Edith Piaf

Edith Piafr�l sz�l� kis megeml�kez�sem egy nagyszer� bar�tn�m �r�s�val  szeretn�m m�lt�v� tenni.

Sinka Zsuzsanna:

EDITH PIAF

A kis ver�br�l (mert a neve ezt jelenti), csak elhom�lyosult szemmel tudok besz�lni. Amikor a hatalmas p�rizsi t�meg 48 �vesen a kopors�ba helyezett tetemet szinte a v�ll�n vitte, mindenki tudta, a pillek�nny� asszony m�zs�s k�veket visz m�g a hal�lba is.

1915 – 1963 okt�ber 11. Egy apr�cska asszony �let�nek hat�rd�tumai.

Ez a n� mindent elk�vetett maga ellen, amit egy�ltal�n nem szabad. Csod�val hat�ros, hogy egy�ltal�n 48 �vre futotta. Utcai mutatv�nyosok gyerekek�nt sz�letve a pap�val j�rta a macskak�vet. Mami hamar lel�celt. H�t�vesen megvakult. T�z �ves kor�ban teljesen visszanyerte a l�t�s�t. Innen volt az a megfellebbezhetetlen szok�sa, hogy fontos d�nt�s el�tt azonnal Lisieux-be utazott, Szent Ter�zhez. � gy�gy�totta meg.T�le kapta a tan�csokat,ha k�rte. Nagyon fiatalon �ssze�llt egy vag�nnyal �s sz�letett egy kisl�nya. A gyerek nagyon hamar meghalt. Nem volt mib�l eltemetni. Akkor olyanra vetemedett, amit se azel�tt, se azut�n soha nem tett. Szob�ra ment egy eleg�ns id�s �rral: -Mit akar itt,kisl�nyom?- k�rdezte a b�lcs �r. -El kell temetni a gyerekemet.-v�laszolta. Az id�s �r az �sszeget az asztalra helyezte �s t�vozott.

Akkor fogadta meg, hogy soha nem tagadja meg a seg�ts�get. Londonban �ri�si siker� koncertet adott. Az �t�z�ben egyszer gyeres�r�sra lett figyelmes. M�g ut�na tudott futni a zokog� any�nak, aki t�rdreborulva vallotta ki, hogy lehetetlenn� v�lik az �lete, botl�sa miatt. Edith hatalmas �sszegr�l sz�l� csekket �ll�tott ki a nev�re. K�s�bb levelet kapott P�rizsban, hogy az angol l�ny j�l van, f�rjhez ment �s a kisl�nyt Edith-nek keresztelt�k. Mivel az utca nevelte, egyik nap a m�sik ut�n �ltek, nem tanult meg b�nni a p�nzzel, nem is t�r�d�tt vele.

�lland�an beteg volt. Folyton oper�lni kellett valami miatt. Erre j�tt az iv�szat, a drog, semmit ki nem hagyott. Im�dt�k a f�rfiak, � sem vetette meg �ket, voltak f�rjek, kikt�l b�k�n megv�lt. Az �k�lv�v� nagyon nagy szerelem volt. B�r a f�rfinak feles�ge �s fia volt, elhat�rozt�k, hogy �sszek�tik az �let�ket. Koncertezett, mikor j�tt a h�r, lezuhant a rep�l�g�p, rajta az im�dott kedves. M�gis befejezte a m�sort.

Volt olyan �llapotban, hogy sem besz�lni, sem j�rni nem tudott.

R�adt�k kis fekete ruh�j�t. Sz�szerint feltett�k a sz�npadra. Megsz�lalt a zene �s �nekelt. Azt mindenki tudja, hogyha valaki �nekest akar hallani, az operah�zba megy (Leonard Cohen is �gy gondolja).

Enn�l a m�fajn�l az el�ad� szuggeszt�v l�nye, az �ltala k�pviselt �s megeleven�tett utcai var�zslat, a h�tk�znapok b�ja zseni�lis.”L’Accord�oniste”,

„Bravo pour le clown”,”Bal dans ma Rue”- ezek mind az �lete darabjai, a harmonik�s, a boh�c,az utcab�l. Var�zslatos az al�zata, ahogyan a tehets�get felismerve �tra ind�tott sok fiatalt. Szem�lyesen k�rbetelefon�lta P�rizst, hogy az � kedv��rt hallgass�k meg az Olympia sz�npad�n a deb�t�l� Yves Montand-t.

Charles Aznavour-t is � ind�totta el. Szemben laktak, nyitva volt az ablak.

-Most j�tt�l,gyere lakj�l n�lam!- mondta Aznavournak �s kem�ny munk�val k�sz�tette f�l a sz�npadra. Csod�latos a duettj�k „Les Amants”, ahol engedi a f�rfihangot �rv�nyes�lni, k�s�bb belesimul az � hangja is a dallamba. Az igazi m�v�szt a felt�tlen al�zat f�mjelzi a m�sik tehets�ge el�tt. Mivel folyton beteg volt, egyszer az �szaki �llamok egyik�ben, tal�n Sv�dorsz�gban nagyon rosszul lett. Kib�relt egy rep�l�g�pet, mert � csak �s kiz�r�lag P�rizsban volt hajland� meghalni. Akkor ez m�g nem k�vetkezett be. A h�z�val se nagyon tudott mit kezdeni. Telerakta a bar�taival, � meg a h�zmesterlak�sba ment le. Ennyire nem �rdekelte. Egyszer egy ismeretlen nagyon l�ngra lobbantotta a sziv�t. Szok�s�val teljes ellent�tben neves szalonban vagyont �r� �kszekollekci�t v�s�rolt mag�nak. A pali harmatgyeng�nek bizonyult, nem �rt semmit.

Ez a csepp m�rg�ben leh�zta a vagyont �r� holmit a klozeton.

Ezeket a r� jellemz� dolgokat egy k�rh�zi �gyon mes�lte diktafonba valakinek, akiben megb�zott, hogy �rja meg, ha akarja,milyen az isteni Piaf, sz�nfalak n�lk�l. Amikor r�md�l a h�z,akkor 

„Mon Dieu”, ”Hymne � l’amour”, ”Non,je ne regrette rien” sz�l, ilyenkor k�v� meredek. El kell hinnem a hit�t, el kell hinnem, hogy a szerelemnek himnusz j�r �s bizonys�got lelek, hogy �n sem b�ntam meg semmit.

A „Mylord” az utcal�ny diadala a fizetett szerelmet koldul�k f�l�tt.

Meg kicsit tiszteletad�s annak a kedves, id�s �rnak… M�r hal�los betegen tal�lt r� a legk�ptelenebb szerelem, ami a f�ld�n l�tezik.

� 46 �ves volt �s alig tudott j�rni, a g�r�g isten 26. Bonyolult g�r�g nev�t � Theo Sarapo-ra keresztelte. Meg volt gy�z�dve, hogy �nekest csin�l bel�le. Az Olympia sz�npad�n �nekelnek egy b�jos, semmitmond� sz�mot

„Mi a szerelem”. Annyira ragyog a szeme, annyira seg�ti, annyira akarja a siker�t, hogy f�kz�g a taps. Ennek l�ttam a telev�zi� �ltal k�sz�tett felv�tel�t. A csepps�g a g�r�g istennek a derek�ig �r. Amikor az ember szerelmes, nem hallja meg, mert nem akarja meghallani, hogy naz�lis, er�sen �tlagos hangr�l van sz�, minden m�v�szi f�t�tts�g n�lk�l.

Nem is hallottunk r�la az�ta. Ennek  a fi�nak P�rizs mellett lakott a csal�dja, sz�lei,k�t huga. Az apa a g�r�g borb�ly agg�dva k�rdezte a n�luk mindig nagy szeretettel l�tott menyjel�ltet – lesz-e valami a fia t�rekv�seib�l. � azt szerette volna, ha t�le �tveszi a boltot. Edith megnyugtatta, tehets�ges, � seg�ti mindenben. Az any�sa fiatalabb volt, mint �.Minden vas�rnap hivatalosak voltak eb�dre, majd nagy gy�m�lcskos�rral bocs�jtotta �ket haza a csal�d. Az esk�v� el�tt az �sszes k�ts�g r�omlott. Ord�tva zokogott: -Nem mehetek hozz�d!

Te sz�p vagy �s fiatal, �n egy rom vagyok, alig tudok f�lkelni! Nem megyek hozz�d!- A fiatalember t�ntor�thatatlan volt: -L�tod, most megint meg kell igaz�tanom az arcodat, meg is kell f�s�ljelek, hogy id�ben oda�rj�nk!- Megf�s�lte a pici asszonyt, rendbeszedte.

Elhajtattak a v�rosh�z�ra. Edith hal�losan f�lt, mit fog erre sz�lni a K�Z�NS�GE, akik�rt �lt. A szertart�s ut�n kimentek a v�rosh�za balkonj�ra. A t�meg m�r v�rta �ket. Z�gott az �ljenz�s:

-�ljen Edith,�ljen Theo!- s a kicsi asszony ekkor lett igaz�n madame… ak�rkicsoda, mert a g�r�g nevet k�ptelen vagyok megjegyezni.

Meg kell m�g eml�teni, a h�zas�ga el�tt is elment Lisieux-be, meghallgatni Ter�z tan�cs�t. Ter�zke j�v�hagyta, ennek ellen�re t�rt fel benne esk�v� el�tt a k�ts�g. Ha valaki sand�n arra gondol, hogy nan�, persze a p�nz miatt, akkor nagyon mell�traf�l. Edithnek nem volt p�nze. A jogd�jakkal nem tudom mi a helyzet, de ehhez a kapcsolathoz nem illend� ilyen gyal�zatoss�gokat t�rs�tani. A temet�s k�zvet�t�sekor egy pillanatra mutatt�k az �zvegyen maradt f�rj gy�ny�r� arc�t.

Nagyon meg volt t�rve.

1963 okt�ber 11.-�n elsz�llt a vil�g legcsod�sabb kicsi verebe. Vele sz�llt az �rdes hang, a sz�vet m�lyen bemar� csod�t, embers�get, hitet, szerelmet  ut�nozhatatlanul, egyszerien h�rdet� nagy m�v�sz.

Nevelte az utca, tan�totta a sors, arculcsapt�k, fel�llott, agyonm�rgezte mag�t, megmaradt. �ltette a k�z�ns�ge, akik mindig sz�vszakadva �s telth�zakkal v�rt�k mindenhov�. Mikor f�lteszem, mindig a Theo-val �nelelt duett k�pe jelenik meg el�ttem. Az a mosoly maga volt a boldogs�g, a marad�k �let, a legeslegutols� csod�s aj�nd�k, amit az �lett�l sokszorosan ki�rdemelt. Kegyeltjei vagyunk a sorsnak, hogy hallhatjuk �t. Azt a fiatalembert pedig sokszorosan �ldja meg az isten az eg�sz j�s�gos g�r�g csal�dj�val egy�tt. A mi kismadarunknak az �let�be ��ltaluk k�lt�z�tt be a mag�n�let felh� n�lk�li ragyog� napsugara.

B�ke veled kismad�r, hallgatunk, ne f�lj, itt vagy vel�nk �s most is seg�tesz, mint �letedben annyit megtetted.

�ljen Edith! �ljen Theo! Amen.