el�g k�zel l�tszik lenni a fizikaihoz, hogy bizonyos szagokat meg�rizzen, b�r az �gy l�trehozott �lvezet csak arra elegend�, hogy m�g jobban izgassa m�rt�ktelen v�gyait �s az �r�lts�g hat�r�ig gy�t�rje �t.   Minthogy nincsen t�bb� fizikai teste melynek seg�ts�g�vel k�pes csillap�tani v�gyait, nincs meg annak a lehet�s�ge, hogy rettenetes szomj�s�g�t csillap�tsa. Ez az eredete a tiszt�t�t�zre vonatkoz� sz�mtalan hagyom�nynak, amely majdnem minden vall�sban megvan, melyek helyesen jelk�pezik a le�rt k�nz� �llapotokat. Egy ilyen �llapot nagyon hossz� ideig is eltarthat, minthogy csak az �nmaga folytonos gyeng�l�s�vel sz�nik meg.   Az eg�sz folyamat �szszer� �s g�pies volta vil�gos; az ember a saj�t cselekedeteivel �nmaga teremtette meg �llapotait �s hat�rozta meg azok erej�nek �s tart�ss�g�nak pontos fok�t. Tov�bb� ez az egyetlen m�d, ahogyan megszabadulhat b�neit�l. Mert hogyha k�zvetlen �jrasz�letne, akkor az �j �let�t pontosan ott kezden�, ahol a megel�z�t befejezte, azaz szenved�lyeinek �s v�gyainak rabszolg�ja �s annak lehet�s�ge, hogy �nmaga ura legyen, m�rhetetlen�l meggyeng�lne. De amint t�rt�nik, v�gyai ki�gnek, �s k�vetkez� testet�lt�s�t azok n�lk�l kezdheti meg �s Eg�ja a komoly lecke ut�n hajlamos lesz minden er�fesz�t�sre, hogy als�bb testeit hasonl� ball�p�st�l visszatartsa.   Az igazi isz�kos n�ha k�pes egy �teranyag f�tylat maga k�r� vonni �s �gy r�szben anyagiasulni. Ekkor mag�ba sz�vhatja az alkohol g�z�t. Ez�rt igyekszik m�sokat is az isz�koss�gra k�nyszer�teni, hogy azut�n k�pes legyen r�szben bel�pni a fizikai test�kbe �s megsz�llni �ket, hogy test�k�n �t m�g egyszer k�zvetlen v�gigtapasztalhassa azokat az �rz�seket melyek ut�n v�gyik.   A megsz�ll�s lehet ideiglenes vagy �lland�. Amint azt az el�bb eml�tett�k az elhalt �rz�kies ember minden testet hatalm�ba ker�thet amelybe csak belop�zni k�pes, hogy kiel�g�tse durva v�gyait. M�skor bossz�b�l sz�llhat meg valakit; Feljegyezt�k, hogy egy alkalommal valaki ellens�ge le�ny�t sz�llotta meg.   A megsz�ll�snak ellenszeg�lni vagy azt megg�tolni a legjobban �gy lehet, hogy az ember az akaraterej�t haszn�lja. Ha el�fordul, az majdnem mindig az�rt van, mert az �ldozat eleinte �nk�nt adta oda mag�t a megsz�ll� befoly�s�nak �s �gy els� l�p�se az, hogy a leig�z�st megakad�lyozza. Az �rtelmet hat�rozott ellen�ll�sk�nt kitart�an a megsz�ll�s ellen kell ford�tania er�sen elk�pzelve, hogy az emberi akarat er�sebb mint b�rmely rossz befoly�s.   Az ilyen megsz�ll�s teljesen term�szetellenes �s mind a k�t f�lre n�zve a legnagyobb m�rt�kben k�ros.   A t�lhajtott doh�nyz�s asztr�ltestre gyakorolt hat�sa a hal�l ut�n �szrevehet�. A m�reg annyira megt�lti az asztr�ltestet, hogy az befoly�sa alatt megkem�nyedik �s k�ptelen helyesen dolgozni vagy szabadon mozogni. Erre az id�re az ember olyan mintha meg volna b�n�tva – k�pes ugyan besz�lni, m�gis ki van z�rva a mozg�sb�l, �s majdnem teljesen el van z�rva a magasabb befoly�sokt�l. Amikor asztr�ltest�nek megm�rgezett r�sze elhaszn�l�dott, kiemelkedik ebb�l a kellemetlen �llapotb�l.   Az asztr�ltest �ppen �gy v�ltoztatja r�szecsk�it mint a fizikai test, azonban itt nem l�tezik olyasmi ami megfelel az �tkez�snek �s em�szt�snek. A kihullott asztr�lr�szecsk�ket a l�gk�rb�l m�s r�szecsk�k p�tolj�k. Az �hs�g �s szomj�s�g tiszt�n fizikai v�gyai itt nem l�teznek. Ellenben a fal�nk v�gya az �zl�s �rz�s�t kiel�g�teni �s az isz�kos v�gya az alkohol ut�n asztr�lisak l�v�n, m�g megvannak, �s amint m�r eml�tett�k, ezek nagy szenved�st okoznak annak k�vetkezt�ben, hogy hi�nyzik a fizikai test melynek seg�ts�g�vel egyed�l el�g�thet�k ki.   Sok m�tosz �s hagyom�ny van, melyek a le�rt �llapotokat p�ld�zz�k. Ezek egyike a Tantalusz mond�ja, aki �rj�t� szomj�s�gt�l szenvedett, m�gis arra volt k�rhoztatva, hogy l�ssa, amint a vizet �ppen akkor veszik el ajk�t�l, amikor majdnem �rintette azt. Egy m�sik, amelyik a becsv�gyat jellemzi, Sisyphus mond�ja, aki arra volt k�rhoztatva, hogy egy neh�z szikl�t g�rgessen fel egy hegyre, de csak az�rt, hogy ism�t legurulni l�ssa. A szikla itt a becsv�gy� terveket jelk�pezi amelyeket az ilyen ember folyv�st alak�t, de csak az�rt, hogy l�ssa hogy nincs fizikai teste mellyel kivitelre ker�lhetnek. N�ha kimer�ti �nz� becsv�gy�t, r�j�n, hogy nem sz�ks�ges hogy a szikl�t g�rgesse, majd b�k�n hagyja a hegy alj�n.   Egy m�sik t�rt�net a szikl�hoz k�t�z�tt Titus�, kinek a m�j�t egy kesely� marcangolja, amely azonban �jra kin� amikor megette. Ez azt az embert �br�zolja, akit a F�ld�n elk�vetett b�nei miatt �rzett lelkiismeret furdal�s k�noz.   A legrosszabb, amit egy k�z�ns�ges vil�gi ember a maga sz�m�ra el�k�sz�t, az a haszonn�lk�li, kimondhatatlanul unalmas l�t, amely term�szetes k�vetkezm�nye az �nd�delget�sben, k�znapiass�gban �s pletyk�lkod�sban elt�lt�tt �letnek.   Azok a dolgok melyek ut�n v�gyik t�bb� m�r nem l�teznek sz�m�ra, mert az asztr�lvil�gban nincs semmi elv�gzend� dolog �s b�r oly nagy lehet a t�rsas�ga, amilyent csak k�v�n, a t�rsas�g az � sz�m�ra most m�r egy nagyon elt�r� dolog lesz, mert mindaz amire a t�rsas �let �p�l itt m�r nem l�tezik.   Ilyenk�ppen teh�t az ember maga alkotja meg a maga mennyorsz�g�t vagy tiszt�t�t�z�t, ezek azonban nem helyek hanem �ntudat�llapotok. Pokol nem l�tezik, csup�n csak a teol�giai elk�pzel�s tal�lta ki. Sem a pokol sem a tiszt�t�t�z nem lehetnek �r�kk� tart�k, mert egy v�ges ok nem hozhat l�tre v�gtelen okozatot.   A legrosszabb fajta ember hal�l ut�ni �llapot�t mindamellett tal�n legjobban a „pokol” kifejez�s �rhatja le; b�r nem �r�kk� tart�. �gy pl. n�ha megt�rt�nik, hogy egy gyilkost �ld�z az �ldozata �s sohasem k�pes elmenek�lni annak zaklat� jelenl�t�t�l. Az �ldozat (hacsak maga is nem valami alacsony t�pus�) �ntudatlans�gba van burkolva �s ez a nagy �ntudatlans�g a g�pies �ld�z�snek �j r�ms�get l�tszik k�lcs�n�zni.   Az �lveboncol�nak szint�n megvan a maga „pokla”, ahol megcsonk�tott �ldozatainak tolong� alakjai k�z�tt �l, amelyek sir�nkoznak, remegnek �s �v�ltenek. Ezeket nemcsak az �llati lelkek �ltetik, hanem a k�nz� ir�nti gy�l�lett�l l�ktet� elemi �let is, aki legrosszabb k�s�rleteit g�pies szab�lyoss�ggal �jra �s �jra megism�telve tudat�ban van �sszes iszonyatainak �s azon szok�s, melyre f�ldi �lete sor�n szert tett, m�gis �nk�nz�sra �szt�k�li.   Az ilyen �llapotok nem �nk�nyesek, hanem minden egyes esetben elv�gzett m�t�tek �ltal m�k�d�sbe hozott okok elker�lhetetlen k�vetkezm�nyei. A term�szet leck�je szigor�, v�geredm�nyben azonban m�gis izgalmas, mert a l�lek fejl�d�s�hez vezet, minthogy teljesen helyes, jav�t� �s �dv�s.   A hal�l ut�ni �llapot a legt�bb emberre n�zve sokkal boldogabb mint a f�ldi �let. A legels� �rz�s, melynek a halott tudat�ra j�n, a legcsod�latosabb �s gy�ny�rrel teljes szabads�g �rz�se, nincs mi�rt agg�dnia, nem v�r re� k�teless�g, kiv�ve amelyeket �nk�nt v�llalt mag�ra. Ebb�l a szempontb�l vil�gos, hogy b�s�gesen igazolt az az �ll�t�s, hogy azok akik fizikailag „�lnek”, fizikai testbe vannak eltemetve, val�ban kev�sb� �l�k, mint azok, akiket halottnak neveznek. Az �gynevezett halottak sokkal szabadabbak �s anyagi felt�telek �ltal kev�sb� g�toltak l�v�n, sokkal hat�konyabban k�pesek dolgozni �s t�gabb teret tal�lnak a tev�kenys�gre.   Az olyan ember, aki nem engedte meg asztr�l teste �jrarendez�d�s�t, az eg�sz asztr�lvil�gban szabad �s nem tal�lja azt kellemetlen�l zs�foltnak, mivel az asztr�lvil�g sokkal nagyobb mint a fizikai vil�g fel�lete, m�g n�pess�ge n�mileg kisebb �s az emberis�g asztr�lvil�gbeli �tlag�lete r�videbb mint a fizikai vil�gbeli �tlag�lete.   A halottakon k�v�l az asztr�lvil�gban term�szetesen ott van az �l�knek mintegy egyharmad r�sze is, akik az alv�s alatt egy id�re elhagyt�k fizikai test�ket.   B�r az eg�sz asztr�ls�k b�rmelyik lak�ja sz�m�ra aki nem engedte �jrarendez�dni asztr�ltest�t nyitva �ll, a legnagyobb r�sz�k m�gis a F�ld fel�let�hez k�zel marad.   Egy magasabb embert�pusra t�rve �t, vegy�k szem�gyre olyan valakit, akiben n�mi �rdekl�d�s van pl. a zene, az irodalom, tudom�ny stb. ir�nt. Annak sz�ks�ge, hogy az ember a nap nagy r�sz�t „keresettel” t�ltse el, itt nincs meg; az embernek szabads�g�ban �ll azt tenni amit �ppen akar, amennyiben azt a fizikai anyag n�lk�l megval�s�tani k�pes. Az asztr�lvil�gban nemcsak a legfontosabb, illetve legfens�gesebb zen�t lehet hallani, hanem sokkal jobban is lehet hallani mint annak el�tte, mert az asztr�lvil�gban m�s �s teljesebb harm�ni�k vannak, mint amilyeneket az ar�nylag tompa fizikai f�lek meghallani k�pesek. A m�v�sz sz�m�ra, annak nagy megel�gedetts�g�re, a magasabb asztr�lvil�g eg�sz sz�ps�ge nyitva �ll el�tte. Az ember gyorsan �s k�nnyen k�pes az egyik helyr�l a m�sikra mozogni �s a Term�szet csod�it nyilv�nval�an sokkal k�nnyebben megl�thatja mint azt valaha is megtehetn� a fizikai s�kon. Ha t�rt�n�sz vagy tud�s, rendelkez�s�re �llnak a vil�g k�nyvt�rai �s laborat�riumai; a term�szeti folyamatok ir�nti meg�rt�se sokkal teljesebb lesz mint annak el�tte, mert most �pp�gy l�thatja a bens� mint a k�ls� m�k�d�ket, �s sok olyan okot l�that meg, melyeket annak el�tte nem, mert most �ppen �gy l�thatja meg, melyeket annak el�tte csak hat�saiban l�tott. Mindezekben az esetekben �r�me nagyban megn�vekedett, mert itt nincs semmif�le f�radts�g. (L�sd a IX.fejezet 3. bekezd�s�t.)   Az emberszeret� ember �ld�sos munk�j�t itt sokkal er�teljesebben v�gezheti el mint valaha �s sokkal jobb k�r�lm�nyek k�z�tt mint a fizikai vil�gban. Ezernyi ember van akin seg�teni tud, �s az igazi �ld�s ny�jt�s nagyobb bizonyoss�g�val.   A hal�l ut�n az asztr�lvil�gban b�rki tanulm�nyoknak szentelheti mag�t �s teljesen �j felfog�sokra tehet szert. �gy a teoz�fi�t els�sorban megtanulhatj�k az asztr�lvil�gban. Egy esetet jegyeztek fel mikor valaki itt tanulta meg a zen�t b�r ez szokatlan dolog.   �ltal�ban az asztr�ls�kbeli �let sokkal tev�kenyebb mint a fizikai, minthogy  az asztr�l anyag sokkal jobban �ltet mint a fizikai anyag �s a forma is sokkal plasztikusabb. Az asztr�ls�kon �gy az �r�m mint a halad�s lehet�s�gei minden tekintetben sokkal nagyobbak mint a fizikai s�kon. A lehet�s�gek magasabbrend�ek l�v�n bizonyos fok� �rtelemre van sz�ks�g, hogy az ember hasznukat vehesse. Ha valaki am�g a F�ld�n volt, eg�sz gondolkod�s�t �s energi�j�t anyagi dolgoknak szentelte, kev�ss� l�tszik k�pesnek arra, hogy haladottabb munk�nak szentelje mag�t, minthogy f�lig elsorvadt �rtelme nem lesz el�g er�s a nagyobb �let nagyobb lehet�s�geit felfogni. Akinek �lete �s �rt�kei magasabb t�pus�ak voltak, az asztr�l�let�nek n�h�ny �ve alatt sokkal t�bb j�t tehet mint valaha is tehet leghosszabb fizikai �let�ben.   Az asztr�l�r�m�k sokkal nagyobbak l�v�n a fizikai vil�g �r�mein�l, meg van annak a vesz�lye, hogy az embert elford�tj�k a halad�s �sv�ny�t�l. Az asztr�l�let gy�ny�rei nem jelentenek azonban vesz�lyt annak sz�m�ra, aki meg�rzett valami magasabbat. A hal�l ut�n az embernek arra kellene t�rekednie, hogy az asztr�ls�kon oly sietve haladjon �t, amennyire csak lehets�ges, �lland� haszn�lhat�s�ggal, nem adva oda mag�t t�bbet azok �lvezeteinek.   B�rmelyik fejlett ember minden tekintetben ugyan olyan tev�keny asztr�lteste alatt mint a fizikai alatt; saj�t �s m�sok halad�s�t a hal�l ut�n �pp oly k�ts�gtelen�l el�seg�theti vagy k�sleltetheti mint azel�tt �s ennek k�vetkezt�ben az eg�sz id� alatt a legnagyobb fontoss�g� karm�t teremt.   A val�s�gban teljesen az asztr�lvil�gban �l� ember �ntudata rendszerint sokkal hat�rozottabb mint amilyen az alv�s alatti asztr�l�lete volt, �s ennek megfelel�en jobban k�pes gondolkodni �s hat�rozotts�ggal cselekedni �gy, hogy a j� vagy rossz karm�t teremt�s�re szolg�l� alkalmak is nagyobbak.   �ltal�ban azt lehet mondani, hogy az ember karm�t teremthet b�rmilyen fejlett is az �ntudatoss�ga vagy ak�rhol cselekedhet vagy v�laszthat. Az asztr�ls�kbeli cselekedetei ilyenk�ppen karmikus gy�m�lcs�ket hozhatnak a k�vetkez� f�ldi �let�be.   A legals� asztr�lis als�kon, minthogy m�s dolgok foglalj�k le figyelm�t, az ember keveset t�r�dik a fizikai vil�gban t�rt�ntekkel kiv�ve ha rossz t�rsas�got l�togat.   A k�vetkez� als�kon, a hatodikon, azok vannak, akik mindig am�g �ltek, v�gyaikat �s gondolataikat f�k�ppen csak vil�gi dolgokra �sszpontos�tott�k. Teh�t m�g mindig azon a helyen �s szem�lyek k�r�l lebegnek, amelyekkel am�g a F�ld�n �ltek szoros kapcsolatban voltak �s az ezekkel kapcsolatos sok dologr�l tudhattak. Azonban sohasem l�tj�k a fizikai anyagot, hanem mindig csak annak asztr�lis m�s�t.   �gy p�ld�ul egy n�z�kkel tele sz�nh�znak megvan az asztr�lis m�sa melyet az asztr�ll�nyek l�thatnak. Azonban nem l�thatj�k �ket �gy, ahogyan mi l�tjuk, sem a szerepl�k �lt�z�keit vagy kifejez�seit �s mivel a j�t�kosok �rz�sei nem val�diak hanem csak sz�nleltek, az asztr�ls�kon semmi benyom�st nem hoznak l�tre.   Akik a hatodik als�kon vannak, amely a F�ld fel�let�n van, a fizikailag l�tez� hegyek, f�k, tavak stb. asztr�lm�saival k�r�lv�ve tal�lj�k magukat.   A k�vetkez� k�t als�kon az �t�diken �s a negyediken a fizikai dolgok ezen tudata szint�n lehets�ges, hab�r kisebb m�rt�kben.   A k�vetkez� als�kon a harmadikon �s a m�sodikon, a fizikai s�kkal csak egy m�diumon �t t�rt�n� k�l�n er�fesz�t�ssel lehet �rintkezni.   A legmagasabbr�l, az els� s�kr�l, m�g a m�dium �tj�n val� �rintkez�s is nagyon neh�z.   Azok, akik a magasabb als�kon �lnek, rendszerint olyan �lm�nyekkel l�tj�k el magukat, amilyeneket k�v�nnak. �gy az asztr�lvil�g egyik r�sz�ben az emberek �n-teremtette t�jk�pekkel veszik k�r�l magukat, m�sok a m�sok alkotta k�sz t�jk�peket fogj�k fel. (A k�l�nf�le s�kok �s als�kok le�r�sa a XVI. fejezetben tal�lhat�.)   N�ha az emberek azokat a k�l�nleges jeleneteket alkotj�k meg maguknak, melyek a k�l�nf�le szent�r�sokban  vannak le�rva. �gyetlen�l megk�s�rlik, hogy f�kon n�v� dr�gak�veket, t�zzel kevert �vegtengert, bel�l szemekkel teli teremtm�nyeket, sz�zfej� �s kar� istens�geket alkossanak.    Azon a helyen, melyet a spiritiszt�k ny�ri orsz�gnak neveznek, az egyfaj� �s egyvall�s� emberek hal�l ut�n �pp�gy �sszetartani t�rekszenek, mint ahogy a f�ldi �let alatt tett�k �gy, hogy egy ny�ri orsz�gb�l �ll� h�l�zat van a vid�kek felett, melyek hozz� tartoznak azokhoz akik teremtett�k, k�z�ss�get alak�tanak, melyek �ppen oly nagyban k�l�nb�znek egym�st�l, mint hasonl� k�z�ss�gek itt a F�ld�n. Ez nemcsak a term�szetes rokons�g hanem azon t�ny k�vetkezm�nye is, hogy a nyelvbeli akad�lyok az asztr�ls�kon nem l�teznek.   Ez az elv az asztr�ls�kokra �ltal�ban �rv�nyes. �gy Ceylonban a spiritiszta sze�nszokon �gy tal�lt�k, hogy a jelentkez� l�nyek buddhist�k �s hogy a s�ron t�l meger�s�tve tal�lt�k vall�saik el�re megalkotott n�zeteit pontosan �gy, amint a k�l�nf�le kereszt�ny szekt�k tagjai Eur�p�ban. Az emberek az asztr�ls�kon nemcsak a saj�t gondolatform�ikat tal�lj�k meg, hanem a m�sok �ltal alkotottakat is, - ezek n�melyike hasonl� gondolkod�s� ezernyi m�s ember nemzed�keinek gondolkod�sa �ltal teremt�d�tt meg.   Nem ritka az az eset, amikor a sz�l�k k�v�ns�gaikat gyermekeikbe belev�sni igyekeztek, k�l�n�sen olyan egyes�l�st illet�leg melyre sz�v�kben v�gynak. Az ilyen befoly�s �t�t�, minthogy a k�z�ns�ges ember az �lland� k�nyszert a saj�t f�lig �ntudatos v�gy�nak hajlamos tekinteni.   A halottak sok esetben nevezt�k ki magukat az �l�k �rangyal�v�, az any�k gyakran v�dik gyermekeiket �s �gy tov�bb.   Az elhalt zen�sz vagy �r� a saj�t eszm�it belev�sni k�pes a fizikai vil�gban l�v� �r�ba vagy zeneszerz�be �gy, hogy sok �l� �ltal �rottnak tartott k�nyv val�j�ban a halott munk�ja. Aki az �r�st v�gzi, tudat�ban lehet a befoly�snak vagy lehet teljesen annak tudata n�lk�l is.   Egy vezet� reg�ny�r� azt �ll�totta, hogy t�rt�netei �gy j�nnek hozz� – nem tudja honnan – hogy azokat igaz�n nem � �rta, hanem �ltala �rt�k. � a dolgot felismerte: val�sz�n�leg m�sok is vannak ebben a helyzetben csak nem tudnak r�la.   Az elhalt orvos hal�l ut�n gyakran tov�bb �rdekl�dik betegei ir�nt �s a m�sik oldalr�l gy�gykezelheti �ket, vagy ut�dj�nak olyan kezel�si elj�r�sokat igyekszik sugalmazni melyeket az �jonnan szerzett asztr�lk�pess�geivel hasznosnak l�t.   M�g a term�szetes hal�lt halt legt�bb „j�” ember, val�sz�n�leg egy�ltal�ban nincsen tudat�ban semmif�le fizikainak, mert az asztr�l�ntudatra �bred�se el�tt az �sszes als� fokozaton �thaladt, m�g ezek k�z�tt is vannak egyesek, akiket egy h�tramaradott miatt �rzett nagy aggodalom visszah�zhat a fizikai vil�ggal val� �rintkez�sbe.   A rokonok �s bar�tok szomor�s�ga ugyancsak felkeltheti a figyelm�t egy olyannak, aki �tl�pett asztr�ls�kra �s visszah�zni igyekszik �t, hogy ism�t �rintkez�sbe jusson a F�lddel. Ez a lefel� h�z� ir�nyzat az ism�tl�ssel csak n�vekszik �s val�sz�n�, hogy az illet� er�fesz�t�st fog tenni, hogy �rintkez�sben maradhasson a fizikai vil�ggal. A f�ldi dolgok megl�t�s�nak ereje egy id�re n�vekedni fog n�la, majd hirtelen cs�kken �s akkor az illet� erej�nek elt�n�s�t l�tva val�sz�n�leg ment�lisan szenvedni fog.   Sok esetben nemcsak hogy m�rhetetlen �s teljesen sz�ks�gtelen szenved�st okoznak maguknak, hanem er�s �s zabol�tlan b�natukkal sokszor komoly k�rt is okoznak, azoknak akiket gy�szolnak.   Az asztr�ls�kbeli �let eg�sz tartama alatt, legyen az ak�r hossz� ak�r r�vid, az ember ki van t�ve a f�ldi befoly�snak. A F�ld�n l�v� bar�tok szenved�lyes b�nata �s v�gy�d�sa, melyet fentebb eml�tett�nk, az elhunyt ember asztr�ltest�ben rezg�seket hoz l�tre �s �gy eljut az �rtelm�hez az als� Manaszhoz. Ekk�ppen �lomszer� �llapot�b�l a f�ldi �let �l�nk eml�kezet�re �bredve megk�s�relheti, hogy f�ldi bar�taival �rintkez�sbe l�pjen lehet�leg egy m�dium �tj�n. Az ilyen fel�bred�st gyakran k�s�ri nagy szenved�s �s az Eg� visszah�z�d�s�nak term�szetes folyamat�t mindenesetre k�slelteti.   Az okkult tan�t�s nem tan�csolja a halott elfelejt�s�t, ellenkez�leg azt tan�tja, hogy a halottra vonatkoz� szeretetteljes eml�kez�s egy olyan er�, amely ha helyesen ir�ny�tjuk, a halottnak seg�ts�g�re van a mennyvil�g fel� vezet� �tj�ban �s a k�zbens� �llapotokban val� �thalad�sa val�ban �rt�kes lehet, mert a gy�szol�s nemcsak haszonn�lk�li, hanem k�ros is. Val�ban �szt�nszer�, hogy a hindu vall�s a Shrabbha szertart�sokat, a katolikus egyh�z pedig a halottak�rt val� im�kat �rja el�.   Az im�k, az �ket k�s�r� szertart�sokkal egy�tt elemi-l�nyeket teremtenek, melyek a K�malokabeli l�ny asztr�lteste ellen hatnak, meggyors�tj�k annak sz�tes�s�t �s �gy el�seg�tik a mennyei vil�g fel� vezet� �tj�t.   Amikor p�ld�ul mis�t szolg�ltatnak, azzal a hat�rozott c�lzattal, hogy seg�ts�g�re legyenek a meghaltnak, ez az er� al��rad�sa r�v�n k�ts�gtelen�l j� hat�ssal lesz az illet�re: a re� val� er�s gondol�s k�ts�gtelen�l megragadja a figyelm�t �s amikor a templomba vonz�dik � is r�szt vesz a szertart�sokon �s annak eredm�nyeiben nagyban osztozik. Ha esetleg m�g �ntudatlan, �gy a pap akarata �s im�ja az er��ramot az illet� fel� ir�ny�tja.   M�g a leg�ltal�nosabb jelleg� ima vagy �haj is amely a holt jav�t c�lozza - b�r val�sz�n�, hogy hat�rozatlan �s enn�lfogva kev�sb� hat�sos mint egy hat�rozottabb gondolat -, �sszev�ve olyan hat�st hoz l�tre, amelynek fontoss�g�t neh�z lenne t�lozni. Eur�pa keveset tud arr�l, hogy mit k�sz�nhet azoknak a nagy vall�si rendeknek, amelyek annak szentelik magukat, hogy �jjel- nappal sz�ntelen�l az elhalt h�v�k�rt im�dkozzanak.

Fatyol

El�zm�ny | 2005.10.12. 10:54 - #14

XIII. fejezet   A hal�l ut�ni �let: az �letelvek     Azt nem lehet �ll�tani, hogy az emberben hal�lakor hirtelen v�ltoz�s megy v�gbe, ellenkez�leg, az ember hal�la ut�n teljesen ugyanaz marad mint annak el�tte volt, kiv�ve, hogy t�bb� nincs fizikai teste. Ugyanaz az �rtelme, ugyanaz a hajlama, ugyanazok az er�nyei, b�nei; a fizikai test levet�se nem jelent t�bbet, mint egy kab�t levet�se. Azonfel�l azok az �ll�spontok, melyek k�z�tt mag�t tal�lja ugyanazok, melyeket saj�t gondolatai �s v�gyai m�r megteremtettek sz�m�ra. Nem l�tezik olyasmi mint k�v�lr�l j�v� jutalom vagy b�ntet�s, csup�n csak a val�s�gos eredm�nye annak, amit � maga tett, mondott �s gondolt m�g a fizikai vil�gban �lt.   Amint a hal�l ut�ni asztr�l �let le�r�s�val el�rehaladunk felismerj�k, hogy a val� t�nyek nagym�rt�kben megegyeznek a katolikusoknak a purgat�riumra, valamint a g�r�g�knek Hadesre vagy az alvil�gra vonatkoz� felfog�s�val.   A hal�l nagy, egyetemes szintez�k�nt val� k�lt�i felfog�sa puszt�n csak tudatlans�gb�l sz�letett lehetetlens�g, mert t�ny, hogy a fizikai test elveszt�se a legt�bb esetben sem a jellemben sem az �rtelemben semmi v�ltoz�st nem okoz, �s �gy az �gynevezett halottak k�z�tt is �pp oly sok �rtelembeli k�l�nbs�g van mint az �l�k k�z�tt.   Az els� �s legfontosabb t�ny, amit meg kell �rten�nk, hogy a hal�l ut�n nem valami furcsa �let k�vetkezik, hanem a jelen fizikai �let folytat�sa, azonban bizonyos megv�ltozott felt�telek mellett.   Olyannyira �gy van ez, hogy amikor valaki el�sz�r jut el az asztr�ls�kra a fizikai hal�l ut�n, nem mindig ismeri fel, hogy � meghalt; �s m�g akkor is, amikor r�j�n hogy mi t�rt�nt vele, nem mindig �rti meg mindj�rt hogy az asztr�lvil�g miben k�l�nb�zik a fizikait�l.   Sok esetben azt a t�nyt, hogy �ntudatosak, teljes bizony�t�knak tekintik hogy nem haltak meg, �s ez �gy van a l�lek halhatatlans�g�ba vetett hite dac�ra.   Ha az ember annak el�tte sohasem hallott az asztr�ls�k �let�r�l hajlamos, hogy t�bb� kev�sb� megzavarj�k �t azok a teljesen v�ratlan k�r�lm�nyek melyek k�z�tt mag�t tal�lja. V�g�l is elfogadja ezeket a meg nem �rtett �llapotokat sz�ks�gesnek �s elker�lhetetlennek tartv�n �ket.   Az �j vil�gba tekintve els� pillanatra val�sz�n�leg csak kev�s elt�r�st l�t �s felt�telezi, hogy ugyanarra a vil�gra tekint mint annak el�tte. Amint m�r l�ttuk, az asztr�lanyag minden egyes fokozat�t vonzza a fizikai anyag megfelel� fokozata. Enn�l fogva, ha �gy k�pzelj�k, hogy a fizikai vil�g kit�r�ltetett a l�tb�l, an�lk�l, hogy b�rmi m�s v�ltoz�s t�rt�nt volna, annak teljes m�solat�t m�g megtal�ljuk az asztr�lvil�gban. K�vetkez�sk�ppen az asztr�ls�kon l�v� ember l�tja a megszokott falakat, b�torokat, embereket, stb. �ppen olyan tiszt�n k�rvonalazva a legs�r�bb asztr�l anyagt�pus �ltal, mint annak el�tte mindig. Ha azonban alaposabban megvizsg�ln� ezeket a t�rgyakat �szrevenn�, hogy az �sszes r�szecsk�k l�that� gyors mozg�sban vannak ahelyett, hogy csak l�that�k lenn�nek mint a fizikai s�kon. Azonban, ahogyan azt n�h�nyan alaposan megfigyelt�k az aki meghal, el�sz�r nem is veszi �szre hogy valami v�ltoz�s t�rt�nt vele. �gy azut�n, k�l�n�sen a nyugati orsz�gokban, nehezen hiszik el, hogy meghaltak, egyszer�en az�rt, mert m�g l�tnak, hallanak, �rezni �s gondolkodni tudnak. A t�rt�ntek felfog�sa val�sz�n�leg lassank�nt megt�rt�nik, amint az illet� r�j�n, hogy b�r l�thatja bar�tait, azonban nem tud mindig �rintkezni vel�k. N�ha besz�l hozz�juk �s nem l�tszanak hallani �t; meg akarja �rteni �ket, �s �gy tal�lja hogy nem tud benyom�st gyakorolni r�juk. S�t, majd egy id� m�lva arra is r�j�n, hogy �lmodik, mert m�s alkalommal, amikor bar�tai alszanak, t�k�letesen tudnak r�la �s besz�lnek vele mint r�gen.   Majd fokonk�nt kezdi meg�llap�tani azokat a k�l�nbs�geket melyek a jelen �lete �s azon �let k�zt van, melyet a fizikai vil�gban �lt. P�ld�ul r�videsen �gy tal�lja, hogy sz�m�ra minden szenved�s �s f�radts�g megsz�nt. Arra is r�j�n, hogy az asztr�lvil�gban a gondolatok �s v�gyak l�that� form�ban fejezik ki magukat, b�r ezek legnagyobb r�szt a s�k finomabb anyag�b�l �llnak. �lete el�rehaladt�val ezek mind jobban szembesz�k�kk� v�lnak.   Ezenfel�l, b�r az asztr�ls�kon lev� ember rendszerint nem k�pes l�tni bar�tai fizikai testeit, l�thatja �s l�tja is az asztr�ltest�ket �s k�vetkez�sk�ppen ismeri rezg�seiket �s gondolataikat. �gy nem lesz k�pes r�szleteiben is k�vetni azok fizikai �let�nek esem�nyeit, ellenben azonnal �szreveszi az olyan �rz�seket mint a szeretet, gy�l�let, f�lt�kenys�g �s irigys�g, mert azok asztr�ltest�k �ltal kifejez�sre jutnak.   �gy, b�r az �l�k gyakran felt�telezik, hogy „elvesztett�k” a halottat, a holtak egy pillanatig sincsenek abban a hitben, hogy elvesztett�k az �l�ket.   Val�j�ban az asztr�ltest�ben �l� embert (a hal�l ut�n) sokkal gyorsabban �s m�lyebben befoly�solj�k a fizikai vil�gbeli bar�tainak �rz�sei mint amikor a F�ld�n volt, mert a halottnak nincs fizikai teste mely megtomp�tja �szrev�tel�t.   Az asztr�ls�kon l�v� ember rendszerint nem teljes asztr�lm�s�t l�tja a t�rgyaknak, hanem csak azt a r�sz�t, amely ahhoz a k�l�n s�khoz tartozik amelyben � abban az id�ben �l.   Ezenfel�l, az ember nem mindig ismeri fel bizonyoss�ggal egy fizikai test asztr�lm�s�t m�g ha l�tja is �t. Rendszerint nagyfok� tapasztalatra van sz�ks�ge, miel�tt a t�rgyak azonoss�g�t tiszt�n meg tudja �llap�tani �s minden k�s�rlete hogy foglalkozz�k vel�k, k�nnyen lesz hat�rozatlan �s bizonytalan. Ennek p�ld�it gyakran l�tni a k�s�rtetj�rta h�zakban, ahol k�dob�l�s �s fizikai t�rgyak hat�rozatlan �s esetlen mozgat�sa t�rt�nik.   A halott gyakran nem j�n r�, hogy nem sz�ks�ges dolgoznia egy �l��rt, ennie, aludnia �s �gy az ember a hal�la ut�n folytathatja az eb�d k�sz�t�st �s elfogyaszthatja a teljesen k�pzelete �ltal teremtett �teleket, s�t h�zat �p�thet mag�nak hogy abban lakj�k. Feljegyezt�k egy ember eset�t, aki egy h�zat �p�tett mag�nak, k�vet k�re rakott, amikor is minden egyes k�vet k�l�n-k�l�n teremtett meg saj�t gondolataival. Term�szetesen ugyanezzel az er�fesz�t�ssel egyszerre az eg�sz h�zat is megteremthette volna. N�ha r�vett�k, hogy mivel a k�veknek nincs s�lyuk, a fizikai s�k �llapotait�l elt�r� �llapotok k�z�tt van �s �gy tov�bbi felfedez�sekhez juttatt�k.   Hasonl�k�ppen, valaki aki el�tt az asztr�l�let felt�telei �jak, egy szob�ba val� be- �s kil�p�s�t tov�bbra is az ajt�n kereszt�l folytathatja, nem j�v�n r�, hogy a falakon �ppen olyan k�nnyed�n mehet kereszt�l.  Ugyanazon okb�l a f�ld�n j�rhat, b�r �pp�gy rep�lhet is a leveg�ben.   Ha valaki m�r a f�ldi �lete alatt megismerkedett olvas�s �tj�n vagy m�sk�ppen az asztr�l�let �ltal�nos felt�teleivel, a hal�l ut�n term�szetesen t�bb�-kev�sb� ismer�snek tal�lja mag�t e t�ren �s ennek k�vetkezt�ben nem kell a fej�t t�rnie, hogy mit is csin�ljon.   Az e t�rgyra vonatkoz� okkult tan�t�s �rtelmes megismer�se, amint a tapasztal�s mutatta, a hal�l ut�n mag�ban is rendk�v�li el�nnyel b�r az illet�re n�zve �s puszt�n az, hogy valaki hallott az asztr�l�let felt�teleir�l m�r nagy el�nyt jelent, b�r ezeket a tan�t�sokat �gy tekinthette, mint egyik�t a sok feltev�snek �s t�bbet m�r nem is t�r�d�tt vel�k. M�sok, akik az asztr�lvil�got illet� ismeret�k szempontj�b�l nem ilyen szerencs�sek, legjobb, ha �ttekintik helyzet�ket �s k�s�rletet tesznek hogy megl�ss�k a k�r�l�tt�k lev� �let term�szet�t �s azt, hogy hogyan lehet az a leghasznosabb sz�mukra. Ezen fel�l j�l teszik ha egy tapasztalt bar�ttal besz�lnek err�l.   A fent le�rt �let �llapotai alkotj�k a K�malok�t, sz� szerint a K�ma vagy v�gy hely�t, a skolasztikus irodalom limbusz�t. �ltal�ban a K�maloka azt a helyet jelenti, amelyet �rtelmes �s f�lig �rtelmes l�nyek n�pes�tenek be. Sokf�le t�pus� �s alak� �l� n�pes�ti be, melyek annyira elt�rnek egym�st�l, mint ahogy egy f�sz�l elt�r egy tigrist�l vagy a tigris az embert�l �s term�szetesen az elhunyt emberi l�nyeken k�v�l sok m�s l�ny is �l itt. �thatja a fizikai vil�got �s az asztr�list a fizikai vil�g hatja �t, azonban, minthogy az anyag �llapota e k�t vil�gban elt�r egym�st�l, egy�tt l�teznek an�lk�l, hogy az egyik vil�g l�nyei tudom�ssal b�rn�nak a m�sik vil�g l�nyeir�l. A k�t vil�g lak�i egym�s jelenl�t�r�l csak rendellenes k�r�lm�nyek k�z�tt vehetnek tudom�st.   �gy teh�t a K�maloka nincs elk�l�n�tve az asztr�ls�k t�bbi r�sz�t�l mint egy hat�rozott hely, hanem csak azon l�nyek �ntudat�llapotai �ltal van elk�l�n�tve akik hozz� tartoznak. Ezek a l�nyek olyan emberi l�nyek - l�v�n akik levetett�k m�r a s�r� testet �s az �term�st -, akik m�g nem v�ltak el a K�m�t�l, azaz az �rz�s �s v�gyterm�szet�kt�l. Ezt az �llapotot Pretalok�nak is nevezik a preta azaz emberi l�ny l�v�n, aki elvesztette ugyan fizikai test�t, azonban m�g meg van terhelve �llati term�szet�nek ruh�zat�val.   A K�maloka �llapot az asztr�ls�k minden egyes als�kj�n megvan.   A meghaltak el�sz�r a nagyfok� nyugtalans�g �llapot�ban vannak, egyesek pedig t�nyleg meg vannak r�m�lve. Ha tal�lkoznak azokkal a gondolatform�kkal melyeket �k �s fajt�juk teremtett meg – egy szem�lyes �rd�g, egy haragos, �s kegyetlen istens�g �s az �r�k b�ntet�s gondolataival – gyakran jutnak a sz�nalmas f�lelem �llapot�ba �s hossz� ideig tart� heves ment�lis szenved�sen mehetnek kereszt�l, miel�tt megszabaduln�nak az ilyenfajta hamis felfog�st�l.   Az igazs�g �rdek�ben meg kell eml�tenem, hogy ez a r�m�letes rossz csak az �gynevezett protest�ns felekezetek k�z�tt veszi fel leg�lesebb alakj�t. A nagy r�mai katolikus egyh�z a purgat�riumra vonatkoz� tan�t�saival sokkal jobban megk�zel�ti az asztr�ls�k helyes fogalm�t �s �jtatos h�vei mindenesetre meg�llap�tj�k, hogy az az �llapot amiben r�viddel a hal�l ut�n tal�lt�k magukat csak ideiglenes, �s feladatuk az, hogy er�s spiritu�lis t�rekv�ssel megk�s�relj�k az abb�l val� kiemelked�st, amint csak lehets�ges, mialatt minden szenved�st ami �rheti �ket �gy fogadnak, mint amelyre jellembeli fogyat�koss�gaik cs�kkent�se c�lj�b�l sz�ks�g�k van, miel�tt magasabb �s ragyog�bb r�gi�kba emelkedhetn�nek.   A fentiekb�l l�tjuk, hogy b�r az embereket vall�suk megtan�totta, hogy mi v�r r�juk �s hogyan �ljenek az asztr�ls�kon, ezt a legt�bb esetben nem teszik meg. �gy azt�n azon �j vil�gra vonatkoz�lag, amelyben magukat tal�lj�k, j� sok magyar�zatra van sz�ks�g a hal�l ut�n, �pp�gy, mint annak el�tte is, azonban csak kevesen vannak akik �rtelmesen fogt�k fel a fejl�d�s t�ny�t, �s akik n�mileg meg�rtv�n helyzet�ket, tudj�k, hogy mi a legjobb teend�. Manaps�g sok ember, �gy „�l�” mint „holt” foglalkozik azzal, hogy keresse �s seg�tse azokat, akik a hal�l ut�ni �letet illet�leg tudatlans�gban haltak meg. (L�sd a „L�thatatlan seg�t�k” c�m� XXVIII. fejezetet) Szerencs�tlens�gre azonban, mik�nt a fizikai s�kon, �gy az asztr�ls�kon is a tudatlanok csak ritk�n k�szek arra, hogy haszn�t vegy�k a b�lcsek tan�cs�nak vagy p�ld�j�nak.   Az olyan sz�m�ra, aki fizikai hal�la el�tt m�r megismerkedett az asztr�l�let �llapotaival, ezen �let egyik legkellemesebb jellegzetess�ge a sz�ks�gess�gekt�l val� teljes mentess�g, mint pl. az ev�s �s az iv�s, melyek a fizikai �letet terhess� teszik. Az asztr�ls�kon az ember val�ban szabad, szabadon teheti azt amit akar �s azzal t�lti idej�t amivel akarja.   Amint m�r eml�tett�k, az aki fizikailag meghalt, folytonosan visszah�z�dik �nmag�ba. Az eg�sz �let �s hal�l ciklust �gy egy ellipszishez lehet hasonl�tani, melynek csak a legalacsonyabb r�sze ny�lik le a fizikai vil�gba. A ciklus els� r�sze alatt az Eg� belemer�l az anyagba. Az �v k�zpontja a fizikai �let k�zpontja kellene hogy legyen amikor az Eg� kifel� val� rohan�s�t befejezte �s a visszah�z�d�s hossz� �tj�ba kezd.   Ilyenk�ppen minden fizikai testet�lt�st �gy lehet tekinteni, mint az Eg�nak, akinek lakhelye a ment�ls�k magasabb r�sze, kifel�, az als�bb s�kba val� kihelyez�s�t. Az Eg� a lelket mint valami beruh�z�st vet�ti ki �s rem�li, hogy befektet�s�t tapasztalatokkal gazdagabban veszi vissza, amely �j tulajdons�gokat fejlesztett benne.   A hal�l ut�ni �letnek az asztr�ls�kon elt�lt�tt r�sze enn�lfogva hat�rozottan a visszafel�, az Eg� fel� h�z�d�s id�szaka. A fizikai �let utols� r�sze alatt mind kevesebb kellene az ember gondolatainak �s �rdekl�d�s�nek puszt�n a fizikai dolgokra ir�nyulnia; hasonl�k�ppen az asztr�l�let alatt mind kevesebb figyelmet kellene szenvednie az als�bb asztr�lis anyagnak, melyb�l a fizikai t�rgyak m�sa �ll �s a legmagasabbrend� anyaggal kellene foglalkoznia, melyb�l a gondolat �s v�gyform�k �llnak. Nem annyira t�rbeli helyzet�t v�ltoztatta meg, b�r r�szben ez is t�rt�nt, (l�sd XIV. fejezet) mint ink�bb �rdekl�d�se k�zpontj�t v�ltoztatta meg, �gy azut�n az elhagyott fizikai vil�g m�sa lassan elt�nik l�t�sa el�l �s �lete mindjobban a gondolatvil�gban val� �lett� lesz. V�gyai �s �rz�sei m�g kitartanak, �s ennek k�vetkezt�ben, - amit annak a k�szs�gnek tudhatni be, amellyel az asztr�lanyag v�gyainak �s gondolatainak engedelmeskedik – az �t k�r�lvev� form�k nagyon nagy m�rt�kben a saj�t �rz�seit fogj�k kifejezni, melyek term�szete hat�rozza meg f�k�ppen, vajon �lete boldog vagy szomor� lesz-e.   B�r ebben a k�nyvben nem foglalkozunk a hal�l ut�ni �let azon r�sz�vel, melyet a „mennyei vil�gban” azaz a ment�ls�kon t�lt el, mindamellett hogy meg�rts�k, hogy mi t�rt�nik az asztr�ls�kon az asztr�ltesttel, szem el�tt kell tartanunk, hogy az asztr�l�let az �let �s a hal�l teljes k�rforg�s�ban, f�leg egy k�zbees� �llapot, el�k�sz�let a ment�ls�kbeli �letre.   Amint m�r l�ttuk, nem sokkal a fizikai hal�l ut�n, az asztr�ltest felszabadul; az �ntudat szempontj�b�l kifejezve, a Kama-Manas szabad. Ebb�l, az als� Manas ezen r�sze, mely nincs ki nem bonyol�that�an elkeveredve a K�m�val, lassan elv�lik, oly tapasztalatokat viv�n mag�val, melyek alkalmasak a fels� ment�ltestbe val� be�p�t�sre.   Id�k�zben az als� Manas azon r�sze, amely m�g elkeveredve marad a Kam�val, az asztr�ltestnek egy n�mileg zavaros tudatoss�got ad az �ppen lez�rt �let esem�nyeinek t�red�kes eml�kezet�vel. Ha a v�gyak �s �rz�sek er�sek voltak �s a ment�lelem gyenge, akkor az asztr�ltest nagyon meger�s�dik �s hossz� ideig fennmarad az asztr�ls�kon. Nagyfok� �ntudatot �rul el, amelyet a belekeveredett ment�lanyag okoz. M�sr�szt, hogyha az �ppen bez�rult �letet  mentalit�s jellemezte �s ink�bb tisztas�g semmint szenved�ly, �gy az asztr�ltest alig er�s�dik, csup�n csak halv�ny k�pm�sa lesz az embernek �s ar�nylag gyorsan fog sz�toszlani �s eleny�szni.

Fatyol

El�zm�ny | 2005.10.12. 10:53 - #13

XII. fejezet   A hal�l �s a v�gy elemi-l�ny     Hal�l alkalm�val az �ntudat a fizikai testb�l egy r�vid id�re, rendszerint n�h�ny �r�ra az �term�sba h�z�dik vissza, majd pedig az asztr�ltestbe l�p be.   �gy a hal�l a levetk�z�s vagy kih�z�d�s folyamat�b�l �ll. Az Eg�, az ember halhatatlan r�sze, egym�sut�n megszabadul k�ls� h�velyeit�l, el�sz�r a s�r� fizikait�l, azut�n az �term�st�l �s majd amint k�s�bb l�tni fogjuk m�g az asztr�ltestt�l is.   A tulajdonk�ppeni kil�p�s majdnem minden esetben t�k�letesen szenved�smentesnek l�tszik, m�g a rettenetes szenved�ssel j�r� hossz� betegs�g ut�n is. A halott b�k�s kin�z�se bizony�tja ezt az �ll�t�st �s legnagyobb r�szt azoknak k�zvetlen bizonys�g�b�l is van mer�tve, akiket erre n�zve k�zvetlen a hal�l pillanata ut�n megk�rdeztek.   A hal�l t�nyleges pillanat�ban, m�g ha hirtelen is t�rt�nik az, az ember eg�sz elm�lt �let�t a legkisebb r�szletekig megl�tja �nmaga el�tt elvonulva. Egy pillanat alatt l�tja az okok eg�sz l�ncolat�t amelyek �lete alatt m�k�dtek; l�tja �s most meg�rti �nmag�t olyannak, amilyen a val�s�gban, �n�m�t�st�l �s h�zelg�st�l mentesen.   Szeml�l�k�nt �llva ott, s len�zve a k�zd�t�rre v�gigolvassa �let�t.   Az �ntudat �llapota k�zvetlen a hal�l pillanata ut�n b�k�s �s �lomszer�. Van egy bizonyos ideig tart� �ntudatlans�g is, mely n�h�ny pillanatig tart, b�r n�h�ny percig is el�fordulhat, esetleg n�h�ny �r�ig, n�ha napokig vagy hetekig.   A fizikai test �s asztr�lm�sa k�z�tti term�szetes vonz�d�s olyan, hogy a hal�l ut�n az asztr�lm�s a megszok�s erej�n�l fogva megtartja megszokott alakj�t; k�vetkez�sk�ppen az ember fizikai kin�z�se a hal�l ut�n majdnem v�ltozatlanul megmarad. Majdnem – mert tekintettel arra, hogy az asztr�lanyagot a gondolat nagyon k�nnyen alak�tja, az, aki a hal�l ut�n �nmag�r�l megszok�sb�l mint olyan fiatalr�l gondolkozik, amilyen t�nyleg a hal�l alkalm�val volt, val�sz�n�leg n�mileg fiatalabb kin�z�st fog mag�ra �lteni.   A hal�l ut�n nemsok�ra, legt�bb esetben, fontos v�ltoz�s megy v�gbe az asztr�ltestben, ami a v�gy elemi-l�ny m�k�d�s�nek k�vetkezm�nye.   Az asztr�ltest anyag�nak nagy r�sz�t az elemi eszencia k�pezi; ez az eszencia �l�, b�r nem �rtelmes, �s erre az id�re el van szak�tva az asztr�lis eszencia �ltal�nos t�meg�t�l. Vakon, �szt�n�sen �s �sz n�lk�l a saj�t c�lj�t k�veti �s v�gyainak kiel�g�t�s�ben �s fejl�d�se el�seg�t�s�ben nagy �gyess�get �rul el.   Az � fejl�d�se abban �ll, hogy al�sz�ll az anyagba �s c�lja, hogy �sv�nyi Mon�dd� legyen. Enn�lfogva �letc�lja az, hogy oly k�zel jusson a fizikai s�khoz, amennyire csak lehets�ges �s durv�bb rezg�sekb�l oly sokat tapasztaljon ki amennyit csak lehet. Nem tud, de nem is tudhat semmit sem az emberr�l, akinek asztr�ltest�ben az id� szerint �l.   Arra v�gyik, hogy megtartsa �n�ll� �let�t �s �rzi, hogy ezt csak az emberrel kapcsolatban teheti meg; tudat�ban van az ember als�bb �rtelm�nek �s r�j�n, hogy min�l t�bb ment�lis anyagot k�pes �nmag�ban elkeverni, ann�l hosszabb ideig tart� lesz asztr�l�lete.   A fizikai test hal�lakor, tudv�n, hogy k�l�nv�lt �let�nek ideje korl�tozott, �s tudva, hogy az ember asztr�lhal�la kisebb vagy nagyobb gyorsas�ggal bek�vetkezik, hogy az ember asztr�ltest�t a lehet� leghosszabb �let�v� tegye, annak anyag�t k�z�s k�zpont� gy�r�be vagy burokba rendezi �gy, hogy a legdurv�bb van legk�v�l. A v�gy elemil�ny szempontj�b�l ez nagyon helyes okoskod�s, mert a legdurv�bb anyagot lehet a legtov�bb egy�tt tartani �s k�pes legjobban �llani a harcot.   Az �jrarendezett asztr�ltestet Vatana-nak vagy szenved�testnek is nevezik. Egy nagyon rossz ember eset�ben, akinek test�ben a legdurv�bb anyag van t�ls�lyban, a test neve Dhurvan vagy er�s test.   Az asztr�ltest �jrarendez�se a fizikai test m�s�nak fel�let�n, nem pedig az �t k�r�lvev� toj�salak fel�let�n megy v�gbe.   Ennek c�lja megakad�lyozni az asztr�lanyag szabad �s teljes kering�s�t, amely rendszerint az asztr�ltestben megy v�gbe. Ezenfel�l az ember csak azokra a rezg�sekre k�pes v�laszolni, melyeket asztr�ltest�nek legk�ls� r�sze fog fel. �gy az ember �gysz�lv�n egy asztr�ldobozba van bez�rva, minthogy csak azt k�pes l�tni �s hallani, amely a legalacsonyabb �s legdurv�bb s�khoz tartozik.   B�r magas befoly�sok �s gy�ny�r� gondolatform�k k�z�tt �l, l�tez�s�ket illet�leg majdnem teljesen �ntudatlan, mert az asztr�ltest�nek azon r�szecsk�i, melyek ezekre a rezg�sekre v�laszolni k�pesek voln�nak �gy el vannak z�rva, hogy nem �rhet�k el.   K�vetkez�sk�ppen, mivel m�s emberek asztr�ltest�nek csak a legdurv�bb anyag�t k�pes �rz�kelni �s egy�ltal�n semmit sem tud a saj�t korl�tozotts�g�r�l, felteszi, hogy azok a szem�lyek akiket l�t, csup�n csak azokkal az el�gtelen jellegzetess�gekkel rendelkeznek, amelyeket � �szrevenni k�pes.   Minthogy csak azt k�pes l�tni �s �rezni ami a legalacsonyabb �s legdurv�bb, a k�r�l�tte l�v� emberek �gy t�nnek fel el�tte, mint a b�n sz�rny�s�gei. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt alig lehet csod�lni, hogy az asztr�lvil�got pokolnak tekinti.   Az asztr�ltestnek a v�gy elemil�ny �ltal val� �jrarendez�se egy�ltal�n nem befoly�solja a toj�salakon bel�l lev� forma felismerhet�s�g�t, b�r a v�gbemen� term�szetes v�ltoz�s eg�sz�ben arra t�rekszik, hogy a form�t az id� el�rehaladt�val n�mileg halv�nyabb� �s spiritu�lisabb kin�z�s�v� tegye, melyek okait azonnal megmagyar�zzuk.   Az id� el�rehaladt�val a legk�ls� burok vagy gy�r� sz�toszlik. Ekkor az ember k�pes a k�vetkez� magasabb asztr�ls�k rezg�seire v�laszolni �s �gy a „k�vetkez� als�kra” emelkedni; �gy megy ez egyik als�kr�l a m�sikra. Minden egyes als�kbeli tart�zkod�sa term�szetesen olyan id�tartam� lesz, amely megfelel az asztr�ltest�ben lev� �s ezen als�khoz tartoz� anyag mennyis�g�nek valamint tev�kenys�g�nek.   Amikor azt mondjuk, hogy az ember az egyik als�kr�l a m�sikra „emelkedik”, egy�ltal�n nem sz�ks�ges, hogy a t�rben mozogjon, ink�bb �ntudat�t viszi �t az egyik als�kr�l a m�sikra. Az �jrarendezett asztr�ltest� ember �ntudatk�zpontja a k�ls� burokb�l a befel� k�vetkez�be tol�dik �t. Az ember �gy k�z�mb�ss� v�lik az anyag egyik rendj�nek rezg�seivel szemben �s helyette egy magasabbrend� anyag rezg�seire v�laszol. Ily m�don �gy tetszik mintha az egyik vil�g a maga jeleneteivel �s lak�ival egy�tt lassan elt�nn�k l�t�sa el�l , m�g egy m�sik lassan kifejl�dn�k.   Amint a burok rendszerint lassan sz�toszlik, az ember �gy tal�lja, hogy a fizikai t�rgyak m�sa mind hom�lyosabb� v�lik, ellenben a gondolatform�k mind jobban �s jobban �l�kk� v�lnak sz�m�ra. Ha ezen folyamat alatt id�nk�nt m�sokkal tal�lkozik, �gy k�pzeli, hogy az illet�k jelleme �lland�an javul �s ez puszt�n az�rt van, mert � maga k�pess� v�lt ezen jellemek magasabb rezg�seinek �szrev�tel�re. Az asztr�ltest �jrarendez�se val�ban �lland� akad�lya annak, hogy valaki bar�tait igaz�n �s teljesen l�ssa azok asztr�ltest�nek minden �llapota alatt.   Az asztr�ltest �jrarendez�s�nek ezt a folyamat�t, amely a legt�bb embern�l megt�rt�nik, megg�tolhatja azzal, hogy az ember akarat�t ellene szegezi. A val�s�gban b�rkinek aki meg�rti az asztr�ls�k �llapotait, teljesen ellene kellene szeg�lnie az asztr�ltest v�gy elemil�ny �ltali �jrarendez�s�nek. Ez esetben az asztr�ltest r�szecsk�i keverten maradnak, �gy mint az �let alatt, �s ennek k�vetkezt�ben az ember ahelyett, hogy egy id�ben csak egyetlen asztr�l als�kra volna korl�tozva, minden als�kon szabad marad asztr�lteste �sszet�tel�nek megfelel�en.   Az elemil�ny, mivel a maga saj�ts�gos f�l-�ntudatlan m�dj�n meg van ijedve, meg fogja k�s�relni ezt a f�lelm�t �tvinni az emberre, aki kiz�kkenti �t az �jrarendez�sb�l. Ez�rt olyan hasznos az, hogy az ember ezeket a dolgokat m�r hal�la el�tt ismerje.   Ha az �jrarendez�d�s vagy burokk�pz�d�s m�r megt�rt�nt, m�g lehets�ges, hogy ezen �llapotot megt�rje olyasvalaki, aki seg�teni �hajt az illet�n, aki ily m�don az eg�sz asztr�ls�kon val� munk�ra szabadul fel, ahelyett, hogy csak egy s�kra lenne korl�tozva

Fatyol

El�zm�ny | 2005.10.12. 10:53 - #12

XI. fejezet   Az �ntudat folytonos�ga     Amint m�r l�ttuk, hogy az egyik ember vehikulum�b�l a m�sikba teljes �ntudatoss�ggal l�phessen �t, p�ld�ul a fizikaib�l az asztr�lba, vagy ford�tva, sz�ks�ges, hogy a testek k�z�tti kapcsolatok kifejl�dhessenek. A legt�bb ember mit sem tud ezekr�l a kapcsolatokr�l �s a kapcsolatokat nem �ltetik tev�kenyen �s ez�rt a fizikai test szerveihez hasonl� csenev�sz �llapotban vannak. Haszn�lat �ltal kell azokat fejleszteni �s azzal kell m�k�d�sbe hozni, hogy az ember figyelm�t re�juk szegezi �s akarat�t haszn�lja. Az akarat felszabad�tja �s ir�ny�tja a Kundalinit, azonban, hacsak el�z�leg meg nem t�rt�nik a vehikulumok teljes megtiszt�t�sa, a Kundalini rombol�lag hat ahelyett, hogy �ltetn� az energi�t. Innen van az, hogy minden okkult tan�t� ragaszkodik annak sz�ks�gess�g�hez, hogy a val�di yog�t tisztul�s el�zze meg.   Ha valaki alkalmass� tette mag�t arra, hogy a kapcsolatok �ltet�s�ben seg�ts�g ny�jtass�k neki az ilyen seg�ts�g mag�t�l �rtet�d�leg elker�lhetetlen�l el�rkezik hozz� azok r�sz�r�l, akik mindig keresik az alkalmat, hogy seg�ts�gre legyenek a komoly �nzetlen t�rekv�sben. Egy napon majd �gy tal�lja, hogy mialatt teljesen �bren van elv�lik fizikai test�t�l �s az �ntudatoss�g minden megszak�t�sa n�lk�l szabadnak tal�lja mag�t. Az egyik testb�l a m�sikba val� �tl�p�s gyakorlattal majd term�szetesebb �s k�nnyebb lesz. A kapcsolatok kifejleszt�se �thidalja a fizikai �s asztr�lis �ntudat k�z�tti szakad�kot �gy, hogy az �ntudat folyamatoss�ga t�k�letes.   Azut�n �gy a tanul� nemcsak azt tanulja meg hogy pontosan l�sson az asztr�ls�kon, hanem azt is, hogy a l�tottak eml�kezet�t pontosan �tford�tsa az asztr�lisb�l a fizikai agyba. Ennek megk�nny�t�se c�lj�b�l gyakorolja mag�t abban, hogy �ntudat�t megszak�t�s n�lk�l vigye �t a fizikai s�kr�l az asztr�lisba �s ment�lisba �s viszont; mert am�g ezt nem tudja megtenni, addig megvan annak a lehet�s�ge, hogy eml�kezete r�szben elveszhet vagy eltorzulhat azon tiszta k�zbees� r�szek alatt, melyek a k�l�nf�le s�kokbeli �ntudatoss�g�nak id�szakait egym�st�l elv�lasztj�k. Ha valaki t�k�letesen megszerezte az �ntudat �thozatal erej�t, a tan�tv�nynak az az el�nye lesz, hogy az �sszes asztr�lk�pess�geit haszn�lni tudja nemcsak mikor alv�s vagy transz alatt test�n k�v�l van, hanem akkor is, amikor a rendes fizikai �lete alatt teljesen �bren van.   Ahhoz, hogy a fizikai �bertudat mag�ba foglalja az asztr�ltudatoss�got is, sz�ks�ges, hogy a ny�lkatest tov�bb fejlesztess�k �s hogy az atomok negyedik ter�lete is t�k�letess� t�tess�k.   Azon m�dszeren k�v�l, hogy az ember az �ntudat�t ugyanazon a s�kon, p�ld�ul az asztr�lis atomikus als�kr�l a legals�bb ment�lisra �tvigye, van egy m�sik �sszek�ttet�si vonal is, amelyet „atomikus r�vid�t�snek” lehet nevezni.   Ha az asztr�lis, ment�lis, stb. atomikus als�kokat �gy v�zoljuk magunk el�, hogy ezek egy bot ment�n egym�s mellett fekszenek, a t�bbi als�kokat �gy v�zolhatjuk, mintha azok a botr�l hurkokban l�gn�nak le, mintha egy darab zsin�r volna laz�n a bot k�r� csavarva. Nyilv�nval� ezut�n, hogy az ember az egyik atomikus als�kr�l a m�sikra a bot ment�n jutna el r�viden vagy pedig a f�gg� hurkokon, melyek az alacsonyabb als�kokat jelk�pezik, f�l �s al� haladva.   Gondolkod�sunk rendes folyamata az, hogy �lland�an az als�kon haladunk kereszt�l; ellenben a zseni felvillan�sai a megvil�gos�t� eszm�k csak az atomikus als�kon haladnak �t.   Van egy harmadik lehet�s�g is amely s�kjainknak a kozmikus als�khoz val� viszony�val kapcsolatos, azonban az sokkal �rthetetlenebb semhogy egy oly munk�ban t�rgyalhassuk, amely csak az asztr�ls�kkal �s jelens�geivel sz�nd�kozik foglalkozni.   Term�szetes, hogy a fizikai �s asztr�ls�k k�z�tti �ntudatfolytonoss�g elnyer�se egymag�ban nem elegend�, hogy eml�kezz�nk az elm�lt �letekre. Ehhez sokkal magasabb fejletts�g sz�ks�ges, melynek term�szet�vel nem sz�ks�gtelen itt foglalkoznunk.   Az, aki ilyenk�ppen az asztr�lteste feletti teljes uralomra tett szert, term�szetes fizikai test�t nemcsak alv�s alatt hagyhatja el, hanem tetsz�s szerinti id�ben �s messze t�vols�gokra t�vozhat el stb.   A m�diumok �s �rz�keny emberek asztr�ltest�ket �ntudatlanul vetik ki amikor transzba esnek, azonban a transzb�l val� visszat�r�s rendszerint nem j�r egy�tt a szerzett tapasztalatok agyeml�kezet�vel. A gyakorlott tan�tv�nyok asztr�ltest�ket tudatosan k�pesek kivetni �s a fizikai testt�l messze t�vols�gokra k�pesek eljutni, visszat�r�skor a szerzett tapasztalatoknak teljes �s r�szletes eml�kezet�t hozva magukkal.   Az ilyen kivetett asztr�ltestet megl�thatj�k az �rz�kenyek vagy akik v�letlen�l ideiglenesen rendellenes ideg�llapotban vannak. Sok olyan asztr�l l�tom�st jegyeztek fel, amikor a hal�l pillanat�hoz k�zel�ll� haldokl�n�l a k�zelg� alv�s olyannyira meglaz�totta az �letelveket, hogy lehet�v� tette ezt a megjelen�st olyanok sz�m�ra, akik ezt a mutatv�nyt m�skor k�ptelenek lenn�nek megtenni. Az asztr�ltest sok betegs�g eset�n is felszabadul. Az ilyen asztr�lutaz�sok felt�tele a fizikai test tev�kenys�gt�l val� mentess�ge.   Az, aki �rti a m�dj�t ideiglenesen megs�r�theti az asztr�ltest�t az�ltal, hogy a k�rnyez� l�gk�rb�l fizikai anyagr�szecsk�ket vonz bel�je �s �gy el�gg� „anyagiasul” hogy fizikailag l�that�v� v�lj�k. Ez a magyar�zata annak a sok „l�tom�s”-nak amelyben egy fizikailag jelen nem lev� szem�lyt bar�tai rendes fizikai l�t�ssal megl�tt�k.

[31-12] [11-1]